Gazdaság

Stagnálást mutatnak a hazai kkv-k a digitális versenyképesség terén

A Vodafone európai színvonalú digitális infrastruktúra kiépítésével és szakértői szolgáltatásokkal segíti a hazai kkv-k felzárkózását

Megvannak az eszközök a fejlődésre, mégis stagnálást mutatnak a hazai kkv-k a digitális versenyképesség terén: a Digiméter kutatássorozat elmúlt hároméves adatai szerint a pandémia miatt kialakult digitális kényszerfejlesztéseket a vállalatok megtartották, de tovább nem léptek. A kutatás rámutatott néhány pozitív tendenciára is: a hazai vállalkozások fejlődést mutatnak a digitális jelenlét terén, illetve továbbra is a felső hányadba esnek a digitális pénzügyeket illetően, ugyanakkor az értékesítés, marketing területén továbbra is jelentős lemaradásban vannak. A kutatást támogató Vodafone Magyarország szerint a vállalatok digitális fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra adott, a kkv szektor digitális versenyképességét ugyanakkor kifejezetten kkv-kat támogató szolgáltatásokkal és megoldásokkal, továbbá szakértői segítséggel is támogatni kell.

A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri 50 kérdéssel, 6 területen (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2022. szeptember 19-én zárult, a 674 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió-18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt év során a magyar kkv-k digitális fejlettségében nem történt szignifikáns előrelépés. Sem a főindex, sem az alindexek tekintetében nem volt szignifikáns változás 2022-ben, jóllehet voltak kisebb pozitív tendenciák. A digitális jelenlét például sok területen javult: magasabb azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal, ez az arány a tavalyi 73%-ról 79%-ra nőtt, illetve lényegesen kevesebben vannak, akik csak alkalmilag frissítik ezeket. 13%-ról 16%-ra nőtt a webáruházzal rendelkezők aránya és többen gyűjtik a vásárlói visszajelzéseket: 6%-ról 10%-ra emelkedett a chatszolgáltatást üzemeltető kkv-k aránya, és 18%-ról 24%-ra nőtt az oldal frissítését ügyfélszolgálatosként végzők aránya. Ugyanakkor a Facebookon jelen lévő cégek között 43%-ról 34%-ra csökkent azon vállalkozások aránya, akik legalább hetente posztolnak (nem fizetett) tartalmat – ez gyakorlatilag megegyezik a 2020-as 35%-os adattal, és 30%-ról 23%-ra csökkent azon cégek aránya, amelyeknek van Google Cégem fiókja.

Az értékelt hat dimenzió közül továbbra is az értékesítés és marketing a legkevésbé fejlett, a 100-as skálán mindössze 17 pontot ért el. A kkv-k 22%-nál van értékesítéstámogató vállalatirányítási rendszer, éppen úgy, mint az előző években, és szignifikánsan csökkent 2021-hez képest a banki átutalás elfogadottsága (75%-ról 62%-ra).

Azoknak a kkv-knak, akik szeretnék fejleszteni digitális versenyképességüket, erre megvan a lehetőségük – egyrészt azért, mert vannak olyan alindexek, ahol nagyon alacsonyak az értékek, tehát van tér az előre mozdulásra, másrészt azért, mert a digitális fejlesztéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A Vodafone például kimondottan a digitális jelenlét előremozdítására is kínál megoldásokat a kkv szektor szereplőinek.

„A kis-és középvállakozások adják a magyar gazdaság gerincét – mindannyiunk érdeke, hogy ezek a vállalkozások versenyképesek és „jövőtállók” legyenek, ehhez pedig elengedhetetlen a digitális megoldások használata.”

– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese.

„A Vodafone Magyarország a kezdetek óta támogatja a hazai kkv-k digitalizációját – legyen szó az alapvető digitális jelenlétről, digitális pénzügyekről, vállalkozásműködésről- és vezetésről, vagy akár napjaink legmodernebb technológiáiról, mint az 5G, az IoT, a CAT-M és a különböző felhőalapú megoldások. Nagyon fontosnak tartjuk továbbá, hogy az előbb említett megoldások mellett szakértői segítséggel is támogassuk a kkv-kat. Úgy gondoljuk, hogy a hazai kkv-k digitalizációjával nem csupán a szektor, hanem az egész ország komoly versenyelőnyre tehet szert.”

A Vodafone Magyarországon elsőként indította el a magyar vállalkozások számára elengedhetetlen szolgáltatásokat nyújtó weboldalt, a Marketplace digitális platformot, amely könnyű kezelhetőséget biztosít és rugalmasan személyre szabhatóak rajta az üzleti alkalmazások, így a vállalkozók idejük nagy részét a vállalkozásukra tudják fordítani.

Hasonlóképpen a hazai kkv-kat hivatott támogatni a V-Hub elnevezésű üzleti digitális tanácsadó csapat és platform, melynek célja, hogy szakértői segítséget kínáljanak a hazai kisvállalkozóknak, akik a digitális világ lehetőségeit szeretnék jobban kiaknázni. A platformon a Vodafone ügyfelei feltehetik vállalkozásuk digitalizálásával kapcsolatos kérdéseiket, a V-Hub csapata pedig készségesen válaszol a felmerülő problémákra. Emellett pedig egy Tudástér funkció is elérhető a V-Hub felületén, melynek révén a Vodafone cikkekkel, videókkal segíti a vállalkozások sikerét.

Előbbiek mellett a hazai kkv-k digitalizációjának elősegítése érdekében a Vodafone Magyarország szakértői és szolgáltatói partnerként csatlakozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programjához, ezzel is segítve a hazai vállalkozások rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá válását, és hogy a vállalatok ki tudják használni Magyarország európai színvonalú digitális infrastruktúráját. Az együttműködés keretében a Vodafone regisztrált partnerként tette elérhetővé több szolgáltatását, például felhő alapú megoldásokat, jármű és flottakövetési szolgáltatást, melyeket a programba regisztrált vállalkozások egyedi kedvezménnyel tudnak igénybe venni.

A Digiméter kutatásából készült részletes jelentés itt érhető el.

Related Topics:digitális felmérés kkv stagnálás versenyképesség

Up Next

Rémisztő kamatokat hozott a Halloween!

Don't Miss

A Green Fox Academy a Sandberg Capitallal folytatja nemzetközi expanzióját

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!