A digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban alakítja át a munka világát, és folyamatosan új tudást követel a munkavállalóktól.

A munkaerőhiány miatt egyre több vállalat szembesül a kihívással, hogy a folyamatos működés biztosítása érdekében képzéssel is tennie kell azért, hogy megfelelő minőségű emberek álljanak rendelkezésére. Erre a kihívásra reagálva hajtott végre újabb stratégiai akvizíciókat a Prohuman Csoport: a piacvezető HR-szolgáltató két hazai és egy erdélyi oktatási vállalat felvásárlásával hozza létre új oktatási és kompetenciafejlesztési üzletágát, Prohuman Learning Solutions néven.

A Prohuman csoport kizárólagos tulajdont szerzett két jelentős hazai és egy erdélyi oktatási vállalatban, melyeket összeolvasztva a jövőben Prohuman Learning Solutions néven működtet.

• A Prohuman tulajdonába került a Maker’s Red Box pedagógiai programcsomagot fejlesztő vállalat. Termékük számos nemzetközi oktatástechnológiai elismerésben részesült az elmúlt években, fejlett és fejlődő országokban egyaránt használják iskolák, felzárkóztató vagy tehetséggondozó programok kompetencia fejlesztő eszközként vagy természettudományos tananyagként.
• A felvásárlásban érintett másik két vállalat, a korábban EdTech brand alatt működő Modern Oktatási Eszközök Kft. és EdTech Transsylvania Srl. széles termék- és szolgáltatásportfolióval közel 400 magyar nyelven oktatató intézményben aktív a robotika, alkotópedagógia és STEAM (természettudományok, informatika, műszaki tudományok, művészetek, matematika) területen.

Ha képzés terén lemarad Magyarország és a magyar munkaerőpiac a gazdasági versenyben is le fog

„A munka világa annyira gyorsan változik a digitalizációnak, robotikának és AI-nak köszönhetően, hogy az oktatási intézmények nem tudják ezt teljes mértékben lekövetni. Emiatt a piaci szereplőknek is komoly felelőssége van a munkaerő képzésében, hiszen ők látják testközelből, milyen tudásra lehet, van szükség ma. Különösen igaz ez a humán szolgáltatókra, hiszen egyrészről számos szegmensben jelen vannak, másrészről alapvető üzleti érdekünk, hogy évek, évtizedek múlva is megfelelő számban és megfelelő minőségben, azaz megfelelő készségekkel és tudással felvértezve biztosítsunk a vállalkozásoknak embereket a folyamatos működés biztosításához”

– mondta el Zakor Sándor, a Prohuman csoport elnöke.

Hozzátette:

„A Prohuman csoport nem most kezdett el foglalkozni az oktatással. Hosszú évek óta szorosan együttműködtünk a most felvásárolt vállalatokkal, és mivel stratégiai célunk az oktatásfejlesztés, logikus lépés volt az akvizíció. Ha képzés terén lemarad Magyarország és a magyar munkaerőpiac, a gazdasági versenyben is le fog. Ezzel a lépéssel még aktívabb szerepet szeretnénk vállalni a hazai munkaerő fejlesztésében, a reskilling és upskilling területen.  Mostantól konkrét oktatási és fejlesztési programok biztosításával is tudjuk támogatni ügyfeleinket, a legkülönbözőbb területeken működő vállalatokat. Olyan programokkal, melyek a munkaerőpiac legfontosabb kihívását, a kompetenciamérést és az dolgozók fejlesztését helyezik a középpontba.”

Munkaerőkölcsönzőből üzleti szolgáltatóvá fejlődött a Prohuman

A Prohuman Csoport az elmúlt években tudatos akvizíciós stratégiával építette fel széles körű HR-szolgáltatói portfóliót, amivel számos területen segíti az ügyfeleit. A nemzetközi terjeszkedés mellett a vállalat idehaza is több szegmensben hajtott végre felvásárlásokat, elsősorban az outsourcing és az üzleti szolgáltatások piacán, hogy a hagyományos HR-szolgáltatásokon túl magasabb hozzáadott értékű megoldásokat kínálhasson ügyfeleinek. A tavalyi létesítménygazdálkodási és contact center akvizíciókat követően a mostani bővülés újabb mérföldkő a cégcsoport növekedési stratégiájában.

„A Prohuman Csoport növekedési stratégiájának kulcseleme, hogy teljes körű szolgálatatásportfólióval üzleti szolgáltatóként tudja segíteni ügyfelei folyamatos működését, a munkaerő biztosítását. Ez azt jelenti, hogy nem csupán munkaerőt biztosítunk, de ehhez kötődően HR-szolgáltatásokat nyújtunk, oktatási és képzési programokat biztosítunk, illetve olyan kulcsterületeken is segíteni tudjuk az ügyfeleinket, mint a létesítményüzemeltetés vagy éppen call center szolgáltatások biztosítása. Mindezt pedig már nemcsak itthon, hiszen a régió 6 másik országában is jelen vagyunk”

– mondta el Zakor Sándor.

„A vállalatok versenyképessége a jövőben a munkaerő terén dől majd el. Azok lesznek az élen, akik rendelkeznek a megfelelő számú és képzettségű kollégával, olyan szakemberekkel, akik értik és képesek alkalmazkodni a digitális robbanás korához. Ezért is fektettünk az oktatás és kompetenciafejlesztési portfóliónkba. Az akvizíció révén a Prohuman Csoport termékei és szolgáltatásai immár a világ 30 országában jelennek meg, az európai régión túl a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és Afrikában is”

– tette hozzá a Prohuman csoport elnöke.

Az oktatási portfolió cégei a jövőben integráltan működnek, 2026. február 1-től a Prohuman Csoport leányvállalataként.  A Prohumannak immár 10 éves kortól a nyugdíjas foglalkoztatásig a társadalom szinte minden csoportja számára van az egyéni és vállalati kompetenciafejlesztéshez, pályaorientációhoz, karriertervezéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó értékajánlata.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A fővárosi használt lakáspiacon az előző évben a panellakásoknál mérte a legnagyobb drágulást az Otthon Centrum, a házgyári technológiával épült ingatlanok átlagosan mintegy 35 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban.

A téglalakások átlagos árszintje is emelkedett, miközben a használt házak iránt Budapesten visszafogottabb volt kereslet.

Az elmúlt évben Budapesten a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 1,38 millió forint volt, a panellakásoké 1,12 millió, míg a használt házaké 797 ezer forint. A 2024-es évhez viszonyítva 2025-ben mindhárom szegmensben emelkedtek a fajlagos árak – ismertette a fővárosi lakáspiaci változásokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember szerint a lakásoknál az áremelkedés üteme meghaladta az előző évben tapasztaltat, ami elsősorban az államilag garantált, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség keresletélénkítő hatásának tudható be. Ennek köszönhetően az olcsóbb lakások iránt érezhetően nőtt a kereslet, miközben a használt házak iránti érdeklődés mérséklődött.

Tavaly a budapesti téglalakások négyzetméterára kerületenként 800 ezer és 1,8 millió forint közötti sávban mozgott.

Az I. kerület volt a legdrágább négyzetméterenként 1,84 millió forintos átlagárral, ezt az V. kerület 1,74 millió és a XIII. kerület 1,7 millió forintos átlaggal követte. A budai kerületek többsége árszintben megelőzte a belső városrészeket, ugyanis a XXII. kerület kivételével 1,5-1,6 millió forint között alakult az átlagos négyzetméterár. Ezzel szemben a belvárosi kerületek közül csupán az V. és XIII. kerület haladta meg ezt a szintet, míg a többi kerületben 1,1-1,3 millió forintos ársáv volt irányadó.

A külső pesti kerületekben a téglalakások átlagos négyzetméterára 1 millió forint körül alakult az előző évben. A legdrágább kerületnek a XIV. kerület bizonyult 1,26 millió forinttal, míg a legolcsóbbnak a XVIII. kerület, ahol 836 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Ezek az árak 22,6 százalékkal haladták meg a 2024-es értéket. A legnagyobb áremelkedés az I. kerületben volt, ebben a városrészben 55 százalékkal drágultak a lakások. A legkisebb mértékben a XVIII. kerületben emelkedtek a lakásárak mindössze 2 százalékkal. A kerületek többségében 20-30 százalék közötti áremelkedést mért az Otthon Centrum a téglalakások szegmensében.

A panellakások fajlagos átlagára 1,12 millió forint volt az elmúlt évben, kerületenként 900 ezer – 1,3 millió forint közötti sávban mozgott. A csúsztatott zsalus épületek esetében ennél magasabb ár is előfordult, különösen a II. kerületben, ahol a négyzetméterár megközelítette az 1,5 millió forintot.

A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületekben kellett a legtöbbet fizetni átlagosan 1,28 millió forintot, amelytől a XIII. kerület alig maradt el 1,23 millió forintos átlag értékkel. Buda és a belvárosi kerületek többi lakótelepén ennél valamivel alacsonyabb árszint volt a jellemző: az átlagos négyzetméterár 1,1-1,2 millió forint között alakult, így például a III. és XIV. kerületben 1,16 millió forint volt az irányadó ár.

A külső pesti kerületekben a panellakások átlagos négyzetméterára megközelítette az egymillió forintot.

Ebben a városrészben a XVII. kerület számított a legdrágábbnak 1,13 millió forinttal, míg a XIX. kerületben már 987 ezer forintért is elérhetők voltak egyes ingatlanok.

A panellakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 36 százalékkal nőtt, ami a legtöbb kerületet esetében 30-45 százalék közötti áremelkedést jelentett. A növekedés mértéke ugyanakkor jelentős a szórást mutatott: a XX. kerületben 50 százalékkal emelkedtek az árak, az ellenpólus pedig a VIII. kerület, ahol csak 5,5 százalékos volt a drágulás mértéke.

Használt házak fajlagos ára kerületenként 570-1 200 ezer forint között alakult. A budai és pesti városrészeket ezúttal sem csak a Duna, hanem az árszint is markánsan elválasztotta egymástól: amíg a budai oldalon az átlagos négyzetméterár meghaladta az egymillió forintot (1,01 millió forint), addig a pesti oldalon 715 ezer forintos átlag érték volt a jellemző.

A legdrágább kerületnek a III. kerület bizonyult, ahol a használt házak átlagos négyzetméterára elérte az 1,2 millió forintot, de a II., XI. és XII. kerületben mért árak is csak minimálisan maradtak el ettől. A budai oldalon egyetlen kivétel akadt, a hagyományosan olcsóbb XXII. kerület a maga 910 ezer forintos fajlagos átlagárával.

A pesti oldalon a XV. kerület számított a legdrágábbnak 900 ezer forintos négyzetméterárral, amelyet a XIV. kerület követett. A külső pesti kerületek többségére azonban tavaly 6-700 ezer forint körüli átlagár volt jellemző.

A használt házak négyzetméterára 2025-ben összességében 5,5 százalékkal emelkedett. A drágulás elsősorban a pesti oldalt érintette, ahol átlagosan 17,5 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum, míg a budai oldalon nem tapasztalt érdemi változást a cég.

Soóki-Tóth Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adatok értelmezésénél fontos kiemelni az összetételhatás szerepét, ugyanis a felújításra szoruló házak négyzetméterára jellemzően kisebb mértékben emelkedett, míg a jó állapotú, felújítást, átalakítást legfeljebb csekély mértékben igénylő ingatlanok a budai oldalon is néhány százalékkal drágultak. A szakember várakozásai szerint az áremelkedés az idei lakáspiacon is folytatódik, csupán annak mértéke lesz kérdéses.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Bár a 2023-as sokk után az infláció 2024-ben és 2025-ben is egyszámjegyűre mérséklődött, a készpénzben tartott megtakarítások csendes értékvesztése nem állt meg.

A biztonságérzet hamis illúziója miatt – a digitális megoldások térnyerése ellenére – a magyar háztartások a legfrissebb adatok szerint még mindig több mint 7300 milliárd forintot tartanak készpénzben¹. Ez az ország éves GDP-jének jelentős hányadát kitevő összeg² azonban a fiókok mélyén pihenve nem termel hasznot, sőt: a Lightyear elemzése rámutat, hogy aki 2021 óta nem lépett, annak a “matracban” tartott pénze mára reálértéken közel a felét éri.

A számok nem hazudnak: a készpénz csendes halála

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH friss, 2025-ös évet összegző adatai kijózanítóak. Bár az éves átlagos infláció 2025-ben 4,4%-ra csökkent (a 2023-as rekorder 17,6% után)³, ez még mindig azt jelenti, hogy a fiókban tartott pénz vásárlóereje folyamatosan olvad.

„Ha valaki 2021 elején eltett 1 millió forintot a “matracba” nehezebb időkre, az ma már – a halmozott inflációt figyelembe véve – alig ér többet 600 ezer forintnál reálértéken. Ez olyan, mintha a megtakarításunk harmadát egyszerűen kidobtuk volna az ablakon”

– hívja fel a figyelmet a Lightyear elemzése. Ez a jelenség különösen az idősebb generációt érinti érzékenyen, akiknél a készpénzbe vetett bizalom történelmileg erősebb, ám ők azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak megtakarításaik elértéktelenedését.

Andres Kitter, a Lightyear vezérigazgatója szerint a probléma nem a megtakarítási szándék hiánya, hanem az eszközök ismeretének hiánya:

„Magyarországon hatalmas igény van a biztonságra, amit sokan tévesen a fizikai készpénzzel azonosítanak. Pedig a modern pénzügyi világban a legnagyobb kockázatot éppen a kockázatkerülés jelenti: a 0%-os kamatozás. A Lightyearnél azt látjuk, hogy a magyar felhasználók egyre tudatosabbak: keresik azokat a lehetőségeket, ahol a pénzük nem lekötve, mégis kamatozva, akár dollárban vagy euróban védve van a hazai inflációs hatásoktól. A pénznek dolgoznia kell, nem aludnia.”

A szemléletváltás elkerülhetetlen

A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan úgy vélik, a befektetés csak a gazdagok kiváltsága, vagy komoly szakértelmet igényel. Balogh Petya, angyalbefektető és a Cápák között cápája, aki maga is a pénzügyi tudatosság szószólója, határozottan fogalmaz a készpénztartással kapcsolatban:

„A matracpénz nem biztonsági tartalék, hanem egy lyukas vödör. Sokan félnek a tőzsdétől vagy a bankoktól, de az inflációtól nem rettegnek eléggé, pedig az az egyetlen biztos veszteség. Nem kell tőzsdecápának lenni ahhoz, hogy ezt elkerüljük. Ma már pár kattintással, alacsony költségek mellett el lehet érni, hogy a pénzünk megőrizze az értékét. Aki ma nem fektet be, az nem óvatos, hanem felelőtlen a saját jövőjével szemben.”

Mi a megoldás 2026-ban?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a legrosszabb stratégia a semmittevés. A 2026-os évben a reálkamatok visszatérésével (amikor a banki vagy befektetési kamatok meghaladják az inflációt) újra van lehetőség érdemi gyarapodásra. Legyen szó állampapírról, alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökről vagy a Lightyearhez hasonló platformok által kínált, le nem kötött tőkére fizetett kamatokról – a lényeg, hogy a tőke mozgásban legyen.

¹ Forrás: MNB Pénzügyi Számlák (2025 Q3-Q4)

² Forrás: KSH Gyorstájékoztató – GDP 2025

³ Forrás: MNB Inflációs Jelentés – 2025. december  

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!