Connect with us

Gazdaság

Ugrásszerűen nő az érdeklődés az elektromos járművek iránt

dodo

Közel 80 százalékkal többen teszteltek idén elektromos kisáruszállító járműveket az előző évhez képest a Wallis Automotive Europe adatai szerint.

Számos szállítmányozó cég és vállalkozó 2022-re részben vagy teljes mértékben villanyautókra kívánja cserélni haszongépjárműveit. A személyre szabott, adatvezérelt logisztikai megoldásokat kínáló DoDo a nagyvárosi kiszállítások fenntarthatóságának további javítása érdekében kezdte meg elektromos áruszállító autók tesztelését.

A következő év fordulópontot hozhat a kisáruszállítási célokat szolgáló hazai járműpark összetételében. Erre utal, hogy látványosan, közel négyötödével megnőtt idén az elektromos áruszállító autók tesztelése iránti érdeklődés a gépjármű-nagykereskedelemmel foglalkozó Wallis Automotive Europe statisztikái alapján. A pozitív trend okai összetettek. Egyrészt évről évre fontosabbá válnak a szállítmányozó cégek számára is a fenntarthatósági szempontok. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítása a nagyvárosokban kiemelt elvárást jelent, ezért elsőként a kisáruszállítással foglalkozó társaságok kezdték meg Magyarországon is széles körben a zéróemissziós járművek kipróbálását. A szállítmányozás ökolábnyomának csökkentése iránti igény fokozódását jól mutatja, hogy Hollandiában például már több település bejelentette a hagyományos, belsőégésű motorral rendelkező tehergépkocsik kitiltását egyes területekről. Az üzemanyagárak emelkedése is hozzájárul az elektromos haszonjárművek iránti kereslet növekedéséhez, hiszen ennek nyomán ezek üzemeltetése hosszabb távon egyre inkább költséghatékony megoldást jelent. Ösztönzőleg hat a kereslet növekedésére emellett a piacon elérhető elektromos szállítójárművek hatótávolságának növekedése is: már elérhető olyan modell a hazai vállalkozások számára is, amely egy töltéssel akár 330 kilométer megtételére képes, s akár 48 perc alatt újratölthető.

A járványhelyzet következtében jelentősen fellendülő e-kereskedelem hatására a kiszállítások iránti igény is jelentősen megnőtt, a DoDo saját adatai szerint például a koronavírus harmadik hulláma idején Magyarországon megduplázódott a házhoz rendelések száma. Ez számos futárcég számára a járműflotta bővítését teszi szükségessé, s az új gépkocsik beszerzésének tervezésekor egyre többen veszik fontolóra az elektromos szállítóautók beszerzését.

A zöld szempontokat a kezdetektől kiemelt prioritásként kezelő DoDo számos olyan innovatív megoldással járult hozzá az áruszállítás zöld megújításához, amelyeknek köszönhetően számottevő mértékben csökkenthető a házhoz szállítások környezeti hatása. Ehhez a cseh startup olyan adatvezérelt, mesterséges intelligencián alapuló platformot fejlesztett, amely egyaránt lehetővé teszi az aktuális forgalmi adatok figyelembevételét és a különböző szállítási feladatok összehangolását. Így megelőzhetővé váltak a feleslegesen, sok esetben több futár által párhuzamosan megtett utak. Ez nemcsak a környezetterhelés de a kiszállítási idő csökkentéséhez is hozzájárul.

A környezetbarát logisztika irányába tett következő fontos lépést az elektromos szállítójárművek alkalmazása jelenti. Ezért döntöttünk úgy, hogy a zéróemissziós Opel Vivaro-e elektromos áruszállítóját tesztelve tervezzük meg járműflottánk frissítését és további bővítését

– mondta el Sáfár Károly, a DoDo magyarországi képviselője.

A „Nemzetközi Év Haszonjárműve 2021“ díjat elnyerő Opel Vivaro-e tesztelése során kiderült, hogy a szállítási feladatok ellátásának üzemanyagköltsége az elektromos átállással a hagyományos járművekhez képest mindössze a negyedére szorítható vissza. A nagyjából 350-400 kilogrammnyi rakományt szállító* járművek fogyasztása a teszt során átlagosan 24 kilowattóra volt 100 km-en.

Az elektromos szállítójárművek használatának leglátványosabb pozitív hatása természetesen a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában, vagyis a környezetvédelmi szempontok érvényesítésében mutatkozik meg. A belsőégésű motorral rendelkező autókat elektromosra cserélve napi 200 km megtétele esetén járművenként havonta akár 1,1 tonnával csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Az átállás egy akkora, 80 gépkocsiból álló flotta esetén, mint amekkorával a DoDo Magyarországon rendelkezik, havi 88 tonnával csökkentheti a szállítmányozással járó CO2-emissziót.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss