Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Idén megnyúlik a banki adósok fekete listája

adósok

Bár néhány éve még mindenki boldogan elfogadta volna azt, hogy a fennálló hitelállomány 1,5-4 százalékát teszi ki a legalább 90 napja nem fizetett lakossági hitelek aránya, ám a BiztosDöntés.hu arra figyelmeztet, hogy az általános moratórium lezárultával már megjelentek a fizetőképesség romlására utaló jelek, ráadásul az idén arányaiban biztos nőni fog a rossz adósok köre.

A hiteltörlesztési moratórium lezárultával sem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok részaránya, sőt öt éve stabilan csökken a banki adóslistán (a Központi Hitelinformációs Rendszerben – KHR) nyilvántartott mulasztással bíró hitelszerződések száma. A nyilvántartásokat kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint tavaly év végén 680 ezer olyan hitelszerződés volt Magyarországon, amelynél az adósok mulasztásba estek, és amely ügylet még nem záródott le. Egy évvel korábban, 2021 végén még 15 százalékkal több, 797 ezer fennálló mulasztást tartott nyilván a KHR – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Emellett, ha szerény mértékben is, de 257 ezerről 252 ezerre csökkent azon szerződések száma is, ahol az adós ugyan mulasztásba esett, de valamilyen módon a hitelszerződés lezárásra került.

A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, akinek a mindenkori minimálbért meghaladó tartozása van valamelyik hitelintézet felé, amelynek kifizetésére a bank 90 napot meghaladó időtartam óta vár – ezek az aktív mulasztások. Aki a mulasztása miatt felkerül a negatív listára, az a törlesztés helyreállása után sem kerül le róla egyből. Abban az esetben, ha az adós később visszatér a fizetéshez és rendben letörleszti a hitelét (így a banknak nem kell leírnia veszteséget), a hitelszerződés lezárását követően egy évvel törlődnek ki adatai a negatív adóslistáról.

Abban az esetben, ha a törlesztés nem állt helyre, vagy épp csalás, visszaélés történt és a bank a szerződés felmondása, s a követelés behajtása vagy épp értékesítése mellett veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, akkor az adós adatai 5 évig a KHR listán maradnak. Ezt azért érdemes elkerülni, mert a kereskedelmi bankok üzletszabályzata sem aktív, sem passzív (lezárt) mulasztással bíró ügyfél esetében nem teszi lehetővé további kölcsön folyósítását.

Kilenc hónap alatt duplázódott a megcsúszó hitelek állománya

A darabszámot tekintve tehát nincs ok az aggodalomra. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a teljes lakossági hitelportfólión belül az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a kölcsönükkel már a KHR-be kerülés mértékét jelentő 90 napot meghaladóan tartozó ügyfelek hitelállománya. Miután az általános moratórium 2021 novemberéig védte az adósokat, a mulasztásba csúszott adósok döntő része 2022 februárjáig nem juthatott a banki feketelistára. Ennek köszönhető, hogy a bővülés zöme a kevesebb, mint 1 éves elmaradásban lévő ügyfeleknél mutatható ki – emlékeztetett Gergely Péter. A 91-365 napos csúszásban lévő hitelállomány a 2021. decemberi bruttó 35,4 milliárd forintról több mint duplájára, 79,5 milliárd forintra nőtt kilenc hónap alatt. Fontos ugyanakkor látni, hogy a teljes hitelállomány arányában ez a szám még mindig hihetetlenül kedvezőnek számít: 2014-ben a teljes hitelállomány 19 (!) százaléka esetében állt fenn 90 napot meghaladó törlesztési elmaradás.

A személyi hitelek a feketelista élén

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ma a legnagyobb gond a személyi hiteleknél tapasztalható. A legalább 90 napja nem fizető hitelállomány itt a teljes fennálló tartozás közel 4 százalékát teszi ki. Ez persze messze van a 2012-es 21 százaléktól, ám figyelmeztető, hogy 2018. III. negyedéve óta nem volt ilyen magas a huzamosabb ideje tartozók aránya. A teljes KHR-érett állomány 35,7 százaléka személyi hitel, ezen belül is figyelmeztető, hogy a 91-365 napos késedelemben lévő ügyfelek 79,5 milliárd forintos tartozásának 47 (!) százaléka köthető a személyi kölcsönökhöz. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos bruttó hitelállományon belül a második legnagyobb szeletet a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 18,7 százalékos részaránnyal. A piaci lakáshitelekhez köthető a KHR-érett tartozások 15,5 százalékát, közel 23 milliárd forintot, míg a támogatott lakáshitelek esetében 13,5 milliárd forintot, a teljes késedelmes állomány 9,1 százalékát nem törlesztették már egy negyedéve az érintett adósok 2022. szeptember végén.

Biztosan megugrik a nem fizető állomány

Gergely Péter szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban mindenképp növekedésnek indul majd. Ennek csak egyik oka lesz az, hogy a már késedelembe esett ügyfelek jó része számára a mostani rendkívül magas infláció mellett nehéz lesz a visszatérés és épp ugyanezen okok miatt még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel. A romlás másik oka az lesz, hogy a hitelállomány bővülése idén drasztikusan lecsökken majd, emiatt kevesebb új, természetesen még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint a korábbi években, aminek következtében önmagában is emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya – figyelmeztet a pénzügyi szakértő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban

Tizedik működési évét megkezdve többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban a TC2.

A döntést az elmúlt egy év sikeres szakmai együttműködése alapozta meg, amely során a két vállalat több felhő-natív rendszer megvalósítását igénylő projekten dolgozott együtt.

Az akvizíció célja, hogy a TC2 platformszintű mérnöki és felhőüzemeltetési szakértelmét alkalmazásmodernizációs és alkalmazásfejlesztési képességekkel egészítse ki, és ügyfelei számára a teljes életciklus mentén egységes, üzleti fókuszú szolgáltatást nyújtson. A lépés a vállalat tudatosan felépített fejlődési ívének következő állomása.

A TC2 az elmúlt tíz évben szakértői indulásból regionálisan is releváns, nagyvállalati fókuszú technológiai partnerré vált. Egyre erősebben jelent meg az az ügyféligény, hogy a stabil, skálázható felhőplatformokra épülő rendszerek mellett az alkalmazások modernizációja és fejlesztése is egységes szemléletben, egy kézben valósuljon meg.

A TC2 2024-ben kezdett szorosabban együttműködni a Kombinat IT Services-szel olyan projektekben, ahol a modern fejlesztési és DevOps technológiák magas szintű ismerete, valamint a nagyvállalati környezetben elvárt szállítási minőség egyaránt kulcsszerepet kapott. A Kombinat web-, mobil-, adat- és IoT-fejlesztési tapasztalata, valamint felhő-natív architektúrák és AI-alapú alkalmazásmodernizációs megoldások terén szerzett szakértelme egészíti ki a TC2 platformszintű mérnöki tudását.

„Az elmúlt egy év közös munkája egyértelművé tette számunkra, hogy a platformszintű gondolkodás és az alkalmazásfejlesztési szemlélet integrálása valódi ügyfélértéket teremt. Az alkalmazásokba integrált, üzleti célokra szabott innovatív megoldások és ezek teljeskörű fejlesztés- és üzemeltetés támogatása révén ügyfeleink számára mérhető versenyelőnyt biztosítunk”

– mondta Sepsy Károly, a TC2 üzletfejlesztési vezetője.

A többségi tulajdonszerzéssel a TC2 célja a már bizonyított közös képességek szervezeti szintű integrálása. Az egységes működés ügyféloldalon rövidebb fejlesztési ciklusokat, kisebb szállítási kockázatot és egyértelmű felelősségvállalást jelent, különösen komplex nagyvállalati és államigazgatási környezetben.

„Egy bizonyos érettségi szint felett nem csak az a kérdés, mit teszünk a szolgálatásfejlesztés során, hanem az is, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani ugyanazt a gondolkodásmódot, minőséget és felelősségvállalást a teljes értéklánc mentén. Ez a lépés erről szól”

– tette hozzá Révész Róbert, a TC2 társalapítója és CEO-ja.

A TC2 a közös képességek további mélyítésére, a felhő-natív fejlesztések és a komplex vállalati megoldások erősítésére, valamint regionális jelenlétének bővítésére fókuszál. A jubileumi év így egy új, integrált növekedési fejezet kezdetét jelenti.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Első lakás vásárlása A–Z-ig: hitel, önerő, támogatások, rejtett költségek

első lakás vásárlása

Első lakást venni ma Magyarországon egyben életcél és stresszforrás. Az ingatlanárak magasak, a szabályok folyamatosan változnak, közben mindenki mást mond: „most kell venni”, „most tilos venni”, „inkább bérelj”.

A bizonytalanság helyett érdemes számokban, konkrét szabályokban és átlátható lépésekben gondolkodni. Ebben segítünk: végigmegyünk azon, hogyan néz ki egy reális első lakás-projekt 2025-ben – hitellel, önerővel, támogatásokkal és azokkal a költségekkel, amelyekről kevesebbet beszélnek.

Mit jelent valójában az, hogy „első lakás”?

A hétköznapi értelemben „első lakás” az, amikor most vásárolod meg az első saját otthonodat – ezt megteheted egyedül és párként is.

A támogatásoknál és kedvezményes hiteleknél azonban külön fogalom az „első közös otthon” és az „első lakástulajdon”:

  • CSOK Plusz esetén az „első közös otthon” azt jelenti, hogy a házaspárnak korábban nem volt olyan lakása, amelyben mindkét igénylőnek tulajdoni hányada volt.
  • Otthon Start programnál az a fő szempont, hogy ez legyen az első saját lakástulajdonod, legfeljebb meghatározott kivételekkel (pl. kis mértékű örökölt résztulajdon).

A gyakorlatban ez annyit jelent: hiába bérelsz évek óta, a támogatott konstrukciók szemében akkor „első lakásos” ügyfél vagy, ha eddig nem volt érdemi lakástulajdonod, és most szeretnél végre saját otthont.

Mennyi önerőre kell készülnöd – papíron és a valóságban?

A nagy kijózanító pont általában itt jön el: a bank nem finanszírozza a teljes vételárat.

  • A jegybanki adósságfék-szabályok miatt a legtöbb esetben legfeljebb 80%-ig mehet a hitel, azaz minimum 20% önerőt várnak el.
  • CSOK Plusz és Otthon Start esetén – a jogszabályi könnyítéseknek köszönhetően – akár 10% önerővel is elérhető a támogatott hitel, ha a banki kockázatvállalás ezt lehetővé teszi.

Ez azonban csak a „papíron szükséges” önerő. A valódi önerő akkor derül ki, ha hozzászámolod:

  • az ügyvédi díjat,
  • a közjegyzőt, értékbecslést, földhivatali díjakat,
  • a felújítás és bútorozás költségét,
  • és legalább 3–6 hónapnyi vésztartalékot, amit nem költesz lakásra.

Egy 60 milliós lakás esetén a 20% önerő 12 millió forint. Ha ehhez hozzácsapsz mondjuk 2–4 milliót felújításra, bútorra, plusz a járulékos költségekre, valójában 14–16 millió forint körüli saját forrásra van szükséged egy biztonságos tranzakcióhoz.

Mit néz a bank, amikor lakáshitelt kérsz?

1. Jövedelem és terhelhetőség

A banknak nem az a kérdés, hogy „akar-e neked hitelt adni”, hanem hogy hosszú távon bírni fogod-e a törlesztést. Ezért részletesen átnézik:

  • a munkaviszonyodat (határozatlan vs. határozott, próbaidő, vállalkozói múlt),
  • a jövedelem nagyságát és stabilitását,
  • a meglévő hiteleidet, hitelkereteidet, hitelkártyáidat,
  • a háztartás teljes terheltségét (ha ketten igényeltek).

A Magyar Nemzeti Bank szabálya alapján meghatározott a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), ami plafont szab annak, hogy a nettó jövedelmed hány százaléka mehet hiteltörlesztésre. A bank akár ennél szigorúbb belső limitet is használhat, ezért fordul elő, hogy a kalkulációkhoz képest kevesebb hitelt engednek.

2. Ingatlan értéke – nem a hirdetés dönt

Hiába hirdetik a lakást 60 millióért, a bank a saját értékbecslője által megállapított forgalmi értékből indul ki. Ha a szakértő szerint reálisan csak 54 milliót ér, akkor:

  • a hitel maximuma erre a 54 millióra számolódik,
  • a különbözetet neked kell kipótolni plusz önerőből.

Ez az a pont, ahol sokan kénytelenek újraírni a költségvetést, vagy olcsóbb lakást keresni.

3. Futamidő és kamat – miért fontos a 3%?

Első lakásnál a legtöbben hosszú futamidőt (20–25 év) választanak, hogy a havi törlesztő beleférjen a fizetésbe. Ez önmagában nem probléma, ha tudatosan kezeled.

A kulcskérdés inkább az, hogy:

  • piaci lakáshitelt választasz (változó kamatkörnyezettel), vagy
  • államilag támogatott, fix 3%-os konstrukciót tudsz igénybe venni.

A CSOK Plusz egy legfeljebb 3%-os fix kamatozású, akár 50 millió forintig felvehető lakáshitel gyermekvállaló házaspároknak. A második és harmadik gyermek után tőkeelengedés is jár, gyermekenként akár 10-10 millió forinttal.

Az Otthon Start program pedig egy fix 3%-os kamatozású, maximum 50 millió forintos, legfeljebb 25 éves futamidejű, kifejezetten első lakástulajdon szerzését célzó lakáshitel, amelyhez elég lehet akár 10% önerő is. Jelentős különbség, hogy ezt házasság és gyermekvállalás nélkül, egyedülállóként is igényelheted.

Piaci hitelekhez képest ez a két konstrukció a mostani kamatkörnyezetben több tízezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőt jelenthet ugyanarra a hitelösszegre.

Milyen támogatásokra számíthatsz első lakásnál?

CSOK Plusz – családalapítás mellé 3%-os hitel és tőkeelengedés

A CSOK Plusz lényege:

  • házaspárok vehetik igénybe,
  • legalább egy vállalt vagy meglévő gyermek kell,
  • a hitelösszeg a gyerekszámtól függ:
    • 1 gyermek: max. 15 millió forint,
    • 2 gyermek: max. 30 millió forint,
    • 3 gyermek: max. 50 millió forint,
  • a kamat legfeljebb 3%, 10–25 éves futamidővel.

A második és minden további újonnan született gyermek után a tőketartozásból 10–10 millió forintot elengedhetnek, így a futamidő végére akár érdemben csökkenhet a visszafizetendő összeg.

Otthon Start – 3%-os fix kamat azoknak is, akik nem CSOK-képesek

Az Otthon Start lakáshitel azok számára jelent nagy lehetőséget, akik:

  • első saját lakásukat veszik,
  • nem feltétlenül házasok, nem biztos, hogy vállalnak gyermeket,
  • de szeretnének a magas piaci kamatok helyett fix, 3% körüli támogatott kamattal hitelt felvenni.

A főbb paraméterek:

  • fix, legfeljebb 3%-os kamat,
  • maximum 50 millió forintos hitelösszeg,
  • legfeljebb 25 éves futamidő,
  • alacsonyabb minimális önerő (akár 10%),
  • a 2025. novemberi rendeletmódosítások után a jogosultsági feltételek több ponton enyhültek, például az elvárt önerő és az igénybe vehető adóstársak köre is rugalmasabb lett.

Babaváró hitel – extra segítség az önerőhöz

A Babaváró továbbra is szabad felhasználású, gyermekvállaláshoz kötött, kamattámogatott hitel, amelynek összegét sokan beforgatják önerőként lakásvásárlásba. Ha a bank elfogadja, ez gyakorlatilag:

  • javítja az önerő arányát,
  • kombinálható CSOK Plusszal vagy Otthon Starttal is.

Illetékmentesség – láthatatlan, de nagyon nagy tétel

CSOK Plusz esetén a program egyik fontos előnye, hogy az így vásárolt ingatlan után nem kell 4%-os vagyonszerzési illetéket fizetni. Egy 60 milliós lakásnál ez 2,4 millió forint megtakarítást jelent.

Otthon Startnál az illetékmentesség szabályai részben eltérhetnek, ezért mindig friss, banki vagy hivatalos forrásból érdemes tájékozódni a konkrét ügylet előtt.

A rejtett költségek, amik meg tudják borítani a költségvetést

Első lakásnál nagyon sokan kizárólag a vételár + hitel kombinációban gondolkodnak, majd meglepődnek, hogy elfogy a pénz, mire kulcsra kész az otthon.

A leggyakoribb, alábecsült tételek:

Ügyvédi díj

Az adásvételi szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie, hitel esetén a dokumentáció bonyolultabb. A díj jellemzően:

  • a vételár 0,5–1%-a, vagy
  • fix, 150–300 ezer forint közötti összeg.

Értékbecslés, közjegyző, földhivatal

Az értékbecslés díja több tízezer forint, a közjegyzői okirat a hitelszerződésnél akár százezres nagyságrend, a földhivatali eljárások is külön tételek – együtt könnyen elérik a félmilliós nagyságrendet.

Felújítás és bútor

Egy 50–60 m²-es lakásnál egy „nem luxus”, de kulturált szintű:

  • festés,
  • kisebb műszaki javítások,
  • konyha- és fürdőszoba-ráncfelvarrás,
  • alap bútorozás

nagyon könnyen 3–5 millió forintba kerül. Ha ezt nem számolod bele induláskor, szinte biztos, hogy túlnyújtózol a takarón.

Biztosítások

Lakásbiztosítás nélkül nem kapsz jelzáloghitelt. Emellett a bank élet- vagy hitelfedezeti biztosítást is javasolhat. Ezek együtt:

  • havi 5–20 ezer forint plusz,
  • ami 20–25 év alatt több százezer–milliós tétellé nő.

Lépésről lépésre: így érdemes felépíteni az első lakás projektet

  1. Számolj, mielőtt beleszeretsz egy lakásba

Első lépésként ne a hirdetési oldalakra menj fel, hanem egy lakáshitel kalkulátor használatával nézd meg:

  • mekkora hitelösszeg fér bele a jövedelmedbe,
  • milyen törlesztőre számíthatsz 15, 20 vagy 25 éves futamidő mellett,
  • mi történik, ha a CSOK Plusz vagy az Otthon Start 3%-os kamata helyett piaci hitelt kellene felvenned.

Ha a számok kijózanítóak, még mindig olcsóbb most módosítani a terveken, mint később eladósodva kapkodni.

  1. Előminősítés – ne a banknál derüljön ki, hogy kevés

Érdemes előzetes hitelbírálatot kérni. Így:

  • nagyjából látod, mekkora hitelre számíthatsz,
  • tudni fogod, hogy jogosult lehetsz-e CSOK Pluszra vagy Otthon Startra,
  • az eladó felé komolyabb vevőként tudsz megjelenni.
  1. Lakáskeresés a valódi kereten belül

Ha a számítások szerint 60 milliós projekt fér bele, ne 65-70 milliós lakásokat nézegess, „majd csak megoldjuk” alapon. Számolj azzal is, hogy az értékbecslő lehet óvatosabb az árral.

  1. Szerződéskötés: ne csak az árra figyelj

A foglaló (tipikusan a vételár 10%-a) mellett az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni:

  • milyen feltételekkel léphetsz vissza, ha a bank elutasít,
  • meddig kell beadni a hitelkérelmet,
  • mik a folyósítás határidői.

Ezek a mondatok sok milliós vitahelyzetet tudnak megelőzni.

  1. Hitel és támogatások igénylése profi háttérrel

CSOK Plusz, Otthon Start, Babaváró, piaci hitel – mindegyik más szabályrendszer, határidő és dokumentumcsomag. Érdemes olyan pénzügyi portált vagy tanácsadót választani, aki:

  • nem egyetlen bank termékét „tolja”,
  • hanem több bank lakáshitel-ajánlatát hasonlítja össze,
  • és segít abban, hogy a támogatott 3%-os konstrukciókból hozd ki a maximumot.
  1. Folyósítás, birtokbaadás, átírás

Ha minden feltétel teljesült, a bank folyósít, az eladó átadja a lakást, a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogodat és a jelzálogjogot. Itt már „csak” az a feladat, hogy:

  • az órák állását jegyzőkönyvben rögzítsétek,
  • elindítsd az átírásokat (víz, gáz, villany, távhő, közös költség),
  • és elkezdődhessen a felújítás-bútorozás.

Miért érdemes független pénzügyi portálon keresztül kalkulálni?

Első lakásnál nem pár ezer forint különbségről beszélünk. Ha rosszul választasz hitelt, konstrukciót vagy futamidőt, az:

  • havonta akár 20–40 ezer forinttal magasabb törlesztőt,
  • teljes futamidőre vetítve pedig milliós többletet is jelenthet.

Egy független pénzügyi portál:

  • lakáshitel kalkulátor segítségével megmutatja, mennyi hitelt kaphatsz,
  • külön ki tudja számolni a CSOK Plusz és az Otthon Start 3%-os hiteleinek hatását,
  • segít abban, hogyan kombináld a támogatott hiteleket a piaci megoldásokkal,
  • és előre jelzi, ha valamilyen feltétel miatt egy-egy banknál biztosan elbuknál.

Az első lakásvásárlás életed egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Nem kell fejből tudnod a jogszabályokat és a banki apróbetűs részt, de érdemes a számokkal tisztában lenni, mielőtt aláírod az adásvételit. Ebben egy jól felépített, naprakész pénzügyi portál és egy okosan használt lakáshitel kalkulátor adhat olyan biztonságot, amire egy ekkora döntésnél valóban szükség van.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak

A kormány közzétette az Otthoni Energiatároló Program részletes pályázati felhívását, amelynek célja, hogy lakossági napelemes rendszerekhez energiatároló berendezések telepítését támogassa vissza nem térítendő, legfeljebb 2,5 millió forint támogatással.

A támogatást olyan magánszemélyek igényelhetik, akiknél a beruházás helyszíne magyarországi lakóingatlan, és akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel vagy annak telepítését vállalják. A pályázat fontos lehetőséget kínál a zöldenergia hatékonyabb felhasználására és a háztartások energia-önellátásának növelésére. Ugyanakkor a beruházás sikerét és hosszú távú megtérülését nagymértékben befolyásolják a technikai megoldások, a kivitelezési döntések és a választott gyártók, ezért a Manap javaslataival abban kíván segítséget nyújtani, hogy a pályázók megalapozott döntéseket hozhassanak, és csökkentsék az energiatároló rendszerekhez kapcsolódó kockázatokat.

A program jelentős lehetőség a háztartások energiafüggetlenségének növelésére és rezsiköltségeik csökkentésére, ugyanakkor a műszaki megvalósításban szakmai körültekintést igényel. Ezért a MANAP tudatos döntéshozatalra hívja fel a pályázók figyelmét, különösen a kivitelezőválasztás, a gyártói háttér értékelése, és az eszközök telepítési helyének műszaki és biztonsági szempontjai vonatkozásában. A pályázat 2026. február 2-án 10:00 órakor indul, és részletes feltételei elérhetők a kormany.hu/otthonienergiatarolo oldalán.

A 2026. február 2-án induló első pályázati szakaszban nem szükséges kivitelezőt választani.

A pályázati felhívás értelmében a támogatási kérelem benyújtásához nem szükséges előzetesen kivitelezőt kijelölni vagy szerződést kötni. A kiírás szerint a szerződéskötésre csak az igazolási szakaszban (2026. március 16-tól kezdődően) lesz szükség, így fontos időt szentelni arra, hogy a kivitelező listán szereplő vállalkozások ajánlatait alaposan megvizsgálják és értékeljék a műszaki tartalom, ár és megbízhatóság alapján.

Ajánlott:

  • több kivitelezőtől ajánlatot kérni,
  • alternatív műszaki megoldások (különböző gyártók, típusok) esetén is több variációt bekérni,
  • a kivitelező hátterét, referenciáit, tapasztalatát és műszaki alkalmasságát szakmai szempontok mentén összehasonlítani.
  • meggyőződni arról, hogy a meglévő rendszerhez illeszkedő műszaki megoldást tud-e ajánlani, mert egy meglévő rendszer átépítése/módosítása komolyabb szakértelmet kíván, mint egy teljesen új rendszer kiépítése.

Gyártói háttér és termék-összehasonlítás fontossága

A támogatott energiatároló rendszerek eszközkiválasztása hosszú távra szóló döntés,

  • érdemes több gyártó termékét összehasonlítani garanciális feltételek, műszaki adatok és valós piaci jelenlét alapján,
  • külön figyelmet érdemel, hogy a gyártó rendelkezik-e európai/hazai, magyar nyelvű támogatási háttérrel, technikai ügyféltámogatással, elérhető szervizzel,
  • a jelentősen olcsóbb termékek esetén különösen alapos gyártói és megfelelőségi vizsgálat javasolt.

Telepítés és elhelyezés – műszaki és tűzvédelmi szempontok

A tárolók elhelyezésével kapcsolatban kiemelten fontos:

  • megkülönböztetni a beltéri és kültéri telepítési szabályokat,
  • betartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek előírásait (pl. tűzeseti lekapcsolás, jelölések, áramköri kialakítás, tűzjelző telepítése beltérben),
  • kiválasztani azt a helyet, ahol a berendezések biztonságosan, a hálózati és ingatlanállapotnak megfelelően telepíthetők, melyre a fenti szabályzat és irányelvek útmutatást adnak.

Tudatos döntés = hosszú távú megtérülés és biztonság

A lakossági energiatárolási pályázat kiemelkedő lehetőség a zöldenergia hatékonyabb hasznosítására és a háztartási önellátás növelésére. Azonban a technikai, szerződéses és gyártói döntések mind hozzájárulnak a beruházás hosszú távú sikeréhez és megtérüléséhez. A jelenlegi szabályozási és támogatási struktúra lehetővé teszi, hogy a pályázók lépésről lépésre, megfelelő információk birtokában hozzák meg döntéseiket — így maximálva a pályázatból és a beruházásból származó előnyöket és ami a tárolós rendszereknél még fontosabb, minimalizálva a kockázatokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss