Gazdaság

Egy magyar szakértő fejlesztette ki a The O2 arena AI rendszerét

A szórakoztató és sportlétesítmények üzemeltetésében világvezető AEG-nél dolgozó magyar szakember, Izsó Ákos alakította és tanította ki a világ legforgalmasabb arénájának, a londoni The O2 arénának az AI rendszerét.

A mai koncert és fesztivál élmények kimaxolásához már nem csak a fellépők járulnak hozzá, hiszen a létesítmények, a vásárlói élmények és az időhatékony hozzáférhetőség a létesítmények pontjaihoz ugyanannyira szerves részei. Gyakran nem tűnik fel, viszont számos rendszer segíti elő ezeket az élményeket, többek között, mint a SAS mesterséges intelligencia (AI) megoldásai, amelyek segítenek elemezni a rajongói adatokat és előre jelezni a fogyasztói viselkedést. Az eredmény elégedettebb rajongók és magasabb fogyasztói költés.

Az Angliában dolgozó Izsó Ákos által kifejlesztett öntanuló rendszerek azonosítják, hogy kiket melyik következő koncert érdekelhet, hogy kik fizetnek majd nagyobb valószínűséggel egy jobb helyért, hogy mennyire érdemes a prémium helyeket árazni, és kit hogyan érdemes megszólítani az elektronikus kommunikációban. Amikor pedig eljön a koncert estéje akkor segítenek elkerülni a sorokat és biztosítják, hogy a büfék a közönség igényeinek leginkább megfelelő kínálattal szolgáljanak.

A pandémia utáni koncertélmény technikai hátteréről a terület egyik szakértője Izsó Ákos, az AEG Europe Data Analytics Manager szakemberét elmondta, hogy:

“Az AI megoldások az AEG Europe különböző üzletágainál egyszerre növelik a fogyasztói elégedettséget és a profitot. A promóteri üzletágunknak (AEG Presents) a legfőbb célja, hogy minél jobb koncerteket szervezzen. Ehhez minél több jegyet kell értékesítenie, hogy biztosítva legyen a fellépők és a koncertek szervezési költségeinek megtérülése. A jegyértékesítést egyértelműen tudjuk támogatni adatokkal: a korábbi jegyvásárlóknak és hírlevél-feliratkozóknak e-mail vagy más csatornákon személyre szabott koncertajánlót küldünk és igyszünk jegyvásárlásra ösztönözni őket. Emellett a már értékesített jegyek vásárlóinak elemzésével támogatni tudjuk a közösségi média és az offline marketingköltést is: hol érdemes plakátokat kihelyezni vagy milyen nyomtatott médiumban érdemes hirdetni. De nem csak a kommunikációban segítenek az algoritmusok. Az előzenekarok kiválasztása egy adott turnéhoz is egyre inkább adatalapú: az adatokból kiolvasható, hogy a fő fellépő rajongóinak körében mely kisebb előadók a leginkább kedveltek.”

Az arénák (mint a londoni The O2 arena vagy a berlini Mercedes-Benz Arena) és fesztiválok (mint a British Summer Time fesztiválunk a londoni Hyde Parkban) elsődleges prioritásai a rajongók minél jobb és személyre szabottabb kiszolgálása. A jegyvásárlók adatainak előzetes elemzése révén előre jelezhető, hogy milyen termékek fognak jobban fogyni egy-egy este, és a büfék kínálata ennek megfelelően a közönségre szabható. Azt persze mindenki tudja, hogy egy Iron Maiden koncerten több sör és kevesebb pezsgő fog fogyni mint egy Kyle Minogue koncerten, de az AI előrejelzések segítségével standra és órára lebontva pontosan tudják előre, hogy melyik termékből mennyi fog fogyni. Az eredmény rövidebb sorok, elégedettebb koncertlátogatók és nagyobb bevétel. – Már a bevezetés utáni első negyedév a tervhez képest 6,4%-kal magasabb eredménnyel zárt.

Adatok segítenek a prémium ülőhelyek és szolgáltatások értékesítésében is. A korábbi jegyvásárlások és koncertlátogatások alapján megmondható, hogy kik azok, akik nagyobb valószínűséggel fizetnek egy jobb helyért, vagy azért, hogy exkluzív lounge-ban tölthessék az időt a koncert kezdése előtt. Így amikor a rajongóknak koncertajánlót kapnak emailen nem csak az ajánlott előadók listája személyre szabott, de az életstílushoz és pénztárcához igazított a figyelembe ajánlott prémium élmények választéka is.

A személyre szabott üzeneteket a heti hírleveleikhez képest 2,5-szer nagyobb arányban nyitják meg, kilencszerese a vásárlásra klikkelők aránya, míg a leiratkozók aránya csupán fele. Ezekből a számokból is látszik, hogy a rajongók érdeklődően és elégedetten reagálnak az ízlésükre és igényeikre szabott ajánlókra. A jegyvásárlók aránya közel ötszöröse a hírleveleikhez képest, így jelentve előnyt számunkra is.

Hogyan történik az adatokat gyűjtése?

A rajongói adatbázis elsősorban a korábbi jegyvásárlókból és hírlevél-feliratkozókból áll. Nekik értelemszerűen ismerik korábbi vásárlásaikat, hogy milyen fellépőkre váltottak jegyeket, hol ültek és mennyit fizettek a jegyükért. De rálátásuk van online és app aktivitásukra is, azaz hogy milyen előadókra és közelgő eseményekre kattintanak e-mailben, a honlapjainkon vagy a mobil applikációinkban. Külső adatforrásból sokuknak ismerik a szocio-demográfiai hátterét, általános fogyasztási szokásait és életstílusát is. A beleegyezésüket adó felhasználóknak közösségi oldalakon lévő kedveléseit és megosztásait is ismeri a rendszer.

A létesítményekben a WiFi hálózatra mobiljukkal felcsatlakozók szintén a rajongó-adatbázis részévé válnak, ha még nem szerepeltek ott. Továbbá tudják, hogy mikor érkeznek a helyszínre, és merre járnak az épületen belül.

Mit jósolnak az AI szerepére az élőzenei iparban?

A pandémia hatására mint a legtöbb iparágban, úgy az élőzene iparban is felgyorsult a digitalizáció: például a belépőjegy már csak az arénák és fesztiválok dedikált applikációiban érhetők el, és ételt és italt is azon keresztül lehet rendelni. Ezáltal még több látogató fogyasztói szokásai ismerhetők meg és egyre pontosabb lehet a személyre szabás, tovább növelve a koncertélményt és a rajongók elégedettségét.

Related Topics:AI arena fejlesztés intelligencia magyar mesterséges o2 the

Up Next

Munkaerőt veszíthetnek a cégek, ha nem biztosítanak home office-t

Don't Miss

Jobban mennek az asztali PC-k, mint egy évvel ezelőtt

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!