Gazdaság
Újabb 7 millió eurós befektetést kap és tovább terjeszkedik a régióban a Codecool
Több mint 2,5 milliárd forintos tőkebefektetéshez jutott a Codecool, a közép-kelet-európai régió egyik vezető programozóiskolája és IT szakember közvetítő cége.
Az IT szakemberek képzését megreformáló, 3-12 hónapos kurzusokat kínáló vállalat további terjeszkedésre és termékei fejlesztésére készül új partnere, az Integral Venture Partners, valamint korábbi befektetői, a Lead Ventures és a PortfoLion Capital Partners támogatásával. A programozóiskola még az év első felében újabb campust nyit a régióban.
Az IT szektor munkaerőhiánya még évekig kihívást jelent
Az IVSZ, az ITM és a KIFÜ megbízásából készített felmérés szerint Magyarországon az elkövetkező két évben a munkáltatók 44.000 IT szakembert vehetnének fel, ha nem kellene számolniuk a szektort sújtó munkaerőhiánnyal. Az Európai Bizottság adatai alapján 2020-ban uniós szinten pedig már 825.000 fő hiányozhatott az infokummunikációs szektor munkaerőpiacáról. Az iparági szereplők több mint fele, 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kihívást jelent számára megfelelő képességekkel rendelkező IT szakembert találni. A techszektor szakemberhiánya veszélyeztetheti a vállalatok versenyképességét, és ezáltal a gazdaság fejlődését is. Az IVSZ adatai alapján a digitális gazdaság 2019-ben már a GDP 25%-át adta. A probléma megoldásának egyik kulcsa a hagyományos, egyetemi képzések mellett az alternatív képzések fejlesztése, támogatása lehet. Az új oktatási formák iránti igényben rejlő lehetőségeket a befektetők is felismerték már: a Dealroom elemzése szerint 2020-ban 94 százalékkal nőtt és ezzel elérte a 13 milliárd dollárt az ún. EdTech (oktatási technológia) szektorba áramló tőkebefektetések értéke.
Tíznél is több campus, évi több ezer végzős diák, és több tucat vállalati képzés 2025-re
A 2014-ben, hazai üzletemberek által alapított Codecool befektetési tanácsadója, a Clairfield segítségével immár a harmadik sikeres tőkebevonási körét zárta az Integral Venture Partners-szel kötött, 2,5 milliárd forint értékű megállapodással. A Codecool eddig összesen bevont 12,5 millió eurója már azonos léptéket képvisel az európai programozásoktatási piac legismertebb szereplőibe – Ironhack 22 millió euró, Le Wagon 17 millió euró – történt befektetésekkel. A programozóiskolának jelenleg Magyarországon kívül Romániában és Lengyelországban is vannak campusai, és már több mint 1000 végzett diákja dolgozik a technológiai szektorban Európa-szerte.
“A befektetés segítségével tovább tudjuk folytatni régiós terjeszkedésünket, jelenleg az osztrák, szerb és bolgár piacon való megjelenést vizsgáljuk, 2025-re pedig már tíznél is több Codecool-campus működtetése a cél”
– mondta el Boda József, a Codecool ügyvezetője.
“A terjeszkedés ugyanakkor nem csupán az iskoláink számának bővítéséről szól. Nagy hangsúlyt fektetünk vállalati átképzési programok kialakítására is, mivel azt tapasztaljuk, hogy a cégvezetők egyre nyitottabbak meglévő munkatársaik át- és továbbképzésére, a piacról ugyanis sokszor időigényes és költséges is a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt megtalálni.”
A Codecool emellett kurzuskínálatát is folyamatosan bővíti. Tavaly az állásgaranciát is biztosító full-stack képzések mellett már megjelentek a specializáltabb, 3-4 hónapos, online is elvégezhető IT-kurzusok az iskola kínálatában, illetve a munkaerőpiaci igényeket követve további tréningtípusok fejlesztésen is dolgoznak. A tervek szerint 2025-re többezer főre nő a programozóiskola végzőseinek száma évente.
“A Codecool egy fundamentális, hosszabb távú makro- és munkaerőpiaci trendet – a digitalizáció térnyerését és a programozói képességek növekvő fontosságát – támogatja egy egyedi és flexibilis üzleti modellel, amely egyenlő hangsúlyt fektet a minőségi programozók képzésére, illetve a vállalati szektor humánerőforrás igényeinek gyors és hatékony betöltésére. Ezek, illetve a regionális lefedettség és terjeszkedési tervek rendkívül vonzóvá teszik a céget az Integral csoport és befektetői számára, mivel az edukáció az egyik fő fókuszterületünk. Befektetési alapunk partnerei a régióból származnak és innovatív, magas minőségű cégekbe fektetnek Közép-Kelet Európában, így a Codecool remekül illeszkedik a bővülő portfóliónkba”
– nyilatkozott a befektetésről Szalai Ádám, az Integral Venture Partners befektetési munkatársa.
“A Codecool 12 hónapos, intenzív és gyakorlatorientált programozóképzése egyedülálló ajánlat, jelenleg nincs hasonló program a versenytársak kínálatában a hazai piacon. A módszer eredményességét pedig a számok is bizonyítják: több mint ezer végzősének 98%-a már az IT szektorban dolgozik”
– hangsúlyozza a MOL és az MFB invest befektetésével működő Enter Tomorrow kockázati tőkealapot kezelő Lead Ventures vezérigazgatója. Galácz Ábel szerint az is a Codecool piaci esélyeit javítja, hogy a hazai felsőoktatási rendszer az akkreditált informatikai képzések bővülése ellenére sem képes enyhíteni a magas programozóhiányt.
“A Codecool első intézményi befektetőjeként évek óta ismerjük a csapatot és a beléjük vetett bizalmunk a kezdetektől fogva nagyon erős, ezért nem volt kérdés, hogy a harmadik tőkebevonási körnek is a részese leszünk. A pandémia alatt a társaság képes volt gyorsan és hatékonyan reagálni, ami egy sikeres scale-up nélkülözhetetlen ismérve, ráadásul az egyik legforróbb iparág, az EdTech meghatározó szereplője. A válság hatására rengetegen érzik szükségesnek vagy egy kevésbé szerencsés helyzetben akár elkerülhetetlennek a karrierváltást, illetve a továbbképzéseket, így további bővülésben bízunk”
– tette hozzá Mihály Zsolt, a PortfoLion Capital Partners befektetési menedzsere, amely az OTP Csoportot és az Eximbankot is befektetői között tudhatja.
Nemzetközi szerepvállalás a digitális készségek fejlesztésében
A Codecool 2020 őszén az Európai Szoftverkészség-fejlesztési Szövetség alapító tagjaként olyan meghatározó nagyvállalatokkal együtt kezdte el egy új európai szintű szoftverkészség-fejlesztési stratégia és tanterv kidolgozását, mint az Amazon Web Services vagy az Adecco. Az iskola szoftverfejlesztők képzésében szerzett tapasztalata így nem csupán regionális szinten, hanem az egész kontinensen hatással lehet az IT-szakemberek képzésének alakulására.
A Codecool eredményeit tavaly az egyik vezető informatikai fórum, az amszterdami The Next Web is elismerte: a legígéretesebb scale-upokat összegyűjtő Tech5 listájukon a Codecool bekerült Európa 20 legizgalmasabb cége közé.
Gazdaság
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
A Wekerle Plusz Program új lehetőségeket teremthet a lakásvásárlók és a felújítást tervezők számára, és átalakíthatja a lakáshitelezés szerkezetét is – derül ki a Netrisk összefoglalójából.
A program keretében felújítást tervezők akár 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelhez juthatnak, amelynek havi törlesztőrészlete 15 éves futamidő esetén közel 105 ezer forint lehet, emellett pedig vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak lehetnek. Az új és használt lakások megvásárlásához kínált, legfeljebb 50 millió forintos kedvezményes hitelek ugyanakkor az igénylők egy részénél adóstárs bevonását is szükségessé tehetik. A lakossági hitelezésben már most jelentős élénkülés tapasztalható, az Otthon Start kivezetéséről szóló bejelentés napján a hitelkalkulációk száma a korábbi átlag négyszeresére emelkedett, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa.
Új korszakot indíthat a lakossági hitelezésben a tervezett Wekerle Plusz Program, amely nemcsak a lakásvásárlóknak kínál kedvezményes konstrukciókat, hanem a jelenleg jóval kisebb súlyt képviselő felújítási hitelezésnek is lendületet adhat – derül ki a biztosítások mellett immár lakossági hiteltermékek összehasonlításával és közvetítésével is foglalkozó Netrisk.hu összefoglalójából. A már bejelentett változások, ezen belül az Otthon Start Program kivezetése jól látható élénkülést eredményezett.
A felújítási hitelek esetében van tér a bővülésre.
„A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén januártól augusztus végéig több mint 2 ezer milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket Magyarországon. A finanszírozás döntő része, 79 százaléka használt lakások megvásárlásához kapcsolódott, míg az új lakások vásárlása 12 százalékot képviselt. A felújítási célú hitelek aránya ugyanakkor mindössze 2 százalék volt. Ezek az arányok az új otthonteremtési és felújítási támogatások hatására megváltozhatnak”
– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.
Új lehetőségeket hozhat a Wekerle Plusz
A Wekerle Plusz Program keretében lakásokra és családi házakra 2027 februárjától bárki igényelhet legfeljebb 15 millió forintos, az állami támogatás miatt fix 3 százalékos korszerűsítési hitelt 15 éves futamidővel. Ehhez az ingatlan energetikai besorolásától függően 30–50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás társulhat. Az önerő alacsonynak mondható, ugyanis 5 százalék, legfeljebb 500 ezer forint. A maximális hitelösszeg és futamidő mellett a havi törlesztőrészlet közel 105 ezer forint lehet.
Lakásvásárlásra 50 milliós hitel
A Wekerle Plusz emellett a fiatalok első lakóingatlanhoz jutását is elősegítené. A kormányzati bejelentés alapján a 18–45 éves korosztály tagjai állami támogatással igényelhetnek új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt ingatlan megvásárlásához pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt, legfeljebb 50 millió forint értékben és maximum 25 éves futamidővel. Fontos változás, hogy a támogatott konstrukciót élettársak is igénybe vehetik, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük.
A lakások esetében a vételárplafon 100 millió, a családi házaknál 150 millió forint, a négyzetméterár pedig nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot. Bár a használt lakásokra kínált 5 százalékos kamat magasabb az új lakásokhoz elérhető 3 százaléknál, a piaci alternatívákkal összevetve továbbra is kedvező: kevés bank kínál 25 évre végig fix kamatozású lakáshitelt, a legjobb piaci kamatok is 6 százalék felett vannak.
Boom az utolsó pillanatban
A Netrisk adatai szerint az Otthon Start Program kivezetéséről szóló bejelentés napján négyszer annyian kalkuláltak, mint a korábbi átlagos napokon, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa. Az érdeklődők túlnyomórészt használt lakás vásárlásához keresnek finanszírozást, jellemzően legalább 30 millió forintos hitelösszeggel. A Wekerle Plusz Program feltételeinek változása ugyanakkor mérsékelheti a használt lakások iránti keresletet, ami lefelé ható nyomást gyakorolhat az árakra és javíthatja a vevők alkupozícióját. Besnyő Márton hangsúlyozta: a támogatott konstrukciókban ugyan rögzített a kamat, de érdemes összehasonlítani a bankok ajánlatait, mert az egyéb költségek és a hitelelbírálás menete eltérhet. Ha a 18–45 éves igénylő jövedelme nem elegendő, szülő vagy testvér is bevonható adóstársként.
Jöhetnek az adóstársak
Erre jó eséllyel szükség is lesz az igénylők egy részénél, ha a legmagasabb, 50 millió forintos hitelt szeretnék felvenni, amelynek havi törlesztőrészlete új lakásnál kerekítve 237 ezer, használt lakásnál pedig több mint 292 ezer forint. Ehhez képest a hivatalos adatok szerint a 20–29 évesek havi nettó átlagkeresete 468 ezer, a harmincas korosztályba tartozóké pedig 558 ezer forint volt az idei első félévben. Így az igénylők egy része önállóan nem feltétlenül felel meg a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabálynak.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint a lakás-előtakarékoskodás is állami ösztönzést kap: az első öt év befizetéseihez 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítés járna. Akinek a hiteltörlesztés mellett megtakarításra is marad lehetősége, annak a lakástakarékpénztár különösen hasznos lehet. A felhalmozott összeget később a lakáshitel előtörlesztésére is fordíthatja, így a kedvezményes hitel mellett az előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást is kihasználhatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését.
Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
A szeptember 28–30. között Las Vegasban megrendezett YOTTA 2026 konferenciáján jelentette be a Schneider Electric az új szoftveralapú energiarendszerekre vonatkozó innovációját, amely a vállalat átfogó jövőképének része. Az új megközelítés elválasztja a rendszer intelligens funkcióit a hardvertől, így rugalmasabb, ellenállóbb és fenntarthatóbb energetikai infrastruktúra kialakítását teszi lehetővé. Az elektrifikáció felgyorsulásának és a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás infrastruktúrája lépést tartson az általa kiszolgált digitális szolgáltatások fejlődésével. Az új megoldás újabb lépést jelent a Schneider Electric számára abban, hogy energiatechnológiai partnerként támogassa a kritikus fontosságú működést biztosító szervezeteket.
A hagyományos középfeszültségű rendszereket jellemzően egyedi megrendelésre tervezik és gyártják, ami hosszabb átfutási idővel, összetett beszerzési folyamatokkal és korlátozott bővíthetőséggel jár. A szoftveralapú középfeszültségű berendezések ezeket a korlátokat úgy oldják fel, hogy a funkciókat szoftveresen valósítják meg. A távolról elvégezhető frissítések fizikai átalakítás nélkül teszik elérhetővé az új funkciókat és a teljesítményt javító fejlesztéseket. Az egyedi kialakításokat szabványosított hardverplatformok váltják fel, így a rendszerek egyszerűbben telepíthetők, igazíthatók a változó igényekhez és bővíthetők. A frissítések ráadásul üzemszünet nélkül hajthatók végre, biztosítva a szolgáltatás folyamatosságát.
Egy egyszerűsített, moduláris hardverarchitektúra jelentősen csökkenti a rendszerek összetettségét. A Schneider Electric az egyedi kialakításokat az igényekhez igazítható, szoftveresen vezérelt modulokkal váltja fel, így gyorsítja a megrendelést és a gyártást, miközben csökkenti a gyártás környezeti hatását. A vállalat vizsgálatai és becslései szerint ez a megközelítés akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és a gyártási folyamatokat, az egyszerűbb kialakítás pedig kevesebb vezetéket és alkatrészt igényel. Az automatizált teszteléssel és könnyen kezelhető felületekkel támogatott, digitális megoldásokra épülő üzembe helyezési folyamatok gyorsítják a telepítést és egyszerűsítik a helyszíni munkát. Ennek köszönhetően az üzembe helyezés és a helyszíni átvételi vizsgálatok akár kétszer gyorsabban elvégezhetők.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezések a telepítésen túl a rendszer teljes életciklusában intelligens energiagazdálkodást tesznek lehetővé. A beépített adatkapcsolati és elemzési funkciók révén az ügyfelek valós időben követhetik a rendszer teljesítményét, az EcoCare szolgáltatásain keresztül pedig mesterséges intelligenciára épülő úgynevezett prediktív (megelőző jellegű) karbantartást vehetnek igénybe. A valós idejű adatok így nemcsak a már bekövetkezett események értékelését, hanem a lehetséges problémák előrejelzését is segítik, csökkentve a nem tervezett leállásokat és javítva a működési hatékonyságot.
„Az adatközpontoknak gyorsabban kell kiépülniük, mint ahogyan a hagyományos villamosenergia-ellátási infrastruktúra fejlődni képes. A szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel a szoftveres működés logikáját ültetjük át ezekbe berendezésekbe. Ügyfeleink így a korábbi idő töredéke alatt telepíthetik rendszereiket, a különböző régiókban egységes megoldásokat alkalmazhatnak, és leállás nélkül bővíthetik a funkciókat. Energiatechnológiai partnerként olyan rugalmassá tesszük a villamosenergia-ellátási infrastruktúrát, amilyet az általa kiszolgált digitális működés megkövetel”
– mondta Melton Chang, a Schneider Electric Power Systems üzletágának ügyvezető alelnöke.
A Schneider Electric új generációs, szoftveralapú középfeszültségű berendezései már üzemi környezetben is működnek: az Equinix-el közös pilotprojekt egy működő kolokációs adatközpontban zajlik.
„A szoftveralapú középfeszültségű berendezések átalakítják a kapcsolóberendezések tervezését, beszerzését, kiépítését és üzemeltetését. A különböző felhasználási területeken nagyobb fokú szabványosítást tesznek lehetővé, miközben továbbra is megfelelnek a legmagasabb biztonsági, minőségi és megbízhatósági követelményeknek. Örömmel folytatjuk és szorosabbra fűzzük együttműködésünket a Schneider Electric-kel, hogy közösen fejlesszünk új megoldásokat és felkészüljünk a jövő kapacitásigényeire”
– mondta Greg Metcalf, az Equinix globális adatközpont-tervezésért és innovációért felelős vezető igazgatója.
Az eddigi eredményekre építve a Schneider Electric a szoftveralapú architektúrát teljes középfeszültségű portfóliójára, majd fokozatosan a villamosenergia-ellátási lánc további elemeire is kiterjeszti. A bevezetés a PremSet™ és az AirSeT™ termékcsaládot – a GM AirSeT™, az RM AirSeT™ és az SM AirSeT™ megoldásokat – is érinti. A pilotprogramok 2027-ben is folytatódnak, a megoldások szélesebb körű bevezetése pedig 2028-ban várható.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezések rugalmasabb, a jövő igényeihez jobban alkalmazkodó villamosenergia-infrastruktúra felé jelentenek előrelépést. Gyorsabb projektmegvalósítást és a működés részletesebb nyomon követését teszik lehetővé, miközben támogatják az átállást a hagyományos, jelentős tőkebefektetést igénylő beruházásokról a teljes életciklusra épülő szolgáltatási modellekre. Az eredmény egy egyszerűbb, intelligensebb és fenntarthatóbb villamosenergia-ellátási rendszer.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezésekről további információ az angol nyelvű letölthető szakmai tanulmányban érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
A marketing sokak szerint drága, az AI pedig néhány kattintással képes szöveget írni, ötleteket adni és akár egy teljes kampány alapjait is elkészíteni. Nem csoda, hogy egyre több vállalkozás gondolja úgy, hogy ideje lecserélni a marketingest egy mesterséges intelligenciával támogatott irodistára. De vajon valóban pénzt takarítunk meg, ha a szakértelem helyett ezt a megoldást választjuk vagy hatalmasat bukhatunk rajta?
Az AI nem helyettesíthet egy szakembert sem, csak kiegészítheti
A kérdés különösen aktuális a keresőoptimalizálás területén, ahol a technológiai fejlődés folyamatosan alakítja a szakmai munkát, ezért vigyük végig a folyamatokat a SEO példáján. A megfelelő stratégia kialakításához érdemes megismerni a SEO árak és csomagok közötti különbségeket, és azt is megérteni, hogy valójában milyen tudás és munka áll egy eredményes optimalizálási folyamat mögött. Nem feltétlenül az olcsóbb megoldás a gazdaságosabb, hanem az, amelyik hosszú távon is üzleti eredményeket hoz. Éppen ezért fontos, hogy az AI-t minden esetben szakember használja, aki megfelelő háttér tudással kezeli mindazt, amit a mesterséges intelligencia válaszol.
Valóban drága a marketing, vagy csak rosszul közelítjük meg?
Egy vállalkozás költségvetésében a marketing gyakran az első olyan terület, ahol megpróbálnak spórolni. Különösen igaz ez a kisebb cégekre, amelyeknek minden kiadásnál mérlegelniük kell a várható megtérülést. Ha egy külsős szakember vagy ügynökség díja magasnak tűnik, kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy a feladatokat egy munkatársra bízzák, aki a napi adminisztráció mellett AI-eszközökkel készíti el a szükséges tartalmakat.
A mesterséges intelligencia valóban képes felgyorsítani a munkát, de a gyorsaság önmagában nem jelent hatékonyságot. Egy jól hangzó közösségi média poszt, egy hosszú blogcikk vagy egy kulcsszavakkal teleírt weboldal még nem feltétlenül eredményez több érdeklődőt és vásárlót. A marketing ugyanis nem egyszerűen tartalomgyártás, hanem a célközönség megértésére, az üzleti célokra és a megfelelő kommunikációs stratégiára épülő szakmai tevékenység.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy mennyibe kerül a marketing, hanem az, hogy mit kapunk a pénzünkért. Ha a befektetés nem illeszkedik a vállalkozás céljaihoz, akkor az olcsó megoldás is lehet drága. Ha viszont a megfelelő szakember tudatosan építi fel a folyamatokat, a marketing nem pusztán kiadás, hanem a növekedést támogató befektetés lehet.
SEO és AI: a keresőoptimalizálás új szintje
A keresőoptimalizálás különösen jól példázza, miért nem érdemes kizárólag az ár alapján dönteni. A klasszikus SEO-feladatok, például a kulcsszókutatás, a technikai hibák feltárása, a tartalom optimalizálás és a linképítés továbbra is fontosak. Ugyanakkor a keresési szokások és a keresőfelületek változásával új szempontok is előtérbe kerültek. A felhasználók egyre gyakrabban találkoznak mesterséges intelligenciával támogatott keresési megoldásokkal, és kérdéseikre már nem kizárólag a hagyományos találati listákból keresnek választ. Emiatt a vállalkozások számára az is fontosabbá válik, hogy tartalmaik mennyire érthetők, megbízhatók és relevánsak az AI-alapú rendszerek számára.
Mit jelent az AI-láthatóság a gyakorlatban?
A keresőoptimalizálás fejlődésével az AI-láthatóság vizsgálata is bekerülhet a szakmai munkafolyamatokba. Ennek célja annak felmérése, hogy egy márka, vállalkozás vagy szolgáltatás milyen formában jelenik meg az AI-alapú válaszokban, illetve mennyire könnyen találhatók meg róla releváns információk.
Az ilyen elemzések segíthetnek feltárni a tartalmi hiányosságokat, azonosítani a fejlesztési lehetőségeket és pontosítani az optimalizálási stratégiát. Az AI-láthatóság azonban nem helyettesíti a hagyományos SEO-t, hanem annak kiegészítő területeként adhat új szempontokat a munkához.
A technológia önmagában itt sem elegendő. A mérési eredményeket értelmezni kell, a feltárt problémákra megfelelő megoldásokat kell kidolgozni, majd ellenőrizni kell, hogy a változtatások valóban hozzájárulnak-e a kitűzött célokhoz. Ehhez továbbra is szükség van keresőoptimalizálási tapasztalatra, elemző gondolkodásra és üzleti szemléletre.
A marketing valódi értékét nem az elkészült tartalmak mennyisége vagy az alkalmazott eszközök újdonsága határozza meg, hanem az, hogy a befektetett munka mennyire szolgálja a vállalkozás céljait. A kérdés tehát nem az, hogy jöhet-e az AI, hanem az, hogy ki tudja a legtöbbet kihozni belőle.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban
-
Zöld2 hét ago
4 tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe a ruháinkból
-
Gazdaság2 hét ago
Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?
-
Ipar2 hét ago
Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik
-
Mozgásban2 hét ago
Elektrifikáció a vállalati mobilitásban: hogyan fogj hozzá?
-
Gazdaság2 hét ago
K&H: mobilon is elérhető lakáshitel- és támogatástervezővel jelentkezett a bank
-
Ipar2 hét ago
Mire jó a szuperkondenzátor?
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül az ipari növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány




