Gazdaság

Stratégiai együttműködésre lép a MiR és a Logitrans

Az új megoldások egyesítik a MiR autonóm mobil robotok (AMR) terén szerzett tájékozódási és szoftveres szakértelmét a Logitrans több évtizedes anyagmozgatási tapasztalataival, hogy új szintre emeljék a raklapok szállításának folyamatát.

2021. december 6. — Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) piacvezetője, a Mobile Industrial Robots A/S (MiR) és a nagy anyagmozgató berendezéseket gyártó Logitrans A/S stratégiai együttműködést kötött, amelynek célja, hogy autonóm raklapszállítókat hozzanak létre. A raklapok biztonságos, hatékony és önálló mozgatására képes eszközökkel a partnerek egy piaci rést kívánnak betölteni. Az autonóm raklapszállító egyesíteni fogja a MiR autonóm navigációs és szoftveres képességeit a Logitrans által már 80 éve fejlesztett elektromos raklapszállítók funkcionalitásával.

A vállalatok abban állapodtak meg, hogy egy új autonóm raklapszállító-sorozatot fejlesztenek ki, és így egy kiegészítőt hoznak létre a MiR jelenleg elérhető nagy teherbírású mobil robotjai számára, amelyek zökkenőmentesen és biztonságosan szállítanak árut, valamint raklapokat dinamikus környezetben, emberek és más szállítóeszközök közvetlen közelében. A MiR robotjai jelenleg speciális raklapállványokról tudják felvenni a raklapokat, azonban több MiR-ügyfél is kifejezte igényét olyan AMR-ek iránt, amelyek a raklapokat egyből a földről felvéve képesek tovább szállítani. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy a MiR és a Logitrans megfeleljen az ügyfelek által támasztott igényeknek, ugyanakkor számos új üzleti lehetőséget is teremt a hatalmas potenciállal rendelkező piacon.

„Küldetésünk a kezdetektől fogva az volt, hogy úgy segítsük alakítani a vállalatok belső logisztikáját, hogy azok termelékenyebbek és versenyképesebbek lehessenek – ez az új kezdeményezés pedig egy újabb óriási lépést jelent ebben az irányban. A szoftver-kompetenciánk és a Logitrans több évtizedes hardveres ismereteinek ötvözésével gyorsan létre fogjuk tudni hozni a megfelelő megoldást, hogy ügyfeleinket a teljes értékláncuk mentén támogatni tudjuk”

– mondja Søren E. Nielsen, a MiR elnöke.

Miközben a MiR felismerte az ügyfelei körében fellépő igényt, a Logitrans is megnövekedett keresletet tapasztal a raklapmozgatás jelenlegi folyamatainak automatizálására.

„Tudjuk, hogy az anyagmozgatás ágazata az automatizálás felé halad. Identitásunk része, hogy folyamatosan az üzletágunk élen járjunk a termékfejlesztés terén. Termékeink automatizálása segít megőrizni vezető pozíciónkat. Az ilyen típusú termékhez szükséges kapacitással nem rendelkezünk házon belül, így a MiR-rel való együttműködéssel nagyon jól járunk”

– mondja Gitte Kirkegaard, a Logitrans vezérigazgatója.

Az új megoldás kibővíti az AMR-ek és raklapszállítók képességeit, hogy a legtöbb intralogisztikai szükségletre választ lehessen adni

A MiR és a Logitrans egy teljesen automatizált és egy félautomata autonóm raklapszállító létrehozását tervezi, hogy válasszal tudjanak szolgálni a logisztikai folyamatok különböző kihívásaira. A MiR és a Logitrans számára új üzleti területek és termékek létrehozását megcélzó hosszú távú és stratégiai kezdeményezés a Logitrans kiváló minőségű hardvereszközeire, valamint a MiR hagyományos AMR-jei által is használt fejlett tájékozódási technológiára és kifinomult flottaszoftverre támaszkodik.

“Amikor ezek az AMR raklapszállítók megérkeznek a piacra, a vállalatok számíthatnak a MiR-re, mint a legtöbb belső logisztikai kihívásukra megoldással rendelkező szolgáltatóra” – teszi hozzá Nielsen. „A Logitrans-szal való együttműködés segít abban, hogy még hamarabb eleget tudjunk tenni az ilyen termékekre irányuló keresletnek, mindez pedig lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy elérhessék üzleti célkitűzéseiket.”

„A MiR robotikai kiválósága és a Logitrans átfogó termékportfóliója és azok testreszabhatósága által nyújtott egyesített kompetenciával egy olyan jövőt vetítünk előre, ahol az ügyfelek pontosan az igényeiknek megfelelő AMR-megoldást kapják tőlünk”

– foglalja össze Gitte Kirkegaard.

Related Topics:együttműködés logisztika logitrans MIR robot stratégia

Up Next

Átfogó kutatás készült a magyar IT-sokról

Don't Miss

Jövőre még drágábbak lesznek a laptopok

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!