Gazdaság

A retail média felrobbanthatja a hirdetői piacot

A hazai e-kereskedőknek mindössze 13,5%-a kínál retail média szolgáltatásokat beszállítóinak, és csak 1,8%-uk nyitott külső hirdetők felé is.

Ez az arány – különösen a nemzetközi trendek tükrében – nagyon alacsony, ami a szektorban rejlő jelentős növekedési potenciált jelzi. A PwC Magyarország az IAB Hungary szakmai közreműködésével csaknem 800 webáruház körében végzett kutatást a retail média jelenlegi helyzetéről.

Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként – a termékek aktív keresése közben – érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők

A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására.

„Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben”

– mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere.

„Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté”

– tette hozzá a szakember.

Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.

A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.

„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre”

– összegzi a kutatás célját Madar Norbert.

Itthon a retail media még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak”

– világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása”

– összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság média piac retail robbanás

Up Next

Ipari és kereskedelmi beruházások projektmenedzsmentje

Don't Miss

Nem élünk olyan jól, mint ahogy az MNB adatai mutatják

Gazdaság

Januárban megelőzték az elektromos autók a hibrideket

2025 januárja általános növekedést hozott a használt autók piacán, ezzel párhuzamosan az átlagárak is emelkedtek – kivéve az elektromos autók esetében.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője megnézte, az elmúlt év első hónapjához viszonyítva hogyan alakultak a 2025. januári autópiaci adatok.

A Használtautó.hu-n januári adatok alapján a hajtásláncok rangsorát magabiztosan a benzines autók vezetik, amik iránt összesen 312 ezren érdeklődtek az év első hónapjában. Második helyen továbbra is a dízelautók foglalnak helyet 236 ezer érdeklődővel, majd meglepetésre idén az elektromos autók kerültek a dobogó harmadik fokára, letaszítva a hibrideket. Előbbiek iránt 30 ezren érdeklődtek, utóbbiak után csak 26 ezren.

A Használtautó.hu-n meghirdetett autók átlagéletkora minimálisan növekedett, ez számokban kifejezve a benzines autók esetében 13,5 – dízeleknél 12,2 – elektromos autóknál 3,6 és hibrideknél pedig 4,3 évet jelent.

Érdekesség, hogy ugyan a legnépszerűbb hajtásláncok esetében emelkedtek az átlagárak, az elektromos autókat ez nem érintette, sőt idén januárban olcsóbban kaphatunk használt elektromos autót, mint 2024 ugyanezen hónapjában.

„A januári keresleti adatok jelentős változásokat mutatnak az előző év azonos időszakához képest. Az elektromos autók iránti érdeklődés idén először megelőzte a hibrideket, miközben a benzines (+1,6%) és dízel (+1,3%) hajtásláncok továbbra is toronymagasan a legnépszerűbbek. Az elektromos modellek iránti kereslet egy év alatt 40%-kal nőtt, míg a hibrideké „csupán” 19%-kal emelkedett. A fokozott érdeklődés hatására az elektromos autók piaci készletének értéke csaknem 7,6%-kal csökkent, míg a többi hajtáslánc esetében minimális növekedés volt tapasztalható”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem tolonganak a bankok az állampapíros betétesekért

A még hátramaradó 18, magasról alacsony kamatozásra váltó Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatból 6 sorozat február második felében fizet kamatot, amire már készülnek az állampapír befektetők.

A bankoknál azonban mégsem látszik a verseny élesedése az új befektetők kegyeiért – írja a BiztosDöntés.hu.

Alig változott a piac a pénzömlés kezdete óta

Kivételes helyzet elé állítja az állampapír befektetőket a hazai infláció az idei évben. Az állampapír állományok döntő részét kitevő PMÁP papírok tulajdonosainak ugyanis dönteniük kell, hogy az elmúlt évek kimagasló, 17,6 százalékos inflációját meghaladó kamatozás után elfogadják-e a tavalyi év 3,7 százalékos inflációját kamatprémiummal meghaladó, jóval szerényebb kamatot, vagy valamilyen más befektetés után néznek.

Akár azon az áron is, hogy visszaváltják a befektetésüket a futamidő vége előtt.

A bankok befolyásolhatnák a befektetők döntését, hiszen a bankbetétek kamatára irányadó jegybanki alapkamat jóval a 3,7 százalékos szint felett van. Mégsem tűnik úgy, hogy ringbe szállnának az új helyüket kereső friss pénzekért.

A februárban kamatot fizető, magas kamatozású – kamatprémiummal együtt évi 18,35-19 százalékot fizető –, 6 darab állampapír sorozat közül csak a 2025/I sorozatnak jár le a futamideje. A többi esetében a befektetők akár változatlanul hagyhatják a pénzüket a PMÁP papírokban, de 1 százalékos veszteséggel vissza is válthatják azokat, és olyan új befektetési lehetőségek után nézhetnek, melyek meghaladják az évi 3,7 százalékos kamatszintet, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mindössze két bank frissítette a betétkínálatát a PMÁP kamatfizetések kezdete óta

A MagNet Banknál frissült az új pénzre szóló PRIZMA FORINT Betét ajánlat. 3 hónapra 1,01 százalékponttal magasabb kamatot kaphatnak a befektetők évi 6,07 százalékos, 6 hónapra pedig 0,9 százalékponttal növelve évi 5,63 százalékos lekötött betét kamattal. Változatlan viszont a 12 hónapos ajánlat, évi 4,61 százalékos betétkamatért.

Az MBH Bank szintén megújította a Prémium ügyfelek számára szóló ajánlatát. Új pénzből, vagy a bankcsoportnál lejáró állampapírból, illetve állampapír visszaváltásból származó pénzeiket 6 hónapra évi 6,5 százalékos kamattal köthetik le a bank meghatározott fizetési számlacsomaggal rendelkező ügyfelei.

Magas kamatot fizet még az OTP Bank ajánlata, mely 6 hónapra és új pénzre évi 6,5 százalékos lekötött betétkamatot kínál a Prémium forint betétben. A magas kamat feltétele a lakossági Bázis Számla megléte, melyhez Prémium Next szolgáltatás kapcsolódik.

Szintén kiemelkedő kamatnak számít még a Magyar Cofidis Bank Cetelem Takarékszámlája 6 hónapos és 2 éves futamidejű betétlekötés között, változatlanul évi 5,25 – 6,25 százalék közötti betétkamatot kínálva.

A bankbetétek kamatait és a befektetési alapok hozamait összesen 28 százalékos állami elvonás terheli a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) formájában. Utóbbit az ingatlanpiaci befektetési jegyek esetében nem kell megfizetni.

Az állampapírok kamatait nem terheli semmilyen levonás.

Rövid távra még mindig kapható 8 százalékos kamatozású lekötött betét ajánlat

Az infláció szintjéhez képest igen magas a jegybanki alapkamat (6,50 százalékos), mely tág teret enged a bankoknak a betétesek magukhoz csábítására. Ennek ellenére nem látszik új mozgolódás a befektetők megszólítására a PMÁP kamatfizetési hullám januári kezdete óta, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Gránit Bank befektetési alappal közös betétlekötése a lekötött betét részre 4 hónapos futamidőre évi 8 százalékos kamatot kínál. A befektetés másik fele a befektető döntése szerinti befektetési alapba kerül. A Gránit Hozampáros betét lekötött betét részébe legalább 200 000 forintot kell befektetnie a befektetőnek a bankhoz érkezett új pénzből és legalább ugyanekkora összegben kell növelnie a befektetési jegy állományát a banknál.

Aki nem akar befektetési jegybe fektetni, annak a Gránit Banknál a Gránit eBank betét ajánlható, mely 3 hónapra évi 6,50 százalékos kamatot kínál új pénzre, aktivált eBank szolgáltatás és legalább két egymást követő hónapban érkező, egyenként legalább 400 000 forintos egyösszegű jóváírás esetén.

Ugyancsak évi 8 százalékos kamatra fektethetik be pénzeiket a K&H Banknál bankszámlával már legalább 1 hónapja rendelkező ügyfelek 90 napra, új pénzre, 500 000 forinttól. A privát banki ügyfelek 1 százalékkal magasabb kamatot kapnak.

A K&H Bank egyébként a Gránit Bankhoz hasonlóan, befektetési jeggyel közös betétlekötést is kínál 180 napra évi 8 százalékos kamattal, fele-fele arányú befektetés esetén. Alacsonyabb kamattal és rövidebb futamidővel más arányú lekötött betét – befektetési jegy kombinációval rendelkező konstrukció is kapható a K&H-nál.

A CIB Bank is kínál befektetéssel kombinált betétlekötést, egyharmad arányú betétlekötés és kétharmad arányú befektetési jegy vásárlás kombinációban, 3 hónapra évi 5, illetve 6 százalékos lekötött betéti kamattal.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2,3 millió eurós befektetési kört zárt a magyar Kodesage, a nagyvállalati rendszereket modernizáló AI startup

Sikeresen zárta első, 2,3 millió eurós korai magvető befektetési körét a Kodesage.

A cég mesterséges intelligenciával támogatott platformja forradalmasítja és egyszerűsíti a nagyvállalatok elavult szoftveres rendszereinek modernizációját – mindezt magas adatbiztonsági standarok mellett. A csapat célja, hogy a befektetésnek köszönhetően továbbfejlessze a platformot, felgyorsítsa a megjelenést a nemzetközi piacokon és még több nagyvállalatot segítsen hozzá régi rendszereik megújításához. A befektetési kört neves nemzetközi angyalbefektetők részvétele mellett a PortfoLion vezette.

A megoldhatatlan megoldása: a legacy rendszerek kihívása

A Kodesage célja, hogy megoldást nyújtson a nagyvállalati IT egyik legnagyobb kihívására: az elavult, legacy rendszerek feltérképezésére, működtetésére és modernizálására. Ezek a rendszerek szorosan beágyazódtak a vállalati munkafolyamatokba, jelentős kockázatokat hordozva magukban, mint például az elavult technológia, hiányos dokumentáció, kulcsemberektől való függőség és teljesítményproblémák. A modernizáció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, hiszen az elavult rendszerek visszafoghatják a rendszerek sebességét, növelhetik a biztonsági kockázatokat és megemelhetik a karbantartási költségeket.

Ezeknek a rendszereknek a fenntartása folyamatos frissítéseket, javításokat és ad hoc megoldásokat igényel, ami növeli a kockázatokat és költségeket. A piaci felmérések szerint is sürgető a probléma: a Gartner jelentései rámutatnak, az alkalmazásmodernizáció 2023-ban és 2024-ben a banki IT-vezetők két legfontosabb prioritása között szerepelt, és a modernizációs szolgáltatások globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 75 milliárd dollárt.

Hogyan oldja meg a Kodesage a feladványt AI segítségével?

„A Kodesage-nél hiszünk abban, hogy a legacy szoftverek megértése és modernizációja nem kell, hogy véget nem érő küzdelemnek tűnjön. AI-alapú platformunk lehetővé teszi a csapatok számára, hogy egyszerűsítsék a modernizációs folyamatokat, így a szervezetek a technológiai lemaradásuk szélmalomharcszerű csökkentése helyett jövőorientált megoldások építésére koncentrálhatnak”

– mondta Dombi Gergely társalapító és vezérigazgató.

A Kodesage platform olyan, mint egy iránytű a mérnökök számára. Forradalmasítja azt, ahogyan a fejlesztők tájékozódnak a kódban, ezért a legösszetettebb rendszereket is képesek megérteni és egyszerűen frissíteni, akár előzetes projektismeret nélkül. Az nagyvállalati felhasználásra tervezett platform helyi (on-premise) üzemeltetést is támogat a felhős lehetőségek mellett, így biztosítva az adatbiztonságot és a jogszabályi megfelelést. A platform olyan előnyöket biztosít a felhasználói számára, mint az automatizált dokumentációkészítés, a modernizációs projektek leegyszerűsítése és az új csapattagok betanításának felgyorsítása.

Szakértői csapat egy összetett problémához

A Kodesage alapító csapata több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az nagyvállalati IT modernizáció és a szoftverfejlesztés terén. Dombi Gergely és Szurdi Miklós társalapítók korábban a legacy rendszerek modernizációjára specializálódott céget, a 300 fővel működő Sonrisát építették fel. Szilágyi György pedig 2021-ben exitált az egyik legsikeresebb magyar startupból, a titkosított vállalati kollaborációt lehetővé tévő Tresoritból. Ez a mély tapasztalat formálta a Kodesage küldetését: minimalizálni a költségeket és kockázatokat a legacy rendszerek fenntartásában és modernizációjában mestersétes intelligencia segítségével.

Befektetői bizalom egy merész vízióban

A befektetési kört vezető PortfoLion az utóbbi években több olyan startuppal működött együtt, akik eredményesen reformálták meg a nagyvállalati szoftverhasználat valamely területét. Jelenleg is a portfoliójukban van például a Seon és a FlowX.ai. A körben több nemzetközi angyalbefektető is részt vett, többek között három korábbi UiPath felsővezető is.

„Az elmúlt két évtized során több ezer sikeres céget láttunk felnőni, akik nagyvállalatokat segítettek innovációs törekvéseikben. Az elmúlt két év során megjelenő új generative AI eszközök lehetővé tették, hogy a modernizációs erőfeszítések egy új szegmense is termékesíthetővé váljon – így egy új jelentős piaci szegmens nyílt meg most már nem csak IT tanácsadók, hanem skálázható szoftver startupok számára is.”

– mondta Pálfalvi Márk, a PortfoLion befektetésért felelős vezetője.

A Kodesage a meglévő ügyfelek és futó pilot projektek mellett a finanszírozást arra használja, hogy továbbfejlessze platformját, és felgyorsítsa piacra lépési stratégiáját.

A Kodesage egyelőre az embereket segíti a régi rendszerek fejlesztésében. A platform fejlesztői azonban időtálló megoldást terveznek, megteremtve az alapokat ahhoz, hogy emberek mellett később autonóm AI agentek (mesterséges intelligencia algoritmusok) is optimalizálhassák a kódbázisokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!