Gazdaság

Így tervezik meg a menő vállalkozók előre az egész évüket

Kép: Blikk

A vállalkozások mindössze 13 százaléka készít konkrét üzleti tervet egy évre előre lebontva (T-Systems, 2018.). Pedig Balogh Petya startupper, befektető, mentor szerint „az örök kkv-t a nagyra növő cégtől valahol ez a tudatosság különbözteti meg. Az a cég tud nagyra nőni, aki tudatosabban tud működni, és ennek az egyik alapja, hogy legyen egy tervem”. Mit tanácsolnak a sikeres vállalkozók?

Megdöbbentő, de a vállalkozások közel fele semmilyen üzleti tervvel nem készül! Inkább az informális terv jellemző a hazai vállalkozások körében (T-Systems, 2018.). Holott az üzleti terv készítésének rengeteg előnye van: mérhetővé teszi a vállalkozás eredményeit, és ami mérhető, az fejleszthető. Csökkenti a kockázatokat, könnyebb reagálni a váratlan helyzetekre.

Balogh Petya elárulta, hogy az első néhány évben ő sem tervezett, de kemény lecke volt rájönni, hogy nagyon könnyű felborulni, ha nincs egy terv sem. Persze az üzleti terv önmagában még nem garantálja a vállalkozás sikerét, ám az tény, hogy minden sikeres vállalkozás évente készít üzleti tervet. Valójában minden vállalkozásnak szüksége van üzleti tervre.

Miről szól az üzleti terv?

Nincs rossz módja az üzleti terv megírásának. A megfelelő üzleti terv az, amelyik a legjobban működik. Biros Levente a Mindig Többet ADNI című könyv szerzője, a Szemléletváltó Közösség alapítója szerint az üzleti terv a vállalkozás legfontosabb kérdéseire ad választ. Például hogy mekkora eredményt tervez a cég, és ehhez milyen erőforrásokra van szükség, és mit kell tenni, hogy elérjük: mennyit kell forgalmazni, gyártani, beszerezni, és mennyi a költsége, hány munkatársra van szükségünk, és mennyi pénzre a fizetésekhez, végül mindehhez mennyit kell értékesíteni, kiknek, milyen csatornákon, mekkora árréssel, és így tovább. Egy kisvállalkozásnál mindez általában néhány oldalban elfér.

Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosa arra figyelmeztet, hogy mára fontossá vált az alapanyagárak előre tervezése, ami eddig nem volt ennyire kritikus, de most már aktuális lett.

A koronavírus-járvány hatására az energia és a tengeri szállítás ára is sosem látott magasságokba emelkedett szinte pillanatok alatt, miközben elektronikai termékekből és építőanyagokból is megjelent az évtizedek óta nem tapasztalt áruhiány. Ez minden vállalkozás gazdálkodását akár egyik napról a másikra a feje tetejére tudja állítani. Ebben a gazdasági helyzetben pedig csak azok lehetnek sikeresek, akik folyamatosan nyomon követik a költségeiket és a bevételeiket.

Mikor kell tervezni?

A Szentkirályi Magyarországnál a hatodik és a kilencedik hónap között történik a következő év megtervezése – árulta el Balogh Levente. Azonban egy kkv ezt nem tudja megtenni. A Cápák között befektetőjének is van kisvállalkozása, ahol nagyjából az év utolsó hónapjában tudják összerakni a következő évi tervet.

Hasonló véleményen van Biros Levente is. Tapasztalata szerint a kkv-k az év végén és az év első hónapjaiban készítenek üzleti tervet. Az általa alapított vállalkozás, az onlinemarkaboltok.hu háztartásigép-webáruház is decemberben készíti el a következő évi üzleti tervét.

Nemcsak a cégünkre nézve, hanem magunkra nézve is kell valami, amivel mérjük magunkat, amihez mérjük magunkat – veti fel Balogh Petya. A Cápa számára ez a tanulás, a tudás. Elárulta, hogy nála nem az év vége, hanem az év eleje a tervezés időszaka, ugyanis akkor van a születésnapja. Az élete nagy döntéseit ebben az időszakban, általában a tavasz elején hozza meg, és akkor szokott úgy dönteni, hogy elkezd vagy abbahagy valamit. Minden évben a tavasz kezdetén, a tél végén gondolkozik el azon, hogy az előző év mit hozott, és a következő évektől mit vár el.

A valóság nem mindig olvassa az Excel táblát

Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, előbb ismerni kell a vállalkozás főbb számait. Legyél tisztában a számaiddal, legyen egy műszerfalad – írja Biros Levente a Mindig többet adni című könyvében.

Akik legalább kockás papíron, Excel táblában vagy bármilyen informatikai rendszerben naprakészen vezetik az értékesítési adataikat, költségeiket és az árréseiket, naprakészen láthatják cégük eredményének, esetleg eredménytelenségének pontos alakulását. Ennek segítségével jól fel tudják mérni, mikor van szükség áremelésre, mely költségeikre kell a leginkább figyelni. Ha egyszerre több termékük iránt megélénkül a kereslet, akkor ki tudják választani a legtöbb profitot termelőt, és ehhez rendelik a szűkös kapacitásaikat a tervezéskor.

Néha azt hisszük vezetőként, hogy akkor lesz sok a bevételünk, hogyha nagyon nagy számokat írunk be egy Excelbe. Valahogy a valóság ezt nem mindig olvassa. Az nem csinál bevételt önmagában, hogy nagy számokat írtunk – figyelmeztet Balogh Petya. Ezzel szemben abban hisz, hogy hosszú távon az a jó, ha minél többen részt vesznek a tervezésben, akik érintettek, akiknek utána a tervet teljesíteni kell. Ha egy reális terv van kitűzve, amit a magukénak éreznek, akiknek meg kell valósítani, sokkal nagyobb valószínűséggel sikerül elérni.

Három cégépítő, három jótanács

„Szerintem arra figyelni kell, hogy olyan célt tűzzünk ki, ami megvalósítható. A másik pedig, hogy legyen egy olyan átfogó, és nem feltétlenül csak számszaki célunk a szervezetre nézve, ami ha megvalósul, akkor értelmes is. De azt gondolom, hogy a nagy magasztos céljaink mellé csak kellenek számszaki célok is. Tehát valahol az álmainknak a keretét az fogja megadni, hogy megtervezzük a hozzá szükséges erőforrásokat, és azokon a kereteken belül próbáljuk azokat a célokat elérni”

– tanácsolja Balogh Petya.

A kkv-k sokkal gyorsabban képesek reagálni, mint a nagyvállalatok – mutat rá Balogh Levente. Ezt kell kihasználniuk. Egy kkv képes elindulni egy éven belül négy-öt próbálkozással is. A Szentkirályinál már minden egyes fejlesztés több milliárd, és legalább egy-két év az előkészítése. Ez a kkv-k előnye, hogy gyorsan tudnak reagálni. Kicsit olyanok, mint a partizánok, akik azért voltak sikeresek, mert rajtaütésszerűen támadtak.

Minden vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, hogy lesznek hullámvölgyek, amikre a legelőrelátóbb tervezéssel sem lehet felkészülni. Biros Levente is megtapasztalta ezt, és a Mindig Többet ADNI című könyvében azt is bemutatja, milyen volt csődközelbe kerülni, és hogyan lehet az ilyen, előre nem látható hullámvölgyeken átlendülni.

Amikor jól megy a cégnek, akkor kell odafigyelni, hogy a munkatársak egy jól működő csapattá álljanak össze; a kihívást jelentő időszakokban csakis ez tudja a vállalatot a holtponton továbblendíteni.

„Ha az embereket megbecsülöd és elismered, az a válságban is pozitívan fog hatni a cégre”

– foglalta össze legfontosabb tapasztalatát Biros Levente.

Up Next

Elbúcsúzunk a Telenortól és egyúttal üdvözöljük a Yettel-t

Don't Miss

CES 2022 egy kockázati tőkealap-kezelő szemével

Gazdaság

Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet. A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie.

Az új kormány a hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötöttünk az uniós intézményekkel. Ez GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. Ennek eredményeként a júliusi költségvetési leltár 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt.

A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os deficitcéljaként, ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését. Ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.

A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül. Mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.

A takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban. Illetve szintén a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósítunk meg. Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre.

A számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség által felerősített aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Az Alap elkülönített fedezetet biztosít döntően az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek a kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul majd újra, amelyre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozza majd nyilvánosságra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!