Connect with us

Gazdaság

Stagnálást mutatnak a hazai kkv-k a digitális versenyképesség terén

kkv

A Vodafone európai színvonalú digitális infrastruktúra kiépítésével és szakértői szolgáltatásokkal segíti a hazai kkv-k felzárkózását

Megvannak az eszközök a fejlődésre, mégis stagnálást mutatnak a hazai kkv-k a digitális versenyképesség terén: a Digiméter kutatássorozat elmúlt hároméves adatai szerint a pandémia miatt kialakult digitális kényszerfejlesztéseket a vállalatok megtartották, de tovább nem léptek. A kutatás rámutatott néhány pozitív tendenciára is: a hazai vállalkozások fejlődést mutatnak a digitális jelenlét terén, illetve továbbra is a felső hányadba esnek a digitális pénzügyeket illetően, ugyanakkor az értékesítés, marketing területén továbbra is jelentős lemaradásban vannak. A kutatást támogató Vodafone Magyarország szerint a vállalatok digitális fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra adott, a kkv szektor digitális versenyképességét ugyanakkor kifejezetten kkv-kat támogató szolgáltatásokkal és megoldásokkal, továbbá szakértői segítséggel is támogatni kell.

A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri 50 kérdéssel, 6 területen (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2022. szeptember 19-én zárult, a 674 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió-18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt év során a magyar kkv-k digitális fejlettségében nem történt szignifikáns előrelépés. Sem a főindex, sem az alindexek tekintetében nem volt szignifikáns változás 2022-ben, jóllehet voltak kisebb pozitív tendenciák. A digitális jelenlét például sok területen javult: magasabb azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal, ez az arány a tavalyi 73%-ról 79%-ra nőtt, illetve lényegesen kevesebben vannak, akik csak alkalmilag frissítik ezeket. 13%-ról 16%-ra nőtt a webáruházzal rendelkezők aránya és többen gyűjtik a vásárlói visszajelzéseket: 6%-ról 10%-ra emelkedett a chatszolgáltatást üzemeltető kkv-k aránya, és 18%-ról 24%-ra nőtt az oldal frissítését ügyfélszolgálatosként végzők aránya. Ugyanakkor a Facebookon jelen lévő cégek között 43%-ról 34%-ra csökkent azon vállalkozások aránya, akik legalább hetente posztolnak (nem fizetett) tartalmat – ez gyakorlatilag megegyezik a 2020-as 35%-os adattal, és 30%-ról 23%-ra csökkent azon cégek aránya, amelyeknek van Google Cégem fiókja.

Az értékelt hat dimenzió közül továbbra is az értékesítés és marketing a legkevésbé fejlett, a 100-as skálán mindössze 17 pontot ért el. A kkv-k 22%-nál van értékesítéstámogató vállalatirányítási rendszer, éppen úgy, mint az előző években, és szignifikánsan csökkent 2021-hez képest a banki átutalás elfogadottsága (75%-ról 62%-ra).

Azoknak a kkv-knak, akik szeretnék fejleszteni digitális versenyképességüket, erre megvan a lehetőségük – egyrészt azért, mert vannak olyan alindexek, ahol nagyon alacsonyak az értékek, tehát van tér az előre mozdulásra, másrészt azért, mert a digitális fejlesztéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A Vodafone például kimondottan a digitális jelenlét előremozdítására is kínál megoldásokat a kkv szektor szereplőinek.

„A kis-és középvállakozások adják a magyar gazdaság gerincét – mindannyiunk érdeke, hogy ezek a vállalkozások versenyképesek és „jövőtállók” legyenek, ehhez pedig elengedhetetlen a digitális megoldások használata.”

– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese.

„A Vodafone Magyarország a kezdetek óta támogatja a hazai kkv-k digitalizációját – legyen szó az alapvető digitális jelenlétről, digitális pénzügyekről, vállalkozásműködésről- és vezetésről, vagy akár napjaink legmodernebb technológiáiról, mint az 5G, az IoT, a CAT-M és a különböző felhőalapú megoldások. Nagyon fontosnak tartjuk továbbá, hogy az előbb említett megoldások mellett szakértői segítséggel is támogassuk a kkv-kat. Úgy gondoljuk, hogy a hazai kkv-k digitalizációjával nem csupán a szektor, hanem az egész ország komoly versenyelőnyre tehet szert.”

A Vodafone Magyarországon elsőként indította el a magyar vállalkozások számára elengedhetetlen szolgáltatásokat nyújtó weboldalt, a Marketplace digitális platformot, amely könnyű kezelhetőséget biztosít és rugalmasan személyre szabhatóak rajta az üzleti alkalmazások, így a vállalkozók idejük nagy részét a vállalkozásukra tudják fordítani.

Hasonlóképpen a hazai kkv-kat hivatott támogatni a V-Hub elnevezésű üzleti digitális tanácsadó csapat és platform, melynek célja, hogy szakértői segítséget kínáljanak a hazai kisvállalkozóknak, akik a digitális világ lehetőségeit szeretnék jobban kiaknázni. A platformon a Vodafone ügyfelei feltehetik vállalkozásuk digitalizálásával kapcsolatos kérdéseiket, a V-Hub csapata pedig készségesen válaszol a felmerülő problémákra. Emellett pedig egy Tudástér funkció is elérhető a V-Hub felületén, melynek révén a Vodafone cikkekkel, videókkal segíti a vállalkozások sikerét.

Előbbiek mellett a hazai kkv-k digitalizációjának elősegítése érdekében a Vodafone Magyarország szakértői és szolgáltatói partnerként csatlakozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programjához, ezzel is segítve a hazai vállalkozások rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá válását, és hogy a vállalatok ki tudják használni Magyarország európai színvonalú digitális infrastruktúráját. Az együttműködés keretében a Vodafone regisztrált partnerként tette elérhetővé több szolgáltatását, például felhő alapú megoldásokat, jármű és flottakövetési szolgáltatást, melyeket a programba regisztrált vállalkozások egyedi kedvezménnyel tudnak igénybe venni.

A Digiméter kutatásából készült részletes jelentés itt érhető el.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss