Gazdaság
Ki felel a vállalatok kiberbiztonságáért és adatvédeleméért?
Ha meghalljuk a GDPR mozaikszót, az üzleti szférában ma már jó eséllyel mindenki tudja, hogy mit jelent.
A vállalatvezetőknek és az informatikai szakembereknek pedig óriási összegek lebegnek a szemük előtt, ha a cégeket fenyegető bírságokra gondolnak. A koronavírus-járvány következtében még nagyobb jelentősége lett az általános adatvédelmi rendelet betartásának, hiszen az otthoni munkavégzés elterjedésével több és többféle kiberbiztonsági kihívással nézünk szembe, mint korábban. De vajon kinek a felelőssége, ha adatbiztonsági incidens történik egy cégnél? Személyesen is felelősségre vonhatók a vezetők? A Kingston Technology Bill Mew technológiai és adatvédelmi szakértővel együttműködésben ennek járt utána, továbbá bemutat néhány olyan esetet, amelyek adatbiztonsági kockázatokkal járhatnak, ha az alkalmazottak nem megfelelően járnak el.
Kollektív és egyéni felelősségvállalás
Sok szervezetnél az az általános nézet, hogy az információbiztonság egyedül a CISO (az informatikai biztonsági vezető) feladata, az adatvédelem pedig a megfelelési (compliance) osztály hatáskörébe tartozik. Az ilyen vállalatoknál a felsővezetés még mindig nem veszi kellően komolyan a kiberbiztonságot és az adatvédelmet, így nem csoda, ha ez az attitűd a szervezet minden szintjére kiterjed. Egy felelős cégnél azonban elengedhetetlen, hogy a munkatársak közösen vállaljanak felelősséget ezekért a területekért, máskülönben a vállalati adatok nem lesznek teljes biztonságban, és probléma esetén mindenkit felelősségre vonnak – közösen és egyénileg is.
A szervezeteknek át kell gondolniuk, milyen kockázatokkal járhatnak számukra az alábbi esetek:
1. Ha a beszerzési vezető titkosítatlan eszközöket vásárol
Ha a titkosítatlan USB-meghajtók, SSD-k vagy IoT-eszközök beszerzésével kapcsolatos döntések pusztán ár alapján dőlnek el, és nem veszik figyelembe az eszközök biztonságát vagy a hardvertitkosítás lehetőségét, a titkosítatlan eszközök használata sérülékenységhez vezet. Ez pedig a szervezet egészét adatvesztés kockázatának teszi ki.
2. Ha a munkatársak több helyen használják ugyanazt a jelszót, vagy kiskapukon keresztül megkerülik a biztonsági intézkedéseket
Ha a munkatársak nem követik az alapvető biztonsági szabályokat, gondatlanul bánnak a jelszavakkal és az e-mail mellékletekkel, a teljes szervezet biztonságát kockáztatják. A kiberbűnözők aktívan támadják a gyenge vagy gyakori jelszavakat, és adathalász taktikákkal használják ki áldozataik gyenge pontjait. Ezek az internetes biztonsági incidensek leggyakoribb támadási felületei.
3. Ha a marketingvezető „kreatív módon” kezeli a személyes adatokat
A GDPR előírja, hogy csak beleegyezés birtokában, meghatározott célra lehet személyes adatokat gyűjteni. Ha azonban a marketing osztály ezt nem veszi figyelembe, és törvénytelen módon gyűjti, illetve osztja meg az adatokat, az komoly bírságokat és pereket vonhat maga után.
„Ilyen esetekben a szervezetnek és a munkatársaknak egyénileg is felelősséget kell vállalniuk. Ha például valaki azt látja, hogy a cégnél titkosítatlan USB-meghajtókat, SSD-ket vagy védelem nélküli IoT-eszközöket használnak, szólnia kell róla. Ha észreveszi, hogy a kollégák nem tartják be a kibervédelmi alapszabályokat, úgyszintén. Ez a helyzet akkor is, ha a marketingosztály valamelyik munkatársa kifogásolható módon használja fel az ügyféladatokat”
– hangsúlyozta Bill Mew.
Elengedhetetlen a kultúraváltás
Ha a vállalatvezetők meg akarják változtatni a dolgozók hozzáállását, és el akarják érni, hogy a vállalat minden szintjén komolyan vegyék az internetes biztonságot és az adatvédelmet, át kell alakítaniuk a szervezeti kultúrára jellemző gondolkodásmódot. Az edukáció kiemelt része, hogy ismertessük a szabályok mögötti szándékot, személyes példákkal alátámasztva magyarázzuk el az adatbiztonság fontosságát, és tudatosítsuk az egyéni felelősséget a kollégákban. A vállalatokat rengeteg dolog ösztönzi erre, hiszen minden cégnek kiemelten kell törekednie az ügyfelek bizalmának fenntartására és az azt aláásó kiberbiztonsági incidensek elkerülésére. Nyilvánvaló, hogy az ügyfelek szívesebben fordulnak olyan cégekhez, amelyek tudomásuk szerint gondosan kezelik az adataikat, és kevésbé kötnek üzletet olyanokkal, amelyek nem.
„Ezenkívül számos egyéb tényező van, ami meggyőzheti a szervezeteket az adatvédelem fontosságáról. Például a GDPR minden egyes incidens esetében 20 millió eurós vagy a globális árbevétel 4 százalékának megfelelő bírság kivetését teszi lehetővé (attól függően, hogy melyik a magasabb összeg). Az eset utáni helyreállítás költsége is milliókba kerülhet, továbbá zsarolóvírus-támadás esetén a bűnözők ezen felül még több millió eurós váltságdíjat követelhetnek a vállalattól. Ráadásul azok a magánszemélyek is beperelhetik a szervezetet, akiket érintett az adatlopás. Sőt, a legújabb szabályozás értelmében már a felelős személyeket is szankcionálják. Például az USA-ban a közelmúltban egy internetes biztonsági incidens kapcsán az igazgatósági tagokat és a CISO-t is vádlottként nevezték meg. A Gartner elemzőcég jelentése szerint pedig hamarosan a vezérigazgatók is személyes felelősségre vonásra számíthatnak kibertámadás esetén”
– hangsúlyozta Bill Mew technológiai és adatvédelmi szakértő.
A #KingstonCognate bemutatja Bill Mew-t:
Bill Mew véleményvezér, a digitális etika kampányszakértője, vállalkozó. Véleményvezérként a „hatásos védekezés” és a „maximális gazdasági és társadalmi érték” közötti egyensúly megteremtése a fő témája. Előbbi területen a világ legjelentősebb adatvédelmi influenszerévé választották, utóbbi területen pedig szintén kiemelt influenszer, többek között az kiberbiztonság, a digitális átalakulás, a kormányzati technológia és az intelligens városok kérdéskörében. A fenti témák szakértőjeként heti gyakorisággal szerepel rádió- és televízióműsorokban (BBC, RT stb.) – az Egyesült Királyság leggyakrabban nyilatkozó technológiai szakértője az elektronikus médiában. Bill Mew egyúttal a CrisisTeam.co.uk alapítója és vezérigazgatója. Cégénél az incidenskezelés, az internetjog, a hírnévkezelés és a közösségi befolyásolás szakértőivel segít az ügyfeleknek minimálisra csökkenteni az internetes támadások hatását.
További információért látogasson el a kingston.com oldalra.
You may like
-
FoxPost néven megy tovább a Packeta és FoxPost egyesített cége
-
Adóoptimalizálás 2025: november 20-ig dönthetnek a cégek a csoportos társasági adózásról
-
A GDPR semmi volt ehhez képest: közeleg a NIS2
-
A Kingston tanácsai a NIS2-kompatibilis adatvédelemhez
-
A hatékony online marketing stratégia alapjai és gyakorlati tippek
-
Fontos változás közeleg, érdemes már most készülnie a cégeknek
Gazdaság
Csökken a kereslet Magyarországon a korábban államilag támogatott többcélú autók iránt
2019-ben a nagycsaládosok jelentős állami kedvezménnyel juthattak új, hétüléses autóhoz. A magyar kormány által bevezetett program azt is előírta, hogy a támogatással vásárolt autókat legalább három évig nem lehet eladni.
Míg korábban a családiautó-kategóriát az MPV-k uralták, a használtautó-piacon mostanra megváltoztak a trendek, és az egyterűek népszerűsége csökkenő tendenciát mutat. Azok a tulajdonosok, akik állami támogatással tettek szert ilyen autóra, ma egyre nehezebben találnak rá vevőt.
Az európai országok többségében a kormányzati kezdeményezések és támogatások elsősorban az alacsony kibocsátású autók vásárlását ösztönzik, míg a más típusú járművek támogatása ritkaságnak számít. A magyar kormány támogatási programja érthető ugyan, hiszen a nagyobb családi autók sokba kerülnek, de nem tükrözi a jelenlegi autóvásárlási szokásokat.
A 2020-as állami támogatások megháromszorozták a hétüléses autók eladását Magyarországon, az utóbbi időben azonban csökkent az érdeklődés e szegmens iránt. A használtautó.hu adatai szerint a 7-9 személyes járművek iránti érdeklődés 15%-kal esett vissza az előző évhez képest.
A vásárlók inkább a városi terepjárókat és a crossovereket keresik
A nagycsaládos autók iránti kereslet világszerte folyamatosan csökken, mivel az autóipari trendek egyre inkább a SUV-ok felé tolódnak el. A gyártók fokozatosan csökkentik az egyterű járművek (MPV-k) kínálatát, mivel a tágas családi autók szerepét mindinkább a városi terepjárók veszik át.
„A SUV-ok és crossoverek iránt erős a kereslet, kezdik kiszorítani a hagyományos karosszériaformákat a piacról”
– mondja Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.
„Az egyre növekvő SUV-szegmens túlnyomórészt ötüléses modelleket foglal magában, amelyekhez képest a hétülésesek drágább opciót jelentenek. Még az ikonikus Renault Espace is SUV formát öltött, holott eredetileg MPV-ként került piacra. A Peugeot 5008 is hasonló átalakuláson ment keresztül.”
Az új hétüléses autók magas ára visszafogja a keresletet a használtautó-piacon, így ezek a járművek lassabban találnak gazdára, és jellemzően kevésbé őrzik meg az értéküket.
A drága fenntartási költségek a gazdaságosabb autók felé terelhetik a vásárlókat
Bár sok magyar vásárló halogatja az autóvásárlást a családtámogatások esetleges bővítésének reményében, a szakértők szerint a hétüléses autók nem jelentenek mindenki számára ideális választást. A járművek nagyobb súlyából adódó fokozott terhelés kedvezőtlenül hathat a megbízhatóságra, és a kisebb autókhoz viszonyítva magasabb karbantartási költségeket eredményezhet.
Buzelis rámutat:
„Ha egy család három évig használt egy autót, amelynek fenntartása sokba került, feltehetően szívesen cserélné le a járművet egy gazdaságosabb modellre.”
A régebbi MPV-k, például a népszerű Volkswagen Sharan, Seat Alhambra vagy Ford Galaxy, kompakt hatchback platformokra épültek, de jóval nehezebbek az eredeti modelleknél, ami negatívan befolyásolhatja a megbízhatóságukat. Buzelis azonban hozzáteszi, hogy a megbízhatóságot inkább a márka, mint a jármű karosszériatípusa határozza meg.
Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok is, így sok vásárló inkább környezetkímélőbb autókat keres. E tekintetben a hétüléses autók ritkán számítanak üzemanyag-hatékony választásnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Óriási kihívás lesz a munkáshitel a személyi kölcsön piacnak
Akár 125 ezren is felvehetik a kormány által a 17-25 évesek számára meghirdetett munkáshitelt – ez nagyobb folyósított összeget jelenthet, mint amit az idén az első 7 hónapban személyi kölcsönként kifizettek a bankok ügyfeleiknek – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A tervek szerint januárban elinduló munkáshitel alapjaiban alakíthatja át a személyi kölcsönök piacát – vélekedik Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég konferencián hétfőn részleteket osztott meg a munkáshitel kormányzat által várt igénybevételéről.
Hatalmas összeg kerülhet a fiatalokhoz
A kormányzati számítások szerint több, mint 300 ezer 17-25 éves fiatal számára nyílik meg a maximum 4 millió forintos, 10 éves futamidőre felvehető kamatmentes hitel felvételének lehetősége. Ha a teljes, igénylésre jogosult kör felvenné a maximális munkáshitelt, az akár 1200 milliárd forintos kihelyezést jelentene. A nemzetgazdasági miniszter ennél visszafogottabb, 500 milliárd forintos felhasználásról beszélt.
Ha minden érdekelt a maximális hitelösszeget venné igénybe, akkor a kibocsátásra előirányzott keret 125 ezer igénylőt, 50 százalékos kihasználtságot jelentene. Ez több, mint ahány személyi kölcsön szerződést idén az első 5 hónapban kötöttek az ügyfeleikkel a bankok és 55 százalékát teszi ki a rekord évnek számító 2024-es év első kilenc hónapjában szerződést kötők számának – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Gergely Péter szerint a kormányzati tervekben szereplő 500 milliárd forintos kölcsönösszeg 2019-et és 2023-at leszámítva magasabb összeget jelent, mint amennyit személyi kölcsönként egy év alatt folyósítottak a pénzintézetek. Az idén 7 hónapnyi teljesítményt tenne ki a munkáshitel kerete, annak tervezett 500 milliárdját 100 milliárddal meghaladó összegű kölcsönt vettek fel az emberek szeptember végéig.
Csendesebb lesz az év vége
A 0 százalékos új tömeghitelnek kedvező és kedvezőtlen hatásai is lehetnek a szakértő szerint. Gergely Péter szerint a fogyasztásban igencsak aktív fiatalok körében a személyi kölcsönök erős év végi keresletét visszavetheti a kivárás: miután személyi kölcsönt jellemzően nem karácsonyi ajándékok vásárlására vesznek fel az emberek (e tekintetben egyre tudatosabbak), így a potenciális hitelfelvevők egy része csúsztathatja majd a megfogalmazott kölcsönfelvételét.
Ennek nyomán ugyan nem kerül veszélybe az új személyi kölcsön csúcs, ám a mérték, hogy mennyivel szárnyalja túl az idei folyósítás az 5 évvel ezelőtti 559 milliárd forintos szintet, egész bizonyosan kisebb lesz, mint amit a szakértők az ősz elején, a munkáshitel bevezetése előtt vártak.
A piaci kamatok is csökkenhetnek
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, milyen hatása lesz a piaci személyi kölcsön kamatokra a 0 százalékos tömeghitel bevezetése. Ez a szakember szerint nagyban függ majd attól, hogy a munkáshitel esetében milyen kamattámogatásról állapodnak meg az állammal a bankok. Ha a pénzintézetek megtalálják a számításukat, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a fiataloknak szóló 0 százalékos hiteltermék a piaci kamatszinteket is ledarálja.
Gergely Péter emlékeztetett arra, hogy a komoly inflációcsökkenés ellenére a személyi hitelek átlagos hitelköltsége a 2023 januári 19,48 százalékról idén szeptember végére mindössze 225 bázisponttal, 17,23 százalékra csökkent – szóval tér bőven lenne a komolyabb kamaterózióra.
A szakember szerint a bankoknak sem érdekük az, hogy egy nagyon jelentős ügyfélkör eltűnjön a látókörükből amiatt, hogy az állam által preferált, diploma nélküli fiatalok számottevő segítséget kapnak. A fentiek kapcsán a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője komoly piaci személyi kölcsön kamatcsökkenést sem tart kizártnak a következő hónapokban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket
Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni.
A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.
A kockázati tőkebefektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.
Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást. Egy példával érzékeltetve ezt: ha egy közös vállalkozásba az alapító 50%-os tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát és a tőkebefektető a fennmaradó 50%-os tulajdonrészért cserébe 500 millió Ft tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió Ft-ra felértékelésre kerül.
Az adózási probléma
„Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz”
– mondja el Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde. Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt (amely egy 500 millió Ft értékű üzletrészben testül meg) az apportálás pillanatában megadóztatják. Ez pedig több szempontból is problémás. Egyrészt ugye apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul, korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió Ft-os üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.
Mi várható januártól?
Egy, a napokban benyújtott jogszabálymódosítás jövő januártól valószínűsíthetően meg fogja szüntetni ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének a pillanatában merül fel. Azaz a fenti példában az az ügylet, amikor a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió Ft értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor. Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió Ft-os értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió Ft-os értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió Ft után merül fel – mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázati tőkebefektetések logikáját.
Idéntől már a kulcsmunkavállalók részesedésszerzése sem adóköteles
A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. Idén januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy start-up cégek adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a most napvilágra került törvénymódosításhoz az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor fog sor kerülni.
„Most, hogy már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázati tőkebefektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben kockázati tőkebefektetők megtalálják az üzleti potenciált”
– zárja a Jalsovszky szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Budapestre érkezett a világhírű Monet – The Immersive Experience kiállítás
A Continental WinterContact gumiabroncsa nyert a német szakmai magazin tesztjén
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A GDPR semmi volt ehhez képest: közeleg a NIS2
Mi köze van Habsburg Ferdinándnak az ebesi focicsapathoz?
Új, villámgyors 3D nyomtató és még számos fejlesztés a Formlabs-tól
Együttműködési megállapodást kötött a PwC a Debreceni Egyetemmel
A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
Év végéig már biztosan marad a jóáras korlátlan belföldi mobilnet
A SUSE AI platform felügyeleti, adatvédelmi és bizalmat erősítő funkciókat biztosít a nyílt forráskódú AI-megoldásokat alkalmazó vállalatok számára
Kevesen élnek a Black Friday bevált trükkjeivel, de a HONOR segíthet
Rekordköltés várható Black Friday alatt: akár 160 milliárd forintot is elérheti a vásárlások összege országosan
Folytatódik a középiskolás lányoknak szóló ingyenes tehetségprogram
Hogyan válasszunk mesterséges intelligenciát okosan?
Virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja
Januártól a 4iG Csoport ‘One’ márka alatt egyesíti távközlési kereskedelmi szolgáltatásait
A Telekom ügyfelei számára már minden budapesti metróvonalon elérhető az 5G szolgáltatás
Műszaki-Magazin.hu
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
Fellendülő elektromobilitás: A Drees & Sommer támogatást nyújt az autógyártóknak az gyártó üzem átalakítása, bővítése során
Kiterjesztett valósággal segíti az autósokat a bonyolult közlekedési szituációkban az LG
graphIT 18. felhasználói konferencia – beszámoló
Robotkutyákat tesztel a Boxy fulfillment logisztikai központ
A brexit tanulságai: az EU elhagyása súlyos és tartós gazdasági hátrányokat okoz
“AI-vezérelt mérnöki mélymerülés” – Meghívó
Díjazták a Schneider Electric új okosgyárát a HuGBC Zéró Karbon pályázatán
Festo AX: Egyszerű ipari AI megoldások a maximális termelékenységért
Új vezető a Schneider Electric MG Zala gyárának élén
Ajánljuk
Friss
-
Ipar2 hét ago
Másodjára mutatkoznak be Kőbánya meghatározó munkáltatói
-
Mozgásban2 hét ago
Így turbózd fel a robogódat!
-
Mozgásban2 hét ago
Káosz uralkodik a rollerbiztosításoknál, pedig 3 hónapja kötelező
-
Mozgásban2 hét ago
Három új helyszínen telepítettek motorosbarát szalagkorlátokat
-
Ipar2 hét ago
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
-
Zöld1 hét ago
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
-
Gazdaság1 hét ago
Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom
-
Okoseszközök1 hét ago
iRobot Roomba Combo 10 Max robotporszívó teszt