Gazdaság

Klie Ferenc: Kudarcot nem ismerő mentalitás visz előre

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt Operatív Igazgatója

Folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat a cégek, a koronavírus-járvány teljesen átalakította a munkaszervezést, az elhúzódó gazdasági bizonytalanság pedig szinte egyik pillanatról a másikra írja át a rövid és hosszú távú stratégiákat. A vezetők sokrétű problémákkal néznek szembe.

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt. operatív igazgatójának a vezetői szerep már csak a sokszor emlegetett sportolói múltja miatt is testhez álló. Igazi csapatember, aki hisz a people management fontosságában, és az adatalapú tervezésben. Vele beszélgettünk a mostani időszak kihívásairól.

A koronavírus-járvány markáns folyamatokat indított el a munkavállalók-munkaadók közti kapcsolatban, és ez nem egy időszakos jelenség. Gyorsan változik a piaci környezet, szinte állandó válsághelyzet van évek óta. Mi most a jó vezetői hozzáállás?

Őszinte leszek, én sem dolgoztam még ilyen intenzíven változó körülmények között. Az utóbbi pár évben mindannyiunknak muszáj volt beletanulnunk. Szokták mondani, hogy a természetben az alkalmazkodási képesség egy kifejezetten fontos tulajdonság, ami hosszú távon a túlélés, a fennmaradás záloga. Valahogy így van ez a jelenlegi gazdasági környezetben a munkavállalók és a cégek szintjén is. Mi a Senso-Media Zrt-nél törekszük arra, hogy minden kihívást sikerrel vegyünk ezzel a szemléletmóddal, igyekszünk rugalmasak lenni, és nyitottan állni a változásokhoz.

Sok cégnek át kellett szerveznie a munkát. Jelentett ez kihívást nektek is?

Munkarend és működés tekintetében – ahogy nagyon sok más cég – mi is átálltunk a hibrid működésre.
Az utóbbi évek változásainak következtében megjelent a piacon az igény a „home office-jellegű” munkavégzésre, amit mi is elfogadtunk és támogatunk. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott részben biztosított az otthonról történő munkavégzés. Vannak olyan munkakörök, vagy olyan feladatok persze, melyek “megkövetelik” a személyes jelenlétet, amihez természetesen biztosítjuk munkavállalóinknak a legmegfelelőbb, és komfortos környezetet.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy cégünk dolgozóinak nagy része szeret bejárni az irodába, éppen ezért egy kifejezetten különleges, egyedülálló irodaház és munkakörnyezet kialakításán dolgozunk már egy ideje, amiről majd később szívesen beszámolok.

Felértékelődött a lojalitás, de a munkavállalók megtartása manapság nem egyszerű. Hogyan lehet megtartani az értékes munkaerőt?

Úgy érzem, hogy kivételesen jó csapat dolgozik most a Senso-Mediában. Kollégáimmal nap, mint nap arra törekszünk, hogy az anyagi megbecsülés mellett az egyéb motivációt biztosító elemek is átlag felettiek legyenek nálunk. Ebben az időszakban különös figyelmet szentelünk az emberi kapcsolatokra és az empatikus hozzáállásra. A mai világban a people management minden területe felértékelődött és emellett a szemléletmódot is érdemes finomhangolni. Még fontosabbá vált például emberközeli hozzáállás, ami persze nem hathat a teljesítményre. Inkább annyit tesz, hogy még empatikusabban próbáljuk kezelni a munkavállalóink egyéni kihívásait is, amelyek nem csak szakmai jellegűek lehetnek.

A home office felborította rengeteg cég életét, sokan érezték vezetőként, hogy nincs rálátásuk a dolgozóik valódi munkavégzésére.

Őszintén a kezdeti időszakban nekem is nehéz volt feldolgozni, hogy nem mindenre van feltétlenül rálátásom. Bár nem tartozom a szakma “nagy öregjei” közé, de még én is abban a korban szocializálódtam, amikor az a sztereotípia élt a fejekben, miszerint csak az dolgozik, aki az asztalánál ül. Ez ma már nem így van. Vezetőként nélkülözhetetlen, hogy bizalmat adjunk a csapatunkban dolgozóknak, fontos viszont, hogy ez nem egyenértékű a laza elvárásokkal.

A munkavállalók ezzel szemben gyakran érezték azt, hogy a munka végleg összecsúszott a magánélettel.

Természetes, hogy ilyenkor van, akinek jobban összecsúszik a magánélet a munkával, ami nem szerencsés. Mi kötetlen, vagy facilitált beszélgetések során szoktuk megosztani egymással a praktikákat, hogy miképpen lehet jól elválasztani a kettőt. Hozzátenném, hogy mindez néha home office nélkül is nehéz. Ma már ott tartunk, hogy érezzük, tudjuk egymásról, hogy kinek, milyen feladattípusnál, milyen lokációs munkavégzés lenne jobb. Vannak munkatársaink, akik otthon fókuszáltabbak, és olyanok is, akik jellemzően az irodai környezetben összpontosítják könnyebben figyelmüket a teendőkre. Ma már a feladat- és erőforrásmenedzsmentben is figyelembe vesszük ezeket a tényezőket.

Sokan féltek attól, hogy a megváltozott körülmények miatt sérül a csapatszellem a munkahelyeken, neked milyen tapasztalataid vannak?

Én azt érzem, hogy nálunk a csapategység nem sérült. Inkább úgy látom, hogy a “közös” nehézségek néha még jobban összekovácsolják a közösséget. Persze szakmai tekintetben a legkisebb dolgok is felértékelődtek. Gondolok itt akár a meetingek tematikájára, a feladatok tipologóiájára, vagy akár a time menedzsmentre. Meglátásom szerint a szakmai működésbe is implementálható a csapat összetartását fokozott mértékben szem előtt tartó gondolkodásmód. Ezek mellett természetesen a kötetlen (vagy szervezett) együtt töltött közös, munkától független idő is erősíti a kohéziót.

Korábban a tervezésnek fontos szerepe volt egy cég életében. Sok hosszú távú stratégia került az elmúlt években a kukába, a vállalatok folyamatos újratervezésben, sőt akár rögtönzésben vannak. Rólad lehet tudni, hogy a stratégiaalkotás fontos számodra, és az A mellett B- és C-terveid is szoktak lenni. Mennyire lehet manapság tervezni, meddig lát előre egy vezető? Érdemes még hosszú távú stratégiákat kidolgozni?

A már említett kihívások mellett talán ez a legnagyobb feladat ma vezetőként. A lehetséges csapásvonalak mérlegelése és a folyamatos finomhangolás érdekében mi – ahogy mindenki – heti szinten egyeztetünk a felső vezetéssel és a tulajdonosainkkal. Valóban szeretek mindenre felkészülni, ami persze nem lehetséges, de valahogy én úgy gondolkodtam már régen, a tanulmányaim alatt is, hogy az izguljon, aki nem készült. Persze ez csak vicc, de azért van igazság benne. A munkaköröm egyik legizgalmasabb feladata a stratégia-alkotás, és a megalkotott terv elemeinek összehangolása, majd gyakorlatba ültetése. Az biztos, hogy a költségmenedzsment és a hatékonyság növelése végképp felértékelődött ebben az időszakban és még nagyobb erőbefektetést és odafigyelést igényel.

Lehet még hinni az adatoknak?

Továbbra is kifejezetten hiszek az adatalapú menedzsmentben. Nyilvánvalóan a mai körülmények között az adatokat is fenntartásokkal kell kezelni. Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy prognózisra, és arra épített stratégiára van szükség minden esetben. Igen, előfordulhat, hogy még több verzióra, szcenárióra kell hogy készüljünk, illetve az alapvető elképzeléseket kellőképpen érdemes flexibilisen kialakítani. Nagyon veszélyes, de egyúttal izgalmas helyzet, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk még. Vezetői hozzáállásban most a gyors reakció, illetve a kudarcot nem ismerő mentalitás, ami célravezető ebben az időszakban. Úgy érzem, hogy kollégáimmal ebben is hasonlítunk.

Nemrég új pozícióba kerültél, operatív igazgatóként, mennyiben változott a feladatköröd? Mik a legfontosabb hangsúlyváltások a munkádban?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kibővült a felelősségi köröm. Üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatóként eddig az értékesítés (hazai és nemzetközi összes csatorna), a marketing, valamint a projekt- és a termékmenedzsment területekért voltam felelős. Ez a tavalyi év utolsó negyedévében kibővült a hardver tervezési osztállyal, továbbá 2022 decembere óta együtt dolgozom a szoftverfejlesztési és grafikai osztállyal is, valamint a HR- és irodavezetési osztállyal. Örülök, hogy éppen cégünknek ezen részei kerültek hozzám, mert mindegyik területhez van személyes kötődésem. A létszám jelentősen növekedett persze, és még inkább összetett a munkaköröm, de ezzel is a hatékonyságunkat szerettük volna növelni a kooperáció további fokozása mellett. Bízva abban, hogy cégünk ezzel a változással még eredményesebb lesz, kifejezetten izgatottan kezdtem bele ebbe a számomra komoly szakmai kihívásba. Természetesen első lépésként mi mással kezdhettük volna a munkát, mint az év megtervezésével minden osztályon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Könyvelőt helyettesít a mesterséges intelligencia

Don't Miss

A Spotify és társai az Apple elleni fellépést sürgetik

Gazdaság

Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca fordulóponthoz érkezett. A régióba érkező nagyberuházások – köztük a valaha volt legnagyobb magyarországi külföldi tőkebefektetés – nem csupán tömegesen keresnek munkavállalókat, hanem új kompetenciákat igényelnek az AI és a robotika előretörésével: mérnököket, folyamatirányítókat, magasan képzett technikusokat.

Miközben a hivatalos statisztikák stabil piacot mutatnak, a vállalatok hegesztőt sem találnak 80 kilométeres körzetben, a szerbiai munkaerőtartalékok pedig korántsem korlátlanok. A Prohuman szegedi Regionális Gazdasági fórumán vállalati vezetők, a városvezetés, az egyetem és hatósági szakértők keresték együtt a választ: hogyan lehet a munkaerőből valódi versenyelőnyt kovácsolni egy gyorsan átrendeződő gazdasági környezetben?

Stabil makroadatok, turbulens valóság

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca egyszerre él meg több, egymást erősítő gazdasági trendet: az elektromobilitás és járműipar robbanásszerű terjeszkedése, a védelmi elektronika megjelenése és a tudásipar bővülése olyan munkaerőigényt támaszt, amelyet a helyi kínálat önmagában nem tud kielégíteni. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy ki tudja hatékonyabban megszerezni, képezni és integrálni a munkavállalókat – fogalmazta meg a nap alaptézisét Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

A legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,9%, a bruttó átlagbér meghaladja a 725 ezer forintot – historikus összehasonlításban mindkét szám stabil. A valóság azonban összetettebb. Miközben a városvezetés 2%-os szegedi munkanélküliséget mér, a vállalatok azzal szembesülnek, hogy minőségi jelöltek hetek óta nem érkeznek a nyitott pozíciókra, hegesztőt pedig 80 kilométeres körzetben sem találnak, miközben az új belépők bérigénye szétfeszíti a bértáblákat.

„Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van”

– mutatott rá Göndöcs.

Beruházók, város és egyetem: a hármas modell működés közben

A fórum panelbeszélgetésén Szeged város, a vállalatok és a Szegedi Tudományegyetem képviselői egyöntetűen megerősítették: a sikeres beruházás záloga ma már nem az épített infrastruktúra, hanem a megfelelő szakemberek helyi elérhetősége. Másszóval ahogyan egy vállalat úgy egy régió versenyképessége is a munkaerő terén dőlhet el. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a legújabb szegedi nagyberuházás helyszínválasztásának példáján keresztül szemléltette, hogy a beruházó számára az egyetem megléte, a közlekedési elérhetőség és a terület műszaki adottságai egyforma súllyal estek a latba.

A Vulcan Shield Hungary zöldmezős beruházása a közeli Békés megyében szemléletes példát kínált, hogyan érdemes egy új régióba lépni: a helyi és megyei vezetés maximális támogatása, a tudatos, lépcsőzetes toborzás és a kompetenciaalapú kiválasztás segítette a sikeres indulást.

„Az első munkáltatói fórumunkra 60-70 embert vártunk – 641-en jöttek”

– idézte fel Papp Antonella a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó cég HR-vezetője.

Dr. Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem humánpolitikai igazgatója szerint az intézmény szerepe messze túlmutat a képzési funkciókon: az egyetemnek jelenleg is van óvodája és idén indítják a bölcsődét, valamint nemzetközi gimnáziumot működtet, közös tanszékeket alapít vállalatokkal, és mikrotanúsítványos, gyors átképzési programokkal igyekszik követni a munkaerőpiac változásait.

„Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból”

– fogalmazott.

Megerősítette ezt Molnár András, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. HR vezetője is. A cég a tavalyi évben vált ki a Continental-csoportból, de a strukturális átalakulás közepette is sikerült javítaniuk a munkavállalói elégedettségi indexen és egyre több korábbi kolléga kopogtat vissza – ezt a pozitív visszajelzést a tudatos közösségépítésnek és a régió növekvő vonzerejének tulajdonítja.

„Ahhoz, hogy a fiatalok visszaköltözzenek a régióba – az infrastruktúrának, a városnak, illetve a város nyújtotta lehetőségeknek is vonzónak kell lenniük”

– mutatott rá.

A szerbiai határtérség: érdeklődés nem egyenlő a döntéssel

A fórum nemzetközi kitekintést is kínált: Ana Ilickovic, a Prohuman szerbiai leányvállalatának értékesítési vezetője rámutatott, hogy a szerb munkaerőpiaci tartalékok hazai bevonásának lehetőségei korántsem korlátlanok. A vajdasági munkavállalók – akik korábban nyitottak voltak a magyarországi napi ingázásra – ma már inkább helyben maradnak, mivel a szabadkai körzetben a versenyképes bérek és a magas foglalkoztatottság otthon tartja őket. A valódi mobilitási potenciál inkább Dél-Szerbiában van, de a relokációhoz teljes szállásfedezet, étkezési támogatás és legalább 20%-os bértöbblet szükséges.

„A jelöltek nem országokat hasonlítanak össze, hanem ajánlatokat”

– összegezte.

Dr. Németh Krisztina, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője ismertette az idegenrendészeti törvény és szabályozás részleteit.

Tökéletes vihar közeleg: demográfia, globalizáció, mesterséges intelligencia

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három egymást erősítő folyamatot azonosított, amelyek alapvetően rendezik át a munkaerőpiacot.

Magyarországon évente 50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat – ez a szám a jelenlegi stagnálás miatt egyelőre nem érezteti teljes hatását, de egy gazdasági felpattanás esetén kumuláltan, akár negyedmillió fős hiányként csap le.
Mindeközben globálisan évente 60 millió új diplomás lép ki Délkelet-Ázsiából és Afrikából egy teljesen összekapcsolt digitális munkaerőpiacra, a mesterséges intelligencia és a robotika pedig olyan sebességgel terjed, hogy a „középszerű” munkavállalókra – akik a munkaerőpiac legnépesebb rétegét alkotják – egyre kevesebb szükség lesz.
Magyarország az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen áll a felnőttkori tanulási hajlandóság tekintetében, ami különösen aggasztó ebben az összefüggésben.

A megoldást a kompetenciaalapú, skills-first HR-szemlélet jelenti: nem pozíciókat kell betölteni, hanem skill-mixeket kell összerakni és gyorsan újrakombinálni. A Prohuman saját fejlesztésű rendszere 14 ezer feldolgozott kompetenciaelem és 2400 magyar képesítés alapján teszi lehetővé az adatalapú toborzási, képzési és szervezetfejlesztési döntéseket. A rendszer segít megtalálni, felmérni és utat mutatni, hogy egy adott munkavállaló miben jó, miben lehet még fejlődni, és hogyan lehet ehhez egy képzéssel hozzásegíteni.

A fórum résztvevői egybehangzóan vallották: a hosszú távú megoldást nem a különálló intézményi lépések, hanem a város, az egyetem és a vállalatok folyamatos, gyakorlati együttműködése jelenti.

„Nem elég munkaerőt találni – a feladat az, hogy a megfelelő tudású embereket neveljük ki. Ez csak együtt megy”

– összegezte Göndöcs Viktor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Messer kiadta 2025-ös fenntarthatósági jelentését

A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázszakértője, a Messer közzétette 2025-ös fenntarthatósági jelentését, amely megerősíti hosszú távú elkötelezettségét a felelős működés, a biztonság és a munkavállalók iránt. A vállalat az elmúlt évben az energiahatékonyság növelésére, a működési teljesítmény javítására és a szervezeti ellenállóképesség erősítésére összpontosított, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordított az átláthatóságra és a felelős vállalatirányításra.

2025-ben a Messer több olyan kezdeményezést indított, amelyek hozzájárultak a működési hatékonyság növeléséhez és a piaci alapú üvegházhatású gázkibocsátás (GHG) 2%-os csökkentéséhez az előző évhez képest. Az intézkedések között szerepelt a megújuló villamosenergia beszerzése, napenergia-beruházások megvalósítása Ázsiában, Európában és Amerikában, valamint a levegőszétválasztó üzemek technológiai fejlesztése. Utóbbiak keretében a vállalat hulladékhő-visszanyerő rendszerekbe, valamint korszerű kompresszor- és vezérléstechnikai megoldásokba is beruházott.

„A Messer fenntarthatósági szemlélete a működési fegyelemre és a folyamatos fejlődésre épül”

– mondta Bernd Eulitz, a vállalat vezérigazgatója.

„Létesítményeink és erőforrásaink hatékonyabb működtetésével egyszerre erősítjük versenyképességünket és teljesítjük munkavállalóink, ügyfeleink, valamint a társadalom felé vállalt felelősségünket.”

A Messer ipari gázai és alkalmazástechnológiai megoldásai továbbra is támogatják az ügyfeleket környezetvédelmi és működési céljaik elérésében. A vállalat tiszta hidrogénmegoldásai hozzájárulnak az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, míg az autogén technológiák csökkentik az üzemanyag-felhasználást és a károsanyag-kibocsátást a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban. Emellett az ipari gázok alkalmazása a szennyvízkezelésben is fontos szerepet játszik a technológiai víz tisztításában és újrahasznosításában. A Messer emellett ZeCarb márkanéven olyan szén-dioxid-kezelési szolgáltatási portfóliót is kialakított, amely az ipari kibocsátások leválasztását, hasznosítását és tárolását támogatja.

A biztonság és a munkavállalók továbbra is a Messer fenntarthatósági stratégiájának középpontjában állnak. A vállalat saját munkatársai számára a biztonsági kultúra erősítésére és a szakmai fejlődés támogatására helyezi a hangsúlyt különböző képzési és elkötelezettségi programokon keresztül, köztük az éves Messer Biztonsági Nap megszervezésével. Ügyfelei és partnerei számára pedig világos biztonsági előírásokat és testreszabott programokat biztosít a biztonságos együttműködés támogatására.

A Messer 2014 óta önkéntesen készít fenntarthatósági jelentéseket. A 2025-ös kiadvány bemutatja, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat üzleti működésébe, összegzi az elért eredményeket, valamint ismerteti az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványoknak (ESRS) való megfelelés érdekében tett előkészületeket. Ennek részeként a vállalat független, korlátozott bizonyosságot nyújtó hitelesítést szerzett kettős lényegességi értékelésére és egyes nem kulcsfontosságú teljesítménymutatóira vonatkozóan.

A Messer fenntarthatósági törekvéseit erős vállalatirányítási rendszer támogatja, amely az etikus működésre, a szabályozási megfelelőségre és a kiberbiztonságra építve szolgálja a hosszú távú növekedést.

„A fenntarthatóság a Messernél nem különálló kezdeményezés, hanem működésünk, kockázatkezelésünk és hosszú távú értékteremtésünk szerves része”

– hangsúlyozta Patricia Hargil, a Messer fenntarthatósági vezetője.

„Jelentésünk bemutatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért előrelépéseinket, biztonság- és emberközpontú vállalati kultúránkat, valamint a felelős üzleti működés iránti elkötelezettségünket teljes értékláncunkban. Emellett azt is tükrözi, hogy jelentéstételünket folyamatosan igazítjuk a változó szabályozói és érintetti elvárásokhoz.”

A 2025-ös fenntarthatósági jelentés az alábbi oldalon érhető el: https://www.messer.hu/fenntarthatosag – Messer Hungarogaz Kft

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Konkurenciából üzlettárs? Meglepő trend söpör végig a hazai kkv szektoron!

Új szintre lépett a hazai kkv-k együttműködési hajlandósága: a 2026 első negyedévére vonatkozó K&H bizalmi index felmérés szerint már tízből hat vállalkozás nyitott arra, hogy partnerségre lépjen más piaci szereplőkkel. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cégek egyre inkább felismerik a közös fellépésben rejlő lehetőségeket, és a korábbinál több területen keresik aktívan a stratégiai együttműködéseket versenyképességük megőrzése érdekében.

Új üzleti modell körvonalazódik tehát a kkv-knál, mind inkább előtérbe kerül a partnerség a versengés helyett.

Az együttműködések fő mozgatórugója továbbra is az ügyfélszerzés, a kkv-k pénzügyi döntéshozóinak 88 százaléka ezt tartja kulcsfontosságúnak. Szorosan mögötte következik a forgalomnövelés (87%), valamint a kapcsolati háló bővítése és a tudásmegosztás (mindkettő egyaránt 84%). A partnerségek emellett a hatékonyságnövelésben is komoly szerepet játszanak: a cégek 79 százaléka költségcsökkentést, míg 67 százaléka a termék- vagy szolgáltatáskínálat bővítését várja tőlük. A kínálati bővítés iránti szándék ráadásul két év alatt 7 százalékponttal erősödött.

Jelentősen megugrott az érdeklődés a komplexebb megoldások iránt is: minden második cég hajlandó lenne termékeit vagy szolgáltatásait összekapcsolni másokéval, 46 százalékuk pedig kölcsönös kedvezmények nyújtásában is gondolkodik. A közös termékfejlesztések iránt is nagy az érdeklődés, a válaszadók 43 százaléka jó lehetőséget lát ebben.

Ezzel párhuzamosan a marketingterületen is oldódnak a korábbi fenntartások. Míg egy éve a cégvezetők kétharmada elutasította a közös reklámkampányokat, ez az arány idén 7 százalékponttal csökkent. Még nagyobb az elmozdulás a hűségprogramok terén, ahol az ellenállás egy év alatt 20 százalékponttal esett vissza, így már minden harmadik vállalkozás nyitott az ilyen jellegű kooperációra is. Hasonló tendencia figyelhető meg a közös promócióknál és nyereményjátékoknál is, különösen az egymás tevékenységét kiegészítő cégek körében.

„Kifejezetten pozitív fejlemény, hogy a hazai vállalkozások nyitnak egymás felé és egyre több tevékenységben el tudják képzelni a közös munkát. Jelenleg a legnépszerűbb együttműködési forma a kölcsönös ajánlás. Minden ötödik kkv akár eltérő profilú céget is ajánlana partnereinek, míg további egyharmaduk kiegészítő tevékenységet végző vállalkozásokkal működne együtt. A K&H Banknál mi is támogatjuk a vállalkozások közötti kollaborációt, a könnyű és gyors bankolás mellett üzleti közösséggel és ingyenesen elérhető online tananyagokkal segítjük a cégek fejlődését”

– emelte ki Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője a friss bizalmi index eredményei alapján.

A K&H bizalmi index számai alapján egyértelműen kimondható: a hazai kkv-szektor egyre jobban felismeri, hogy az együttműködés nem gyengeség, hanem stratégiai előny, és ez a megközelítés akár új irányt is adhat a piac fejlődésének.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!