Gazdaság

Így tervezik meg a menő vállalkozók előre az egész évüket

Kép: Blikk

A vállalkozások mindössze 13 százaléka készít konkrét üzleti tervet egy évre előre lebontva (T-Systems, 2018.). Pedig Balogh Petya startupper, befektető, mentor szerint „az örök kkv-t a nagyra növő cégtől valahol ez a tudatosság különbözteti meg. Az a cég tud nagyra nőni, aki tudatosabban tud működni, és ennek az egyik alapja, hogy legyen egy tervem”. Mit tanácsolnak a sikeres vállalkozók?

Megdöbbentő, de a vállalkozások közel fele semmilyen üzleti tervvel nem készül! Inkább az informális terv jellemző a hazai vállalkozások körében (T-Systems, 2018.). Holott az üzleti terv készítésének rengeteg előnye van: mérhetővé teszi a vállalkozás eredményeit, és ami mérhető, az fejleszthető. Csökkenti a kockázatokat, könnyebb reagálni a váratlan helyzetekre.

Balogh Petya elárulta, hogy az első néhány évben ő sem tervezett, de kemény lecke volt rájönni, hogy nagyon könnyű felborulni, ha nincs egy terv sem. Persze az üzleti terv önmagában még nem garantálja a vállalkozás sikerét, ám az tény, hogy minden sikeres vállalkozás évente készít üzleti tervet. Valójában minden vállalkozásnak szüksége van üzleti tervre.

Miről szól az üzleti terv?

Nincs rossz módja az üzleti terv megírásának. A megfelelő üzleti terv az, amelyik a legjobban működik. Biros Levente a Mindig Többet ADNI című könyv szerzője, a Szemléletváltó Közösség alapítója szerint az üzleti terv a vállalkozás legfontosabb kérdéseire ad választ. Például hogy mekkora eredményt tervez a cég, és ehhez milyen erőforrásokra van szükség, és mit kell tenni, hogy elérjük: mennyit kell forgalmazni, gyártani, beszerezni, és mennyi a költsége, hány munkatársra van szükségünk, és mennyi pénzre a fizetésekhez, végül mindehhez mennyit kell értékesíteni, kiknek, milyen csatornákon, mekkora árréssel, és így tovább. Egy kisvállalkozásnál mindez általában néhány oldalban elfér.

Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosa arra figyelmeztet, hogy mára fontossá vált az alapanyagárak előre tervezése, ami eddig nem volt ennyire kritikus, de most már aktuális lett.

A koronavírus-járvány hatására az energia és a tengeri szállítás ára is sosem látott magasságokba emelkedett szinte pillanatok alatt, miközben elektronikai termékekből és építőanyagokból is megjelent az évtizedek óta nem tapasztalt áruhiány. Ez minden vállalkozás gazdálkodását akár egyik napról a másikra a feje tetejére tudja állítani. Ebben a gazdasági helyzetben pedig csak azok lehetnek sikeresek, akik folyamatosan nyomon követik a költségeiket és a bevételeiket.

Mikor kell tervezni?

A Szentkirályi Magyarországnál a hatodik és a kilencedik hónap között történik a következő év megtervezése – árulta el Balogh Levente. Azonban egy kkv ezt nem tudja megtenni. A Cápák között befektetőjének is van kisvállalkozása, ahol nagyjából az év utolsó hónapjában tudják összerakni a következő évi tervet.

Hasonló véleményen van Biros Levente is. Tapasztalata szerint a kkv-k az év végén és az év első hónapjaiban készítenek üzleti tervet. Az általa alapított vállalkozás, az onlinemarkaboltok.hu háztartásigép-webáruház is decemberben készíti el a következő évi üzleti tervét.

Nemcsak a cégünkre nézve, hanem magunkra nézve is kell valami, amivel mérjük magunkat, amihez mérjük magunkat – veti fel Balogh Petya. A Cápa számára ez a tanulás, a tudás. Elárulta, hogy nála nem az év vége, hanem az év eleje a tervezés időszaka, ugyanis akkor van a születésnapja. Az élete nagy döntéseit ebben az időszakban, általában a tavasz elején hozza meg, és akkor szokott úgy dönteni, hogy elkezd vagy abbahagy valamit. Minden évben a tavasz kezdetén, a tél végén gondolkozik el azon, hogy az előző év mit hozott, és a következő évektől mit vár el.

A valóság nem mindig olvassa az Excel táblát

Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, előbb ismerni kell a vállalkozás főbb számait. Legyél tisztában a számaiddal, legyen egy műszerfalad – írja Biros Levente a Mindig többet adni című könyvében.

Akik legalább kockás papíron, Excel táblában vagy bármilyen informatikai rendszerben naprakészen vezetik az értékesítési adataikat, költségeiket és az árréseiket, naprakészen láthatják cégük eredményének, esetleg eredménytelenségének pontos alakulását. Ennek segítségével jól fel tudják mérni, mikor van szükség áremelésre, mely költségeikre kell a leginkább figyelni. Ha egyszerre több termékük iránt megélénkül a kereslet, akkor ki tudják választani a legtöbb profitot termelőt, és ehhez rendelik a szűkös kapacitásaikat a tervezéskor.

Néha azt hisszük vezetőként, hogy akkor lesz sok a bevételünk, hogyha nagyon nagy számokat írunk be egy Excelbe. Valahogy a valóság ezt nem mindig olvassa. Az nem csinál bevételt önmagában, hogy nagy számokat írtunk – figyelmeztet Balogh Petya. Ezzel szemben abban hisz, hogy hosszú távon az a jó, ha minél többen részt vesznek a tervezésben, akik érintettek, akiknek utána a tervet teljesíteni kell. Ha egy reális terv van kitűzve, amit a magukénak éreznek, akiknek meg kell valósítani, sokkal nagyobb valószínűséggel sikerül elérni.

Három cégépítő, három jótanács

„Szerintem arra figyelni kell, hogy olyan célt tűzzünk ki, ami megvalósítható. A másik pedig, hogy legyen egy olyan átfogó, és nem feltétlenül csak számszaki célunk a szervezetre nézve, ami ha megvalósul, akkor értelmes is. De azt gondolom, hogy a nagy magasztos céljaink mellé csak kellenek számszaki célok is. Tehát valahol az álmainknak a keretét az fogja megadni, hogy megtervezzük a hozzá szükséges erőforrásokat, és azokon a kereteken belül próbáljuk azokat a célokat elérni”

– tanácsolja Balogh Petya.

A kkv-k sokkal gyorsabban képesek reagálni, mint a nagyvállalatok – mutat rá Balogh Levente. Ezt kell kihasználniuk. Egy kkv képes elindulni egy éven belül négy-öt próbálkozással is. A Szentkirályinál már minden egyes fejlesztés több milliárd, és legalább egy-két év az előkészítése. Ez a kkv-k előnye, hogy gyorsan tudnak reagálni. Kicsit olyanok, mint a partizánok, akik azért voltak sikeresek, mert rajtaütésszerűen támadtak.

Minden vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, hogy lesznek hullámvölgyek, amikre a legelőrelátóbb tervezéssel sem lehet felkészülni. Biros Levente is megtapasztalta ezt, és a Mindig Többet ADNI című könyvében azt is bemutatja, milyen volt csődközelbe kerülni, és hogyan lehet az ilyen, előre nem látható hullámvölgyeken átlendülni.

Amikor jól megy a cégnek, akkor kell odafigyelni, hogy a munkatársak egy jól működő csapattá álljanak össze; a kihívást jelentő időszakokban csakis ez tudja a vállalatot a holtponton továbblendíteni.

„Ha az embereket megbecsülöd és elismered, az a válságban is pozitívan fog hatni a cégre”

– foglalta össze legfontosabb tapasztalatát Biros Levente.

Up Next

Elbúcsúzunk a Telenortól és egyúttal üdvözöljük a Yettel-t

Don't Miss

CES 2022 egy kockázati tőkealap-kezelő szemével

Gazdaság

Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric

Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.

A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.

„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat

Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.

A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.

Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.

A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.

A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!