Gazdaság
Majdnem 20%-kal kevesebben vásároltak indén klímát
Míg a nyugati országokban növekedett, hazánkban és a régióban csaknem 15-25 százalékkal visszaesett a tavalyi pandémiás időszakban a lakossági klímaberendezések vásárlása.
A hűtésre és fűtésre ugyancsak alkalmas hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten, hazánkban a Zöld Otthon Program hatására várható növekedés ezen a téren – mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője.
A nyugati országokban (Hollandia, Belgium, Franciaország) 2020-ban jellemzően sorra dőltek meg a melegrekordok, ami hatására látványosan megnőtt a klímaberendezések iránti kereslet a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Magyarországon és a régióban a járványhelyzet következtében ezzel szemben jelentős – 15-25 százalékos – visszaesés volt tapasztalható a magáncélú légkondicionáló berendezések vásárlásában. Ennek részben az az oka, hogy a hazai lakosság egy jelentős részének nincs elég megtakarítása, és sokan az általános bizonytalanság miatt kivártak egy ilyen mértékű kiadással.
„Jelentős különbség van abban is, hogy amíg a nyugati országokban főleg a közép- és a felső kategóriás – kiemelt szerepe van a márkának – termékek közül választanak, addig Magyarországon jellemzően a felső- és a belépő kategóriás készülékekre van kereslet”
– mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője. Részben az éghajlati sajátosságokból adódóan hazánkban jóval kevesebben használják fűtésre a klímaberendezéseket, mint például Bulgáriában, Szlovéniában, Görögországban, Montenegróban vagy éppen Albániában. Szlovákiában és Csehországban pedig leginkább csak hűtésre használják a légkondicionáló berendezéseket.
Állami támogatásokkal évente 20-25 százalékot növekszik Európában a hőszivattyúk piaca
A klímaberendezés mellett a megújuló energiaforrást használó hőszivattyúval is lehet hűteni és fűteni. Az Európai Unióban érvényben lévő Net-zero Emissions by 2050 elnevezésű kezdeményezés jegyében létrehozott Roadmap alapján az országok kötelesek felállítani a fosszilis energiahordozók csökkentése érdekében támogatási rendszereket. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten.
A különböző országok az egyéni adottságaik és az elérhető támogatási rendszerektől függően igyekeznek teljesíteni az EU-s normát. A Skandináv országokban például már csak úgy épül ingatlan, hogy a munkálatok részeként hőszivattyút is telepítenek hozzá. Amíg Szlovéniában csaknem 7 000 darab hőszivattyú jut 2 millió főre, addig hazánkban 10 millió főre szintén nagyjából 5-7 000 darab. A 10 milliós lélekszámú Csehországban a piac három-négyszerese – 22-24 000 darab/év – a magyar piacnak, ahol már évek óta él ez a fajta állami hozzájárulás.
„Egyértelműen látszik, hogy a hőszivattyú értékesítése és piaca azokban a régiókban emelkedik jelentős mértékben, ahol jelen van a támogatás. Lengyelországban például az elmúlt 4-5 esztendőben évente csaknem másfélszeres növekedés volt jellemző”
– hívta fel a figyelmet Kozák Tamás. A régiónkban Csehországban és Szlovéniában lényegében egy évtizede igényelhető állami támogatás hőszivattyú telepítésére, illetve felújítására is, ahogy Szlovákiában is több éve létezik hasonló hozzájárulás.
Hazánkban is elindult a hőszivattyú telepítésre is fordítható támogatás
Idén hazánkban is elindították a hőszivattyú telepítésre is fordítható otthonfelújítási támogatást. Amíg az Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában kifejezetten a hőszivattyúra vehető fel, nálunk a maximálisan kapható 3 millió forintos összeg nem önmagára a berendezésre, hanem többek között a készülékre, valamint a felújítás részeként felmerülő munkadíjra is széleskörűen felhasználható. A nemrégiben bejelentett, lakossági ügyfelek számára felvehető Zöld Otthon Program azonban várhatóan élénkíti majd a piacot, és Magyarország az eddiginél nagyobb mértékben lesz képes a lakossági zöld energiák felhasználására.
Legyen szó hűtésről vagy fűtésről, egy felelős vállalat kizárólag innovatív technológiák és megoldások tekintetbe vételével szolgálhatja ki termékeivel megrendelőit, ha tenni kíván a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésért.
„Az európai összenergia-felhasználás és használati melegvíz-előállítás a megtermelt energia egészének 70 százalékát követeli meg. A Panasonic az első gyártók egyike, amely karbonsemlegességre törekszik és hűtőrendszereinek gyártásakor ezt biztosítja is”
– részletezte Kozák Tamás.
A nagyvállalatoknak kell példát mutatni a klímavédelemben
A klímavédelem tekintetében a Panasonicúgy gondolja, hogy nagyvállalatként példát kell mutatnia, ezért maximálisan elkötelezettek az EU karbonsemlegesség elérésével kapcsolatos, 2050-re elérni kívánt törekvése mellett. Mi több, egy sokkal szigorúbb határidőt szabtak maguknak, ugyanis 20 évvel hamarabb kívánják elérni vállalati szinten ezt a célt. Már napjainkban is 6, teljes egészében karbonsemleges gyárat üzemeltetnek, illetve céljuk, hogy a felhasznált energiát teljes mértékben zöld forrásból és a lehető leghatékonyabban használják fel.
A Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem, a digitalizáció és az igények teljeskörű kiszolgálása az, amely alapvetően meghatározza a Panasonic irányelveit. Ennek jegyében születnek meg termékeik, legyen szó magán-, vagy vállalati megrendelésről. E kettős igényből kiindulva képes a vállalat fejlődni és megtartani erős pozícióját. Ugyanakkor megjegyezte, érdemes lépésenként haladni: 10-15 éve még csak lakossági megoldásokat kínált a vállalat, jelenleg pedig már ipari szinten is számtalan szereplővel működik együtt.
A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásával a Panasonic eszközei távolról is elérhetőek, a felhő-technológiákkal és a hálózatokkal összekapcsolhatóak, illetve a szakszervizek is gyorsabban feltárhatják az esetleges problémákat.
„Ezen törekvéseinket az indokolja, hogy manapság már csak az a vállalkozás maradhat az élvonalban, amelyik komplex és hosszú távú megoldásokban gondolkozik, úgy, hogy mindvégig törekszik az energiafelhasználás csökkentésére és a zöldebb megoldásokra. Mindezzel nemcsak az adott vállalat, hanem a lakossági és ipari felhasználók is nyernek”
– mutatott rá Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója.
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása
Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.
A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.
Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett
A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.
A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.
A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.
Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben
A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.
A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.
Tudatos építkezés az ICT-piacon
A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.
„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”
– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki a BellResearch reprezentatív kutatásából.
Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A problémára a Telekom nemrég lezárult digitalizációs pályázatának tapasztalatai is rámutatnak: a 144 jelentkező több mint fele semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást nem használ.
A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. A digitális működésből adódóan egy fél napos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna. Ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást. A mikro- és kisvállalatok 93-94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. A mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.
A kibertámadások a magyar vállalkozások számára egyre jelentősebb pénzügyi kockázatot jelentenek
Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15-20 százalék volt.
A Telekom pályázata is rávilágított a hiányosságokra
A Telekom kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.
„A vállalkozások elleni támadások sokszor nem a technikát, hanem az emberi figyelmetlenséget használják ki. A hatékony védelmi rendszerek feladata, hogy az üzlet ilyenkor se álljon meg – a Telekom erre kínál jól használható megoldásokat. A vállalkozások a biztonsági fejlesztéseikkel nemcsak a saját üzletüket védik, hanem az ügyfeleiket is, miközben nekik is több hasznot vagy kevesebb elmaradt bevételt eredményezhet, ha fejlettebb biztonsági eszközöket használnak”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A vállalkozások biztonságosabb digitális működését olyan szolgáltatások segíthetik, mint a havidíjas alkalmazásként hatékony végpontvédelmet nyújtó Norton 360, a Microsoft 365 Security Assessment, amely segít átláthatóan felmérni, hogy a vállalkozás meglévő informatikai rendszerei mennyire biztonságosak, valamint a Cisco Umbrella, amely hatékony védelmet nyújt az adathalászattal és más online fenyegetésekkel szemben. A digitális biztonság további fontos eleme a kiberbiztosítás, amely egy esetleges kibertámadás vagy adatvédelmi incidens következtében felmerülő pénzügyi károk enyhítésében nyújthat segítséget.
Három vállalkozás digitalizációját támogatja a Telekom
A Telekom most lezárult digitalizációs pályázatán a szakmai zsűri három olyan vállalkozást választott ki, amelyek fejlesztési céljai és kiindulóhelyzete más kisvállalkozások számára is tanulságos példaként szolgálhatnak.
- Gabatti Kft. – Ötfős víz-, gáz- és fűtésszerelő vállalkozás, amely a digitalizáció első lépéseinél tart: eddig a számlázáson kívül nem használt digitális rendszert. Elsősorban saját weboldalt és erősebb online jelenlétet szeretne kialakítani.
- Fire Focus Kft. – Szombathelyi tűzvédelmi és épületgépészeti cég, amely a jelenleg papíralapú tűzvédelmi dokumentációját és nyilvántartását helyezné át egy online partnerfelületre.
- Szeitz Optika – 2003 óta működő budapesti szolgáltató, amely a látásvizsgálatok és a páciensadatok papíralapú kezelését digitalizálná.
“Elismerésük egyben azt is megmutatja, hogy a digitalizáció minden vállalkozás számára valódi előrelépést jelenthet: hatékonyabb működést, új lehetőségeket és nagyobb sikereket hozhat. A díjazott vállalkozások hiteles példái annak, hogy a megfelelő digitális megoldásokkal minden vállalkozás fejlődhet és még sikeresebbé válhat.”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A három nyertes 12 hónapig díjmentesen veheti igénybe a Telekom testre szabott digitális szolgáltatásait, amelyek hozzájárulnak vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez és kiberbiztonságuk erősítéséhez.
Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott. Hatásuk nagyobb, mint gondolnánk. Ha ők fejlődnek és mindenki hozzájárul saját hétköznapi teljesítményével az ország működéséhez, az egész ország előrelép. Ezért elkötelezett a Telekom a kisvállalkozások digitális felzárkóztatása mellett.
Hello Biznisz platformja kifejezetten a fenti célcsoportnak kínál könnyen alkalmazható megoldásokat, szakmai és közösségi támogatást a digitalizáció előnyeinek kihasználásához. A vállalkozók a Hello Biznisz felületén díjmentesen fordulhatnak kérdéseikkel a Telekom Digitalizációs Asszisztenséhez is: a mesterséges intelligencia alapú megoldás a Hello Biznisz tudásbázisára építve a vállalkozása egyedi profiljához igazítja a válaszait az online jelenléttel, a digitális marketinggel, az automatizálással és a digitalizációval kapcsolatban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelentek a Wekerle Plusz lakáshitel részletszabályai
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Greenly kiterjeszti dekarbonizációs programját
-
Egészség2 hét ago
Modern boszorkányok laborleteket értelmeznek és életmódváltást javasolnak
-
Tippek2 hét ago
Borzongató gumiabroncs-sztorik Halloweenre: 3 végzetes hiba az utakon, ami tönkreteheti a gumikat
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára





