Gazdaság

Elbúcsúzunk a Telenortól és egyúttal üdvözöljük a Yettel-t

yettel

Március 1-től Yettel néven folytatja működését a Telenor Magyarország.

A Telenor Magyarország Zrt 2022. március 1-től Yettel Magyarország Zrt., röviden Yettel néven folytatja működését. A névváltás egy széleskörű folyamat része, amely a PPF Telecom Csoport három Telenor néven működő telekommunikációs vállalatát érinti, Magyarországon, Szerbiában és Bulgáriában.

„Üzleti stratégiánk három fő célkitűzésre összpontosít. Először is szeretnénk ügyfeleinknek a legjobb szolgáltatási élményt nyújtani. Célunk továbbá a legkorszerűbb távközlési hálózatok üzemeltetése, valamint a legmagasabb szintű vállalati hatékonyság és eredményesség elérése. Az erős márka kulcsfontosságú az elképzeléseink megvalósításához”

– mondta Marek Slacik, a TMT CEE, PPF Telecom Group ügyvezető igazgatója.

„Ma új fejezetet kezdünk a PPF Telecom Csoport portfóliójának három piacán, építve a nagyon sikeres Telenor márka alatt kialakított szilárd piaci pozícióra. További törekvésünk, hogy még nagyobb összhangot teremtsünk ügyfeleinkkel, további hozzáadott értéket nyújtva az új Yettel márkán keresztül.”

A Yettel egy modern márka, amely átfogja a legújabb trendeket és megérti a technológia egyre növekvő szerepét az emberek életében. Az új márkát számos piackutatásra és ügyfél-visszajelzésre alapozva úgy tervezték, hogy innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal járuljon hozzá az emberek életminőségének növekedéséhez.

„A PPF Csoport régiónk hosszú távú befektetője. A saját, Yettel márka bevezetése is erre bizonyíték, miközben a helyi vállalatok stratégiai fókusza változatlan marad: a helyi piacok növekedése és fejlesztése, hozzájárulás a helyi társadalom és gazdaság fejlődéséhez azáltal, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtunk folyamatosan fejlődő, világszínvonalú hálózatunkon.”

– mondta Peter Gazik, a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A Yettel márka bevezetése a mai nappal, 2022. január 27-én kezdődik. A Telenor Magyarország Zrt. neve hivatalosan március 1-gyel változik Yettel Magyarország Zrt.-re, így a Yettel márka hivatalos és teljes bemutatkozására is március 1-jén kerül sor. A cég ügyfeleinek a márkaváltással kapcsolatban nincsen teendőjük, az ügyfélszerződéseket és a szolgáltatások elérhetőségét a névváltás semmilyen módon nem érinti. Az új márkáról és a márkaváltás hátteréről további részletek a http://telenor.hu/yettel címen érhetőek el.

Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

gdp

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. 

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Tovább

Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

kereskedelem

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat,  amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és  lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója. 

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Tovább

Gazdaság

Magyar startup segít pótolni a tartalomgyártók kiesett bevételeit

startup

A Donably teljesen új működési modellel jelentkezett be a támogatói mikrotranzakciók több milliárd dolláros piacára.

Általános nemzetközi trend, hogy a fogyasztók egyre inkább nyitottak arra, hogy pénzzel is támogassák a kedvenc tartalomkészítőiket. 2021-ben az ezzel kapcsolatos mikrotranzakciók összege átlépte 13,5 milliárd dollárt és az előrejelzések szerint ez az éves összeg hamarosan a duplájára nő. A válság miatti reklám és szponzorköltések kiesésével a médiumok, vloggerek és nonprofit szervezetek is nagyobb szerepet szánnak a közösségi támogatásnak. Nekik nyújt alternatívát a tranzakciós díj és akár áfa nélkül működő magyar Donably.

A közösségi támogatói kampányokkal kapcsolatban itthon és nemzetközi szinten is legismertebb Patreon nevű felület 2020-ban több mint kétszázezer adománygyűjtővel és hatmillió adományozóval rendelkezett. Az elmúlt két évben ehhez képest is robbanásszerűen nőtt a piac, részben a koronavírus miatti lezárásoknak köszönhetően. Az oldal és a versenytársai nagyon hasonló megközelítéssel dolgoznak: a jutalék mellett többféle járulékos költséget is levonnak az alkotóktól. Az üzleti modelljük miatt a tartalom készítőknek a helyi áfát is meg kell fizetniük a felajánlott összegek után.

Az angol bejegyzésű, de magyar fejlesztésű és tulajdonú Donably az elterjedt modell helyett csak minimális jutalékot számol fel és a rendszerén keresztül közvetlenül az támogatásgyűjtők Barion fiókjába juttatja a felajánlásokat. Az elküldött összegek így ajándéknak minősülnek és nem áfa kötelesek. Ezzel a megoldással lehetővé válik a kisebb összegek küldése, illetve nagyságrendekkel nő a kedvezményezettek valódi bevétele.

A startup elsőként a hazai piacon tesztelte a megoldást: a tartalomgyártók közül a Válasz Online, a Speedzone, az Otherworld, Joy és a Becsületes Nepper eddig a legismertebbek, míg a legsikeresebb jótékonysági akciókat Ljasuk Dimitry, független filmes és környezetvédelmi aktivista kezdeményezte.

„Pár hónapja kitaláltuk, hogy csinálunk egy új utazós Speedzone videósorozatot, amiben bejárjuk Kaliforniát és Nevadát összezárva egy lakóbuszban. Bele is kezdtünk a tervezésbe, csak közben bezuhant a forint és minden drágább lett. Ezért néztünk új bevételi forrás után. A Donably-n annyit kértünk a rajongóinktól, hogy 50 centtel támogassák az utunkat. A kampány felénél tartunk, de már összejött az összeg, amivel megvalósulhat az utazás és így további tartalmakat is készíthetünk”

– mondta el Barbalics Bence, a Speedzone ügyvezetője.

A felület nem csak saját célok megvalósítására, de mások ügyeinek segítésére is alkalmas. Ljasuk Dimitry először a „Tisza nevében című dokumentumfilmjének bemutatója után kezdett gyűjtésbe a Donably-n, hogy a filmben szereplő két kárpátaljai aktivista PET-palack feldolgozó üzemének fejlesztését támogassa. Legutoljára pedig az ukrajnai háború kitörésekor hirdetett kampányt a menekültek megsegítésére. Eddig több mint 22 ezer eurót juttatott így oda, ahol a legnagyobb szükség volt rá.

„Egy adománygyűjtő kampánynál a két legfontosabb tényező a bizalom és hogy a felajánlott összegek valóban a célt szolgálják. Ezért választottam ezt a közösségi finanszírozásra létrehozott felületek közül, mert a fizetéseknél a Barion megbízható rendszerét használják, illetve nagyságrendekkel kevesebb összeget vonnak le az adományok után, mint a nemzetközi oldalak”

– indokolta a választást Dimitry.

A jelentősen kedvezőbb költségek mellett a lokális támogatást tartják a legfontosabbnak az oldalt használó támogatásgyűjtők. A nemzetközi óriáscégekkel szemben a hazai vállalkozás foglalkozik a kéréseikkel és telefonon is rugalmasan elérhető. Jelenleg több mint 500 alkotó található a felületen. Az ő visszajelzéseikre alapozva kezd most nemzetközi terjeszkedésbe a startup. A Papp Csaba, a Donably alapítója számítása szerint több mint kétszázezer potenciális aktív támogatásgyűjtőt tudnak majd megszólítani a szolgáltatásaikkal.

„Azt látjuk, hogy szívesen küldenek támogatást a követőink azért, hogy nekik szóló, minőségi videókat készíthessünk. Az elmúlt időszakban a reklámköltések visszaesésével gyakorlatilag ezek az összegek jelentik az egyetlen fix bevételi forrásunkat. A Patreonról azért álltunk át a Donably rendszerére, mert így jelentősen több jut el hozzánk a támogatásokból, illetve partnerként kezelnek minket, nem csak egy távoli kicsike piac vagyunk számukra. A váltás technológiai szempontból és a közönségünk részéről is meglepően könnyen ment. Az év végi játékteszteket ennek a váltásnak köszönhetően tudjuk majd megcsinálni”

– mondta el a felületről Branyiczky Zoltán, az Otherworld Youtube csatorna tulajdonosa.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss