Folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat a cégek, a koronavírus-járvány teljesen átalakította a munkaszervezést, az elhúzódó gazdasági bizonytalanság pedig szinte egyik pillanatról a másikra írja át a rövid és hosszú távú stratégiákat. A vezetők sokrétű problémákkal néznek szembe.

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt. operatív igazgatójának a vezetői szerep már csak a sokszor emlegetett sportolói múltja miatt is testhez álló. Igazi csapatember, aki hisz a people management fontosságában, és az adatalapú tervezésben. Vele beszélgettünk a mostani időszak kihívásairól.

A koronavírus-járvány markáns folyamatokat indított el a munkavállalók-munkaadók közti kapcsolatban, és ez nem egy időszakos jelenség. Gyorsan változik a piaci környezet, szinte állandó válsághelyzet van évek óta. Mi most a jó vezetői hozzáállás?

Őszinte leszek, én sem dolgoztam még ilyen intenzíven változó körülmények között. Az utóbbi pár évben mindannyiunknak muszáj volt beletanulnunk. Szokták mondani, hogy a természetben az alkalmazkodási képesség egy kifejezetten fontos tulajdonság, ami hosszú távon a túlélés, a fennmaradás záloga. Valahogy így van ez a jelenlegi gazdasági környezetben a munkavállalók és a cégek szintjén is. Mi a Senso-Media Zrt-nél törekszük arra, hogy minden kihívást sikerrel vegyünk ezzel a szemléletmóddal, igyekszünk rugalmasak lenni, és nyitottan állni a változásokhoz.

Sok cégnek át kellett szerveznie a munkát. Jelentett ez kihívást nektek is?

Munkarend és működés tekintetében – ahogy nagyon sok más cég – mi is átálltunk a hibrid működésre.
Az utóbbi évek változásainak következtében megjelent a piacon az igény a „home office-jellegű” munkavégzésre, amit mi is elfogadtunk és támogatunk. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott részben biztosított az otthonról történő munkavégzés. Vannak olyan munkakörök, vagy olyan feladatok persze, melyek “megkövetelik” a személyes jelenlétet, amihez természetesen biztosítjuk munkavállalóinknak a legmegfelelőbb,  és komfortos környezetet.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy cégünk dolgozóinak nagy része szeret bejárni az irodába, éppen ezért egy kifejezetten különleges, egyedülálló irodaház és munkakörnyezet kialakításán dolgozunk már egy ideje, amiről majd később szívesen beszámolok.

Felértékelődött a lojalitás, de a munkavállalók megtartása manapság nem egyszerű. Hogyan lehet megtartani az értékes munkaerőt?

Úgy érzem, hogy kivételesen jó csapat dolgozik most a Senso-Mediában. Kollégáimmal nap, mint nap arra törekszünk, hogy az anyagi megbecsülés mellett az egyéb motivációt biztosító elemek is átlag felettiek legyenek nálunk. Ebben az időszakban különös figyelmet szentelünk az emberi kapcsolatokra és az empatikus hozzáállásra. A mai világban a people management minden területe felértékelődött és emellett a szemléletmódot is érdemes finomhangolni. Még fontosabbá vált például emberközeli hozzáállás, ami persze nem hathat a teljesítményre. Inkább annyit tesz, hogy még empatikusabban próbáljuk kezelni a munkavállalóink egyéni kihívásait is, amelyek nem csak szakmai jellegűek lehetnek.

A home office felborította rengeteg cég életét, sokan érezték vezetőként, hogy nincs rálátásuk a dolgozóik valódi munkavégzésére.

Őszintén a kezdeti időszakban nekem is nehéz volt feldolgozni, hogy nem mindenre van feltétlenül rálátásom. Bár nem tartozom a szakma “nagy öregjei” közé, de még én is abban a korban szocializálódtam, amikor az a sztereotípia élt a fejekben, miszerint csak az dolgozik, aki az asztalánál ül. Ez ma már nem így van. Vezetőként nélkülözhetetlen, hogy bizalmat adjunk a csapatunkban dolgozóknak, fontos viszont, hogy ez nem egyenértékű a laza elvárásokkal.

A munkavállalók ezzel szemben gyakran érezték azt, hogy a munka végleg összecsúszott a magánélettel.

Természetes, hogy ilyenkor van, akinek jobban összecsúszik a magánélet a munkával, ami nem szerencsés. Mi kötetlen, vagy facilitált beszélgetések során szoktuk megosztani egymással a praktikákat, hogy miképpen lehet jól elválasztani a kettőt. Hozzátenném, hogy mindez néha home office nélkül is nehéz. Ma már ott tartunk, hogy érezzük, tudjuk egymásról, hogy kinek, milyen feladattípusnál, milyen lokációs munkavégzés lenne jobb. Vannak munkatársaink, akik otthon fókuszáltabbak, és olyanok is, akik jellemzően az irodai környezetben összpontosítják könnyebben figyelmüket a teendőkre. Ma már a feladat- és erőforrásmenedzsmentben is figyelembe vesszük ezeket a tényezőket.

Sokan féltek attól, hogy a megváltozott körülmények miatt sérül a csapatszellem a munkahelyeken, neked milyen tapasztalataid vannak?

Én azt érzem, hogy nálunk a csapategység nem sérült. Inkább úgy látom, hogy a “közös” nehézségek néha még jobban összekovácsolják a közösséget. Persze szakmai tekintetben a legkisebb dolgok is felértékelődtek. Gondolok itt akár a meetingek tematikájára, a feladatok tipologóiájára, vagy akár a time menedzsmentre. Meglátásom szerint a szakmai működésbe is implementálható a csapat összetartását fokozott mértékben szem előtt tartó gondolkodásmód. Ezek mellett természetesen a kötetlen (vagy szervezett) együtt töltött közös, munkától független idő is erősíti a kohéziót.

Korábban a tervezésnek fontos szerepe volt egy cég életében. Sok hosszú távú stratégia került az elmúlt években a kukába, a vállalatok folyamatos újratervezésben, sőt akár rögtönzésben vannak. Rólad lehet tudni, hogy a stratégiaalkotás fontos számodra, és az A mellett B- és C-terveid is szoktak lenni. Mennyire lehet manapság tervezni, meddig lát előre egy vezető? Érdemes még hosszú távú stratégiákat kidolgozni?

A már említett kihívások mellett talán ez a legnagyobb feladat ma vezetőként. A lehetséges csapásvonalak mérlegelése és a folyamatos finomhangolás érdekében mi – ahogy mindenki – heti szinten egyeztetünk a felső vezetéssel és a tulajdonosainkkal. Valóban szeretek mindenre felkészülni, ami persze nem lehetséges, de valahogy én úgy gondolkodtam már régen, a tanulmányaim alatt is, hogy az izguljon, aki nem készült. Persze ez csak vicc, de azért van igazság benne. A munkaköröm egyik legizgalmasabb feladata a stratégia-alkotás, és a megalkotott terv elemeinek összehangolása, majd gyakorlatba ültetése. Az biztos, hogy a költségmenedzsment és a hatékonyság növelése végképp felértékelődött ebben az időszakban és még nagyobb erőbefektetést és odafigyelést igényel.

Lehet még hinni az adatoknak?

Továbbra is kifejezetten hiszek az adatalapú menedzsmentben. Nyilvánvalóan a mai körülmények között az adatokat is fenntartásokkal kell kezelni. Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy prognózisra, és arra épített stratégiára van szükség minden esetben. Igen, előfordulhat, hogy még több verzióra, szcenárióra kell hogy készüljünk, illetve az alapvető elképzeléseket kellőképpen érdemes flexibilisen kialakítani. Nagyon veszélyes, de egyúttal izgalmas helyzet, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk még. Vezetői hozzáállásban most a gyors reakció, illetve a kudarcot nem ismerő mentalitás, ami célravezető ebben az időszakban. Úgy érzem, hogy kollégáimmal ebben is hasonlítunk.

Nemrég új pozícióba kerültél, operatív igazgatóként, mennyiben változott a feladatköröd? Mik a legfontosabb hangsúlyváltások a munkádban?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kibővült a felelősségi köröm. Üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatóként eddig az értékesítés (hazai és nemzetközi összes csatorna), a marketing, valamint a projekt- és a termékmenedzsment területekért voltam felelős. Ez a tavalyi év utolsó negyedévében kibővült a hardver tervezési osztállyal, továbbá 2022 decembere óta együtt dolgozom a szoftverfejlesztési és grafikai osztállyal is, valamint a HR- és irodavezetési osztállyal. Örülök, hogy éppen cégünknek ezen részei kerültek hozzám, mert mindegyik területhez van személyes kötődésem. A létszám jelentősen növekedett persze, és még inkább összetett a munkaköröm, de ezzel is a hatékonyságunkat szerettük volna növelni a kooperáció további fokozása mellett. Bízva abban, hogy cégünk ezzel a változással még eredményesebb lesz, kifejezetten izgatottan kezdtem bele ebbe a számomra komoly szakmai kihívásba. Természetesen első lépésként mi mással kezdhettük volna a munkát, mint az év megtervezésével minden osztályon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!