Gazdaság

Stagnálást mutatnak a hazai kkv-k a digitális versenyképesség terén

A Vodafone európai színvonalú digitális infrastruktúra kiépítésével és szakértői szolgáltatásokkal segíti a hazai kkv-k felzárkózását

Megvannak az eszközök a fejlődésre, mégis stagnálást mutatnak a hazai kkv-k a digitális versenyképesség terén: a Digiméter kutatássorozat elmúlt hároméves adatai szerint a pandémia miatt kialakult digitális kényszerfejlesztéseket a vállalatok megtartották, de tovább nem léptek. A kutatás rámutatott néhány pozitív tendenciára is: a hazai vállalkozások fejlődést mutatnak a digitális jelenlét terén, illetve továbbra is a felső hányadba esnek a digitális pénzügyeket illetően, ugyanakkor az értékesítés, marketing területén továbbra is jelentős lemaradásban vannak. A kutatást támogató Vodafone Magyarország szerint a vállalatok digitális fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra adott, a kkv szektor digitális versenyképességét ugyanakkor kifejezetten kkv-kat támogató szolgáltatásokkal és megoldásokkal, továbbá szakértői segítséggel is támogatni kell.

A Digiméter kutatássorozat a kkv szektor digitális versenyképességét méri 50 kérdéssel, 6 területen (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2022. szeptember 19-én zárult, a 674 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió-18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt év során a magyar kkv-k digitális fejlettségében nem történt szignifikáns előrelépés. Sem a főindex, sem az alindexek tekintetében nem volt szignifikáns változás 2022-ben, jóllehet voltak kisebb pozitív tendenciák. A digitális jelenlét például sok területen javult: magasabb azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal, ez az arány a tavalyi 73%-ról 79%-ra nőtt, illetve lényegesen kevesebben vannak, akik csak alkalmilag frissítik ezeket. 13%-ról 16%-ra nőtt a webáruházzal rendelkezők aránya és többen gyűjtik a vásárlói visszajelzéseket: 6%-ról 10%-ra emelkedett a chatszolgáltatást üzemeltető kkv-k aránya, és 18%-ról 24%-ra nőtt az oldal frissítését ügyfélszolgálatosként végzők aránya. Ugyanakkor a Facebookon jelen lévő cégek között 43%-ról 34%-ra csökkent azon vállalkozások aránya, akik legalább hetente posztolnak (nem fizetett) tartalmat – ez gyakorlatilag megegyezik a 2020-as 35%-os adattal, és 30%-ról 23%-ra csökkent azon cégek aránya, amelyeknek van Google Cégem fiókja.

Az értékelt hat dimenzió közül továbbra is az értékesítés és marketing a legkevésbé fejlett, a 100-as skálán mindössze 17 pontot ért el. A kkv-k 22%-nál van értékesítéstámogató vállalatirányítási rendszer, éppen úgy, mint az előző években, és szignifikánsan csökkent 2021-hez képest a banki átutalás elfogadottsága (75%-ról 62%-ra).

Azoknak a kkv-knak, akik szeretnék fejleszteni digitális versenyképességüket, erre megvan a lehetőségük – egyrészt azért, mert vannak olyan alindexek, ahol nagyon alacsonyak az értékek, tehát van tér az előre mozdulásra, másrészt azért, mert a digitális fejlesztéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A Vodafone például kimondottan a digitális jelenlét előremozdítására is kínál megoldásokat a kkv szektor szereplőinek.

„A kis-és középvállakozások adják a magyar gazdaság gerincét – mindannyiunk érdeke, hogy ezek a vállalkozások versenyképesek és „jövőtállók” legyenek, ehhez pedig elengedhetetlen a digitális megoldások használata.”

– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese.

„A Vodafone Magyarország a kezdetek óta támogatja a hazai kkv-k digitalizációját – legyen szó az alapvető digitális jelenlétről, digitális pénzügyekről, vállalkozásműködésről- és vezetésről, vagy akár napjaink legmodernebb technológiáiról, mint az 5G, az IoT, a CAT-M és a különböző felhőalapú megoldások. Nagyon fontosnak tartjuk továbbá, hogy az előbb említett megoldások mellett szakértői segítséggel is támogassuk a kkv-kat. Úgy gondoljuk, hogy a hazai kkv-k digitalizációjával nem csupán a szektor, hanem az egész ország komoly versenyelőnyre tehet szert.”

A Vodafone Magyarországon elsőként indította el a magyar vállalkozások számára elengedhetetlen szolgáltatásokat nyújtó weboldalt, a Marketplace digitális platformot, amely könnyű kezelhetőséget biztosít és rugalmasan személyre szabhatóak rajta az üzleti alkalmazások, így a vállalkozók idejük nagy részét a vállalkozásukra tudják fordítani.

Hasonlóképpen a hazai kkv-kat hivatott támogatni a V-Hub elnevezésű üzleti digitális tanácsadó csapat és platform, melynek célja, hogy szakértői segítséget kínáljanak a hazai kisvállalkozóknak, akik a digitális világ lehetőségeit szeretnék jobban kiaknázni. A platformon a Vodafone ügyfelei feltehetik vállalkozásuk digitalizálásával kapcsolatos kérdéseiket, a V-Hub csapata pedig készségesen válaszol a felmerülő problémákra. Emellett pedig egy Tudástér funkció is elérhető a V-Hub felületén, melynek révén a Vodafone cikkekkel, videókkal segíti a vállalkozások sikerét.

Előbbiek mellett a hazai kkv-k digitalizációjának elősegítése érdekében a Vodafone Magyarország szakértői és szolgáltatói partnerként csatlakozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programjához, ezzel is segítve a hazai vállalkozások rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá válását, és hogy a vállalatok ki tudják használni Magyarország európai színvonalú digitális infrastruktúráját. Az együttműködés keretében a Vodafone regisztrált partnerként tette elérhetővé több szolgáltatását, például felhő alapú megoldásokat, jármű és flottakövetési szolgáltatást, melyeket a programba regisztrált vállalkozások egyedi kedvezménnyel tudnak igénybe venni.

A Digiméter kutatásából készült részletes jelentés itt érhető el.

Related Topics:digitális felmérés kkv stagnálás versenyképesség

Up Next

Rémisztő kamatokat hozott a Halloween!

Don't Miss

A Green Fox Academy a Sandberg Capitallal folytatja nemzetközi expanzióját

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!