Gazdaság

Kaspersky – A kisebb vállalkozások kevésbé igénylik a munkáltatói támogatást

A Kaspersky európai lakosság körében végzett felmérése szerint az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók általánosságban kevesebb munkáltatói támogatást igényelnek a távmunkához, mint a nagyobb vállalatoknál dolgozó társaik. Az érzelmi vagy pszichológiai támogatás azonban kivételt jelent.

A COVID-19 világjárvány rengeteg vállalatot negatívan érintett, de a legjobban a kisvállalkozások szenvedték meg a hatásait. Amint az több kutatásból is kiderül, egyes országokban a kisvállalkozások akár 90%-át is negatívan érintette a világjárvány, ami többek között a termelés, az értékesítés és a bevételek visszaesése, vagy akár végleges megszűnés formájában nyilvánult meg. Az, hogy az alkalmazottak hogyan birkóznak meg ezekkel a kihívásokkal, az egész üzletmenetre komoly hatással lehet a tucatnyi vagy annál is kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál. Éppen ezért fontos, hogy a vezetők odafigyeljenek arra, hogyan érzik magukat az alkalmazottak, és hogy milyen következményekkel járhat mindez az üzletmenet szempontjából.

A Kaspersky legújabb felmérése szerint a támogatási elvárások tekintetében némi különbség mutatkozik a szociális támogatások és egyéb juttatások – például az internet- és a telefonköltségek megtérítése – területén. A kisvállalkozásoknál dolgozók 33%-a szeretne több támogatást e téren, ezzel szemben a közepes méretű vállalatoknál ez az arány már 36%. Ugyanez a minta látható a technológiai támogatás, mint például a megfelelő készülékek és informatikai eszközök biztosítása esetében is (31% szemben a 33%-kal). Ennek oka lehet például az, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók esetében gyakoribb, hogy ők maguk alakítják ki a munkakörnyezetüket, a saját eszközeiket használják a munkához, és ők maguk gondoskodnak a munkához szükséges szolgáltatások eléréséről

Az érzelmi vagy pszichológiai támogatás igénye a vállalkozásoknál nagyjából azonos mértékű: a kisvállalkozásoknál 17%, a nagyobbaknál pedig 16%. A koronavírus-járvány nem csak az emberek munkájára és mindennapi életére volt hatással, hanem szorongást is keltett bennük a saját és a szeretteik egészségi állapotával kapcsolatosan, és aláásta a jövőbe vetett optimizmusukat is. Ezért a mentális támogatás minden dolgozó számára nagy jelentőséggel bírhat.

sz. grafikon: Milyen jellegű támogatásból igényelnének többet az alkalmazottak a munkáltatóiktól

„Azok, akik kisvállalkozásoknál szereztek munkatapasztalatot, jó eséllyel az új munkakörülmények között is önellátóbbak, és ennek köszönhetően az őket foglalkoztató vállalkozások minden erőforrásukat a túlélésre fordíthatják. A dolgozói termelékenység és morál fenntartásához azonban továbbra is fontos biztosítani, hogy a dolgozóknak mindenük meglegyen, ami a munkához szükséges. A technológiai környezet kapcsán például a dolgozóknak segítségre van szükségük az informatikai eszközök biztonságos használatához még akkor is, ha a saját laptopjukon dolgoznak és önállóan kezelik az összes webes szolgáltatásokhoz való hozzáférést”

– fejtette ki Ivan Szalikov, a Kaspersky KKV Termékek részlegének termékmenedzsere.

A Kaspersky az alábbiakat javasolja az alkalmazottak távmunka-körülményeinek megkönnyítéséhez:

A nyílt, őszinte kommunikáció rendkívül fontos az alkalmazottaknak, hiszen a vezetőiktől várnak útmutatást azzal kapcsolatban, hogy hogyan reagáljanak a krízishelyzetekre. Szervezzenek „kérdezzenek tőlem bármit” beszélgetéseket a felső vezetéssel, hogy tájékoztathassák a dolgozókat arról, hogyan működik tovább a vállalkozás az új körülmények között.
Készítsenek felméréseket, hogy megismerhessék a dolgozók érzelmi állapotát, a rájuk nehezedő munkaterhet, valamint azt, hogy megvan-e mindenük a távmunkához, és hogy világosak-e számukra az üzleti folyamatok. Ily módon jobban megismerhetők az emberek aktuálisan specifikus körülményei, ez pedig elősegíti a kiegyensúlyozottabb döntéshozatalt.
Segítsenek a dolgozóknak az információáradat és a túlterheltség érzésének kezelésében ezekben a bizonytalan időkben. Folyamatosan tájékoztassák a csapatokat a tényekről és az aktuális helyzetről, valamint arról, hogyan miként lehetnek biztonságban és miként maradhatnak egészségesek.
Hozzanak létre HR és IT online kommunikációs csatornákat, hogy mindenki könnyen megoldást találhasson a problémájára. Nyújtsanak útmutatást minden dolgozónak a távmunkával és bizonyos szoftverek használatával kapcsolatban. Ez akár webináriumok vagy csoportos hívások formájában is megvalósítható.

Tanítsák meg az embereknek, hogy milyen alapvető biztonsági gyakorlatokat kell alkalmazniuk a távmunka során, például azt, hogy miként kerülhetik el, hogy e-mailes vagy webes adathalászat áldozatává váljanak, illetve azt, hogy miként kell kezelni a fiókokat és a jelszavakat. A Kaspersky és az Area9 Lyceum készített egy ingyenes tanfolyamot, amely elősegíti, hogy a dolgozók biztonságosan dolgozhassanak otthonról.
Alkalmazzanak felhőalapú biztonsági megoldást. Még a kisvállalkozásoknak is védeniük kell magukat a kiberfenyegetések ellen, függetlenül attól, hogy az alkalmazottak céges vagy saját eszközön dolgoznak-e. A Kaspersky Small Office Security szoftver távolról is telepíthető és a felhőből is kezelhető; telepítése és kezelése nem igényel sok időt, erőforrást vagy specifikus ismereteket.

A „Munka jövőjének biztosítása” című teljes jelentés itt található.

Related Topics:igénylés kaspersky kutatás lab munkáltatói segítség támogatás vállalkozás

Up Next

Elindította Magyarország első, élő 5G-s ipari felhasználását a Huawei

Don't Miss

Az LG bemutatta, hogyan képzeli el a jövőt a közösségi távolságtartás korában

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!