Gazdaság

Klie Ferenc: Kudarcot nem ismerő mentalitás visz előre

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt Operatív Igazgatója

Folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat a cégek, a koronavírus-járvány teljesen átalakította a munkaszervezést, az elhúzódó gazdasági bizonytalanság pedig szinte egyik pillanatról a másikra írja át a rövid és hosszú távú stratégiákat. A vezetők sokrétű problémákkal néznek szembe.

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt. operatív igazgatójának a vezetői szerep már csak a sokszor emlegetett sportolói múltja miatt is testhez álló. Igazi csapatember, aki hisz a people management fontosságában, és az adatalapú tervezésben. Vele beszélgettünk a mostani időszak kihívásairól.

A koronavírus-járvány markáns folyamatokat indított el a munkavállalók-munkaadók közti kapcsolatban, és ez nem egy időszakos jelenség. Gyorsan változik a piaci környezet, szinte állandó válsághelyzet van évek óta. Mi most a jó vezetői hozzáállás?

Őszinte leszek, én sem dolgoztam még ilyen intenzíven változó körülmények között. Az utóbbi pár évben mindannyiunknak muszáj volt beletanulnunk. Szokták mondani, hogy a természetben az alkalmazkodási képesség egy kifejezetten fontos tulajdonság, ami hosszú távon a túlélés, a fennmaradás záloga. Valahogy így van ez a jelenlegi gazdasági környezetben a munkavállalók és a cégek szintjén is. Mi a Senso-Media Zrt-nél törekszük arra, hogy minden kihívást sikerrel vegyünk ezzel a szemléletmóddal, igyekszünk rugalmasak lenni, és nyitottan állni a változásokhoz.

Sok cégnek át kellett szerveznie a munkát. Jelentett ez kihívást nektek is?

Munkarend és működés tekintetében – ahogy nagyon sok más cég – mi is átálltunk a hibrid működésre.
Az utóbbi évek változásainak következtében megjelent a piacon az igény a „home office-jellegű” munkavégzésre, amit mi is elfogadtunk és támogatunk. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott részben biztosított az otthonról történő munkavégzés. Vannak olyan munkakörök, vagy olyan feladatok persze, melyek “megkövetelik” a személyes jelenlétet, amihez természetesen biztosítjuk munkavállalóinknak a legmegfelelőbb, és komfortos környezetet.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy cégünk dolgozóinak nagy része szeret bejárni az irodába, éppen ezért egy kifejezetten különleges, egyedülálló irodaház és munkakörnyezet kialakításán dolgozunk már egy ideje, amiről majd később szívesen beszámolok.

Felértékelődött a lojalitás, de a munkavállalók megtartása manapság nem egyszerű. Hogyan lehet megtartani az értékes munkaerőt?

Úgy érzem, hogy kivételesen jó csapat dolgozik most a Senso-Mediában. Kollégáimmal nap, mint nap arra törekszünk, hogy az anyagi megbecsülés mellett az egyéb motivációt biztosító elemek is átlag felettiek legyenek nálunk. Ebben az időszakban különös figyelmet szentelünk az emberi kapcsolatokra és az empatikus hozzáállásra. A mai világban a people management minden területe felértékelődött és emellett a szemléletmódot is érdemes finomhangolni. Még fontosabbá vált például emberközeli hozzáállás, ami persze nem hathat a teljesítményre. Inkább annyit tesz, hogy még empatikusabban próbáljuk kezelni a munkavállalóink egyéni kihívásait is, amelyek nem csak szakmai jellegűek lehetnek.

A home office felborította rengeteg cég életét, sokan érezték vezetőként, hogy nincs rálátásuk a dolgozóik valódi munkavégzésére.

Őszintén a kezdeti időszakban nekem is nehéz volt feldolgozni, hogy nem mindenre van feltétlenül rálátásom. Bár nem tartozom a szakma “nagy öregjei” közé, de még én is abban a korban szocializálódtam, amikor az a sztereotípia élt a fejekben, miszerint csak az dolgozik, aki az asztalánál ül. Ez ma már nem így van. Vezetőként nélkülözhetetlen, hogy bizalmat adjunk a csapatunkban dolgozóknak, fontos viszont, hogy ez nem egyenértékű a laza elvárásokkal.

A munkavállalók ezzel szemben gyakran érezték azt, hogy a munka végleg összecsúszott a magánélettel.

Természetes, hogy ilyenkor van, akinek jobban összecsúszik a magánélet a munkával, ami nem szerencsés. Mi kötetlen, vagy facilitált beszélgetések során szoktuk megosztani egymással a praktikákat, hogy miképpen lehet jól elválasztani a kettőt. Hozzátenném, hogy mindez néha home office nélkül is nehéz. Ma már ott tartunk, hogy érezzük, tudjuk egymásról, hogy kinek, milyen feladattípusnál, milyen lokációs munkavégzés lenne jobb. Vannak munkatársaink, akik otthon fókuszáltabbak, és olyanok is, akik jellemzően az irodai környezetben összpontosítják könnyebben figyelmüket a teendőkre. Ma már a feladat- és erőforrásmenedzsmentben is figyelembe vesszük ezeket a tényezőket.

Sokan féltek attól, hogy a megváltozott körülmények miatt sérül a csapatszellem a munkahelyeken, neked milyen tapasztalataid vannak?

Én azt érzem, hogy nálunk a csapategység nem sérült. Inkább úgy látom, hogy a “közös” nehézségek néha még jobban összekovácsolják a közösséget. Persze szakmai tekintetben a legkisebb dolgok is felértékelődtek. Gondolok itt akár a meetingek tematikájára, a feladatok tipologóiájára, vagy akár a time menedzsmentre. Meglátásom szerint a szakmai működésbe is implementálható a csapat összetartását fokozott mértékben szem előtt tartó gondolkodásmód. Ezek mellett természetesen a kötetlen (vagy szervezett) együtt töltött közös, munkától független idő is erősíti a kohéziót.

Korábban a tervezésnek fontos szerepe volt egy cég életében. Sok hosszú távú stratégia került az elmúlt években a kukába, a vállalatok folyamatos újratervezésben, sőt akár rögtönzésben vannak. Rólad lehet tudni, hogy a stratégiaalkotás fontos számodra, és az A mellett B- és C-terveid is szoktak lenni. Mennyire lehet manapság tervezni, meddig lát előre egy vezető? Érdemes még hosszú távú stratégiákat kidolgozni?

A már említett kihívások mellett talán ez a legnagyobb feladat ma vezetőként. A lehetséges csapásvonalak mérlegelése és a folyamatos finomhangolás érdekében mi – ahogy mindenki – heti szinten egyeztetünk a felső vezetéssel és a tulajdonosainkkal. Valóban szeretek mindenre felkészülni, ami persze nem lehetséges, de valahogy én úgy gondolkodtam már régen, a tanulmányaim alatt is, hogy az izguljon, aki nem készült. Persze ez csak vicc, de azért van igazság benne. A munkaköröm egyik legizgalmasabb feladata a stratégia-alkotás, és a megalkotott terv elemeinek összehangolása, majd gyakorlatba ültetése. Az biztos, hogy a költségmenedzsment és a hatékonyság növelése végképp felértékelődött ebben az időszakban és még nagyobb erőbefektetést és odafigyelést igényel.

Lehet még hinni az adatoknak?

Továbbra is kifejezetten hiszek az adatalapú menedzsmentben. Nyilvánvalóan a mai körülmények között az adatokat is fenntartásokkal kell kezelni. Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy prognózisra, és arra épített stratégiára van szükség minden esetben. Igen, előfordulhat, hogy még több verzióra, szcenárióra kell hogy készüljünk, illetve az alapvető elképzeléseket kellőképpen érdemes flexibilisen kialakítani. Nagyon veszélyes, de egyúttal izgalmas helyzet, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk még. Vezetői hozzáállásban most a gyors reakció, illetve a kudarcot nem ismerő mentalitás, ami célravezető ebben az időszakban. Úgy érzem, hogy kollégáimmal ebben is hasonlítunk.

Nemrég új pozícióba kerültél, operatív igazgatóként, mennyiben változott a feladatköröd? Mik a legfontosabb hangsúlyváltások a munkádban?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kibővült a felelősségi köröm. Üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatóként eddig az értékesítés (hazai és nemzetközi összes csatorna), a marketing, valamint a projekt- és a termékmenedzsment területekért voltam felelős. Ez a tavalyi év utolsó negyedévében kibővült a hardver tervezési osztállyal, továbbá 2022 decembere óta együtt dolgozom a szoftverfejlesztési és grafikai osztállyal is, valamint a HR- és irodavezetési osztállyal. Örülök, hogy éppen cégünknek ezen részei kerültek hozzám, mert mindegyik területhez van személyes kötődésem. A létszám jelentősen növekedett persze, és még inkább összetett a munkaköröm, de ezzel is a hatékonyságunkat szerettük volna növelni a kooperáció további fokozása mellett. Bízva abban, hogy cégünk ezzel a változással még eredményesebb lesz, kifejezetten izgatottan kezdtem bele ebbe a számomra komoly szakmai kihívásba. Természetesen első lépésként mi mással kezdhettük volna a munkát, mint az év megtervezésével minden osztályon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Könyvelőt helyettesít a mesterséges intelligencia

Don't Miss

A Spotify és társai az Apple elleni fellépést sürgetik

Gazdaság

80 ezer kriptós tűnt el a magyar piacról

Látványosan átalakult a magyar kriptopiac az elmúlt egy évben: a PwC 2026 júniusában elvégzett felmérése szerint az aktív felhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ezzel az aktív felhasználói kör 38%-kal szűkült. A változások hátterében leginkább hazai sajátosságok állnak, köztük a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése. A megmaradó felhasználói kör tapasztaltabb és tőkeerősebb, de továbbra is óvatosan mozog.

A nemzetközi visszaesés itthon erősebben csapódott le

A kriptoeszközök globálisan gyengébb teljesítményt mutattak az elmúlt időszakban, és ez Magyarországon is érezhető volt. A piaci kapitalizáció visszaesése, a szűkülő likviditás és a magas kamatkörnyezet egyaránt mérsékelte a kockázatvállalási kedvet. Itthon mindezt tovább erősítették a szabályozási környezet változásai és ennek következtében egyes szolgáltatók kivonulása. A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan érintették ezek a fejlemények a magyar felhasználókat. A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38%-os lemorzsolódást jelent. A visszaesés nem egyenletesen érintette a piacot: elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött.

A legnépszerűbb platform kivonulásával eltűntek a kisbefektetők

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erősen hatott a felhasználói aktivitásra, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74%-a ezen a felületen keresztül kereskedett. A korábban Revoluton kereskedők 56%-a teljesen felhagyott a kriptózással, és mindössze 26%-uk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra. A magyar piacon sok felhasználó számára nem maga az eszközosztály, hanem az egyszerű, ismert belépési pont jelentette a fő vonzerőt. A platformváltásból elsősorban a Binance, a Crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált.

„A Revolut esete megmutatta, hogy a hazai kriptohasználat meghatározó része továbbra sem klasszikus befektetői döntésként, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás részeként működött. Amikor ez a megszokott belépési pont eltűnt, sok felhasználó számára maga a kriptózás is háttérbe szorult. Ez erős jelzés a szolgáltatóknak: a hazai piacon a hozzáférés egyszerűsége és a felhasználói bizalom legalább annyira meghatározó, mint az árfolyamok alakulása”

– mondta Móczó Árpád, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A tapasztalt befektetők megtartották pozíciójukat

Az elmúlt évben nemcsak az aktív kriptósok száma csökkent, hanem a csoport összetétele is átrendeződött. A kisebb összegekkel kísérletező, alkalmi szereplők közül sokan eltűntek, miközben nagyobb súlyt kaptak a hosszabb ideje jelen lévő felhasználók. A válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel; azok aránya pedig, akik több mint öt éve tartanak kriptót, 21 százalékponttal emelkedett. Eközben 18%-kal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először. A piac bővülése így megtorpant, és ma inkább a tapasztaltabb befektetők határozzák meg a hazai kriptós közeget.

„A lemorzsolódás után egy kisebb, de pénzügyileg tudatosabb felhasználói kör maradt aktív. Ők jellemzően nem rövid távú kísérletként tekintenek a kriptoeszközökre, hanem egy kockázatos, de jól ismert befektetési formaként. Ez megváltoztatja a piac karakterét: kevesebb az alkalmi belépő, miközben nagyobb szerep jut azoknak, akik hosszabb távon is hajlandók kezelni a volatilitást, illetve a felmerülő piaci sokkokat”

– fogalmazott Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Koncentráltabb portfóliók, visszafogott aktivitás

A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlása is átrendeződött: az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de a 100–500 ezer forintos kitettségek súlya 13 százalékponttal, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt. A piac így nemcsak kisebb, hanem koncentráltabb is lett: az alkalmi, kis összeggel jelen lévő felhasználók visszaszorulásával nagyobb szerepet kaptak a tőkeerősebb, tapasztaltabb befektetők.

A szélesebb lakossági belépést továbbra is a korlátozott érdeklődés fékezi: a válaszadók 44%-a ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. Emellett az alacsony tájékozottság 25%, a biztonsági aggályok 20%, a szükséges tőke hiánya 19%, a magas befektetési kockázat pedig 18% számára akadály. Az aktív befektetők többsége sem növeli kitettségét: 74%-uk havonta egyszer sem kereskedik kriptoeszközökkel, 46% nem változtatna kriptobefektetései mértékén, és 28% is legfeljebb kismértékű növelést tervez. A szabályozás stabilizálódását ugyanakkor sokan kedvezően ítélik meg: 45% mérsékelt, 23% pedig erőteljes fejlődést vár. A piac újraindulása így nem elsősorban az árfolyamokon, hanem a hozzáférés, a szabályozás és a bizalom együttes alakulásán múlhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!