Connect with us

Gazdaság

Klie Ferenc: Kudarcot nem ismerő mentalitás visz előre

klie ferenc
Klie Ferenc a Senso-Media Zrt Operatív Igazgatója

Folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat a cégek, a koronavírus-járvány teljesen átalakította a munkaszervezést, az elhúzódó gazdasági bizonytalanság pedig szinte egyik pillanatról a másikra írja át a rövid és hosszú távú stratégiákat. A vezetők sokrétű problémákkal néznek szembe.

Klie Ferenc a Senso-Media Zrt. operatív igazgatójának a vezetői szerep már csak a sokszor emlegetett sportolói múltja miatt is testhez álló. Igazi csapatember, aki hisz a people management fontosságában, és az adatalapú tervezésben. Vele beszélgettünk a mostani időszak kihívásairól.

A koronavírus-járvány markáns folyamatokat indított el a munkavállalók-munkaadók közti kapcsolatban, és ez nem egy időszakos jelenség. Gyorsan változik a piaci környezet, szinte állandó válsághelyzet van évek óta. Mi most a jó vezetői hozzáállás?

Őszinte leszek, én sem dolgoztam még ilyen intenzíven változó körülmények között. Az utóbbi pár évben mindannyiunknak muszáj volt beletanulnunk. Szokták mondani, hogy a természetben az alkalmazkodási képesség egy kifejezetten fontos tulajdonság, ami hosszú távon a túlélés, a fennmaradás záloga. Valahogy így van ez a jelenlegi gazdasági környezetben a munkavállalók és a cégek szintjén is. Mi a Senso-Media Zrt-nél törekszük arra, hogy minden kihívást sikerrel vegyünk ezzel a szemléletmóddal, igyekszünk rugalmasak lenni, és nyitottan állni a változásokhoz.

Sok cégnek át kellett szerveznie a munkát. Jelentett ez kihívást nektek is?

Munkarend és működés tekintetében – ahogy nagyon sok más cég – mi is átálltunk a hibrid működésre.
Az utóbbi évek változásainak következtében megjelent a piacon az igény a „home office-jellegű” munkavégzésre, amit mi is elfogadtunk és támogatunk. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott részben biztosított az otthonról történő munkavégzés. Vannak olyan munkakörök, vagy olyan feladatok persze, melyek “megkövetelik” a személyes jelenlétet, amihez természetesen biztosítjuk munkavállalóinknak a legmegfelelőbb,  és komfortos környezetet.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy cégünk dolgozóinak nagy része szeret bejárni az irodába, éppen ezért egy kifejezetten különleges, egyedülálló irodaház és munkakörnyezet kialakításán dolgozunk már egy ideje, amiről majd később szívesen beszámolok.

Felértékelődött a lojalitás, de a munkavállalók megtartása manapság nem egyszerű. Hogyan lehet megtartani az értékes munkaerőt?

Úgy érzem, hogy kivételesen jó csapat dolgozik most a Senso-Mediában. Kollégáimmal nap, mint nap arra törekszünk, hogy az anyagi megbecsülés mellett az egyéb motivációt biztosító elemek is átlag felettiek legyenek nálunk. Ebben az időszakban különös figyelmet szentelünk az emberi kapcsolatokra és az empatikus hozzáállásra. A mai világban a people management minden területe felértékelődött és emellett a szemléletmódot is érdemes finomhangolni. Még fontosabbá vált például emberközeli hozzáállás, ami persze nem hathat a teljesítményre. Inkább annyit tesz, hogy még empatikusabban próbáljuk kezelni a munkavállalóink egyéni kihívásait is, amelyek nem csak szakmai jellegűek lehetnek.

A home office felborította rengeteg cég életét, sokan érezték vezetőként, hogy nincs rálátásuk a dolgozóik valódi munkavégzésére.

Őszintén a kezdeti időszakban nekem is nehéz volt feldolgozni, hogy nem mindenre van feltétlenül rálátásom. Bár nem tartozom a szakma “nagy öregjei” közé, de még én is abban a korban szocializálódtam, amikor az a sztereotípia élt a fejekben, miszerint csak az dolgozik, aki az asztalánál ül. Ez ma már nem így van. Vezetőként nélkülözhetetlen, hogy bizalmat adjunk a csapatunkban dolgozóknak, fontos viszont, hogy ez nem egyenértékű a laza elvárásokkal.

A munkavállalók ezzel szemben gyakran érezték azt, hogy a munka végleg összecsúszott a magánélettel.

Természetes, hogy ilyenkor van, akinek jobban összecsúszik a magánélet a munkával, ami nem szerencsés. Mi kötetlen, vagy facilitált beszélgetések során szoktuk megosztani egymással a praktikákat, hogy miképpen lehet jól elválasztani a kettőt. Hozzátenném, hogy mindez néha home office nélkül is nehéz. Ma már ott tartunk, hogy érezzük, tudjuk egymásról, hogy kinek, milyen feladattípusnál, milyen lokációs munkavégzés lenne jobb. Vannak munkatársaink, akik otthon fókuszáltabbak, és olyanok is, akik jellemzően az irodai környezetben összpontosítják könnyebben figyelmüket a teendőkre. Ma már a feladat- és erőforrásmenedzsmentben is figyelembe vesszük ezeket a tényezőket.

Sokan féltek attól, hogy a megváltozott körülmények miatt sérül a csapatszellem a munkahelyeken, neked milyen tapasztalataid vannak?

Én azt érzem, hogy nálunk a csapategység nem sérült. Inkább úgy látom, hogy a “közös” nehézségek néha még jobban összekovácsolják a közösséget. Persze szakmai tekintetben a legkisebb dolgok is felértékelődtek. Gondolok itt akár a meetingek tematikájára, a feladatok tipologóiájára, vagy akár a time menedzsmentre. Meglátásom szerint a szakmai működésbe is implementálható a csapat összetartását fokozott mértékben szem előtt tartó gondolkodásmód. Ezek mellett természetesen a kötetlen (vagy szervezett) együtt töltött közös, munkától független idő is erősíti a kohéziót.

Korábban a tervezésnek fontos szerepe volt egy cég életében. Sok hosszú távú stratégia került az elmúlt években a kukába, a vállalatok folyamatos újratervezésben, sőt akár rögtönzésben vannak. Rólad lehet tudni, hogy a stratégiaalkotás fontos számodra, és az A mellett B- és C-terveid is szoktak lenni. Mennyire lehet manapság tervezni, meddig lát előre egy vezető? Érdemes még hosszú távú stratégiákat kidolgozni?

A már említett kihívások mellett talán ez a legnagyobb feladat ma vezetőként. A lehetséges csapásvonalak mérlegelése és a folyamatos finomhangolás érdekében mi – ahogy mindenki – heti szinten egyeztetünk a felső vezetéssel és a tulajdonosainkkal. Valóban szeretek mindenre felkészülni, ami persze nem lehetséges, de valahogy én úgy gondolkodtam már régen, a tanulmányaim alatt is, hogy az izguljon, aki nem készült. Persze ez csak vicc, de azért van igazság benne. A munkaköröm egyik legizgalmasabb feladata a stratégia-alkotás, és a megalkotott terv elemeinek összehangolása, majd gyakorlatba ültetése. Az biztos, hogy a költségmenedzsment és a hatékonyság növelése végképp felértékelődött ebben az időszakban és még nagyobb erőbefektetést és odafigyelést igényel.

Lehet még hinni az adatoknak?

Továbbra is kifejezetten hiszek az adatalapú menedzsmentben. Nyilvánvalóan a mai körülmények között az adatokat is fenntartásokkal kell kezelni. Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy prognózisra, és arra épített stratégiára van szükség minden esetben. Igen, előfordulhat, hogy még több verzióra, szcenárióra kell hogy készüljünk, illetve az alapvető elképzeléseket kellőképpen érdemes flexibilisen kialakítani. Nagyon veszélyes, de egyúttal izgalmas helyzet, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk még. Vezetői hozzáállásban most a gyors reakció, illetve a kudarcot nem ismerő mentalitás, ami célravezető ebben az időszakban. Úgy érzem, hogy kollégáimmal ebben is hasonlítunk.

Nemrég új pozícióba kerültél, operatív igazgatóként, mennyiben változott a feladatköröd? Mik a legfontosabb hangsúlyváltások a munkádban?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kibővült a felelősségi köröm. Üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatóként eddig az értékesítés (hazai és nemzetközi összes csatorna), a marketing, valamint a projekt- és a termékmenedzsment területekért voltam felelős. Ez a tavalyi év utolsó negyedévében kibővült a hardver tervezési osztállyal, továbbá 2022 decembere óta együtt dolgozom a szoftverfejlesztési és grafikai osztállyal is, valamint a HR- és irodavezetési osztállyal. Örülök, hogy éppen cégünknek ezen részei kerültek hozzám, mert mindegyik területhez van személyes kötődésem. A létszám jelentősen növekedett persze, és még inkább összetett a munkaköröm, de ezzel is a hatékonyságunkat szerettük volna növelni a kooperáció további fokozása mellett. Bízva abban, hogy cégünk ezzel a változással még eredményesebb lesz, kifejezetten izgatottan kezdtem bele ebbe a számomra komoly szakmai kihívásba. Természetesen első lépésként mi mással kezdhettük volna a munkát, mint az év megtervezésével minden osztályon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le. 

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla. 

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma

Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu  pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.

Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.  

Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet. 

Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön 

A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma. 

Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb. 

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter. 

A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek 

A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti. 

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték. 

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre. 

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter. 

Az 5 százalékos hitel sem segít 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van. 

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

  • Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
  • Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
  • Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
  • TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
  • + a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss