Gazdaság
5 egyszerű lépés, amely megóvhatja a KKV-k életét
Egyre több hazai cég informatikai hálózatait éri kibertámadás, a cégvezetők mégsem veszik komolyan a veszélyt.
Az elmúlt két évben felgyorsult digitális átalakulás miatt fokozódó kockázat miatt ma már szinte minden vezetőnek van legalább egy olyan cég az ismeretségi körében, ahol már történt támadás és ellopták a cég adatait vagy kitörölték azokat.
„A cégek nem szívesen beszélnek ezekről a problémákról. Sőt az is jellemző, hogy ha megtörtént a baj, akkor elgondolkoznak, de a „tűzoltáson” kívül mégsem tesznek hosszú távon semmit. Pedig, ha mindössze öt fontos szempontot figyelembe vesznek és ezekre időt és pénzt is áldoznak, sokkal biztonságosabbá tehető az informatikai rendszerük”
– osztotta meg tapasztalatait Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.
Az informatikai rendszerre úgy kell tekinteni, akár egy autóra
Az informatika területére is jellemző az a régi szokás, hogy csak akkor tesznek valamit a cégek vezetői, ha már megtörtént a baj.
„A legjobban az autószereléshez lehet hasonlítani a jelenlegi helyzetet. Sokakban még máig az a hit él, hogy elég akkor vinni a szerelőhöz az autót, ha elromlik. Pedig, ha folyamatosan karban van tartva, a megfelelő időközönként szervizbe visszük, akkor összességében sokkal kevesebb hibával számolhatunk. Hosszútávon pénzben sem kerül olyan sokba, mint egy nagyobb hiba. Ugyanez igaz az informatikai rendszerek biztonsági megoldásaira is”
– véli Juhász Viktor.
A szakember szerint öt fontos területre érdemes a vállalkozásoknak fókuszálni:
„megbízható rendszergazda, folyamatos biztonsági mentés, felhő alapú IT rendszer, a rendszerek naprakészen tartása folyamatos frissítésekkel és hatékony vírusírtó programok használata. Ezek mindegyikére kiemelt figyelmet kell fordítani, nem elég egyet-egyet rendbe tenni, mert mindegyik összefügg egymással és érdemes rendszerben kezelni őket, hogy átfogó legyen a védelem”
– hangsúlyozza a szakember.
A jó rendszergazda mindennek az alapja, de csak kevesen áldoznak rá
Nagyon fontos, hogy legyen egy jó rendszergazdája a cégnek, aki az előbb említett szempontokat tökéletesen szem előtt tartja és önállóan végzi a munkáját. Tehát nem kell mindig figyelmeztetni és nem csak problémák esetén segít a „tűzoltásban”.
„Tévhit, hogy ezek a szakemberek nagyon sokba kerülnek, cserébe rájuk bízhatja a cég az egész informatikai rendszer működtetését”
– vázolta fel Juhász Viktor. Amire pedig a rendszergazdával közösen első körben figyelni kell, az a folyamatos mentés. Minden adatot naponta menteni kell, ami az informatikai rendszerben megtalálható, azaz a számítógépen vagy a szervereken van: e-mailek, naptárbejegyzések, dokumentumok, vállalatirányítási rendszerek adatbázisai stb. Tényleg szó szerint mindent, ami számítógéppel elérhető.
Ezeket a mentéseket, amiket automaták készítenek, kézzel, azaz a rendszergazda által ellenőrizni kell, hogy hibátlanul lefutottak-e. Ezután következnek a frissítések: mindent naprakészen szükséges tartani az informatikai rendszerben, folyamatosan fel kell tenni az összes frissítést. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a számítógép frissíti önmagát, de valójában ez az összes frissítés töredéke, mindössze húsz százalék. A többségük arra vár, hogy valaki elindítsa. Egy jó rendszergazda egyébként erre is ügyel saját magától és nem csak akkor jelentkezik, ha már hiba van a folyamatban.
Magyarországon a cégek hetven százaléka még mindig ingyenes vírusirtót használ
Juhász Viktor hangsúlyozza: kritikus pontja az informatikai védelemnek a hatékony vírusírtás. Ezt elméletben mindenki tudja, a gyakorlatban azonban sok kkv nem veszi elég komolyan a veszélyt.
„Egy megbízható, fizetős víruskereső naprakészen tartja magát és tényleg rengeteg támadástól megvéd, a zsarolóvírusoktól is. Fut a háttérben, teszi a dolgát és valóban figyeli a számítógépet. Ez az egyik legegyszerűbb védekezési mód és igazság szerint nagyon olcsó is, körülbelül 400 forint tipikusan gépenként havonta. A zsarolóvírusok ellen speciális funkciókkal is rendelkező változat sem vágja földhöz a vállalkozókat: 900 forintba kerül havonta.”
Egy olyan kkv, amelyik valóban komolyan veszi a kritikus szempontokat, tehát van egy jó üzemeltetője, aki odafigyel és naprakészen tartja a gépeket, folyamatosan történik rendes mentés és hatékony a víruskeresés, akkor a támadások több mint kilencven százaléka megelőzhető. Ha mégis megtörténik a támadás, akkor pedig nem történik kár.
„A jó rendszergazda valóban egy „gazda”, aki figyel és előre gondolkodik. A nyájon, vagyis a cégen tartja a szemét, hogy az jól érezze magát és tudjon fejlődni. Hogy hogyan lehet észrevenni a rossz gazdát? Az árulkodó jelei a következők: fut a problémák után, tüzet olt, a vezető jobban látja a problémát, mint ő, és láthatóan szervezetetlenül és kevésbé koncentráltan végzi a feladatait. ”
– zárta Juhász Viktor.
Gazdaság
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
A DVM 2026-ban átfogó stratégiai és arculati megújuláson esett át, egyidejűleg a Váci úti irodafolyosó egyik legkiemelkedőbb épületébe, a Promenade Gardensbe költözött. A megújulás célja, hogy a vizuális megjelenés is hűen tükrözze azt az átfogó szakmai tudást és iparágakon átívelő tapasztalatot, amely a vállalatot több mint három évtizede a piac élvonalában tartja.
Hazánk legkomplexebb integrált építészeti és építőipari szolgáltatásait nyújtó cégeként a DVM a projektek teljes életciklusát összehangoltan kezeli, az igények megfogalmazásától a tervezésen át a kulcsrakész átadásig. Működése három kiemelt pillérre épül: Design & Build, tervezés és generálkivitelezés. Legyen szó a W Hotelről, egy háromezer négyzetméteres magánklinikáról, egy húszezer négyzetméteres ipari csarnokról vagy egy 650 lakásos társasházról — a DVM minden esetben azonos, kiemelkedő minőséget nyújt megrendelőinek.
Az új arculat középpontjában a „DVM” cégnév áll, amely már nem viseli a korábbi „group” utótagot. A gesztus üzenete egyértelmű: a márka három betűje mára magabiztosan képviseli a cég letisztult szolgáltatásrendszerét és az általa lefedett iparágakat. A megjelenés elegáns minimalizmusa félreérthetetlen iparági utalásokat hordoz. A betűformák ívei egyszerre idézik meg a mérnöki precizitást és az épített környezet egyedi karakterét. A logó egyúttal az egész arculati rendszer kiindulópontja is: egyes részei önálló grafikai elemekké alakíthatók, így következetes vizuális nyelvet teremtenek.
A megújulás részeként megszülettek a DVM kiemelt szektorait képviselő almárkák is. A nyolc egységből álló albrand-rendszer — DVM Heritage, DVM Hotel, DVM Retail, DVM Healthcare, DVM Logistics, DVM Home, DVM Office és DVM Beyond — azt a széles működési palettát mutatja be, amely a cég munkáját jellemzi: a műemléki rekonstrukcióktól a kereskedelmi, szálloda-, lakó-, ipari, logisztikai és egészségügyi fejlesztéseken át az egyedi, speciális projektekig.
A megújulás azonban messze túlmutat a vizuális megjelenésen. A DVM az elkövetkező évtizedek legnagyobb iparági átalakulásaira készül tudatosan: a fenntarthatósági elvárások, az építési technológiák és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése gyökeresen átformálja a szektort. A vállalat meggyőződése szerint éppen ezért értékelődnek fel még inkább azok az emberi, partneri és alvállalkozói kapcsolatok, amelyeket az elmúlt évtizedekben épített ki. A DVM felelősségként tekint saját szerepére az épített környezet alakításában. Olyan minőséget kíván létrehozni, amely évekig örömöt szerez mindenkinek: annak is, aki csak elsétál az épület előtt, és annak is, aki belép az irodába, szállodába, otthonába vagy orvosi rendelőbe.
„Az új arculat a szakmai önképünk vizuális megfogalmazása. Az új logó letisztultsága és az albrandek rendszere pontosan azt fejezi ki, ami a DVM működésének lényege: integrált, sokoldalú szakmai tudás, mérnöki precizitás és építészeti minőség, emberi léptékben.”
— emelte ki Massányi Tibor, ügyvezető partner.
A DVM megújulása tudatosan felépített következő fejezet kezdete, amelyben a három évtized alatt felhalmozott tudás, a megújult vizuális identitás és az új irodai környezet együtt teremti meg az alapot a következő évtizedek kihívásaihoz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot
Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.
A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.
A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.
„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.
Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.
Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.
„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.
A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése
A korábbi Packeta csomagautomaták teljes egészében integrálódtak a FOXPOST hálózatába. Az összeolvadással egységessé vált a csomagfeladás folyamata, valamint elkészült az új FOXPOST mobilalkalmazás, amelyen keresztül a vállalat teljes, több mint ötezer átvételi pontból álló hálózata elérhető.
Az egyesüléssel létrejött Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózata. A korábbi Packeta Z-BOX automaták FOXPOST Z-BOX néven működnek tovább. A vállalat hálózata jelenleg mintegy 3800 csomagautomatából és 1350 átvevőhelyből áll.
„Az integráció legösszetettebb szakaszát zártuk most le, de a munka ezzel még nem ért véget. A következő hónapokban a rendszer finomhangolására, a szolgáltatások további fejlesztésére és a fennmaradó integrációs feladatok lezárására koncentrálunk. Terveink szerint a teljes integrációs folyamat a karácsonyi szezonra lezárul”
– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.
Elkészült az új FOXPOST alkalmazás
Az integrációval egy időben elkészült a FOXPOST új mobilalkalmazása, amely a vállalat teljes csomagautomata-hálózatát egyetlen felületen kezeli. Az alkalmazásban a felhasználók csomagot adhatnak fel és vehetnek át, nyomon követhetik küldeményeiket, valamint intézhetik az utánvétes fizetéseket is. Az alkalmazásból elérhetők a FOXPOST A-BOX és Z-BOX automaták, valamint a Packeta Z-Pontok is.
Az új alkalmazás letölthető az iOS és Android alkalmazásáruházakból. A korábbi Packeta-felhasználóknak nem kell új regisztrációt létrehozniuk, elegendő a korábban használt felhasználói adataikkal bejelentkezniük. A belépést követően a korábbi csomagelőzmények és a folyamatban lévő küldemények automatikusan megjelennek.
A FOXPOST alkalmazás bevezetését többhetes tesztelési időszak előzte meg. A vállalat a bevezetést követően is folyamatos frissítésekkel és fejlesztésekkel reagál a felhasználói visszajelzésekre és az üzemeltetési tapasztalatokra.
Változik a csomagfeladás és a fizetés
Az integráció a csomagfeladás folyamatát is érinti. A legfontosabb változás, hogy a regisztrált felhasználók ezentúl a csomag létrehozásakor, a SimplePay rendszerén keresztül fizetik ki a feladási díjat.
Ez nem jelent újdonságot azoknak, akik korábban Packeta Z-BOX automatát használtak, a FOXPOST ügyfelei számára azonban változást hoz. Korábban ugyanis az A-BOX automatáknál a feladási díjat a helyszínen, bankkártyával is ki lehetett fizetni. Ez a lehetőség a jövőben csak a regisztráció nélküli csomagfeladás esetén marad meg. Az egységesítésre a két hálózat működésének összehangolása miatt volt szükség.
„Tudjuk, hogy ez a korábbi FOXPOST-felhasználók számára megszokást igénylő változás. Az egységes működés ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes hálózatot egy rendszerként hatékonyan üzemeltessük és fejlesszük, ezáltal a szolgáltatás minősége folyamatosan javuljon” – mondta Radeczky Zoltán.
A FOXPOST a változásokról folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a vállalat weboldalán, közösségi médiafelületein, videó formájában és hírlevelében.
Karácsonyt idéző forgalom nehezítette az átállást
Az integráció utolsó szakasza nem volt zökkenőmentes. A folyamatot eredetileg a nyári, alacsonyabb forgalmú időszakra tervezték, ugyanakkor a vártnál lényegesen nagyobb csomagmennyiség nehezítette az átállást, ami megnövelte a működési problémák számát. A vállalat szerint a kiugró forgalom egyik oka, hogy a július 1-jén életbe lépett új uniós vámintézkedések előtt jelentősen emelkedett a Kínából érkező rendelések száma.
A társaság számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, és folyamatosan emelt kapacitással dolgozik a fennmaradó problémák megszüntetésén. Jelenleg a működési problémák fokozatosan mérséklődnek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
-
Mozgásban2 hét ago
Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata
-
Ipar2 hét ago
3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés?
-
Ipar2 hét ago
C-alkatrész menedzsment új szinten: reaktív működésből adatvezérelt irányítás
-
Mozgásban2 hét ago
Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben
-
Ipar2 hét ago
Hogyan néz ki a modern szerverparkok tűzvédelme?
-
Szórakozás2 hét ago
A Z generáció már a villamoson szurkol, de vajon vissza lehet csábítani őket a kanapék elé?
-
Ipar2 hét ago
Ládapakoló humanoidok és gázszivárgást szimatoló robotkutyák




