Gazdaság

Majdnem 20%-kal kevesebben vásároltak indén klímát

Míg a nyugati országokban növekedett, hazánkban és a régióban csaknem 15-25 százalékkal visszaesett a tavalyi pandémiás időszakban a lakossági klímaberendezések vásárlása.

A hűtésre és fűtésre ugyancsak alkalmas hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten, hazánkban a Zöld Otthon Program hatására várható növekedés ezen a téren – mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője.

A nyugati országokban (Hollandia, Belgium, Franciaország) 2020-ban jellemzően sorra dőltek meg a melegrekordok, ami hatására látványosan megnőtt a klímaberendezések iránti kereslet a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Magyarországon és a régióban a járványhelyzet következtében ezzel szemben jelentős – 15-25 százalékos – visszaesés volt tapasztalható a magáncélú légkondicionáló berendezések vásárlásában. Ennek részben az az oka, hogy a hazai lakosság egy jelentős részének nincs elég megtakarítása, és sokan az általános bizonytalanság miatt kivártak egy ilyen mértékű kiadással.

„Jelentős különbség van abban is, hogy amíg a nyugati országokban főleg a közép- és a felső kategóriás – kiemelt szerepe van a márkának – termékek közül választanak, addig Magyarországon jellemzően a felső- és a belépő kategóriás készülékekre van kereslet”

– mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője. Részben az éghajlati sajátosságokból adódóan hazánkban jóval kevesebben használják fűtésre a klímaberendezéseket, mint például Bulgáriában, Szlovéniában, Görögországban, Montenegróban vagy éppen Albániában. Szlovákiában és Csehországban pedig leginkább csak hűtésre használják a légkondicionáló berendezéseket.

Állami támogatásokkal évente 20-25 százalékot növekszik Európában a hőszivattyúk piaca

A klímaberendezés mellett a megújuló energiaforrást használó hőszivattyúval is lehet hűteni és fűteni. Az Európai Unióban érvényben lévő Net-zero Emissions by 2050 elnevezésű kezdeményezés jegyében létrehozott Roadmap alapján az országok kötelesek felállítani a fosszilis energiahordozók csökkentése érdekében támogatási rendszereket. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten.

A különböző országok az egyéni adottságaik és az elérhető támogatási rendszerektől függően igyekeznek teljesíteni az EU-s normát. A Skandináv országokban például már csak úgy épül ingatlan, hogy a munkálatok részeként hőszivattyút is telepítenek hozzá. Amíg Szlovéniában csaknem 7 000 darab hőszivattyú jut 2 millió főre, addig hazánkban 10 millió főre szintén nagyjából 5-7 000 darab. A 10 milliós lélekszámú Csehországban a piac három-négyszerese – 22-24 000 darab/év – a magyar piacnak, ahol már évek óta él ez a fajta állami hozzájárulás.

„Egyértelműen látszik, hogy a hőszivattyú értékesítése és piaca azokban a régiókban emelkedik jelentős mértékben, ahol jelen van a támogatás. Lengyelországban például az elmúlt 4-5 esztendőben évente csaknem másfélszeres növekedés volt jellemző”

– hívta fel a figyelmet Kozák Tamás. A régiónkban Csehországban és Szlovéniában lényegében egy évtizede igényelhető állami támogatás hőszivattyú telepítésére, illetve felújítására is, ahogy Szlovákiában is több éve létezik hasonló hozzájárulás.

Hazánkban is elindult a hőszivattyú telepítésre is fordítható támogatás

Idén hazánkban is elindították a hőszivattyú telepítésre is fordítható otthonfelújítási támogatást. Amíg az Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában kifejezetten a hőszivattyúra vehető fel, nálunk a maximálisan kapható 3 millió forintos összeg nem önmagára a berendezésre, hanem többek között a készülékre, valamint a felújítás részeként felmerülő munkadíjra is széleskörűen felhasználható. A nemrégiben bejelentett, lakossági ügyfelek számára felvehető Zöld Otthon Program azonban várhatóan élénkíti majd a piacot, és Magyarország az eddiginél nagyobb mértékben lesz képes a lakossági zöld energiák felhasználására.

Legyen szó hűtésről vagy fűtésről, egy felelős vállalat kizárólag innovatív technológiák és megoldások tekintetbe vételével szolgálhatja ki termékeivel megrendelőit, ha tenni kíván a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésért.

„Az európai összenergia-felhasználás és használati melegvíz-előállítás a megtermelt energia egészének 70 százalékát követeli meg. A Panasonic az első gyártók egyike, amely karbonsemlegességre törekszik és hűtőrendszereinek gyártásakor ezt biztosítja is”

– részletezte Kozák Tamás.

A nagyvállalatoknak kell példát mutatni a klímavédelemben

A klímavédelem tekintetében a Panasonicúgy gondolja, hogy nagyvállalatként példát kell mutatnia, ezért maximálisan elkötelezettek az EU karbonsemlegesség elérésével kapcsolatos, 2050-re elérni kívánt törekvése mellett. Mi több, egy sokkal szigorúbb határidőt szabtak maguknak, ugyanis 20 évvel hamarabb kívánják elérni vállalati szinten ezt a célt. Már napjainkban is 6, teljes egészében karbonsemleges gyárat üzemeltetnek, illetve céljuk, hogy a felhasznált energiát teljes mértékben zöld forrásból és a lehető leghatékonyabban használják fel.

A Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem, a digitalizáció és az igények teljeskörű kiszolgálása az, amely alapvetően meghatározza a Panasonic irányelveit. Ennek jegyében születnek meg termékeik, legyen szó magán-, vagy vállalati megrendelésről. E kettős igényből kiindulva képes a vállalat fejlődni és megtartani erős pozícióját. Ugyanakkor megjegyezte, érdemes lépésenként haladni: 10-15 éve még csak lakossági megoldásokat kínált a vállalat, jelenleg pedig már ipari szinten is számtalan szereplővel működik együtt.

A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásával a Panasonic eszközei távolról is elérhetőek, a felhő-technológiákkal és a hálózatokkal összekapcsolhatóak, illetve a szakszervizek is gyorsabban feltárhatják az esetleges problémákat.

„Ezen törekvéseinket az indokolja, hogy manapság már csak az a vállalkozás maradhat az élvonalban, amelyik komplex és hosszú távú megoldásokban gondolkozik, úgy, hogy mindvégig törekszik az energiafelhasználás csökkentésére és a zöldebb megoldásokra. Mindezzel nemcsak az adott vállalat, hanem a lakossági és ipari felhasználók is nyernek”

– mutatott rá Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója.

Related Topics:csökkenés klíma magyarok szokás vállalat vásárlás

Up Next

Rangos díjat kapott a BlockBen az eFinance&Fintech Festivalon

Don't Miss

Díjat nyert a Lenovo Üllőn épült gyára

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál

A K&H Bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia belső alkalmazását.

Elindult az ügyfelek által már jól ismert, Kate nevű, teljes egészében házon belül fejlesztett HR-asszisztens, amely már most több ezer munkavállalónak nyújt azonnali, pontos válaszokat szabadság, juttatások, képzések és adminisztrációs témákban. A rendszer nem egy dobozos megoldás, hanem nulláról felépített, skálázható AI-platform, amely a jövőben más területekre – például pénzügy, beszerzés vagy IT-támogatás – is tovább vihető lesz.

A fejlesztési folyamatban több bankon belüli csapat együttműködésével hozták létre a rendszer szabályozási és technológiai kereteit. Az AI nem kulcsszavak alapján keres, hanem természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket értelmez, és validált belső tartalmakra építve ad választ. Fontos szempont volt az AI-hallucinációk minimalizálása, ezért a tudásbázis kizárólag jóváhagyott információkból épül fel. A rendszer használata már a bevezetés első szakaszában intenzív. Eddig minden hetedik kolléga kipróbálta a digitális asszisztenst. A fejlesztők ek visszajelző funkciót is beépítettek, amely valós időben segíti a működés finomhangolását.

A projekt megvalósítása nemcsak technológiai, hanem szervezeti kultúraváltást is jelentett. A hagyományos fejlesztési modell helyett agilis, gyors interakciókra építő működés valósult meg, amelyben több terület dolgozott összehangoltan. A K&H ezzel a fejlesztéssel hosszú távra fektette le egy vállalati AI-tudásmenedzsment rendszer alapjait, amelyre a következő bővítések is épülnek majd.

„A Kate-fejlesztés nemcsak egy sikeres AI-projekt, hanem fontos üzenet a technológiai szakembereknek is. A K&H-nál valódi innováción dolgozhatnak egy stabil, nagyvállalati környezetben, ahol a fenntartható megoldások, a szakmai fejlődés és a jövőálló tudás megszerzése nem ígéret, hanem működési alapelv. Az, hogy ezt a rendszert házon belül építettük fel, jól mutatja, milyen ereje van az agilis gondolkodásnak és a nyitott, együttműködő csapatmunkának. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk a szakmai átjárhatóság, az emberi oldal ugyanúgy érték, mint a technológiai teljesítmény – ez az, ami hosszú távon is vonzóvá teszi a K&H-t az IT-szakemberek számára”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!