Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az elvárások hajtják, a munkaerőhiány fékezi a digitális transzformációt

A Green Fox Academy új, rugalmas vállalati szolgáltatásokkal enyhíti a nyomást

Fokozódott a vállalatokra irányuló nyomás, hogy technológiai fejlesztéseiket gyorsan és eredményesen valósítsák meg.

Mindez az IT szektort jellemző munkaerőhiánnyal együtt a meglévő erőforrások jobb kihasználására és speciálisan a célhoz rendelt megoldások alkalmazására ösztönzi a cégeket világszerte. A szuperintenzív IT képzéseket Magyarországon meghonosító Green Fox Academy új, rugalmas vállalati szolgáltatásokkal reagál a megváltozott körülményekre.

Felgyorsult a gazdaság és a vállalatok digitalizációja a pandémia hatására. A vállalatvezetők 83 százaléka úgy számol egy napokban publikált nemzetközi felmérés szerint, hogy a következő három évben növelni fogja beruházásait ezen a téren, a megkérdezettek fele legalább 10 százalékkal többet kíván fordítani működése és üzleti modellje digitális transzformációjára a korábban tervezettekhez képest.

„A versenyképesség szempontjából kritikus pont, hogy a prioritást élvező fejlesztési feladatok gyorsabban és hatékonyabban legyenek megvalósíthatóak. Magyarországon is érezhetően nőtt az igény az akár speciálisan egy adott feladatra felkészített szakemberekre”

– értékelte a hazai helyzetet Fachs Anita, a szuperintenzív, bootcamp rendszerű programozóképzéseket Magyarországra bevezető Green Fox Academy operatív vezetője.

Az elmúlt évben világszerte a fejlődés első számú akadályává lépett elő a megfelelő munkaerő hiánya a technológiai szektorban, amelynek enyhítésére már a vállalatvezetők 84 százaléka tervezi, hogy független külső szakembereket von be a projektjeibe. A munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon is: 2015 óta háromszorosára, kilencezerre nőtt a betöltetlen informatikai pozíciók száma, 2023-ra pedig már akár 15-26 ezer szakember hiányozhat a magyar piacról.

„A startupoktól a nagyvállalatokig a cégek számára jelenleg a legnagyobb kihívás az alkalmazkodóképességük fokozása. Ennek támogatására indítottunk el egy olyan rugalmas közvetítési szolgáltatást, mellyel legfeljebb három héten belül biztosítunk azonnal bevethető junior fejlesztőket, rövid vagy hosszú távra. Ha vállalati partnerünk igényli, a programozókat intenzív kurzus keretében felkészítjük az aktuális projektben alkalmazott technológiára, ezzel a betanulás időtartama jelentősen lecsökken. Erős képzési bázisunkra támaszkodva pedig hasonlóan rövid idő alatt megoldjuk azt is, ha szükség van egy kolléga pótlására vagy a projektcsapat bővítésére”

– tette hozzá Fachs Anita.

Megnőtt a továbbképzések jelentősége

A digitalizáció sikere azon is múlik, hogy egy cég hogyan tudja felkészíteni meglévő munkatársait a változó feladatokra, beleértve a munkaerő digitális tudásának bővítését. Noha a technológiai fókuszú cégeknél a kompetenciák fejlesztése folyamatosan napirenden van, a Green Fox tapasztalatai szerint 2020-ban a senior szakemberek vállalaton belüli továbbképzésére helyeződött át a hangsúly. Tavaly azokra a mentori szolgáltatásokra mutatkozott még igény, amelyek keretében az akadémia vezető szakértői, oktatói segítségével a vállalatok azonos tudásszintre emelhetik a fejlesztő csapataikat, ezzel csökkentve például egy technológiaváltás költségét. Az új munkatársak felvétele egy időre ugyan háttérbe szorult, de az év végén visszatértek a vállalatok a pandémia előtti toborzási céljaikhoz, és 2021 elején már újra nagy volt a kereslet a junior programozók iránt.

„A digitális technológiák gyorsuló terjedése olyan kihívásokat jelent, amelyekre a vállalatok testreszabott, rugalmas szolgáltatások segítségével könnyebben tudnak reagálni. Ezek igénybevételéhez minden feltétel adott. Az IT szektor egy átmeneti megtorpanás után az elsők között kapott új erőre, és ez a lendület minden jel szerint a következő években is kitart”

– foglalta össze tapasztalatait a Green Fox Academy operatív vezetője.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss