Connect with us

Gazdaság

320 milliárd forintot kér egy cég a McDonlad’s-tól

McDonald's

Egy fagylaltgépeket érintő probléma technológiai-jogi csatározásokba keverte az egyik legnépszerűbb gyorséttermet és egy kisvállalkozót, amely most úgy érzi: előbbi csúnyán átverte.

Hihetetlennek tűnő összeget, 900 millió dolláros (kb. 320 milliárd forintos) kártérítést követel a McDonald’s-tól egy amerikai startup, arra válaszul, hogy a hamburgeres cég állításuk szerint komoly gazdasági problémákba taszította őket. A bonyolult ügy hátterét a Wired igyekezett kibogozni, és már most jelezzük: nem egy felbőszült vendég jelenti a kiindulópontot.

A per ugyanis a fagylaltgépeket érintő technika, pontosabban az azok hibáját elhárítani hivatott eszközhöz kötődik. Ennek oka, hogy a McDonald’s (elsősorban amerikai) egységeinél igen gyakori, hogy a fagyigépek egyszerűen beadhatják a kulcsot. A készülékeket a Taylor Company gyártja, de utóbbinak – éppen a berendezésekkel kapcsolatos gyakori hibák miatt – ma már nem túl jó a híre.

Erre a piaci helyzetre csapott le a Kytch, illetve a startup két alapítója, Melissa Nelson és Jeremy O’Sullivan. Egy olyan, mobiltelefon méretű eszközt készítettek, illetve építettek be a mekis fagyigépekbe, ami képes felügyelni azok állapotát, az esetleges hibajelenségekről pedig jelentést készít. E dokumentáció – vezeték nélküli kapcsolaton át – a franchise-tulajdonosok számára is elérhető.

A készülék jelentős sikert aratott a helyi mekiseknél, és 2020 novemberére a Kytch már mintegy 500 partnerrel számolhatott. Ez azonban gyorsan véget ért, miután az éttermek mögötti anyacég levélben arról értesítette a helyi üzemeltetőket, hogy azok hagyjanak fel a Kytch eszközeinek használatával. A hírek szerint azért, mert a McDonald’s biztonsági kockázatot vélt felfedezni az eszközben, amelynek beépítése ráadásul garanciavesztéshez vezethet. A helyzet később még jobban eldurvult: a Kytch ugyanis azt állította, hogy a fagyigépeket gyártó Taylor lemásolta az eszközüket.

A történetben érintett felek természetesen eltérő véleményeket fogalmaztak meg a felhozott vádakkal kapcsolatban. A Kytch szerint a McDonald’s csak tönkre akarja őket tenni, míg utóbbi szerint ez nem igaz. Az viszont biztos, hogy a helyzet a klasszikus Dávid és Góliát párharcához hasonlít, de azt még nem tudni, ki kerül ki belőle győztesen. A McDonald’s-nak minden bizonnyal megvannak a jogi és anyagi erőforrásai egy hosszadalmas küzdelemhez, míg a Kytch már most adományokat gyűjt, hogy a bíróság előtt védhesse igazát. A startup újabb keresetében jelent meg a 900 millió dolláros kártérítési igény is.

Forrás: HVG

Gazdaság

2025-ben is Top Employer minősítést kapott a Yettel

Sorozatban a második alkalommal szerepel a mobilszolgáltató a legjobb hazai munkáltatók listáján. Idén 20 hazai cég szerezte meg a független nemzetközi intézet, a TOP Employers Institute minősítését.

A tavalyi évet követően 2025-ben is a legjobb magyarországi munkáltatók közé került a Yettel a független nemzetközi intézet, a Top Employers Insitute auditja alapján, mely egy kiemelkedő munkáltatói gyakorlatokat tanúsító globális intézmény. Programja révén lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a legkülönbözőbb területeken értékeljék, és javítsák a munkavállalói környezetet. Segít megismertetni a jó gyakorlatokat, miközben a sikeresen pályázó szervezetek hitelesített, minősített és elismert munkáltatókká válhatnak. A cégcsoportban a hazai vállalaton kívül a bolgár Yettel is megszerezte a minősítést. Magyarországról idén összesen 20 cég került a listára.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén is megszereztük a legjobb munkáltatóknak járó címet, mert ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk a generációkon átívelő inspiráló munkahellyé válás útján, és hogy mindaz, amit a kollégákért teszünk, valódi hatással bír, és ez nemzetközi mezőnyben is elismerést szerez” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy hosszú távon is életben tartsuk a jól működő gyakorlatainkat, és figyelembe vegyük a fiatalabb generációval érkező új igényeket is, ezeket összhangba hozzuk a vállalaton belül”

– tette hozzá.

A vállalat 2025-ben igyekszik a még fejlesztendő területekre fektetni a hangsúlyt: külön fókuszt kap idén a szervezeti kultúra további finomhangolása, a munkáltatói márka építése és a kiválasztási folyamat erősítése.

A Yettelnél különösen büszkék a kollégáknak biztosított kiemelkedő juttatási csomagra és a munkavállalói életciklus tudatos támogatására és követésére. Évek óta sikeres az apasági szabadság, amelynek keretében a törvényileg biztosított 5 napon felül további 4 hetes fizetett távollétet igényelhetnek azok, akiknek partnere gyermekvállalás miatt szülési szabadságra megy, valamint a nagyszülői szabadság, amelynek keretében a vállalatnál 5 nap fizetett szabadság jár azon munkavállalóknak, akiknek unokájuk született. A cégnél minden kollégának alanyi jogon jár élet-, betegség- és balesetbiztosítás, valamint magánegészségügyi szolgáltatás, és évek óta jól működik az a program, amely minden munkavállalónak díjmentesen elérhető szakmai tanácsadást nyújt jogi, pénzügyi, egészségügyi és életmódbeli, vagy akár lelki, magánéleti problémák esetében. A koronavírus járvány idején hozta létre és azóta is működteti a vállalat a Szolidaritási Alapot, amelynek célja, hogy azokat a kollégákat segítse, akiknek váratlan és nehéz pénzügyi helyzettel kell szembenézniük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős magyar előrelépés a globális minimumadó szabályozás terén

Magyarország is elnyerte az átmeneti QDMTT Safe Harbour státuszt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett listán szereplő országok belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak, ezért a Magyarországon is működő multinacionális vállalatcsoportok a Magyarországon működő csoporttagjaik vonatkozásában mentesülnek a globális minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól külföldön.

Az OECD 2025. január 15-én publikálta azon országok listáját, amelyek belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak. Az érintett országok átmeneti QDMTT Safe Harbour (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) státuszt szereztek, amely jelentős előnyt jelent a globális minimumadó-kötelezettségek teljesítése során. Magyarország is bekerült ezen elismert országok közé, ami fontos mérföldkő a magyarországi multinacionális vállalatcsoportok számára.

A QDMTT Safe Harbour státusz lényegében azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező országokban (például Magyarországon) működő csoporttagok vonatkozásában külföldi országok nem vethetnek ki további globális minimumadó-kötelezettséget, az érintett csoporttagok vonatkozásában egyedül azok saját országában merülhet fel kiegészítőadó-fizetési kötelezettség.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A magyarországi csoporttagok vonatkozásában a külföldi végső anyavállalat mentesül a globális minimumadó kiszámítása és megfizetése alól a magyarországi csoporttagok vonatkozásában, hiszen a magyar szabályozás megfelel az OECD elvárásainak, így a csoporttagok magyarországi megadóztatása elégséges a globális minimumadó rendszerének szempontjából

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az OECD az átmeneti safe harbour státuszt szerzett országok listáján túl egy adminisztratív iránymutatást is kiadott a halasztott adókat érintő átmeneti szabályok értelmezésével kapcsolatban. Továbbá, a kiegészítő adóra vonatkozó adatszolgáltatás (GloBE Information Return, GIR) tervezete, illetve annak iránymutatásai is frissültek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál

Folyamatosan nő a választható befektetési portfóliók száma az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ám a választás – a részletes termékismertetők miatt – így sem lett sokkal nehezebb.

Bár a pénztáraknál akár 70 százalékos részvénykitettségű konstrukciók is elérhetők, a vagyon legnagyobb szeletét változatlanul a magyar állampapírok adják.

Tovább emelkedik a választható portfóliók száma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: miközben a kasszák indulásakor még három – egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázati szintű – konstrukcióból lehetett választani a szolgáltatóknál, ma már az öt-hat csomagból álló választék is általánosnak tekinthető a piaci szereplőknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az egyes portfóliók kiválasztása ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – nem lett sokkal nehezebb: a szolgáltatók weblapjain szereplő tájékoztatók alapján nem túlságosan bonyolult megtalálni a leginkább testhezálló konstrukciót, hiszen a kasszák sokszor igen részletesen megadják a befektetési portfólió összetételét, illetve azt is, hogy az melyik korosztálynak ajánlott. 

Hetven százaléknyi részvényarány is előfordulhat

Választható portfóliókból jelenleg az Aranykor Nyugdíjpénztár ajánl a legtöbbet – összesen kilencet. Ezek közül viszont csak egy tekinthető magas kockázatúnak, kettő közepesnél magasabb, egy közepes, 2 közepesnél alacsonyabb, három pedig mérsékelt kockázatú. 

A választható konstrukciók száma alapján az élmezőnyben van az OTP Nyugdíjpénztár is, ahol összesen hat konstrukcióból válogatnak a tagok. Ezek közül a legóvatosabb befektetési politikát folytató, „Kockázatkerülő” néven futó portfóliót kifejezetten a már nyugdíjas, vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló (62 év feletti) tagoknak ajánlja a pénztár, miután a befektetéseket kizárólag pénzpiaci eszközök, vagyis rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek alkotják.

A sor végén viszont a „Dinamikus” névre keresztelt portfólió áll az OTP Nyugdíjpénztárnál, amit kifejezetten a magas kockázatot vállaló, az aktív éveik elején álló, azaz 16-35 éves pénztártagoknak ajánlanak. E portfólió befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, illetve külföldi kötvények alkotják, hosszú távon kiemelkedően magas hozam elérését ígérve – ez indokolja a 25-35 évre ajánlott befektetési időtávot.

Az Alfa Nyugdíjpénztárnál szintén hat befektetési stratégia közül választhatnak a tagok: itt a legmagasabb kockázati szintű portfóliónál 70 százalék a részvények aránya. 

A Prémium Nyugdíjpénztár „cél-dátum” megjelöléssel látta el öt különböző portfólióját, amelyeket a tagok születési dátuma – illetve várható nyugdíjba vonulásának időpontja – szerint kategorizáltak. A legnagyobb kockázati szint vállalása az 1990 után született tagoknak javasolt: a kockázati besorolás a portfólió indulásakor magas szintű, viszont 2045-től közepes, míg 2050-től kezdődően alacsony kockázatúnak minősül.

A Pannónia Nyugdíjpénztár három eltérő befektetési bázis portfóliót kínál, amelyek a Zafír, Smaragd és Rubin nevet viselik – ezek közül utóbbi a legmagasabb kockázati szintű –, ám ezek mellé két kiegészítő portfólió is választható. 

„A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztása egy szolgáltató kínálatán belül nem túlságosan bonyolult: minél közelebb állunk a nyugdíjba lépés várható időpontjához, annál alacsonyabb kockázatú befektetési csomagot érdemes választani”

– mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztásához érdemes az online nyugdíjpénztári kalkulátort is igénybe venni.

Még mindig az állampapír az úr

Bár a kasszáknál kínált portfóliókban akár a 60-70 százalékos részvénysúly is elérhető, a teljes vagyont vizsgálva egyáltalán nem ez a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. harmadik negyedévében a magyar állampapírok adták a legnagyobb, 44 százalékos szeletét a kezelt vagyonnak – igaz, ez érezhető csökkenést tükröz az egy évvel korábbi 46,4 százalékos súlyhoz képest. 

A befektetési jegyek viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vagyonból: ezek részesedése 30,5-ről 32,7 százalékra emelkedett egy év alatt. A részvények aránya pedig – bár szintén emelkedik – még mindig 10 százalék alatt jár az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában. 

Az MNB adatai szerint egyébként szeptember végére új csúcsra, 2164,5 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyona, ami igen dinamikus, 19  százalék feletti növekedést tükröz 2023. azonos időszakához képest. Gergely Péter szerint pedig borítékolható, hogy a 2024. végi adatok is új rekordokat hoznak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, hiszen a kedvező tőkepiaci környezet is támogatja a vagyon további növekedését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss