Gazdaság
Magyar startup fejlesztés hozhat áttörést az állattenyésztésben?
Hordozható szaporító anyag bevizsgáló készülékkel forradalmasítaná az állattenyésztést és a mesterséges termékenyítés folyamatát egy magyar startup – az örökítőanyag vizsgálata kritikus tényező lesz a következő években az állattenyésztésben hazai és globális szinten is.
Inszemináció nélkül ma nem képzelhető el versenyképes állattenyésztés, ám a legtermékenyebb bikák, kosok, kanok és csődörök kiválasztása ma még költség-, ember- és időigényes feladat a gazdaságok számára.
Ezen változtatna egy magyar vállalkozás, amely könnyen használható, hordozható örökítő anyag bevizsgáló berendezést ad az állatorvosok, állattenyésztők kezébe. Az Ongo Vettech készüléke idővel az emberi örökítőanyag vizsgálatára is alkalmas lehet, így hozzájárulhat a csökkenő hím nemzőképesség globális problémájának megoldásához is, amely az állatvilágot is komolyan érinti.
A kutyák, borjak, lovak, malacok és a baromfik mesterséges fogantatása nem túl romantikus folyamat, viszont olyan hatékony, hogy nem nélkülözheti egy gazdaság sem, amely versenyképes akar maradni. A mesterséges termékenyítés összetett tenyésztéstechnikai módszer, amelyet immár évtizedek óta alkalmaznak, ám most egy magyar találmány új fejezet nyithat az eljárás történetében.
Így zajlik a szaporítás egy modern gazdaságban
A mesterséges termékenyítés első lépése az örökítőanyag levétele. A hím egyedeket úgynevezett fantomokra „ugratják” (ez a nőivarú állatok leképezése fémből vagy műanyagból, melyet gumival vagy bőrrel borítanak be). A levett szaporítóanyagot az inszeminációs szakemberek ültetik be a nőstényekbe. A módszer számos előnyt tartogat a hagyományos párzással szemben. Egy-egy jó génekkel megáldott apaállattól rövid idő alatt sok utód születhet, egységesebbé válik az állomány. Kevesebb apaállatra van szükség, kisebb a férőhelyigény, csökkennek a takarmányozási költségek, elkerülhető a párzás útján terjedő fertőző betegségek terjedése.
Labor helyett helyszíni vizsgálat: azonnali válaszok a tenyésztelepen vagy az afrikai szavannán
A szaporító anyagot laboratóriumi körülmények között mikro- és makroszkópos vizsgálatnak vetik alá, legalábbis eddig így zajlott mindez. Fontos a vizsgálat, mert ez biztosítja például, hogy kizárólag a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot termelő hímeket vonják be a szaporításba és így hatékony legyen a tenyésztés. Azonban nemcsak a levétel után vizsgálják, hanem a tenyésztés során több alkalommal például a beültetés előtt, hogy garantálható legyen a megfelelő minőség. Sőt az állatkertekben, génmegőrző programokban is rendszeresen vizsgálják például a kihalással fenyegetett állatok ivarsejtjeit.
Ezek az előnyök azonban nincsenek ingyen. A laborvizsgálat szakértelmet, szervezettséget és jól felszerelt labort igényel, ami komoly költségekkel jár a gazdaságok számára és hosszú ideig tart. Itt jön a képbe az Ongo Vettech nevű magyar startup. A vállalat állatorvosok, tenyésztési szakemberek és informatikusok együttműködésével olyan hordozható készüléket fejlesztett ki, amellyel bárhol megvizsgálható az állatoktól levett szaporítóanyag minősége. A készülékkel a vizsgálatra azonnal, az adott helyszínen: gazdaságban, tenyészetben, állatkertben vagy akár egy afrikai szavannán is lehetőség van. A kiválasztott állat szaporítóanyagának vizsgálata így sokkal olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb lehet, mint a laboratóriumi folyamatban. Ez utóbbi kapcsán további veszélyt jelent, hogy a laborba szállítás során a változó körülmények miatt az örökítőanyag minősége is változhat, amely téves és káros következtetésekre vezethet.
Magyarországon elsőként a kutya reprodukciós állatorvosi rendelők kezdték el használni az Ongot, mostanra sertés – és marhatenyésztési szakemberek is alkalmazzák a gyakorlatban. Érdekesség, hogy a berlini Állatkert is vásárolt már a nemzetközi rinocérosz fajmentés programjához.
Világsiker lehet Magyarország számára: már 14 országban használják
Az Ongo (hivatalos nevén Ongo Semen Analyser) egy kompakt és könnyen kezelhető készülék: elég behelyezni a mintát, megnyomni néhány gombot, és a szakemberek gyorsan megbízható információhoz jutnak a szaporítóanyag koncentrációjáról és a spermiumok mozgékonyságáról. Az Ongo eredményeinek pontosságát a bécsi állatorvosi egyetem, az Univetmed kutatói hitelesítették.
„Büszkék vagyunk rá, hogy az élettudományi és informatikai területeken dolgozó szakemberek együttműködésével egy olyan eszközt fejlesztettünk ki Magyarországon, amely hozzájárulhat a gazdák versenyképességéhez, és jelentős export lehetőséggel kecsegtet a magyar gazdaság számára – mondta el Dr. Bábel Tamás, az Ongo Vettech egyik alapítója. – Az eddigi eredmények alapján jó esély van arra, hogy a készülék idővel akár a férfi termékenységi krízis megoldásához is hozzájáruljon.”
A készülék jelenleg szarvasmarha, sertés, ló, kutya és baromfi örökítőanyagának tesztelését teszi lehetővé, ami világszerte jelentős piaci lehetőségekkel kecsegtet – Németországban például a lovak, Ázsiában a sertések szaporítása a fontosabb. A reprodukciós piac évi kétszámjegyű növekedést mutat, ezért az OSA igazi világsiker lehet Magyarország számára. Az eszköz létjogosultságát jól szemlélteti, hogy például az ebtenyésztőket vizsgáló kutatás rámutatott a kan kutyák nemzőképessége az elmúlt 26 év vizsgálata során folyamatosan 1-2%-kal csökkenhetett.
Emberi felhasználás – a férfiak spermaállománya 60%-kal csökkent az elmúlt 20 évben a fejlett országokban!
A fejlesztők folyamatosan dolgoznak azon, hogy az OSA alkalmazhatóságát minél több állatra terjesszék ki, de hosszú távon akár az emberi örökítőanyag vizsgálata is lehetséges lehet a segítségével. Ez azért fontos, mert az elmúlt néhány évtizedben világszerte jelentősen lecsökkent a férfiak átlagos hímivarsejtjeinek koncentrációja, egyre több pár küzd a meddőséggel. Ebben a helyzetben nagy segítséget jelenthet a kezelőorvosoknak egy könnyen használható, hordozható eszköz a spermavizsgálathoz.
További információk: https://www.ongovettech.com
Gazdaság
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.
A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.
„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”
– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.
A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”
– figyelmeztet Nyári Zsolt.
A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.
„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”
– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.
A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel
Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.
„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.
Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat
Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.
„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”
– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök5 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar5 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Gazdaság1 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság