Gazdaság

Accenture Technology Vision 2021 – a változásban élenjárók fogják meghatározni a jövőt

Az Accenture Technology Vision 2021 jelentése szerint, a technológia létfontosságú szerepet játszik a világjárvány során – támogatja a munkavégzés és az üzletvitel új módjait, a megszokottól eltérő interakciókat és élményeket teremt, valamint a személyes jelenlétet kiváltó online megoldások révén jó hatással van az emberek biztonságára.

Ahogy a vállalatok a válság kezelésétől a jövőjük újragondolása felé haladnak, egyre érezhetőbb, hogy a legbátrabb, a leghaladóbb gondolkodású és a változtatásokat a technológia segítségével megvalósító vezetők fogják meghatározni a jövőt – állapította meg az Accenture 21. éves jelentése, amely a vállalatok és az iparágak következő három évét alakító, főbb technológiai trendeket jelzi előre.

A 6 200 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült „Leaders Wanted: Masters of Change at a Moment of Truth” című idei jelentés azt mutatja be, hogy a vezető nagyvállalatoknál hogyan megy végbe egy évtizednyi digitális átalakulás egy vagy két év alatt. A stabil digitális alapokra támaszkodó, gyorsan alkalmazkodó és innovatív szervezetek ötször olyan gyorsan növelik árbevételüket, mint a lemaradók – ez az arány mindössze kettő volt 2015 és 2018 között. Ennek eredményeként számos vállalat gondolja újra működését, és használja fel a technológiai innovációkat, hogy képes legyen megfelelni az újfajta valóságnak.

„A világjárvány jelentősen felgyorsította a fejlődést. A vállalatok sokkal intenzívebben, újszerű módon vetik be a technológiát az üzletmenet és a közösség támogatására – olyan ütemben, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak volna. Mások viszont a hiányosságaikkal szembesülnek, mert nem rendelkeznek a gyors fejlődéshez szükséges digitális alapokkal”

– mondta Paul Daugherty, az Accenture technológiai vezérigazgató-helyettese.

„Ez, a technológia területén egy nemzedék életében egyszer adódó lehetőség, így érdemes kihasználni az exponenciális technológiai változásban rejlő lehetőséget az üzleti és a felhasználói élmény jövőjének gyökeres újragondolására és újraépítésére.”

A felmérés válaszadóinak 92%-a úgy nyilatkozott, hogy idén prioritásként kezeli az innovációt. A felsővezetők 91%-a egyetértett abban, hogy csak akkor tudják kiaknázni a piaci lehetőségeket, ha szervesen részt vesznek annak meghatározásában.

A jövő formálásához a vállalatoknak élen kell járniuk a változásban. Ennek három fontos előfeltétele van:

A vezető pozíció megszerzéséhez a technológiában is élen kell járni. A gyors lekövetés időszaka a múlté – állandósult a változás. Azokból a szereplőkből lesznek a jövő vezetői, akik üzleti stratégiájuk frontvonalába állítják a technológiát.
A vezető szervezetek nem várnak passzívan új normákra, újraírják a játékszabályokat, új valóságot alkotnak teljesen új gondolkodásmóddal és modellekkel.
A vezető vállalatok globális szereplőként szélesebb körű társadalmi felelősséget vállalnak, és tudatosan törekszenek olyan technológiák fejlesztésére és alkalmazására, amelyek a vállalat határain túlmutató pozitív hatást váltanak ki, hozzájárulva a fenntarthatóbb és befogadóbb világ megteremtéséhez.

A Technology Vision öt fő trendet azonosít, amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell a következő három évben ahhoz, hogy működésüket felgyorsítsák és kézben tartsák a változásokat:

Stratégiai fejlesztések: egy jobb jövőért – A vállalatok saját IT-architektúrájukkal “versenyeznek”, és ahhoz, hogy a versenyképesség szempontjából a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat építsék ki és alkalmazzák, másként kell gondolkodniuk a technológiáról, és együttműködésre kell bírniuk üzleti és technológiai stratégiáikat. A felsővezetők 89%-a úgy gondolja, hogy szervezetük üzleti értékteremtésre való képessége egyre inkább függ a technológiai architektúra korlátaitól és lehetőségeitől.
Tükörkép-világ: az átfogó és intelligens digitális ikrek fontossága – A vezető vállalatok intelligens digitális ikreket építenek, hogy létrehozzák gyáraik, ellátási láncaik, termékéletciklusaik stb. élő modelljeit. Az adatok és az intelligencia felhasználásával a digitális térben jelenítik meg a fizikai világot, amelynek révén új lehetőségekhez jutnak a működés, az együttműködés és az innováció terén. A megkérdezett felsővezetők 65%-a számít arra, hogy a következő három évben növekszik majd szervezetük intelligens digitális ikrek fejlesztésére fordított beruházása.
Én, a technológiai szakember: a technológia demokratizálódása – Ma már minden üzleti felhasználó számára elérhetőek azok a fejlett technológiai képességek, amelyek alaprétegként egészítik ki a vállalatok innovációs stratégiáját. Így bármelyik munkatárs lehet innovátor, optimalizálhatja munkáját, megszüntetheti a problémát okozó gócpontokat, és szorosan követheti az üzleti területen megjelenő új és változó igényeket. A felsővezetők 88%-a szerint a technológia demokratizálódása egyre inkább kritikus tényezővé válik abból a szempontból, hogy képesek-e elindítani az innovációt a szervezet egészében.
Bárhol és mindenhol: munkavégzés saját környezetben – A munkaerőt érintő, jelentős horderejű változások nyomán a vállalatok kitágíthatják a szervezet határait. Amikor az emberek saját környezetükben dolgozhatnak, akkor szabadon és zökkenőmentesen végzik munkájukat szinte bárhol: otthon, az irodában, a repülőtéren, egy partner irodájában. Ennél a modellnél a vezetők újragondolhatják az egyes helyszíneken végzett munka célját, és újrafogalmazhatják vállalatuk működését az új világban. A felsővezetők 81%-a egyetért abban, hogy iparáguk vezető szervezetei át fognak állni a „saját eszköz munkacélú használatáról” (Bring Your Owd Device – BYOD) a „saját környezetben folytatott munkavégzés” (Bring Your Own Environment – BYOE) modelljére.
ÉN helyett MI: a több résztvevős rendszer kiút a káoszból – A kapcsolatok nyomon követése, az egyszerűsített fizetési megoldások és a bizalomépítés új módjai rávilágítottak arra, mit mulasztottunk el végrehajtani a nagyvállalatok jelenlegi ökoszisztémáival. A többrésztvevős rendszerekben a vállalatok jobb ellenálló- és alkalmazkodóképességre tesznek szert, újszerű módon közelítik meg a piacot és új, ökoszisztéma-alapú normákat honosítanak meg iparágukban. A megkérdezett felsővezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a többrésztvevős rendszerek a partnercégekkel való közös értékteremtést szolgáló, ellenállóbb és alkalmazkodóbb alapok kiépítését segítik elő ökoszisztémájukban.

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a világ gyors változására reagálva előtérbe helyezzük a technológiai innovációt. Gondoljunk csak a vendéglátóiparra: a Yelp alkalmazásban júliusban még „átmenetileg zárva” megjelöléssel ellátott éttermek 60%-a szeptemberben végleg csődbe ment. A káoszból a Starbucks került ki győztesként annak köszönhetően, hogy technológiai alapon kibővítette ügyfélkörét és kiskereskedelmi csatornáit. Augusztusra hárommillió új felhasználó töltötte le a kávézólánc alkalmazását, a mobil rendelés/autós átvétel részaránya az összforgalomból pedig 90%-ra nőtt. A keresletnövekedésre reagálva a Starbucks integrált jegykezelő rendszert vezetett be, amelyben egyetlen workflowban tudja összefogni a baristák számára és az autós vásárlóktól érkező megrendeléseket. Mindez jól illusztrálja, milyen fontos szerepet tölt be a technológia a Starbucks változásokra reagáló agilis, reziliens és sikeres stratégiájában.

Az Accenture immár 21 éve szisztematikusan vizsgálja a vállalati környezet alakulását, hogy összegezze azokat az új technológiai trendeket, amelyek nagy valószínűséggel újraírják az üzleti és iparági működés játékszabályait. Az idei jelentésről bővebben a www.accenture.com/technologyvision oldalon vagy a Twitteren (#TechVision2021) olvashat.

Related Topics:accenture change előrejelzés leaders masters Moment perspektíva technology truth vezető vision wanted

Up Next

A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható

Don't Miss

DIY online vacsorával nyert díjat a Mapei Kft.

Gazdaság

A Kia bekerült a Fortune 2026-os „Európa 100 Legjobb Munkahelye” közé

A Kia Europe a Great Place To Work® minősítést követően bekerült a Fortune „100 Best of Companies to Work For™ Europe 2026” listájára, ahol a 88. helyen végzett.

Ez az elismerés a Kia folyamatos elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa-szerte vonzó, befogadó és innovatív munkáltatóként erősítse pozícióját. Az eredmény a Great Place To Work® saját fejlesztésű Trust Index™ felmérésén alapul, amely a részt vevő vállalatok HR-adatai mellett a munkavállalók bizalmas visszajelzéseit is értékeli. Az eredmények rámutatnak az európai Kia erős emberközpontú vállalati kultúrájára: az új munkatársak 91%-a szerint szívesen fogadták őket, a munkavállalók 80%-a úgy véli, hogy az emberek törődnek egymással, míg 78%-uk úgy érzi, hogy munkájával valódi hatást gyakorol.

A Fortune „Európa 100 Legjobb Munkahelye” listája azokat a szervezeteket ismeri el, amelyek kiemelkedő elkötelezettséget tanúsítanak a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra iránt. A rangsor több mint egymillió munkavállaló megkérdezésén alapul. A listán szereplő vállalatokat az különbözteti meg, hogy munkatársaik következetesen pozitív visszajelzéseket adnak, függetlenül a betöltött pozíciótól, szervezeti egységtől vagy munkavállalói csoporttól. A listára azok a szervezetek kerülhetnek fel, amelyek legalább 500 munkavállalót foglalkoztatnak, és 2025 során vagy 2026 elején szerepeltek a Great Place To Work® által közzétett egy vagy több nemzeti Best Workplaces™ rangsorban.

„Munkatársaink jelentik legnagyobb erősségünket, és ez az elismerés azt a vállalati kultúrát tükrözi, amelyet a Kia európai munkavállalói közösen építettek fel”

– mondta Francesco Mereu, a Kia Europe vállalati funkciókért felelős alelnöke.

„Az, hogy Európa legjobb munkahelyei között ismertek el bennünket, jól mutatja folyamatos elkötelezettségünket egy olyan munkáltatói környezet kialakítása iránt, amely a bizalomra, a befogadásra, az együttműködésre és a folyamatos fejlődésre épül. Hálásak vagyunk munkavállalóinknak, akik elkötelezettségükkel és szenvedélyükkel nagyszerű munkahellyé teszik a Kiát Európában.”

A Kia továbbra is erős vállalati kultúrát épít európai szervezetén belül. A Great Place To Work® felmérés eredményei szerint a munkavállalók különösen nagyra értékelik az erős vezetést, az emberekről való gondoskodást és a bizalomra épülő vállalati kultúrát. Számos munkatárs számolt be arról, hogy szívesen fogadják, támogatják, valamint hogy önmagát adhatja a munkahelyén. A csapatmunkával, az összetartozás érzésével, a méltányossággal és a tisztelettel kapcsolatos pozitív visszajelzések tovább erősítik a Kia elkötelezettségét a befogadó és támogató munkavállalói élmény biztosítása iránt az egész régióban.

A Kia ezeket a tapasztalatokat felhasználva folyamatosan erősíti szervezeti kultúráját, és a munkavállalói visszajelzéseket gyakorlati fejlesztésekké alakítja. Ezt a szemléletet a vállalat alapértékei vezérlik: törődünk az emberekkel (Care for People), együtt messzebbre jutunk (Move Further Together), cselekvésre hatalmazzuk fel az embereket (Empower People to Act), bátran feszegetjük a határokat (Dare to Push Boundaries), valamint nap mint nap a kiválóságra törekszünk (Chase Excellence Every Day).

Európában a Kia és leányvállalatai a fenntarthatóságra, a mobilitásra, az elektrifikációra, a konnektivitásra és a könnyű haszongépjárművekre összpontosítanak, ami új munkaterületek létrejöttét, és új piacok megnyitását teszi lehetővé. Ez arra ösztönzi a vállalat munkavállalóit, hogy a teljesítmény és az innováció terén új szintre lépjenek, miközben az „Ellentétek harmóniája” (Opposites United) formatervezési szemlélet új jelöltek és új nézőpontok előtt nyitja meg a vállalatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Országos MI oktatási programot jelentett be a Bosch

Hogyan lehet jól kérdezni a mesterséges intelligenciától? Honnan tudhatjuk, hogy megbízható-e a válasza? Mire használható az MI a tanulásban és a hétköznapokban, és mikor kell kritikusan viszonyulnunk ahhoz, amit létrehoz? Ezeket, a fiatalok mindennapjait egyre közvetlenebbül érintő kérdéseket járja körül a Bosch középiskolásoknak szóló mesterséges intelligencia oktatási programja. A vállalat tervei szerint a 2026/2027-es tanévben országosan összesen 20 középiskolába jut el a program, így mintegy 800 középiskolás szerezhet gyakorlati tapasztalatot a mesterséges intelligencia megfelelő használatáról.

A diákok visszajelzései is alakítják a programot

A Bosch a kőbányai Szent László Gimnáziumban oktatással egybekötött sajtóeseményen jelentette be a kezdeményezést. Az eseményt két próbanap előzte meg: az év elején Aszódon 40, Szombathelyen 60 középiskolás vett részt a vállalat MI-oktatásában. A pilotok egyik fontos célja az volt, hogy a diákok tapasztalataira és visszajelzéseire építve alakítsák ki a programot.
A tananyag a technológia rendkívül gyors fejlődése miatt nem tekinthető lezártnak, a Bosch szakemberei folyamatosan aktualizálják az oktatás tartalmát és a bemutatott eszközöket. A gyakorlati feladatok során sem ragaszkodnak kizárólag előre kijelölt témákhoz. A diákok saját érdeklődési területükön kísérletezhetnek, így közvetlenül megtapasztalhatják, hogyan használható a mesterséges intelligencia különböző problémák és kreatív feladatok megoldására. A programban a prezentációkészítő alkalmazások mellett a képés videógenerálás is hangsúlyt kap.

A világ vezető technológiáit fejlesztő szakemberek mennek az osztályterembe

A program sajátossága, hogy az MI-ről nem csupán elméleti szinten tanulnak a középiskolások. Az oktatási programban többféle szakmai háttérrel rendelkező kolléga is részt vesz a Boschtól: AI-szakemberek, tapasztalt fejlesztőmérnökök és PhD-hallgatók mellett projektmenedzserek és kommunikációs szakemberek is együtt dolgoznak azon, hogy a technológiai tudás a középiskolásoknak is érthető
és a gyakorlatban is használható formában jusson el az osztálytermekbe. A foglalkozások célja ezért nem egy-egy aktuális MI-alkalmazás használatának a megtanítása, sokkal inkább olyan szemlélet átadása, amely akkor is használható marad, amikor a ma népszerű eszközök helyét új megoldások veszik át. A diákok többek között azt vizsgálják, hogyan érdemes promptolni, azaz utasításokat adni az MI-nek, hogyan változik az eredmény a kérdések pontosításával, milyen hibákat követhet el egy generatív modell, illetve miként lehet ellenőrizni és
továbbgondolni az általa létrehozott tartalmakat.

„A technológiai versenyképesség hosszútávon nem választható el attól, hogy milyen tudással rendelkezik a következő generáció. Magyarország számára is meghatározó kérdés, hogy a fiatalok ne csak felhasználói legyenek az új technológiáknak, hanem értsék azok működését és lehetőségeit. A Bosch ehhez olyan tudást tud hozzátenni, amely mögött valós fejlesztési és mérnöki tapasztalat áll. Számunkra
ez a program ezért egyszerre tudástranszfer és egyúttal befektetés is, hogy a jövő generációi felkészüljenek a technológiai kihívásokra és naprakész tudással rendelkezzenek” – emelte ki Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Kutatás is igazolja a középiskolai MI oktatás fontosságát

A Bosch 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolában tanuló diák körében végzett felmérésének eredménye is igazolja, hogy a technológiai kompetenciák fejlesztésére a felsőfokú képzési intézmények mellett már a középiskolai oktatásban is nagy szükség van. Míg egy 2024 őszén végzett kutatásban a magyar felnőtt lakosság 53 százaléka, egy év múlva már 60 százalék gondolta úgy, hogy a mesterséges intelligencia lesz a következő évtized legmeghatározóbb technológiája, a megkérdezett középiskolások 65 százaléka értett egyet ezzel az állítással. A kutatás szerint a diákok körében 84 százalék azok aránya, akik már most tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépítik a tanulmányaikba és, hogy a jövő munkahelyein elengedhetetlenek lesznek az MI-készségek. A felmérés arra is rávilágított, hogy a választ adó iskolások 90 százaléka már ma is fontosnak tartja ezeket a készségeket a tanuláshoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A sikeres AI-transzformáció három alappillére

A mesterséges intelligencia (AI) egyre több vezetői megbeszélés központi témájává válik.

A vállalatok túljutottak a kísérletezés fázisán, sok cégnél azonban még nem tudják hatékonyan beépíteni a technológiát és pontosan mérni az AI hozzáadott értékét. Az EY tapasztalatai szerint a hosszú távon sikeres transzformáció három alapvető pillérre épül: a munkatársak AI-készségeinek fejlesztésére, az adatok tudatos kezelésére és a kiberbiztonság megerősítésére.

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor a vállalatoknak nemcsak a technológiát kell bevezetniük, hanem az azt támogató szervezeti és működési alapokat is biztosítaniuk kell. Azok a cégek, amelyek kizárólag az új alkalmazások bevezetésére összpontosítanak, mint például egy chatbot indítása, e-mail-asszisztensek vagy dokumentumkészítő megoldások használata, gyakran nem tudják kiaknázni az AI-ban rejlő teljes potenciált.

„A legtöbb hazai cégnél még mindig IT-projektként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig valójában legalább ennyire emberi és szervezeti kérdésről van szó. Az AI nem kizárólag az informatikai csapatok számára hasznos eszköz. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, a szervezet minden szintjén meg kell jelenniük azoknak a készségeknek, amelyek segítségével a munkatársak megértik a technológia lehetőségeit és korlátait”

– mondta Erik Slooten, az EY AI-szolgáltatásait vezető partnere.

Az EY szakértői szerint a sikeres AI-programok jelentős része valójában adatprojektként indul. Bár a figyelem gyakran az új modellekre és alkalmazásokra irányul, az AI-megoldások teljesítménye nagymértékben függ az adatok minőségétől és elérhetőségétől.

„A legtöbb vállalat óriási mennyiségű információval rendelkezik, de ezek sok esetben különböző rendszerekben, eltérő formátumban találhatók meg. Ha az adatok nincsenek megfelelően strukturálva és irányítva, a mesterséges intelligencia sem képes megbízható eredményeket előállítani. Éppen ezért ma az egyik legjobb beruházás sok esetben nem egy új AI-alkalmazás, hanem az adatok rendezése, konszolidálása és megfelelő kezelése”

– tette hozzá Erik Slooten.

A generatív AI-eszközök gyors terjedésével párhuzamosan a biztonsági szempontok jelentősége is növekszik. A vállalatoknak egyszerre kell innoválniuk és garantálni az érzékeny adatok és rendszerek védelmét.

„A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt az üzleti működésben, de új kockázatokat is hoz magával. A generatív AI használatának szabályozása, az adatvédelem, a hozzáférések kezelése és a kiberbiztonság ma már nem különálló feladatok. A biztonság az AI-stratégia szerves részévé vált. A védelemre legalább akkor figyelmet kell fordítani, mint az innovációra”

– hangsúlyozta Erik Slooten.

Az EY tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia bevezetésében élen járó szervezetek közös jellemzője, hogy nem kizárólag technológiai beruházásként tekintenek az AI-ra. Az emberek fejlesztése, az adatok tudatos kezelése és a biztonság megerősítése együttesen adja meg azt az alapot, amely a sikeres AI-transzformációhoz szükséges.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!