A Huawei Technologies Európai Ellátó Központjának (ESC) pátyi üzemében elindult Magyarország első, valós környezetben működő ipari felhasználású 5G magánhálózata.
A több ütemben megvalósuló, Ipar 4.0 alkalmazásokat támogató megoldással a létesítményben hatékonyabbak, biztonságosabbak és költséghatékonyabbak lesznek a termelési, raktározási és anyagmozgatási folyamatok. A telephelyen már most az 5G-alapú logisztikai rendszerbe kapcsolt önvezető targoncák üzemelnek, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik a raktári műveleteket. A közeljövőben számos új technológiai megoldással, köztük kiterjesztett valósággal (Augmented Reality – AR) bővülő rendszert Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkárának jelentlétében avatták fel.
Az 5G mobilhálózati technológia egyik nagyon jelentős felhasználási területe lesz, hogy a nyilvános – a végfelhasználók számára elérhető – hálózatok mellett, teljesen privát- illetve vegyes, publikus-privát hálózatok is kiépíthetőek ugyanabban a frekvenciatartományban, ugyanazokkal a berendezésekkel. Ez lehetővé teszi az 5G legfontosabb előnyeinek – úgy, mint a nagy sávszélesség és a minimális késleltetés – a kihasználását különböző üzleti területeken, gyártási-termelési folyamatokban, sőt akár a garantált rendelkezésre állást igénylő, kritikus infrastruktúrák esetén is.
A Huawei Technologies Magyarországon működő Európai Ellátó Központjának pátyi létesítményében indult el Magyarországon az első ilyen élő, valós termelési környezetben működő 5G magánhálózat, amely a vállalat gyártási-logisztikai folyamatait segíti. A rendszer a rádiós kapcsolaton kívül a nyilvános internet- és mobilhálózattól független informatikai- és távközlési maghálózati eszközöket is tartalmaz, így IT-biztonságot tekintve is nagy megbízhatóságú.
„Örömmel és nagy érdeklődéssel figyeljük az 5G technológiára épülő megoldások fejlődését, amelynek egyik meghatározó magyarországi mérföldköve a mai ünnepélyes átadás is, ahol ipari, logisztikai célokat szolgál ki a szélessávú adatkapcsolaton alapuló fejlesztés. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az 5G fejlesztések jelentős része Európán belül Magyarországon valósuljon meg, ennek érdekében hoztunk létre a győri Széchenyi István Egyetemen Digitális Fejlesztési Központunkat, és ezért dolgozunk partnerségben egyetemekkel, hogy a fejlesztések mellett megfelelő erőforrásaink is biztosítva legyenek. A jövő a gyors és hatékony adatátvitellel, a digitalizációs technológiák felhasználásával valósulhat csak meg, ebben partnerei vagyunk minden olyan innovatív nagyvállalatnak, amely fejlesztést és beruházást hoz Magyarországra”
– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.
„A Huawei világszerte úttörő szerepet játszik abban, hogy a következő generációs mobilhálózati technológia minél előbb elterjedhessen, és előnyeit a végfelhasználók és az üzleti élet szereplői is kihasználhassák. Nagy öröm számunkra, hogy az ultramodern rendszer a Huawei eszközeinek felhasználásával jött létre, amelyeknek számos eleme épp itt Magyarországon, a pátyi üzemben készült”
– hangsúlyozta Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója.
A rendszer működéséhez szükséges infrastruktúra már kiépült, és beüzemelték az első alkalmazást is, a gyár és logisztikai központ területén már önvezető szállítójármű működik. A központi logisztikai rendszerbe kapcsolt, a rakodást, szállítást segítő autonóm villástargonca útját emberi beavatkozás nélkül számítógép irányítja – az 5G-nek köszönhetően minimális késleltetéssel. Az autonóm járművekkel a raktározott anyagok és berendezések mozgatása hatékonyabbá, biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válik.
A rendszer fejlesztése nem ér itt véget, a közeljövőben több, az 5G infrastruktúrát használó, az Ipar 4.0-nak – a termelés digitalizált, automatizált, hálózatba kapcsolt és részben önvezérlő működése – megfelelő alkalmazással bővül a megoldás. A tervek szerint még 2021-ben kiterjesztett valósággal támogatott dinamikus gyártási folyamatokat, intelligens karbantartási és logisztikai optimalizálási alkalmazásokat vezetnek be.
Huawei: 5G-ben az első
A Huawei vezető szerepet tölt be a világon az 5G telekommunikációs hálózatok és eszközök fejlesztésében, valamint kiépítésében. A vállalatnak úttörő szerepe van a magyarországi ötödik generációs hálózat fejlesztésben is, a Vodafone a Huawei eszközein indította el Magyarország első kereskedelmi 5G-s hálózatát, valamint a Huawei az egyik vezető 5G-s hálózati beszállító a világon, és a legtöbb 5G-s szabadalom tulajdonosa.
A Huawei Európai Ellátó Központja, amely a vállalat második legnagyobb ilyen létesítménye a világon, 2009-ben nyitotta meg kapuit, több mint 50 országot látnak el Magyarországról Huawei termékekkel. Az ESC több telephelyen, így többek között Pátyon is működik.
A Huawei Technologies jelenleg a világ legnagyobb ICT megoldásszállítója és a második legnagyobb okostelefon gyártója. A vállalat 2005-ben kezdte meg működését Magyarországon. A nyílt és tisztességes befektetési környezetnek köszönhetően az elmúlt 15 évben összesen 1,5 milliárd dollár értékben fektetett be Magyarországon, és több mint 2400 munkahelyet teremtett. Az elmúlt öt évben a vállalat teljes magyarországi beszerzéseinek összege elérte a 246 millió dollárt, összesen 277 millió dollár adót fizetett be a költségvetésbe. A Huawei 2020 októberében új K+F központot hozott létre Budapesten, amely a mesterséges intelligencia, a képfeldolgozás, a streaming szolgáltatás és a rendkívül nagyméretű elosztórendszerek területére összpontosít.
A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.
Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.
A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.
“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”
– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.
„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”
Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez
A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.
A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.
Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.
Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.
A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket
A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.
A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.
Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat
A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.
Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.
A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.
A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.
A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.
A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.
Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.
A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.
Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.
Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.
Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.
Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.
Továbbra sem éri meg a visszavásárlás
A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.
A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.
Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!