Gazdaság

Felértékelődött az informatikai vezetők szerepe

A statikus stratégiák ma már gyakran csalódást okoznak, versenyhátrányt jelentenek egy vállalat számára. Míg egyensúlyt kell teremteni az agilitás és stabilitás között, a módszerek és megoldások, informatikai eszközök olyan támogatást adnak, amit a cégvezetésnek ki kell aknázni a sikerhez. Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak az informatikai vezetők, áll a Deloitte Tech Trends 2021 kiadványban, amely a sikeres végrehajtást szolgáló együttműködés 6 alappillérét is lefekteti.

A Deloitte Tech Trends már tizenkét éve elemzi a technológiai szektor globális fejlődését. A kiadvány azokat a piacot formáló aktuális trendeket foglalja össze, melyek meghatározhatják a vállalatok számára a következő évek fejlődési irányait. A 2021-es Deloitte Tech Trends kilenc kiemelt trendet dolgoz fel, cikksorozatunk első részében a stratégiai tervezést mutatjuk be.

Agilitásra optimalizált, technológiára támaszkodó üzleti stratégia

„Napjaink folyamatosan változó üzleti környezete új elvárásokat fogalmaz meg a stratégiaalkotás számára is, hiszen a korábbi statikus megközelítések hátráltatják a versenyképességet. A megfelelő dinamika kialakítása és fenntartása nem csupán a stratégia létrehozásakor, hanem annak teljes életciklusa során feladat: ennél fogva a stratégia megléte nem garancia a sikerre, a végrehajtás is legalább ennyire kritikus tényező, amely a részstratégiák folyamatos nyomon követését és finomhangolását igényli. A Deloitte tavalyi stratégiai felmérésének (2020 CSO Survey) válaszadói közül 45% évente, 23% kétévente, 22% pedig csupán háromévente frissíti stratégiáját, míg 10% még ennél is ritkábban, vagy egyáltalán nem teszi ezt meg. A teendők időbelisége mellett a stratégiákat befolyásoló alaptényezők is változnak, már nem csupán a belső képességeket és külső környezeti hatásokat foglalják magukban, hanem kiterjednek a technológiára is”

– foglalta össze a tanulmány első, stratégiáról szóló előrejelzését Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A technológia azonban nemcsak egy újabb stratégiai fókuszterület a vállalatok számára, hanem a siker kulcsa is lehet a versenytársakkal folytatott küzdelemben. A fentebb hivatkozott stratégiai felmérés során a megkérdezett stratégiaalkotók 70 százaléka a diszruptív technológiai fejlődéshez történő alkalmazkodást jelölte meg a fenntartható fejlődés elengedhetetlen elemeként. A témakörben rejlő potenciált jelzi, hogy ezzel szemben csupán 13 százalékuk tudta magabiztosan kijelenteni, hogy vállalata készen is áll egy ilyen irányú fejlődésre.

Kulcsszerepben az informatikai vezetők

Ahogy a technológia, úgy az informatikai vezetők szerepe is ugrásszerűen megnőtt: a korábbi szolgáltató pozícióból üzleti partnerré, ezen túl pedig hajtóerővé válnak. A Deloitte és a Wall Street Journal által végzett közös felmérés szerint a vállalatvezetők 40 százaléka az informatikai vezetőt (CIO) jelölte meg az üzleti stratégia legfőbb motorjának, ami magasabb hányadot tesz ki, mint az összes többi vezető együttesen.

A súlypont eltolódásból fakadóan vitán felül áll, hogy a stratégiaalkotóknak szorosan együtt kell működniük az informatikai vezetőkkel, hogy biztosítható legyen a vállalati stratégiát támogató technológiai háttér, illetve az informatikai vezetők közvetlen ismeretekkel rendelkezzenek a vállalati stratégiáról a napi döntések meghozatala során. Az üzleti és technológiai stratégiák közötti választóvonal elmosódik, az információáramlás elengedhetetlen, az izolált stratégiaalkotás és végrehajtás helyett így az együttműködés kerül a középpontba, melynek sikeréhez hat alappillér került meghatározásra:

Stratégiai fókuszú vezetés. Titulustól függetlenül elengedhetetlen egy erős, C-szintű stratégiai vezető, aki az informatikai vezetővel együttműködve képes a felsővezetés víziójának megvalósítására. A napi akadályokon és kihívásokon felülemelkedve a stratégiai kihívásokat keresi és támogatja az ehhez illeszkedő technológiai döntések meghozatalát.
Technológiai érzékkel rendelkező felsővezetés. Átfogó technológiai ismeretekkel rendelkező vezetői réteg, melynek tagjai értik és ismerik azokat a technológiákat, amelybe a vállalatnak be kell ruháznia a versenyelőny megszerzéséhez. Nem csupán az ismert platformok bevezetését, hanem a kezdeti fázisban levő megoldások tesztelését is támogatják, ugyanakkor képesnek kell lenniük a projekteket alátámasztó feltételezések megkérdőjelezésére is.
Üzleti érzékkel rendelkező technológiai vezetés. Az üzlet-IT együttműködés sikeréhez az informatikai vezetőknek is ismerniük és érteniük kell az üzleti célokat. Stratégiai partnerként kell segíteniük a menedzsmentet az új technológiák kutatásában, a vállalati és technológiai stratégiák illesztésében, amihez a CEO/CSO aktív támogatása is elengedhetetlen.
Jól illeszkedő technológiák és partnerek. Hangsúlyt kell helyezni az előkészítésre és különös gondossággal eljárni a technológiai platformok és a szállítói ökoszisztéma kiválasztásakor, fókuszban tartva a stratégiai megfelelést. Vizsgálni kell a partnerek motivációit, céljait, ezek illeszkedését a vállalati jövőképhez, de mérlegelni kell azt is, hogy az együttműködés az iparági know-how elszívásával konkurenssé teheti-e az adott partnert?
Stratégiai feltételezések meghatározása és azok folyamatos felülvizsgálata. A stratégiaalkotás hátterét alapfeltételezések képezik, melyek helyes meghatározása kritikus fontosságú. Átgondolt, körültekintően választott feltételezésekre szabad csak stratégiát építeni, mert az itt elkövetett hibák aláaknázhatják a stratégia későbbi végrehajtását vagy akadályozhatják a fejlődést.
Agilis finanszírozás. A vállalati stratégia gyors változásaihoz történő alkalmazkodás a pénzügyi tervezés és finanszírozás oldaláról is komoly kihívást jelent. A pénzügyi vezetőknek ügyelniük kell rá, hogy a költségkeretek határozottak és transzparensek legyenek, ugyanakkor indokolt esetben rugalmas átcsoportosítással módosítható legyen a költségvetés.

Egyensúly kell a stabilitás és agilitás között

Az elmúlt évtizedben a technológiai stratégiák kialakítása a korábban megszokott statikus-bináris döntéshozatalhoz képest jóval összetettebbé vált. A gazdaság gyorsulásával és az élénkülő, folyamatosan újuló trendekkel párhuzamosan egyre lényegesebb kérdéssé válik a döntéshozók körében a stratégia rugalmassá tétele. A stratégiaalkotás ugyanakkor természetéből fakadóan hosszútávú gondolkodást igényel – a túl gyorsan és flexibilisen változó célrendszer sem hatékony, nem jelöl ki egyértelműen követhető irányvonalat a vállalat számára. Szükség van bizonyos mértékű stabilitásra az agilitás mellett, így a stabilitás-agilitás közti egyensúly megtalálása lett a stratégiaalkotók egyik legfőbb feladata.

Ezen egyensúly keresése közben egyre inkább felértékelődik a stratégiát formáló technológiai eszközök szerepe, amelyek a humán képességek korlátjain túl lehetővé teszik óriás adathalmazok vizsgálatát, összefüggések keresését, elemzések, szimulációk futtatását. Ehhez már rendelkezésre állnak olyan fejlett platformok, melyek emelt szintű analitikát, automatizációt, mesterséges intelligenciát, gépi tanulást alkalmaznak a jövőbeli forgatókönyvek minél pontosabb szimulációjára. Funkciójukat tekintve három nagy csoportra oszthatók ezek az eszközök:

A stratégiai erők azonosítását támogató megoldások a környezeti trendeket figyelik, a stratégiai feltételezéseket megkérdőjelező vagy megerősítő indikátorokat gyűjtik, elemzik és értékelik, lefedve a társadalmi, politikai, jogi változásokat, a fogyasztói igények és költségstruktúra alakulását.
A stratégiai döntések hatáselemzését támogató megoldások elősegítik a különböző szcenáriók analízisét, potenciális kimenetek tesztelését. A szimulációkon keresztül rálátást nyújtanak lehetséges következményekre, még nem ismert tényezőkre és alternatív stratégiai döntésekre.
A végrehajtást és a kimenetek monitorozását támogató analitikai eszközök figyelik a belső és külső célok teljesülését, információs hátteret biztosítanak a menedzsment számára a döntéshozatalra, a stratégiai elvárásoktól való eltérések kezelésére.

„A módszertanok és megoldások széles választéka azonban nem garantálja önmagában a versenyelőnyt: a siker abból ered, hogy mely eszközöket, hogyan, mikor és milyen céllal alkalmaznak a vállalatok. A haladó stratégiaalkotóknak a vállalat jelenlegi képességein túlra kell tekinteniük, hogy felismerjék a jövőbeli technológiai lehetőségeket és megértsék, hogy ezek hogyan segíthetik sikerhez a vállalatot. Az eszközök támogatást nyújtanak, biztosítják a fejlődés lehetőségét, de nem végzik el a stratégiai vezetők munkáját: a legfontosabb döntések, a fő irányvonalak kijelölése továbbra is az ő felelősségük marad – immáron az informatikai vezetők aktív részvételével”

– emelte ki Szathmáry András.

Related Topics:deloitte felértékelődés felmérés gazdaság informatika IT szerep Tech Trends vezető vizsgálat

Up Next

A hazai startup ökoszisztémáról készít átfogó jelentést a Startup Hungary

Don't Miss

Teljes szerves széntartalom (TOC) mérés kevesebb, mint egy perc alatt

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Eltűntek a jó szakmunkások, minden második cég ugyanazért a néhány jelöltért versenyez

A magyarországi vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a fizikai munkavállalók toborzásában. Bár a jelentkezők felkutatása önmagában is nehéz feladat, a legnagyobb veszteség sok esetben a kiválasztási folyamat végén jelentkezik.

Az alkalmasnak minősített jelöltek közül sokan egyszerűen nem állnak munkába. A Jobtain HR Szolgáltató országos Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a cégek számára a megbízhatóság messze a legfontosabb kiválasztási szemponttá vált. Eközben a szakmunkásokért zajló verseny tovább erősödött, miközben a gyorsaság, a jelöltélmény és a toborzási folyamat hatékonysága minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A munkáltatók számára a kékgalléros munkaerőpiacon a megbízhatóság vált a legfontosabb kompetenciává, a válaszadók 90 százaléka jelölte meg elsődleges kiválasztási szempontként. A második helyen a fizikai állóképesség szerepel 57 százalékkal, amelyet szorosan követ a szakmai tapasztalat 56 százalékkal. A gyors tanulási képesség jelentősége is tovább nőtt, már a vállalatok fele tekinti meghatározó tényezőnek a felvételi döntések során.

„A kutatásból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezetben. A cégek ma már elsősorban olyan munkavállalókat alkalmaznának, akikre hosszú távon lehet építeni. A szakmai tudás fejleszthető, a munkához való hozzáállás és a megbízhatóság viszont az első pillanattól meghatározza a sikeres együttműködést”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A meglévő dolgozók hozzák a legtöbb új munkatársat

A fizikai munkaerő felkutatásában továbbra is a munkavállalói ajánlások bizonyulnak a legerősebb eszköznek. A cégek 90 százaléka használ belső ajánlási rendszert, míg az állásportálokon történő hirdetést 81 százalék, a Facebookot pedig 76 százalék alkalmazza. A TikTok jelenléte továbbra is minimális, mindössze 4 százalék említette a platformot a legfontosabb toborzási csatornák között. Az operátori és szakmunkás pozíciók esetében ugyanaz a három csatorna vezeti a listát: a belső ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. Ez azt mutatja, hogy a kékgalléros munkavállalók megszólításában továbbra is a közvetlen kapcsolatok és a gyorsan elérhető online felületek hozzák a legjobb eredményt.

„A belső ajánlási rendszerek tartós népszerűsége sokat elárul a piacról. A munkavállalók továbbra is leginkább azokban a munkahelyekben bíznak, amelyekről hiteles információt kapnak egy ismerősüktől. Ez a bizalom különösen felértékelődött az elmúlt években”

– fogalmaz Mihályi Magdolna.

A cégek fele szerint eltűntek a jó szakmunkások

A szakmunkásokat érintő kihívások továbbra is súlyosak. A kutatásban résztvevők közel 55 százaléka szerint a legnagyobb problémát a bérigények és a kínált fizetés közötti különbség jelenti. Emellett a jelentkezők alacsony száma és a megfelelő szakmai tapasztalat hiánya is a legfontosabb akadályok között szerepel. A felmérés egy másik, figyelemre méltó tendenciára is rámutat. A szakmunkás pozíciók esetében a vállalatok közel 45 százaléka már a jelentkezőszámot is jelentős vagy kritikus problémának tekinti. Számos szegmensben rendkívül szűk merítési lehetőségek mellett zajlik a toborzás.

„A szakmunkás piac egyre inkább jelöltvezéreltté válik. Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt munkavállalóért versenyez több munkáltató. Ebben a környezetben a kiválasztási folyamat sebessége és a jelöltélmény közvetlen üzleti hatással bír”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Az operátori pozícióknál más problémák kerülnek előtérbe. A vállalatok 40 százaléka a jelöltek megbízhatatlanságát nevezte meg első számú kihívásként. A munkához való hozzáállással kapcsolatos nehézségeket 38 százalék, a magas fluktuációt pedig 36 százalék említette. Továbbra is gyakori jelenség, hogy a jelentkezők már az interjúra sem érkeznek meg, vagy az állásajánlat elfogadása után lépnek vissza.

A legnagyobb veszteség az utolsó métereken keletkezik

A vállalatok jelentős része nem a toborzás elején, hanem a folyamat végén veszíti el a jelölteket. Hiába sikerül alkalmas pályázókat találni, a tényleges munkába állásig vezető úton jelentős a lemorzsolódás. A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy az adminisztratív folyamatok lassúsága egyaránt hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.

„A kékgalléros munkaerőpiacon mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, hogy sikerül-e a jelölttel kapcsolatban maradni a munkába állásig. Egyetlen elmaradt visszahívás vagy néhány napos csúszás is elegendő lehet ahhoz, hogy másik ajánlatot fogadjon el”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain ügyvezetője.

A jelöltélmény dönthet a munkaerőpiaci versenyben

A jelöltélmény egyre közvetlenebb hatással van a toborzási eredményekre. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors válaszadás a legfontosabb tényező. Az elvárások világos kommunikációját 65 százalék, a toborzók hozzáállását pedig 61 százalék emelte ki. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási eszköz, a vállalatok közel fele tartja a leghatékonyabb szűrőnek. Emellett egyre több cég alkalmaz gyakorlati teszteket, próbafeladatokat vagy valós munkakörnyezetben végzett próbamunkát is. A szakmai vezetők bevonása szinte általános gyakorlattá vált.

Még mindig kihasználatlan a jelöltadatbázisokban rejlő lehetőség

Pozitív változás, hogy egyre tudatosabbá válik a toborzási folyamatok mérése. Míg egy évvel korábban a vállalatok 36 százaléka semmilyen mutatót nem használt a toborzás eredményességének nyomon követésére, addig 2026-ban ez az arány 28 százalékra csökkent. A hosszú távú megtartást már a cégek 36 százaléka követi, ami szintén előrelépést jelent az előző évhez képest. A kutatás ugyanakkor jelentős fejlesztési tartalékokat is azonosított. A vállalatok közel fele csak bizonyos esetekben használja újra a korábbi jelöltek adatbázisát, 14 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodik a korábban felépített jelöltállományra.

„Miközben sok szervezet munkaerőhiányról beszél, a korábban megszólított jelöltek között gyakran komoly tartalék található. Az újraaktiválás gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy teljesen új keresés elindítása. A tudatos adatbázis-kezelés az elkövetkező évek egyik legfontosabb előnye lehet”

– emelte ki Mihályi Magdolna.

A jövő a digitalizációról és a munkavállalói élményről szól

A következő évek fejlesztési prioritásai közül a digitalizált jelentkezési rendszerek állnak az első helyen. Érezhetően nőtt a vállalatok érdeklődése az új típusú juttatási csomagok, a munkavállalói visszajelző rendszerek és a személyre szabott munkavállalói élmény iránt is. A válaszadók 59 százaléka már tudatosan keresi azokat a jelölteket, akikben hosszú távon fejleszthető potenciált lát.

„A vállalatok egyre kevésbé kész munkaerőt keresnek. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap annak felismerése, hogy kik azok a jelöltek, akikből megfelelő támogatással és fejlesztéssel hosszú távon értékes munkatárs válhat. Ez a szemlélet a következő években várhatóan tovább erősödik”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!