Gazdaság

Klie Ferenc: Kudarcot nem ismerő mentalitás visz előre

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt Operatív Igazgatója

Folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat a cégek, a koronavírus-járvány teljesen átalakította a munkaszervezést, az elhúzódó gazdasági bizonytalanság pedig szinte egyik pillanatról a másikra írja át a rövid és hosszú távú stratégiákat. A vezetők sokrétű problémákkal néznek szembe.

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt. operatív igazgatójának a vezetői szerep már csak a sokszor emlegetett sportolói múltja miatt is testhez álló. Igazi csapatember, aki hisz a people management fontosságában, és az adatalapú tervezésben. Vele beszélgettünk a mostani időszak kihívásairól.

A koronavírus-járvány markáns folyamatokat indított el a munkavállalók-munkaadók közti kapcsolatban, és ez nem egy időszakos jelenség. Gyorsan változik a piaci környezet, szinte állandó válsághelyzet van évek óta. Mi most a jó vezetői hozzáállás?

Őszinte leszek, én sem dolgoztam még ilyen intenzíven változó körülmények között. Az utóbbi pár évben mindannyiunknak muszáj volt beletanulnunk. Szokták mondani, hogy a természetben az alkalmazkodási képesség egy kifejezetten fontos tulajdonság, ami hosszú távon a túlélés, a fennmaradás záloga. Valahogy így van ez a jelenlegi gazdasági környezetben a munkavállalók és a cégek szintjén is. Mi a Senso-Media Zrt-nél törekszük arra, hogy minden kihívást sikerrel vegyünk ezzel a szemléletmóddal, igyekszünk rugalmasak lenni, és nyitottan állni a változásokhoz.

Sok cégnek át kellett szerveznie a munkát. Jelentett ez kihívást nektek is?

Munkarend és működés tekintetében – ahogy nagyon sok más cég – mi is átálltunk a hibrid működésre.
Az utóbbi évek változásainak következtében megjelent a piacon az igény a „home office-jellegű” munkavégzésre, amit mi is elfogadtunk és támogatunk. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott részben biztosított az otthonról történő munkavégzés. Vannak olyan munkakörök, vagy olyan feladatok persze, melyek “megkövetelik” a személyes jelenlétet, amihez természetesen biztosítjuk munkavállalóinknak a legmegfelelőbb, és komfortos környezetet.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy cégünk dolgozóinak nagy része szeret bejárni az irodába, éppen ezért egy kifejezetten különleges, egyedülálló irodaház és munkakörnyezet kialakításán dolgozunk már egy ideje, amiről majd később szívesen beszámolok.

Felértékelődött a lojalitás, de a munkavállalók megtartása manapság nem egyszerű. Hogyan lehet megtartani az értékes munkaerőt?

Úgy érzem, hogy kivételesen jó csapat dolgozik most a Senso-Mediában. Kollégáimmal nap, mint nap arra törekszünk, hogy az anyagi megbecsülés mellett az egyéb motivációt biztosító elemek is átlag felettiek legyenek nálunk. Ebben az időszakban különös figyelmet szentelünk az emberi kapcsolatokra és az empatikus hozzáállásra. A mai világban a people management minden területe felértékelődött és emellett a szemléletmódot is érdemes finomhangolni. Még fontosabbá vált például emberközeli hozzáállás, ami persze nem hathat a teljesítményre. Inkább annyit tesz, hogy még empatikusabban próbáljuk kezelni a munkavállalóink egyéni kihívásait is, amelyek nem csak szakmai jellegűek lehetnek.

A home office felborította rengeteg cég életét, sokan érezték vezetőként, hogy nincs rálátásuk a dolgozóik valódi munkavégzésére.

Őszintén a kezdeti időszakban nekem is nehéz volt feldolgozni, hogy nem mindenre van feltétlenül rálátásom. Bár nem tartozom a szakma “nagy öregjei” közé, de még én is abban a korban szocializálódtam, amikor az a sztereotípia élt a fejekben, miszerint csak az dolgozik, aki az asztalánál ül. Ez ma már nem így van. Vezetőként nélkülözhetetlen, hogy bizalmat adjunk a csapatunkban dolgozóknak, fontos viszont, hogy ez nem egyenértékű a laza elvárásokkal.

A munkavállalók ezzel szemben gyakran érezték azt, hogy a munka végleg összecsúszott a magánélettel.

Természetes, hogy ilyenkor van, akinek jobban összecsúszik a magánélet a munkával, ami nem szerencsés. Mi kötetlen, vagy facilitált beszélgetések során szoktuk megosztani egymással a praktikákat, hogy miképpen lehet jól elválasztani a kettőt. Hozzátenném, hogy mindez néha home office nélkül is nehéz. Ma már ott tartunk, hogy érezzük, tudjuk egymásról, hogy kinek, milyen feladattípusnál, milyen lokációs munkavégzés lenne jobb. Vannak munkatársaink, akik otthon fókuszáltabbak, és olyanok is, akik jellemzően az irodai környezetben összpontosítják könnyebben figyelmüket a teendőkre. Ma már a feladat- és erőforrásmenedzsmentben is figyelembe vesszük ezeket a tényezőket.

Sokan féltek attól, hogy a megváltozott körülmények miatt sérül a csapatszellem a munkahelyeken, neked milyen tapasztalataid vannak?

Én azt érzem, hogy nálunk a csapategység nem sérült. Inkább úgy látom, hogy a “közös” nehézségek néha még jobban összekovácsolják a közösséget. Persze szakmai tekintetben a legkisebb dolgok is felértékelődtek. Gondolok itt akár a meetingek tematikájára, a feladatok tipologóiájára, vagy akár a time menedzsmentre. Meglátásom szerint a szakmai működésbe is implementálható a csapat összetartását fokozott mértékben szem előtt tartó gondolkodásmód. Ezek mellett természetesen a kötetlen (vagy szervezett) együtt töltött közös, munkától független idő is erősíti a kohéziót.

Korábban a tervezésnek fontos szerepe volt egy cég életében. Sok hosszú távú stratégia került az elmúlt években a kukába, a vállalatok folyamatos újratervezésben, sőt akár rögtönzésben vannak. Rólad lehet tudni, hogy a stratégiaalkotás fontos számodra, és az A mellett B- és C-terveid is szoktak lenni. Mennyire lehet manapság tervezni, meddig lát előre egy vezető? Érdemes még hosszú távú stratégiákat kidolgozni?

A már említett kihívások mellett talán ez a legnagyobb feladat ma vezetőként. A lehetséges csapásvonalak mérlegelése és a folyamatos finomhangolás érdekében mi – ahogy mindenki – heti szinten egyeztetünk a felső vezetéssel és a tulajdonosainkkal. Valóban szeretek mindenre felkészülni, ami persze nem lehetséges, de valahogy én úgy gondolkodtam már régen, a tanulmányaim alatt is, hogy az izguljon, aki nem készült. Persze ez csak vicc, de azért van igazság benne. A munkaköröm egyik legizgalmasabb feladata a stratégia-alkotás, és a megalkotott terv elemeinek összehangolása, majd gyakorlatba ültetése. Az biztos, hogy a költségmenedzsment és a hatékonyság növelése végképp felértékelődött ebben az időszakban és még nagyobb erőbefektetést és odafigyelést igényel.

Lehet még hinni az adatoknak?

Továbbra is kifejezetten hiszek az adatalapú menedzsmentben. Nyilvánvalóan a mai körülmények között az adatokat is fenntartásokkal kell kezelni. Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy prognózisra, és arra épített stratégiára van szükség minden esetben. Igen, előfordulhat, hogy még több verzióra, szcenárióra kell hogy készüljünk, illetve az alapvető elképzeléseket kellőképpen érdemes flexibilisen kialakítani. Nagyon veszélyes, de egyúttal izgalmas helyzet, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk még. Vezetői hozzáállásban most a gyors reakció, illetve a kudarcot nem ismerő mentalitás, ami célravezető ebben az időszakban. Úgy érzem, hogy kollégáimmal ebben is hasonlítunk.

Nemrég új pozícióba kerültél, operatív igazgatóként, mennyiben változott a feladatköröd? Mik a legfontosabb hangsúlyváltások a munkádban?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kibővült a felelősségi köröm. Üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatóként eddig az értékesítés (hazai és nemzetközi összes csatorna), a marketing, valamint a projekt- és a termékmenedzsment területekért voltam felelős. Ez a tavalyi év utolsó negyedévében kibővült a hardver tervezési osztállyal, továbbá 2022 decembere óta együtt dolgozom a szoftverfejlesztési és grafikai osztállyal is, valamint a HR- és irodavezetési osztállyal. Örülök, hogy éppen cégünknek ezen részei kerültek hozzám, mert mindegyik területhez van személyes kötődésem. A létszám jelentősen növekedett persze, és még inkább összetett a munkaköröm, de ezzel is a hatékonyságunkat szerettük volna növelni a kooperáció további fokozása mellett. Bízva abban, hogy cégünk ezzel a változással még eredményesebb lesz, kifejezetten izgatottan kezdtem bele ebbe a számomra komoly szakmai kihívásba. Természetesen első lépésként mi mással kezdhettük volna a munkát, mint az év megtervezésével minden osztályon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Könyvelőt helyettesít a mesterséges intelligencia

Don't Miss

A Spotify és társai az Apple elleni fellépést sürgetik

Gazdaság

Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj

A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.

A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.

„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.

Nem divat már középvezetőnek lenni

A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.

A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.

Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.

Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.

A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják

Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.

A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.

A vezetőhiány a legnagyobb költség

A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.

Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.

Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.

A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja

Páratlan szintű működési hatékonyság, megbízhatóság és skálázhatóság – többek között ezek jellemzik a Start Campus új, SIN01 adatközpontját, amelynek megvalósításához a Schneider Electric legmodernebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési megoldásait használták fel.

A vállalat a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában is támogatta a Start Campus-t.

A SIN01 jelzésű létesítmény, ami a Start Campus összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers portfóliójának és fenntarthatósági szolgáltatásainak átfogó megoldáscsomagját használja. Célja, hogy új mércét állítson fel a rugalmas és fenntartható munkaterhelésű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat és felhőszolgáltatásokat kiszolgáló adatközpontok számára. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő, újrahasznosított ipari területen épült létesítmény 2024. negyedik negyedévében kezdte meg működését. Az adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.

A SIN01 létesítményhez a Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az adatközpontok életciklusára optimalizált megoldások átfogó csomagját biztosította. Ezek közé tartoznak az olyan megoldások, mint a Schneider Electric Galaxy VX UPS, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kiküszöbölik a káros üvegházhatású gázok (GHG) használatát –, a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek hőérzékeléssel, valamint a nagy sűrűségű fehér és szürke adatközponti térben telepített további infrastruktúra.

„A Start Campus víziója Európa egyik legnagyobb, mesterséges intelligencia igényeket kiszolgáló adatközpontjának létrehozásáról példa nélküli volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerek lehetünk ennek megvalósításában, és az adatközpontok, az épületek, az energia és az ipar területén szerzett szakértelmünkkel segíthetünk megteremteni az alapokat a SIN01 révén. Ez az új létesítmény nemcsak több befektetést és innovációt ösztönöz a régióban, hanem világszínvonalú adatközpont-kapacitást nyújt az ügyfeleinek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk működtetéséhez”

– mondta el Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” részlegének európai vezető alelnöke.

Biztonságos, skálázható, MI-kész infrastruktúra

Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében a Schneider Electric EcoStruxure Buildings Management (BMS), Energy Management, Power Monitoring Expert (PME) és Planon szoftverei valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Mindezt támogatja a vállalat egyedi szolgáltatása, amely magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7-ben történő karbantartást és a helyszínen lévő mérnököket.

Ezenkívül a Schneider Electric fenntarthatósági és tanácsadói szolgáltatásain keresztül segítette a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában. A Start Campus a tervezés, a kivitelezés, a telepítés és az üzembe helyezés során alkalmazott átfogó megközelítéssel biztonságos, skálázható és energiatakarékos infrastrukturális platformot hozott létre, amelyet a felhő- és mesterséges intelligencia adatközpontok telepítésére szabtak.

„A Start Campusnál elkötelezettek vagyunk a fenntartható, mesterséges intelligencia alkalmazását támogató digitális infrastruktúra következő generációjának megalapozása mellett. Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nem csak a hozzáférésről szól, hanem az energia hatékony, intelligens és fenntartható kezeléséről is. A Schneider Electrickel való partnerségünk átalakítja működésünket, mivel világszínvonalú energiatechnológiát és valós idejű átláthatóságot biztosít számunkra a teljes infrastruktúránkra vonatkozóan”

– jelentette ki Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése

Május 12-től a Magyar Telekom ügyfelei díjmentesen aktiválhatják a Wolt+ előfizetést, a Wolt havidíjas szolgáltatását, amely ingyenes házhozszállítást és exkluzív kedvezményeket biztosít számos étterem, élelmiszerbolt és egyéb helyi üzlet kínálatához.

A Deutsche Telekom és a Wolt együttműködésének eredményeként a telekomosok ezekhez az előnyökhöz most 6 hónapig díjmentesen férhetnek hozzá a Magenta Moments kedvezményprogramon keresztül. Sőt, a Magenta 1-es ügyfelek ezúttal is még többet kapnak, hiszen ők 12 hónapig élvezhetik a Wolt+ előnyeit. A díjmentes 6 hónapos Wolt+ előfizetést biztosító egyedi kuponkódot a Telekom alkalmazás Magenta Moments menüpontjában kérhetik le az ügyfelek év végéig. A Magenta 1-eseknek szóló, 12 hónapos díjmentes Wolt+ előfizetést biztosító kedvezménykód pedig május 18-ig igényelhető, és a lekéréstől számítva 1 hónapig aktiválható a megadott linken keresztül. Az együttműködés tovább erősíti a Telekom azon törekvéseit, hogy a Magenta Moments program ajánlataival megkönnyítse és színesítse az ügyfelek mindennapjait, és extra törődést, odafigyelést biztosítson számukra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!