Gazdaság

Majdnem 20%-kal kevesebben vásároltak indén klímát

Míg a nyugati országokban növekedett, hazánkban és a régióban csaknem 15-25 százalékkal visszaesett a tavalyi pandémiás időszakban a lakossági klímaberendezések vásárlása.

A hűtésre és fűtésre ugyancsak alkalmas hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten, hazánkban a Zöld Otthon Program hatására várható növekedés ezen a téren – mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője.

A nyugati országokban (Hollandia, Belgium, Franciaország) 2020-ban jellemzően sorra dőltek meg a melegrekordok, ami hatására látványosan megnőtt a klímaberendezések iránti kereslet a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Magyarországon és a régióban a járványhelyzet következtében ezzel szemben jelentős – 15-25 százalékos – visszaesés volt tapasztalható a magáncélú légkondicionáló berendezések vásárlásában. Ennek részben az az oka, hogy a hazai lakosság egy jelentős részének nincs elég megtakarítása, és sokan az általános bizonytalanság miatt kivártak egy ilyen mértékű kiadással.

„Jelentős különbség van abban is, hogy amíg a nyugati országokban főleg a közép- és a felső kategóriás – kiemelt szerepe van a márkának – termékek közül választanak, addig Magyarországon jellemzően a felső- és a belépő kategóriás készülékekre van kereslet”

– mondta el Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője. Részben az éghajlati sajátosságokból adódóan hazánkban jóval kevesebben használják fűtésre a klímaberendezéseket, mint például Bulgáriában, Szlovéniában, Görögországban, Montenegróban vagy éppen Albániában. Szlovákiában és Csehországban pedig leginkább csak hűtésre használják a légkondicionáló berendezéseket.

Állami támogatásokkal évente 20-25 százalékot növekszik Európában a hőszivattyúk piaca

A klímaberendezés mellett a megújuló energiaforrást használó hőszivattyúval is lehet hűteni és fűteni. Az Európai Unióban érvényben lévő Net-zero Emissions by 2050 elnevezésű kezdeményezés jegyében létrehozott Roadmap alapján az országok kötelesek felállítani a fosszilis energiahordozók csökkentése érdekében támogatási rendszereket. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a hőszivattyúk piaca évente 20-25 százalékot növekszik európai szinten.

A különböző országok az egyéni adottságaik és az elérhető támogatási rendszerektől függően igyekeznek teljesíteni az EU-s normát. A Skandináv országokban például már csak úgy épül ingatlan, hogy a munkálatok részeként hőszivattyút is telepítenek hozzá. Amíg Szlovéniában csaknem 7 000 darab hőszivattyú jut 2 millió főre, addig hazánkban 10 millió főre szintén nagyjából 5-7 000 darab. A 10 milliós lélekszámú Csehországban a piac három-négyszerese – 22-24 000 darab/év – a magyar piacnak, ahol már évek óta él ez a fajta állami hozzájárulás.

„Egyértelműen látszik, hogy a hőszivattyú értékesítése és piaca azokban a régiókban emelkedik jelentős mértékben, ahol jelen van a támogatás. Lengyelországban például az elmúlt 4-5 esztendőben évente csaknem másfélszeres növekedés volt jellemző”

– hívta fel a figyelmet Kozák Tamás. A régiónkban Csehországban és Szlovéniában lényegében egy évtizede igényelhető állami támogatás hőszivattyú telepítésére, illetve felújítására is, ahogy Szlovákiában is több éve létezik hasonló hozzájárulás.

Hazánkban is elindult a hőszivattyú telepítésre is fordítható támogatás

Idén hazánkban is elindították a hőszivattyú telepítésre is fordítható otthonfelújítási támogatást. Amíg az Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában kifejezetten a hőszivattyúra vehető fel, nálunk a maximálisan kapható 3 millió forintos összeg nem önmagára a berendezésre, hanem többek között a készülékre, valamint a felújítás részeként felmerülő munkadíjra is széleskörűen felhasználható. A nemrégiben bejelentett, lakossági ügyfelek számára felvehető Zöld Otthon Program azonban várhatóan élénkíti majd a piacot, és Magyarország az eddiginél nagyobb mértékben lesz képes a lakossági zöld energiák felhasználására.

Legyen szó hűtésről vagy fűtésről, egy felelős vállalat kizárólag innovatív technológiák és megoldások tekintetbe vételével szolgálhatja ki termékeivel megrendelőit, ha tenni kíván a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésért.

„Az európai összenergia-felhasználás és használati melegvíz-előállítás a megtermelt energia egészének 70 százalékát követeli meg. A Panasonic az első gyártók egyike, amely karbonsemlegességre törekszik és hűtőrendszereinek gyártásakor ezt biztosítja is”

– részletezte Kozák Tamás.

A nagyvállalatoknak kell példát mutatni a klímavédelemben

A klímavédelem tekintetében a Panasonicúgy gondolja, hogy nagyvállalatként példát kell mutatnia, ezért maximálisan elkötelezettek az EU karbonsemlegesség elérésével kapcsolatos, 2050-re elérni kívánt törekvése mellett. Mi több, egy sokkal szigorúbb határidőt szabtak maguknak, ugyanis 20 évvel hamarabb kívánják elérni vállalati szinten ezt a célt. Már napjainkban is 6, teljes egészében karbonsemleges gyárat üzemeltetnek, illetve céljuk, hogy a felhasznált energiát teljes mértékben zöld forrásból és a lehető leghatékonyabban használják fel.

A Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág közép-kelet európai régió vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem, a digitalizáció és az igények teljeskörű kiszolgálása az, amely alapvetően meghatározza a Panasonic irányelveit. Ennek jegyében születnek meg termékeik, legyen szó magán-, vagy vállalati megrendelésről. E kettős igényből kiindulva képes a vállalat fejlődni és megtartani erős pozícióját. Ugyanakkor megjegyezte, érdemes lépésenként haladni: 10-15 éve még csak lakossági megoldásokat kínált a vállalat, jelenleg pedig már ipari szinten is számtalan szereplővel működik együtt.

A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásával a Panasonic eszközei távolról is elérhetőek, a felhő-technológiákkal és a hálózatokkal összekapcsolhatóak, illetve a szakszervizek is gyorsabban feltárhatják az esetleges problémákat.

„Ezen törekvéseinket az indokolja, hogy manapság már csak az a vállalkozás maradhat az élvonalban, amelyik komplex és hosszú távú megoldásokban gondolkozik, úgy, hogy mindvégig törekszik az energiafelhasználás csökkentésére és a zöldebb megoldásokra. Mindezzel nemcsak az adott vállalat, hanem a lakossági és ipari felhasználók is nyernek”

– mutatott rá Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója.

Related Topics:csökkenés klíma magyarok szokás vállalat vásárlás

Up Next

Rangos díjat kapott a BlockBen az eFinance&Fintech Festivalon

Don't Miss

Díjat nyert a Lenovo Üllőn épült gyára

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!