Gazdaság

Mentálisan és fizikailag is megvisel minket a világjárvány

Nőtt a térd- és hátfájdalmak száma, minden negyedik ember pszichés gondokkal küzd

Nemzetközi és magyar kutatások is ugyanazokra a megállapításokra jutottak: a több mint egy éve tartó világjárvány nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli, függetlenül attól, hogy megfertőződtünk-e a koronavírussal.

Idehaza átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúly, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal. A magány és a bizonytalanság érzésével pedig majdnem minden második ember szembesült a járvány kezdete óta.

Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében. Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról, vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.

Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be. A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.

„Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra. Mozgásszegény, gyakori ülő életmód mellett tartósan nyomás alá helyezzük a térdkalács és combcsont közötti úgynevezett patellofemorális ízületünket, ez pedig a csontok közötti porcok felpuhulásához, majd tartós fájdalomhoz vezethet. Sokan hát és derékfájdalommal találkoznak először, később azonban ez már kisugárzik az alsó végtagokba. A két leggyakoribb panasz, amellyel egyre többen felkeresnek a hát- és a derékfájdalom, illetve a térdízületi bántalmak. A fájdalom elmúlását még kevesebb mozgástól remélik, csakhogy ez egy ördögi kör, ugyanis az ízületeknek mozgásra van szükségük az egészséges működés érdekében”

– fogalmazott Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus osztályvezető főorvosa.

A szakember azt mondja, elhatározás kérdése, hogy a napi rutinnak ugyanúgy része legyen legalább 15-20 perces mozgás hetente háromszor, mint az étkezés. Ha nincs idő hosszabb sétára, az interneten fellelhető videók segítségével, profi edzők irányításával mozgathatjuk át a testünket. A jó idő érkeztével pedig a séta, vagy a kerékpározás olyan sportolási lehetőségek, amelyek kevésbé terhelik meg az ízületeket.

„A krónikus ízületi fájdalmak azt jelzik, hogy életkortól függetlenül megváltozott az ízületi porc állapota. Mindez nem igényel műtéti megoldást, még elegendőek lehetnek táplálékkiegészítők, az évek múltával azonban a porcréteg elvékonyodik, majd elkopik és idővel csak az operáció szüntetheti meg a fájdalmat. Jobb tehát most mozogni, mint évek múltán egy térd-, vagy csípőprotézis műtétre várakozni. Fontos azonban ebben is a fokozatosság elvét követni és minden esetben melegítéssel kezdjünk, majd fordítsunk időt a nyújtásra is”

– tette hozzá az ortopéd szakember.

Related Topics:covid-19 fizikai hátfájdalom hízás kutatás mentális mozgáshiány probléma pszichés gond térdfájdalom

Up Next

A Bosch négymilliárd euró árbevételt ért el az Ipar 4.0-val egy évtized alatt

Don't Miss

Az SAP chatbotja segíti a Fővárosi Vízművek munkáját

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!