Gazdaság
4 munkaerőpiaci kihívás, amelyet a koronavírus eredményezett az IT szektorban
Másfélszeresére nőtt az IT szektorban a nyitott pozíciók száma egy év alatt: a világjárvány miatt ugyanis mindenki automatizál és mesterséges intelligencia-megoldásokat fejleszt. Bevett gyakorlattá vált személyes találkozás nélkül felvenni és teljes home office-ban foglalkoztatni a kollégákat. A nők elérésére is egyre több cég fókuszál – mondja a technológiai szektor munkaerőpiaci trendjeiről szóló elemzésében Apró Aliz, az INSPYRE HR vezetője.
Újabb robbanást hozott az IT szektorban a koronavírus-járvány: egyes országokban kétszámjegyű növekedést mutat a technológiai munkakörökbe felvett új munkatársak száma. A hatalmas kereslet oka elsősorban az, hogy a pandémia miatt a legtöbb cég kiemelten kezeli a további digitális fejlesztéseket, hogy később, az esetleges újabb leállások alkalmával minden feltétel adott legyen az üzletmenet további biztosításához. Egyre hangsúlyosabbak ezért a különféle felhő alapú megoldások, valamint a mesterséges intelligenciához, automatizációhoz kapcsolódó fejlesztések is.
Az informatikai fejlesztésekkel és blokklánc alapú technológiákkal foglalkozó magyar IT ügynökség, az INSPYRE elemzése a szektor 4 fontos munkaerőpiaci kihívására világít rá.
- Megélénkült a munkaerőtoborzás
„Az átrendeződések hatására felélénkült a munkaerőtoborzás az IT szektorban. Idén több mint másfélszer annyi nyitott pozíciót hirdettek meg, mint egy évvel korábban. Különösen a több éves szakmai tapasztalattal rendelkező programozók iránti igény nőtt meg, hiszen kevesebb időbe telik a betanításuk. A pályakezdő informatikusok így sokszor hátrányos helyzetbe kerülnek a piacon, melyet csak tetéz, hogy sokszor személyes találkozó nélkül, többkörös próbafeladatok megoldásával kell bizonyítaniuk a tudásukat. A távoli munkavégzéssel a betanításuk is nehezebbé vált”
– vallja Apró Aliz, az INSPYRE HR vezetője.
Szintén általánossá vált az iparágban az is, hogy személyes találkozó nélkül interjúztatnak és vesznek fel új munkavállalót a cégek. Így viszont felértékelődtek a jelöltek kommunikációs készségei, hiszen nehezebb „jól eladni” magukat egy videóinterjúban.
- Kreatív eszközök a toborzásban
Egy ennyire „forró piacon” minden kreatív eszközt be kell vetni a munkaerőkeresésben. Van olyan fejlesztő, aki naponta 10-15 üzenetet is kap csak a LinkedIn-en, így a toborzásban nehéz kitűnni a tömegből. Apró Aliz szerint csak a kreativitás szab határt a lehetőségeknek: a GitHub, a Stackoverflow, a Google x-ray search, a Reddit, a különféle meetupok és Hackathonok egyaránt szükségesek a sikerhez.
A bérezésben is számos megoldás versenyez: a kisebb cégek kihasználják, hogy bárhonnan dolgozhat nekik a munkavállaló, a fizetést nem kötik lokációhoz. A legnagyobb cégek azonban már úgy gondolkodnak: nem adnak San Francisco-i béreket az olyan régiókban, ahol ezt a megélhetési költségek nem indokolják. Így, bár a munkaerőpiac globalizálódik, erősödik a lokáció alapú bérezés.
- Hibrid üzemmód
A munkavállalók részéről a járvány alatt elvárássá vált az alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása. Ma már a legtöbb IT cégnek minimum hibrid munkavégzésben kell gondolkodnia, és nem ritka a teljes home office sem. A munkavégzés jellegéhez a feladatok típusai is igazodtak, így egyre több helyen keresnek szakembereket rövidebb projektre, specifikus munkatapasztalattal.
„Tapasztalatunk szerint az ideális, irodában töltött idő heti 3,1 nap. Azon helyek esetében, amelyek a teljes munkaidőben visszarendelnék kollégáikat az irodába, a dolgozók 36 százaléka inkább más munka után nézne, 6 százalék azonnal fel is mondana”
– tájékoztat Apró Aliz.
- Előtérben a nők
A toborzási vezető kiemeli: a technológiai szektorban ma minden szereplőnek külön figyelmet kell fordítania a női programozók támogatására is, akik gyakran még ma is hátrányt szenvednek ezen a területen. Magyarországon a technológiai szektorban mindössze 10-15 százalék körüli a női munkavállalók aránya. A Stanford Egyetem idei kutatása szerint azok a sikeres toborzási stratégiák, amelyek különféle konstrukciókkal kedvező feltételek teremtenek a nőknek, például hosszabb anyasági szabadságot, rugalmasabb munkavégzést biztosítva.
Gazdaság
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése
Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.
A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.
„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”
– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.
Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.
„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”
– részletezte az ügyvezető.
Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.
A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.
A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.
Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.
Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.
Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.
Jön az iskolakezdés
Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.
Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.
A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a
- a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
- az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
- és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni
Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.
A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.
Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?
2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.
A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.
Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?
Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.
Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.
Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.
Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?
A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.
A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.
Hogy alakul ki egy autó végső ára?
A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.
A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.
A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság2 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Szórakozás2 hét ago
Így képzeli a világ a jövőt – Beszámoló az Expo 2025-ről
-
Ipar2 hét ago
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
-
Zöld1 hét ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Zöld1 hét ago
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik
-
Gazdaság2 hét ago
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban