Egyre többször hallani az új befektetési trendről, az NFT-ről, így összeszedtük, dióhéjban mit érdemes tudni erről az új őrületről, amiről még a szakértők sem tudják, mikor fog kipukkanni.

2021 decemberében közel 40 millió forintért adták el a világ első sms-üzenetét digitális műtárgyként, azaz NFT-ként (non-fungible token, avagy nem helyettesíthető token). Ezzel a szóval az elmúlt években egyre többször találkozhattunk, az utóbbi hónapokban pedig annyira felkapottá vált, hogy a Collins angol szótár is az NFT-t választotta az év szavának – nem véletlenül. A kifejezés 2021-ben jutott el szélesebb közönséghez, mivel a hírekben egyre többször került elő, elég bizarr példák kapcsán. Sokan még mindig feltehetik a kérdést, mire jó egy NFT, és miért kell bárkinek egy többmilliós sms, amikor ma már fizetni sem akarunk az sms-ekért.

Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 2021-ben tűntek fel az Orbán Viktort tematizáló kriptoműtárgyak, amiket gyurcsányos variációk követtek: kriptovalutáért cserébe bárki beszerezheti a politikusok egyedi kódolású grafikáit. És van, aki meg is veszi, hiszen az orbánosból három nap alatt 30 talált gazdára. Sőt, mivel nem feltétel, hogy egy adott digitális műtárgy eredeti gazdája bocsássa piacra az adott árucikket, ezért még az őszödi beszéd is megvásárolható.

De tényleg, mi ez a három betű?

Az NFT egy nem kézzel fogható, digitális termék, amit magyarosan egyelőre „nem helyettesíthető tokennek”, esetleg zsetonnak vagy érmének hívunk. Ez is utal rá, hogy a kriptovilág más érméivel szemben az NFT egyedi, mással nem becserélhető digitális érme, amiből csak egyetlen létezik.Nincs belőle több. Csak egy.Szemléltetésként: míg egy bankjegyet be tudunk váltani egy másik ugyanolyan címletű bankjegyre, az NFT-t nem, ráadásul névre szól.

Az NFT lényegében valamilyen digitális eszköz tulajdoni lapja, eredetiségigazolásra szolgáló „okmány”, amit blokkláncon tárolnak. Ezeknek a tokeneknek az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezetett okoszerződések ágyaztak meg, amikkel követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális eszközök tulajdonjoga. A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat, így az NFT-t is. Az Ethereum ma is a fő háttere az NFT-nek, a kereskedés is elsősorban itt zajlik, de a tokenek mára több blokkláncon is elérhetők.

Az NFT-nek nincs egységes árfolyama, mindegyik annyit ér a piacon, amennyit adnak érte.

A vásárlás jellemzően etherben vagy más kriptovalutában történik. Ebből adódik, hogy önmagában egy NFT-nek addig nincs sok értéke, amíg azt valaki ki nem viszi egy piactérre. Ezért nehéz előre megjósolni, hogy egy-egy ilyen digitális műtárgy mekkora értéket képviselhet a későbbiekben. A kereskedés elterjedt formája még az aukció, amik már valódi aukciósházakban zajlanak, és jól jelzi, hogy az eszköz a befektetői körökben is egyre népszerűbb és elismertebb. Az NFT kicsit olyan, mint amikor az emberek bélyeget vagy kártyákat gyűjtenek, csak itt éppen digitálisan zajlik a dolog, és ez magával hoz egyfajta befektetői magatartást.

Mémektől az alvázszámokig

A nem helyettesíthető tokenek megjelenése 2017-re datálható, amikor az Ethereumon megjelent a kanadai DapperLabs által készített CryproKittie macskatenyésztős játék, amin belül egyedi macskákat lehetett megvásárolni, természetesen etherért. Az emberekben ez benyomta a gyűjtőszenvedély gombját, és elkezdték adni-venni a digitális cicákat, egy évvel később a legdrágább macska már 140 ezer dollárért kelt el. Mondani sem kell, hogy a DapperLabs konyhájára a nagy ötlet több millió dollárt hozott. A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége azonban 2021 februárjában és márciusában robbant, március közepén csaknem 70 millió dollárért kelt el egy digitális műalkotás a Christie’s árverésén, amelyen az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat.

Már nem ritkák a pármillió dolláros értékű ügyletek sem, főleg a digitális képzőművészet terén. 2021-ben több eladás is bekerült a mainstream sajtó hírei közé:

• közel hárommillió dollár (mintegy 895 millió forintnyi) kriptovalutát ért a Twitter tulajdonosának első bejegyzése,
• 5 434 500 dollárért kelt el NFT-ben a világháló eredeti forráskódja,
• 600 ezer dollárt adtak a Nyan Cat macskás animált gifmémért,
• nagyjából 500 ezer dollárért (150 millió forintért) kelt el az a Zoë Roth-ot ábrázoló fénykép, amit még a lány apja készített 2005-ben, és disaster girl (katasztrófa kislány) mém néven vált híressé az interneten,
• 2021 júniusában pedig Magyarországon is történt árverezés, Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg NFT-ként,
• előtte márciusban pedig a világhírű magyar képzőművész, Borsi Flóra egyik képe kelt el öt Ethereumért.

Ma már nem csak egy-egy egyedi kódolású dolgot lehet gyűjteni, vannak komplett kollekciók, a régi gyűjtögetős kártyák mintájára. Az amerikai profi kosárlabda-bajnokság, az NBA a fentebb említett DapperLabsszel együttműködésben szállt be az őrületbe az NBA Top Shot NFT kosaras kártyákkal, amik lényegében megvásárolható videók. A felvételek emlékezetes pontszerzéseket ábrázolnak – miközben ezeket a videókat bárki ingyen megnézheti a neten. Tényleg úgy működik ez, mint egy nagyon ritka játékoskártya vagy képregény, ezeket le lehet másolni, vagy megnézhetők a neten, de egy eredeti példánynak így is elképesztő az értéke. Egy alkotás digitális, tehát nem kézzel fogható változata esetében ezt az értéket az adja, ha NFT lesz belőle.

Az NFT egyre elterjedtebb a videójátékok piacán, adott játékokhoz szükséges tárgyakat, eszközök tulajdonjogát lehet megvenni, és akkor még nem beszéltünk a zeneiparról, ahol szintén kardinális kérdés egy-egy dal, dalszöveg tulajdonjogának kérdése. Gyakorlatilag minden lehet NFT, amiről kiállítható digitális tulajdonjogi igazolás. Sőt, menjünk kicsit messzebb: fizikai tárgyak is lehetnek NFT-k, feltéve ha van egy digitálisan feldolgozható egyedi azonosítójuk (pl. egy alvázszám vagy egy ingatlan helyrajzi száma). Mindezekről készül egy NFT, ami a tulajdonjogot igazolja.

Lehet, hogy valami másra is hasznos

Az érmék nem csak a gyűjtők, de a pénzügyi szektor figyelmét is felkeltették. Orbók Ilona, a könyvelő, könyvvizsgáló, professzionális tanácsadó BDO Magyarország ügyvezetője szerint a technológiát kiválóan lehet használni back office-ban, az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát. Az NFT segítségével újratervezhetővé válhatnak a bonyolult igazolási és azonosítási eljárások, és akár eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését, mivel egy nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzésére.

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web), és pénzmosást hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött – emelte ki közleményében a BDO.

Mivel az egész a befektetésről és a ritkaságok beszerzéséről szól, ezért egyelőre a pénzügyi szakértők sem értenek egyet abban, hogy pénzügyi értelemben van-e jövője a technológiának. Most még borsos hobbi, de úgy tűnik, egyelőre dinamikusan növekszik az NFT-piac, mert özönlenek a befektetők, egyre több a kereskedés. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedévben már összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók a tokenekért.

Persze, mivel az egész spekuláción alapszik – például a digitális videók gyűjtésénél is –, ott a kockázat, hogy egyszer a lufi kidurran, és aki nem tud kilépni időben, az addigra már több milliót költött el egy videóra, amit amúgy bárki megnézhet a neten.

Forrás: 24.hu

Első alkalommal szerzett TOP Employer 2022 minősítést a technológiai filiálé.

A legjobb munkáltatóknak járó „TOP Employer 2022” elismerésben részesült a HUAWEI Technologies Hungary kiváló munkáltatói tevékenységéért. A multinacionális infokommunikációs cég magyarországi leányvállalata kiemelkedő eredményt ért el a többi között a tehetséggondozás és teljesítményértékelés terén.

A Top Employers Institute egy független minősítő intézet, amely globálisan értékeli és elismeri azokat a szervezeteket, amelyek kimagasló HR-tevékenységükkel a társadalom egészére pozitív hatást gyakorolnak. A szigorú követelményeket támasztó minősítési programban résztvevő szervezetek kérdőíves felmérés keretében adnak számot humánpolitikai, társadalmi felelősségvállalási módszereikről. A részletes vizsgálat többek között olyan területekre fókuszál, mint a szervezeti hierarchia és kultúra, a menedzsment működése, a toborzási- és beilleszkedési folyamatok, a fenntarthatóság, a sokszínűség és befogadás, valamint a munkakörnyezet és a vállalaton belüli képzési lehetőségek. A minősítési folyamat része egy személyes HR-audit is, amely teljes körűen elemzi a humán erőforrás folyamatokat, visszajelzést adva az eredményes, valamint a fejlesztésre szoruló területekről.

A HUAWEI Technologies Hungary kiemelkedően jól teljesített a vállalaton belüli tanulási és fejlődési lehetőségek területén, sokrétű, szervezeten belüli továbbképzést elősegítő lehetőségeinek és mentorprogramjának köszönhetően. A cég kiemelt figyelmet fordít az új munkavállalókra vagy az újonnan Magyarországra érkezőkre: dedikált mentor, alapozó-, szakmai- és soft skill tréningek, valamint online tanulóplatform segíti az újonnan belépőket a zökkenőmentes beilleszkedésben. A Magyarországra érkező kínai kollégák integrációját pedig részletesen kidolgozott, önálló programmal segíti.

A technológiai cég teljesítményértékelési rendszere is jól szerepelt a minősítésen. A HUAWEI magyarországi leányvállalatánál precízen kidolgozott informatikai rendszer is támogatja az értékelést, amely egyúttal személyre szabott, szintekre osztott és lehetővé teszi a teljes körű visszajelzést a közösen kijelölt üzleti célok mentén.

„A TOP Employer elismerés arról szól, hogy nemcsak infokommunikációs gyártóként, hanem munkaadóként is a legjobbak között vagyunk” – mondta el Gecse Mariann, a HUAWEI Technologies Hungary kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója. „A munkavállalók visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük a munkahelyi környezetet, bővítjük a lehetőségeket, igyekszünk összehangolni a munkakultúrákat. Legújabb üzletágaink – mint a napenergiás Digital Power vagy a Cloud – vonzóak a munkavállalók számára, mert a Huawei vezető technológiáinak köszönhetően az iparág rengeteg lehetőséget nyújt számukra, bővelkedik szakmai kihívásokban, továbbá óriási a fejlődési potenciál akár egy-egy munkakörben is a teljes vállalaton belül”

– tette hozzá Gecse Mariann.

A Top Employers Institute a legkiemelkedőbb HR-gyakorlatok elismerésével foglalkozó nemzetközi minősítő. A 30 éve alapított Top Employers Institute több mint 1600 szervezetet tanúsított 120 országban/régióban. Ezek a minősített Legjobb Munkaadók világszerte több mint 7 millió munkavállalót foglalkoztatnak.

Az új technológiákat hasznosító szervezetek nagy része úgy gondolja, hogy világos iránymutatásra lenne szüksége az “AI bias” és a hozzá kapcsolódó komplex problémák kezelésére.

Már most is konkrét jelei tapasztalhatók annak a jelenségnek, hogy a mesterséges intelligencia elfogult működése a sokat emlegetett társadalmi következmények mellett az üzleti vállalkozásoknak is károkat okozhat. Nem csoda, hogy az új technológiák terjedésével ezen az oldalon is egyre nagyobb igény mutatkozik a terület érdemi szabályozására, hogy mielőbb kiküszöbölhessék az ilyen jellegű problémákat – derül ki a bostoni DataRobot szoftverház jelentéséből, amely a Világgazdasági Fórummal (WEF) és egyetemi kutatókkal együttműködésben készített.

A State of AI Bias című jelentésében több mint 350 szervezet válaszait dolgozáták fel különféle iparágakban. Ebben már az is érdekes, hogy a válaszadók valamivel több mint fele, 54 százaléka tartja aggasztónak az úgynevezett az “AI bias” jelenségét, vagyis a mesterséges intelligenciára épülő, automatizált rendszerek részrehajló működésének kockázatait. Még érdekesebb azonban, hogy a társaságok elsöprő többsége, 81 százaléka fejezte ki az igényét az erőteljesebb kormányzati szabályozásra, hogy megkönnyítse az ilyen kockázatok kezelését.

Bár a mesterséges intelligencia mélyebben beágyazott felhasználása még nem számít alapvetésnek a legtöbb szervezetnél, az AI bias megjelenésére visszavezethető, konkrét károk már most is érzékelhetők. Az érintett társaságok több mint egyharmada, 36 százaléka tapasztalt ennek kapcsán kihívásokat vagy valamilyen közvetlen negatív üzleti hatást; ezen belül 62 százalék számolt be bevételkiesésről, 61 százalék ügyfélvesztésről, 43 százalék távozó alkalmazottakról, 35 százalék pedig perek vagy jogi lépések miatt felmerült költségekről.

Nem lesz egyszerű megoldani

A márka presztízsének sérülését és a negatív médiavisszhangot 6 százalék jelölte meg, ami önmagában nem tűnik magas aránynak, de itt megint csak érdemes figyelembe venni az MI-technológiák relatíve alacsony szintű adaptációját – legalábbis abban az összefüggésben, hogy milyen távlatok állnak mág a későbbi bevezetések előtt. Az elfogultság megszüntetésének fő kihívása persze annak pontos megértését feltételezi, hogy az algoritmusok miért jutottak bizonyos döntésekhez, ehhez pedig a felhasználóknak útmutatásra lenne szükségük.

Különösen úgy, hogy az ide visszavezethető problémák általában igen összetettek, és ahogy arra a szakértők felhívjk a figyelmet, a mesterséges intelligencia szabályozásában az egyoldalú vagy részrehajló működés teljes kiiktatásának ugyanolyan káros következményei lehetnek, mint az AI bias jelenségéből fakadó renszerszintű megkülönböztetésnek. Az a gépi tanuló rendszer ugyanis, amelyik nem tud általánosító következtetéseket levonni, tulajdonképpen tanulni sem képes, és a modell hatékonysága teljesen lecsökken.

A DataRobot szerint történt előrelépés ezen a területen, ide sorolható például az Európai Unió által javasolt MI-szabályozás tervezete. Ezzel együtt még nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy az alkalmazott modellek tisztességesek, megbízhatók átláthatók és megmagyarázhatók legyenek. A Világgazdasági Fórum illetékesei ehhez hozzáteszik, hogy a DataRobot kutatása újra bemutatta, amit a hozzáértők már régóta látnak: az MI-megoldásokról szólva túlságosan régóta túlságosan ködös dolog, hogy hol húzódik az etikus és az etikátlan működés közti határvonal.

Lassan-lassan érik a felismerés

A szervezet mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással foglalkozó egységének vezetője, egyben a WEF végrehajtó bizottságának tagja, Kay Firth-Butterfield viszont azt is megállapítja, hogy a felmérésben résztvevő informatikai igazgatók, informatikai igazgatók és menedzserek, adattudósok és fejlesztési vezetők egyértelműen megértik és értékelik az MI etikai kérdéseinek súlyát és hatását. Szerencsére az iparág beérésével egyre több olyan megoldás is elérhetővé válik, amelyik segíthet ellensúlyozni a mesterséges intelligencia torzulásait.

A Forrester egyik 2022-re vonatkozó előrejelzésében például azt jósolja a piackutató, hogy a “felelős MI-megoldások” piaca az idén megduplázódik az előző évihez képest. Ezek olyan képességeket kínálnak, amelyek a felhasználó vállalatoknak is segítenek a gyakorlatba ültetni az olyan alapelveket, mint amilyen az említett méltányosság és átláthatóság lenne. Az ilyen eszközök iránti érdeklődés, összhangban a DataRobot kutatásának eredményével, már túlterjed a szigorúan szabályozott iparágakon, és egyre több olyan cég fordít rájuk figyelmet, amely kritikus üzleti műveletekbe vonja be a mesterséges intelligenciát.

Forrás: BitPort