Gazdaság
A felügyelő bizottság jóváhagyta a szervezeti átalakulás következő szakaszát
A fejlett vezetést támogató rendszerek és az automatizált vezetés 2022. január 1-jétől a független Autonomous Mobility (Autonóm Mobilitás) üzleti terület alá kerül
A mai ülésén a Continental AG felügyelő bizottsága jóváhagyta a mobilitási szolgáltató stratégiai átalakításának fontos, következő szakaszát.
A döntés támogatja a vállalat fejlett vezetést támogató rendszerekkel és automatizált vezetéssel foglalkozó üzletágának jövőbeni szervezeti átalakítását. 2022. január 1-jétől ez a terület az Automotive Technologies (Autóipari Technológiák) csoportszektorba kerül, azon belül pedig a független Autonomous Mobility (Autonóm Mobilitás) üzleti területként folytatja. Fő tevékenysége a jelenlegi Advanced Driver Assistance Systems (Fejlett Vezetést Segítő Rendszerek -ADAS) üzleti egységének tevékenységeiből fog állni.
„Céltudatosan hajtjuk végre stratégiánkat. Ennek megfelelően befektetünk növekedési területeinkbe és a jövőbeni technológiáinkba, megragadjuk a piaci lehetőségeket, fejlesztjük reagáló képességünket, és nagyobb átláthatóságot biztosítunk”
– magyarázta Nikolai Setzer, a Continental vezérigazgatója, majd hozzátette:
„Az autonóm mobilitás piaca több mint kétszeresére fog nőni az elkövetkező három év során. A szükséges technológiák stratégiai jelentőségének és ígéretes növekedési kilátásainak következtében növeljük az ezekre a területekre helyezett hangsúlyt, hogy új struktúrákat hozzunk létre e technológiák kutatására, fejlesztésére és iparosítására. Ez azt is lehetővé teszi számunkra, hogy valamennyi üzleti területünknek további szabadságot adjunk ahhoz, hogy még nagyobb mértékben koncentrálhassanak a legfontosabb tevékenységeikre.”
Autonóm mobilitási megoldások Budapesten
„A mobilitási piac rendkívüli erős üzleti felértékelődése tovább növeli a budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központunk fejlődési potenciálját. Magyarországi központunk közel három éve kezdte meg működését, jelenleg már 100 fő feletti létszámmal, jelentős neurális háló alapú fejlesztési kompetenciával, saját tervezésű szuperszámítógép számítási kapacitással, továbbá sikeres projektek tapasztalataival készen állunk a következő növekedési időszakra. Jelenleg Budapesten a nemzetközileg is kiemelkedő, tehetséges kollégáinknak köszönhetően olyan innovációs képességgel rendelkezünk, amivel világszínvonalú eredményeket érhetünk el. Fejlesztési központunk jelentős szerepet vállal a Continental globális stratégiájának megvalósításában”
– emelte ki a döntés hazai vonatkozását Dr. Lóránd Balázs, a budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központ vezetője.
Az előzetes éves beszámoló adatok 2021. március 9-én történő közzététele részeként a társaság bejelentette, hogy csak ebben az évben további 200 és 250 millió euró közötti összeget fog fordítani a támogatott és autonóm vezetéshez szükséges technológiák fejlesztésére. Ez azt a célt szolgálja, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az érintett piacok gyors fejlődése kapcsán adódó vonzó lehetőségeket, majd nyereséges növekedéssé lehessen változtatni őket.
„Már most is erős pozícióval rendelkezünk a területen”
– tette hozzá Setzer.
„Azonban még tovább erősítjük ezt a pozíciót, amivel nagy lendületet adunk a térségben végzett tevékenységünknek, és az autonóm mobilitási piac vezetőjeként még nagyobb előnyre tudunk szert tenni. Ugyanakkor még nyitottabbá válunk a technológiai partnerekkel és start-up vállalkozásokkal való potenciális, nagyszabású együttműködésre. Végső soron az a célunk, hogy a továbbiakban is vezető globális technológiai szerepet töltsünk be a támogatott és automatizált vezetés terén.”
Csak 2018 és 2020 között a Continental ezen a területen összesen több mint 9 milliárd euró értékben kapott megrendelést ügyfeleitől világszerte. A mobilitási szolgáltató ezt az összeget jelentősen meg kívánja növelni, mivel az ellátás lehetséges körének értéke az elkövetkező évek folyamán a járműautomatizálás növekvő mértékéből adódóan sokszorosára fog emelkedni.
„A szoftver az, ami a legnagyobb hatással lesz a jövőre nézve. Fejlesztése és iparosítása megköveteli, hogy valamennyi régióban rendkívül rövid válaszidőkkel és a lehető legnagyobb rugalmassággal, valamint agilis, interdiszciplináris együttműködéssel rendelkezzünk szervezetünkön belül és külső partnereink esetében egyaránt”
– magyarázta Setzer.
Zöld utat kapott a Vitesco Technologies leválasztása
A felügyelő bizottság jóváhagyta a Vitesco Technologies tervezett leválasztását és későbbi tőzsdei bevezetését is. Amennyiben ezt a 2021. április 29-i éves közgyűlés helybenhagyja, a vállalat tovább folytatja a Powertrain üzletág 2021 második felében történő leválasztását megcélzó törekvéseit.
„A mai nap zöld utat adtunk a Vitesco Technologies vállalkozói függetlenségének megalapozására irányuló eljárások folytatásához. Ha ezzel a részvényesek is egyetértenek, a jövőben egy globális éllovas helyett már kettővel számolhatunk – mindegyikkel a maga területén. A Vitesco Technologies úttörő szerepet játszik a meghajtásrendszerek villamosításának területén, a Continental pedig a hálózatba kapcsolt, biztonságos és fenntartható mobilitás piacainak vezetője. Ennek a lépésnek köszönhetően mindkét technológiai vállalat képes lesz kiaknázni a bennük rejlő maximális potenciált”
– mondta a testület döntése kapcsán Prof. Wolfgang Reitzle, a felügyelőbizottság elnöke.
Változás az igazgatótanácsban: Philip Nelles követi Hans-Jürgen Duensinget
Egy további határozatában a mai nap a felügyelő bizottság Philip Nellest (46), a ContiTech üzleti terület Mobile Fluid Systems üzleti egységének igazgatóját 2021. június 1-jével felvette a Continental AG igazgatótanácsába. Philip Nelles a ContiTech üzleti területért fog felelni, és Hans-Jürgen Duensinget követi ebben a pozícióban, akinek kinevezése 2021. május 31-én, személyes okokból kifolyólag saját kérésére idő előtt, a vállalatnál töltött több mint 35 év után ér véget. Hans-Jürgen Duensing 2015. május 1. óta tagja az igazgatótanácsnak, mely kinevezést 2017 szeptemberében 2023. áprilisának végéig hosszabbították meg.
„Örömmel bízzuk a ContiTech üzleti területünket Philip Nellesre, egy tapasztalt ügyvezetőre, aki hosszú ideje nagy sikerrel dolgozik vállalatunknál. A felügyelő bizottsági kollégáim nevében is minden jót és sok sikert kívánok neki új feladatai ellátáshoz”
– mondta Reitzle, majd hozzátette:
„Ugyanekkor szeretnénk kifejezni mélységes hálánkat elődjének, Hans-Jürgen Duensingnek, sokéves értékes szolgálatáért és a Continental értékteremtésében való közreműködéséért. Sajnáljuk, hogy távozik a vállalattól, mivel folyamatos kiemelkedő szakértelem, elkötelezettség, feddhetetlenség és hűség jellemezte valamennyi vezetői pozíciójában végzett munkája során. Egy figyelemre méltó ügyvezetőt veszítünk most el, aki mindig a Continental sikerére helyezte a hangsúlyt.”
A ContiTech a világ egyik vezető ipari szaktekintélye az intelligens, nagy teljesítményű műanyag és gumi megoldások terén.
„Az elmúlt években Hans-Jürgen Duensing magas szintű koncentrációval felgyorsította és kiterjesztette ennek az üzleti területnek az átalakítását, miközben a magasabb nyereséges növekedéshez igazította annak haladási irányát. Ezzel döntő szerepet játszott abban, hogy a Continental a jelenleg is zajló ipari átalakulás egyik nyertese legyen”
– méltatta Setzer Hans-Jürgen Duensing eredményeit.
„Az elmúlt hat évben Hans-Jürgen Duensing az akvirált vállalatok integrálása mellett növelte a termékek digitalizálásának mértékét és különböző iparágak számára nyújtott szolgáltatásokkal bővítette az üzletág tevékenységeit. A teljes igazgatótanács nevében szeretnék köszönetet mondani sikeres munkájáért és minden jót kívánok neki a jövőben”
– mondta Setzer, majd hozzátette:
„Egy szervezet jövőbeni életképességéhez elengedhetetlen, hogy a felsővezetők tekintetében szisztematikus tervekkel rendelkezzen az utódlást és a személyes fejlődést érintően. Ezért nagy örömmel tölt el, hogy Philip Nellest is az igazgatótanács soraiban tudhatjuk. Karrierjének kezdete óta különböző nézőpontokból szerzett széleskörű tapasztalatának köszönhetően az elejétől a végéig ismeri ContiTech üzletágunkat. A teljes igazgatótanács nevében sok sikert kívánok neki.”
Philip Nelles miután 2000-ben műszaki menedzseri diplomát szerzett, a Continentalnál kezdte meg pályafutását a jelenlegi ContiTech üzleti terület gyakornokaként, ahol a későbbiekben a Mobile Fluid Systems üzleti egységében töltött be különböző vezetői pozíciókat Németországban, Svédországban és Magyarországon 2009 végéig. 2010 és 2015 között a globális Automotive Original Equipment szegmens vezetője volt a ContiTech Power Transmission Group üzleti egységében, 2015 közepétől 2018-ig pedig ezt az üzleti egységet irányította, mielőtt a ContiTech-en belül a Mobile Fluid System élére került volna. Philip Nelles nős és négy gyermek édesapja.
Gazdaság
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.
A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.
„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”
– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.
A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”
– figyelmeztet Nyári Zsolt.
A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.
„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”
– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.
A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel
Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.
„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.
Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat
Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.
„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”
– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök4 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar4 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival