Gazdaság

Másfél év kell az Európai vállalatoknak a visszaálláshoz

A digitálizációt és a fenntarthatóságot sürgető európai vállalatok hamarabb kilábalnak a Covid19-válságból

A digitális és a fenntarthatósági átállást sürgető európai vállalatok rövidebb időn belül, megerősödve hagyják maguk mögött a Covid19 okozta válságot az Accenture új kutatása szerint.

A „Duplázás Európában: a versenyképességet erősítő kettős stratégia” (The European Double Up: A twin strategy that will strengthen competitiveness) címmel, a The Davos Agenda hetében kiadott jelentés alapján az európai cégvezetők szerint átlagosan 18 hónapra lesz szükség a világjárvány előtti nyereségszint újbóli eléréséhez. A Covid19-válság jelentős különbséget eredményezett az európai vállalatok körében az ellenállóképesség és növekedési kilátások tekintetében:

Az európai vállalatok fele (49%) árbevétel-, illetve nyereségcsökkenésről számolt be az elmúlt 12 hónapban, és semmilyen javulásra nem számít 12 hónapon belül.
Egyötödüknek (19%) stabil volt a pénzügyi teljesítménye a világjárvány előtt, ám a következő 12 hónapban az árbevétel és a nyereség gyengülésére számítanak. A jelentés őket „bukott angyaloknak” nevezi.

Az európai vállalatok egyharmada (32%) számít nyereséges növekedésre a következő 12 hónapban. A jelentés a „jövő vezetőiként” utal rájuk.

A felmérés szerint a digitális átállásban és a fenntarthatóság bevezetésében is élen járó vállalatoknak közel háromszor akkora az esélye a „jövő vezetői” közé kerülni, azaz gyorsabban talpra állnak és megerősödve kerülnek ki a válságból.

A kutatás szerint az európai vállalatok közel fele (45%) a digitális átalakulás és a fenntarthatóság területén végrehajtott beruházásokat egyaránt prioritásként kezeli. Az európai válaszadók 40%-a nagyszabású beruházásra készül a mesterséges intelligencia, 37%-uk a felhő alapú megoldások terén, míg 31%-uk beruházási költségvetése átcsoportosításával kíván összpontosítani a fenntartható üzleti modellek megvalósítására.

Bizonytalan 2021-es növekedési célszámok az európai cégeknél

A jelentés megjegyzi, hogy az európai vállalatoknak kevesebb mint a fele (45%) számít 2021-es növekedési célszámai megvalósítására. Az egyesült királyságbeli, a franciaországi és a németországi cégek a legoptimistábbak. Ezekben az országokban a válaszadók 59%, 52% és 51%-a nyilatkozott úgy, hogy várakozásai szerint sikerül megvalósítania a 2021-es célokat. Az olaszországi és a spanyolországi vállalatok a legpesszimistábbak: mindössze 34% és 31% tartja valószínűnek 2021-es növekedési célok elérését.

„Még azok a vállalatok is, amelyek felismerik a digitális és a fenntarthatósági átállás felgyorsításának üzleti lehetőségét, bizonyos akadályokkal szembesülnek a kettős átalakulás során”

– mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója.

„Ilyen kihívás lehet a fenntartható működés és termékek köré épülő, életképes üzleti modell meghatározása, erőforrások felszabadítása a szervezet jobb mobilizálásához, valamint a kísérleti és különálló projektektől való gyors elmozdulás a vállalat egészére kiterjedő, nagyszabású kezdeményezések felé.”

A jelentés több stratégiai lépést is javasol, amelyek végrehajtásával egy cég leküzdheti ezeket az akadályokat, és sikeresen megvalósíthatja a kettős átalakulást:

A fenntarthatóságot elősegítő, technológiával támogatott ökoszisztéma-alapú üzleti modellek megvalósításának ösztönzése: a kettős átalakulás végrehajtásában jól teljesítők már árbevételük több mint 10%-át ilyen modellekkel szerzik.

Az erőforrások kombinálása a technológiai alkalmazások skálázásához a fenntarthatóságot szem előtt tartva: a kettős átalakulásban élen járó cégek összességében véve többet fordítanak innovációra. Éves árbevételük több mint 10%-át költik kutatás-fejlesztésre. Tisztában vannak vele, hogy a fenntarthatóság és a technológia nem különálló prioritások.

A tehetséges munkatársak támogatása: a digitális és a fenntarthatósági átalakulás együttes megvalósításában kiemelkedő cégek felelősséget vállalnak azért, hogy folyamatosan növeljék dolgozóik munkaerőpiaci értékét. Mindent megtesznek a munkaerő átképzése és fejlesztése érdekében, és tisztában vannak azzal, hogy a tehetséges munkatársak támogatása hozzásegíti őket ahhoz, hogy kézzelfogható üzleti értéket nyerjenek ki az átalakulásból.

Related Topics:accenture covid-19 európa kutatás visszaállás

Up Next

Úton az iparosított mesterséges intelligencia felé

Don't Miss

Az ellátási lánc jövője: cobotok, drónok és mesterséges intelligenciás kamerák

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!