Megújult a ZEUS banki információs rendszer, amely gördülékenyebb ügyfélélményt és egyszerűbb mindennapokat biztosít a K&H 198 ügyfélpontján dolgozó banki munkatársaknak.

A K&H és a Capsys Informatikai Kft. példaértékű együttműködésének eredménye egy modern, felhasználóbarát megoldás, amely intuitív navigációval, színkódokkal, grafikonokkal és az AI-integráció lehetőségével támogatja a hatékony munkát.

A fejlesztés során a K&H Bank és a Capsys Informatikai Kft. nem klasszikus beszállító- megrendelő kapcsolatban dolgozott. Nyílt kommunikáció, kölcsönös bizalom és folyamatos közös gondolkozás jellemezte a projektet. Ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a banki információs rendszer egyszerre legyen robosztus és rugalmas, modern és könnyen használható. A projekt szakmai kihívása abban rejlett, hogy a Zeus digitalizációs program egyik látványos elemét egy meglévő, régi technológián alapuló saját fejlesztés modernizálására használták. A cél a bővebb funkcionalitás, korszerűbb felhős struktúra és a végfelhasználó szempontjából optimalizált használhatóság volt. A rendszer fejlesztésének kulcsa, hogy a banki ügyintézők és az ügyfelek mindennapjaiban is kézzelfogható értéket teremtsen. Az új megoldás bevezetése egy hosszú távú, többlépcsős digitális transzformációs stratégia része.

„A Zeus rendszer modernizációja mérföldkőnek számít mind az IT, mind az üzleti oldalon. A funkciókat teljes egészében a végfelhasználó igényeihez igazítottuk, a felhős technológiák alkalmazásával pedig a kollégák az ügyfelek kiszolgálására koncentrálhatnak, nem a rendszer használatára. Ez a projekt nemcsak technológiai áttörés, hanem a munkavállalói fejlődés szempontjából is kiemelkedő, hisz olyan munkahelyet építünk, ahol a fejlődés alapérték, a kollégák folyamatosan kipróbálhatnak új technológiákat, több területen kibontakozhatnak, és bővíthetik tudásukat. A projekt során megszerzett tapasztalatok és az együttműködési módszerek a jövőbeni fejlesztések alapját képezik, biztosítva, hogy a technológiai innováció mindig a kollégák és az ügyfelek valódi igényeit szolgálja”

– hangsúlyozta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.

A K&H példája mutatja, a valódi innováció nemcsak kifelé, hanem befelé is hat – a technológiai megújulás akkor teljes, ha a kollégák munkáját is egyszerűbbé, gyorsabbá és inspirálóbbá teszi.

„Az igények definiálása és megvalósítása során folyamatos, támogató kommunikáció zajlott, a problémák őszinte feltárásával és közös megoldáskereséssel. Rendkívül inspiráló volt látni, hogy a K&H csapata nyitott minden ötletre, gyorsan reagált a visszajelzésekre, és minden esetben a közös cél – a végfelhasználók és a banki kollégák számára értéket teremtő rendszer állt az első helyen. Szállítói oldalról nagyon megnyugtató volt egy ilyen nyílt, őszinte és megoldáscentrikus munkában részt venni, ahol a felek kölcsönösen támogatták egymást, és minden apró részletet közösen gondoltunk végig. Ez az együttműködési modell nemcsak gördülékeny és hatékony volt, hanem valóban innovatív is, és példaértékű minden jövőbeni projekthez”

– tette hozzá Domonkos Tamás a Capsys Informatikai Kft. üzletág igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Kyndryl (NYSE: KD), a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szereplője, ma közzétette immár harmadik alkalommal publikált State of Mainframe Modernization felmérésének eredményeit.

A kutatás bemutatja, miként alakítják át a vállalatok a mainframe-rendszerek szerepét a gyorsan változó digitális környezetben. Az eredmények szerint a szervezetek egyre inkább rugalmas modernizációs stratégiákat alkalmaznak, nagyléptékben építik be a mesterséges intelligenciát, és megduplázzák a mainframe használatát a hibrid IT‑környezetekben – mindezt a szakemberhiány és a szigorodó szabályozói elvárások közepette.

A felmérésben részt vevő 500 üzleti és IT‑vezető válaszai alapján a modernizációs projektek költségei csökkentek, miközben a befektetés‑arányos megtérülés (ROI) növekedett. A válaszadók jelenleg 288% és 362% közötti ROI‑t érnek el kezdeményezéseikkel, attól függően, hogy a modernizációt közvetlenül a mainframe‑en valósítják meg, felhőintegrációt hajtanak végre, vagy a munkaterheléseket más platformokra helyezik át. Emellett a szervezetek 80%-a az elmúlt évben módosította mainframe‑modernizációs stratégiáját, hogy alkalmazkodjon a változó piaci körülményekhez, a geopolitikai fejleményekhez, az új szabályozásokhoz és a feltörekvő technológiákhoz.

A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia mára a jövőbeli lehetőségből a jelen egyik legfontosabb üzleti hajtóerejévé vált: a szervezetek közel 90%-a már bevezette, vagy tervezi bevezetni a generatív MI‑t a mainframe‑rendszereken. A válaszadók jelentős eredményeket várnak a mesterséges intelligencia és a generatív MI alkalmazásától – összesen 13 milliárd dollár költségmegtakarítást és 20 milliárd dollár új bevételt prognosztizálva a következő három évre. Az MI emellett hozzájárul a munkaerőpiaci tudás hiány mérsékléséhez is. A szervezetek több mint fele (56%) számolt be a platform használatának növekedéséről az elmúlt évben, mivel a hibrid környezet részeként új, magas hozzáadott értékű szerepeket azonosítanak számára.

„A mainframe az MI‑alapú hibrid vállalati stratégiák egyik katalizátorává vált, amely milliárd dolláros megtérülést biztosít, miközben új innovációs lehetőségeket teremt az ügyfelek számára” – mondta Hassan Zamat, a Kyndryl Core Enterprise üzletágának globális szakmai vezetője. „A szervezetek ma sokkal pragmatikusabban közelítik meg a modernizációt, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el és beépítsék az új technológiákat. A megfelelő partnerekkel való együttműködés kulcsfontoságú egy rugalmas, biztonságos és jövőálló platform kialakításában.”

A válaszadók azt is megerősítették, hogy a modernizáció sikerének kulcsa egyre inkább a mainframe‑ és a feltörekvő technológiákban egyaránt jártas munkaerő. A vállalatok 70%-a küzd azzal, hogy megtalálja a megfelelő, több területen is kompetens szakembereket, miközben 74% továbbra is külső szolgáltatókra támaszkodik modernizációs kezdeményezései támogatásában. A megkérdezettek 94%-a szerint modernizációs terveiket jelentős mértékben befolyásolja a szabályozói megfelelés, és a biztonság továbbra is alapvető szempont marad a döntéshozatal során.

A felmérés rámutat, hogy miközben a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a kihívásokhoz, a mainframe-platform továbbra is a legkritikusabb technológiai képességeik alapját képezi. A mainframe‑modernizációról alkotott vállalati véleményekről, valamint a kapcsolódó kihívásokról, kockázatokról és előnyökről további részletek a Kyndryl 2025‑ös State of Mainframe Modernization Survey jelentésében olvashatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Első lakás és zöld ingatlan esetén lazább hitelfeltételek

Bár általánosan elterjedt vélekedés, hogy lakásvásárlás csak önerővel lehetséges, a szabályozás ezt nem zárja ki – hívta fel a figyelmet Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont vezetője. A Magyar Nemzeti Bank rendelete szerint a hitelezés felső határa forintalapú jelzáloghitelek esetén a fedezet forgalmi értékének 80 százaléka, de megfelelő pótfedezet – például egy másik ingatlan – bevonásával önerő nélkül is finanszírozható a vételár. Bizonyos esetekben – első lakás vagy energiahatékony ingatlan – akár pótfedezet nélkül is nyújtható 90 százalékos hitel. A szakértő tapasztalt pénzügyi tanácsadó bevonását javasolja.

Az a vélekedés, miszerint önerő nélkül lehetetlen ingatlant vásárolni, nem igaz. Nem könnyű feladat és minden szereplőnek, vevőnek, eladónak, banknak is rugalmasnak kell lennie, hogy a tranzakció megtörténhessen, de a jelenlegi szabályozás nem zárja ki ezt a lehetőséget. Vincze Krisztiánt, a GV Hitelközpont vezetőjét kérdeztük, hogyan is működhet mindez a gyakorlatban.

A legtöbben úgy hiszik, hogy a lakáshitelhez minden esetben fel kell mutatni önerőt, mert a bankok csak így adnak kölcsönt, de ez nem igaz. A hitelezhetőség mértékét egy rendelet, a hitelfedezeti mutatóhoz köti, melyet a Magyar Nemzeti Bank szabályoz. Vagyis az MNB határozza meg, hogy a fedezetül felajánlott lakást vagy lakásokat a forgalmi értéküknek hány százalékáig lehet terhelni.

Jelenleg a forintalapú jelzáloghitelek esetén ez a szám, általános esetben, 80 százalék. A bankok, saját döntéseik alapján, ennél magasabb önrészt is kérhetnek és gyakran ezt meg is teszik.

– A bankok belső szabályai általában szigorúbbak – hívja fel a figyelmet Vincze Krisztián a GV Hitelközpont vezetője – akad olyan pénzintézet is, ahol saját pénz nélkül nem adnak hitelt. Az sem mindegy, hogy milyen településen van a kiválasztott ingatlan, hiszen egy olyan városban, ahol pörög az ingatlanpiac, a bank nagyobb mértékű kölcsönt is ad, mert könnyen eladhatók itt a lakások. Ezzel szemben egy rosszabb adottságú, nehezen eladható ház esetén magasabb önerőt is megszabhatnak, akár 40 százalékot is elvárhatnak a hitelezéshez.

De akkor hogyan lehet mégis lakást vásárolni, ha nincs önerő? A megoldás az, hogy ebben az esetben nem elegendő egyetlen ingatlan fedezetnek. Ha a megvásárolni kívánt lakás vagy ház mellett egy másik ingatlan is bevonható az ügyletbe, akkor van esély arra, hogy pénz nélkül jusson valaki lakáshoz. Ekkor ugyanis a két ingatlan összértékének bizonyos százaléka hitelezhető, de ha az összérték kellően magas, a megvásárolni kívánt lakás teljes ára finanszírozható a felvett kölcsönből. Nem feltétel ilyenkor, hogy az úgynevezett pótfedezet a hiteligénylő tulajdonában álljon, de természetesen a tulajdonos hozzájárulása szükséges, hiszen, ha az adós nem fizet, bizony a pótfedezet is egyetemlegesen felel a kötelezettségért.

Nézzünk egy példát! Egy fővárosi, 50 milliós, átlagos állapotú lakás megvásárlásához, ha csak a megvásárolni kívánt ingatlan a fedezet, maximum 40 millió forintot adhat a bank, vagyis szükséges 10 millió forint önerő. Ha azonban felajánlható másik ingatlan emellé, aminek forgalmi értéke szintén eléri az 50 millió forintot, akkor a bank már a két ingatlan összértékének 80 százalékig hitelezhet, vagyis a teljes 50 milliós összeg felvehető.

Az is lehetséges, hogy a második ingatlan értéke önmagában 100 millió forintot ér, így az önállóan is elég fedezetet nyújt egy 50 milliós hitelre (akár többre is, de a hitel felső korlátja maga a vételár), így a célingatlant nem is kell bevonni a fedezeti körbe.

Vannak kivételek, amikor a 20 százalékos önerő sem kötelező a törvény szerint, hívja fel a figyelmet a szakember.
– Azoknál a hitelfelvevőknél, akiknek korábban nem volt még 50%-ot elérő ingatlantulajdonuk az első lakásvásárlását támogatandó, megengedi a rendelet a forgalmi érték 90%-áig történő finanszírozást pótfedezet bevonása nélkül, ahogy az energiahatékony ingatlanokat is akár 90 százalékig hitelezi a bank, ráadásul nemcsak az Otthon Start kölcsön keretein belül, hiszen ez általános szabály – mondta el Vincze Krisztián.

Összefoglalva tehát nem lehetetlen, de nem is egyszerű önerő nélkül ingatlant vásárolni. Szükség van a megvásárolni kívánt mellett egy másik, terhelhető ingatlanra és olyan pénzintézetre, ami az adott településen hajlandó ilyen mértékben hitelezni. Emellett szükség van arra, hogy az eladó elfogadja, nem kap foglalót vagy előleget, csak a banki utalásnál kerül pénz a kezébe.

A fenti nehezítő körülmények, a megfelelő bank megtalálása, a tulajdonos meggyőzése, hogy ne ragaszkodjon a foglalóhoz, stb. miatt érdemes tapasztalt ingatlanos szakemberrel és a különböző bankok gyakorlatát jól ismerő hitelezési szakértővel nekivágni egy ilyen ingatlanvásárlásnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!