Gazdaság

Idén megnyúlik a banki adósok fekete listája

Bár néhány éve még mindenki boldogan elfogadta volna azt, hogy a fennálló hitelállomány 1,5-4 százalékát teszi ki a legalább 90 napja nem fizetett lakossági hitelek aránya, ám a BiztosDöntés.hu arra figyelmeztet, hogy az általános moratórium lezárultával már megjelentek a fizetőképesség romlására utaló jelek, ráadásul az idén arányaiban biztos nőni fog a rossz adósok köre.

A hiteltörlesztési moratórium lezárultával sem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok részaránya, sőt öt éve stabilan csökken a banki adóslistán (a Központi Hitelinformációs Rendszerben – KHR) nyilvántartott mulasztással bíró hitelszerződések száma. A nyilvántartásokat kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint tavaly év végén 680 ezer olyan hitelszerződés volt Magyarországon, amelynél az adósok mulasztásba estek, és amely ügylet még nem záródott le. Egy évvel korábban, 2021 végén még 15 százalékkal több, 797 ezer fennálló mulasztást tartott nyilván a KHR – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Emellett, ha szerény mértékben is, de 257 ezerről 252 ezerre csökkent azon szerződések száma is, ahol az adós ugyan mulasztásba esett, de valamilyen módon a hitelszerződés lezárásra került.

A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, akinek a mindenkori minimálbért meghaladó tartozása van valamelyik hitelintézet felé, amelynek kifizetésére a bank 90 napot meghaladó időtartam óta vár – ezek az aktív mulasztások. Aki a mulasztása miatt felkerül a negatív listára, az a törlesztés helyreállása után sem kerül le róla egyből. Abban az esetben, ha az adós később visszatér a fizetéshez és rendben letörleszti a hitelét (így a banknak nem kell leírnia veszteséget), a hitelszerződés lezárását követően egy évvel törlődnek ki adatai a negatív adóslistáról.

Abban az esetben, ha a törlesztés nem állt helyre, vagy épp csalás, visszaélés történt és a bank a szerződés felmondása, s a követelés behajtása vagy épp értékesítése mellett veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, akkor az adós adatai 5 évig a KHR listán maradnak. Ezt azért érdemes elkerülni, mert a kereskedelmi bankok üzletszabályzata sem aktív, sem passzív (lezárt) mulasztással bíró ügyfél esetében nem teszi lehetővé további kölcsön folyósítását.

Kilenc hónap alatt duplázódott a megcsúszó hitelek állománya

A darabszámot tekintve tehát nincs ok az aggodalomra. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a teljes lakossági hitelportfólión belül az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a kölcsönükkel már a KHR-be kerülés mértékét jelentő 90 napot meghaladóan tartozó ügyfelek hitelállománya. Miután az általános moratórium 2021 novemberéig védte az adósokat, a mulasztásba csúszott adósok döntő része 2022 februárjáig nem juthatott a banki feketelistára. Ennek köszönhető, hogy a bővülés zöme a kevesebb, mint 1 éves elmaradásban lévő ügyfeleknél mutatható ki – emlékeztetett Gergely Péter. A 91-365 napos csúszásban lévő hitelállomány a 2021. decemberi bruttó 35,4 milliárd forintról több mint duplájára, 79,5 milliárd forintra nőtt kilenc hónap alatt. Fontos ugyanakkor látni, hogy a teljes hitelállomány arányában ez a szám még mindig hihetetlenül kedvezőnek számít: 2014-ben a teljes hitelállomány 19 (!) százaléka esetében állt fenn 90 napot meghaladó törlesztési elmaradás.

A személyi hitelek a feketelista élén

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ma a legnagyobb gond a személyi hiteleknél tapasztalható. A legalább 90 napja nem fizető hitelállomány itt a teljes fennálló tartozás közel 4 százalékát teszi ki. Ez persze messze van a 2012-es 21 százaléktól, ám figyelmeztető, hogy 2018. III. negyedéve óta nem volt ilyen magas a huzamosabb ideje tartozók aránya. A teljes KHR-érett állomány 35,7 százaléka személyi hitel, ezen belül is figyelmeztető, hogy a 91-365 napos késedelemben lévő ügyfelek 79,5 milliárd forintos tartozásának 47 (!) százaléka köthető a személyi kölcsönökhöz. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos bruttó hitelállományon belül a második legnagyobb szeletet a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 18,7 százalékos részaránnyal. A piaci lakáshitelekhez köthető a KHR-érett tartozások 15,5 százalékát, közel 23 milliárd forintot, míg a támogatott lakáshitelek esetében 13,5 milliárd forintot, a teljes késedelmes állomány 9,1 százalékát nem törlesztették már egy negyedéve az érintett adósok 2022. szeptember végén.

Biztosan megugrik a nem fizető állomány

Gergely Péter szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban mindenképp növekedésnek indul majd. Ennek csak egyik oka lesz az, hogy a már késedelembe esett ügyfelek jó része számára a mostani rendkívül magas infláció mellett nehéz lesz a visszatérés és épp ugyanezen okok miatt még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel. A romlás másik oka az lesz, hogy a hitelállomány bővülése idén drasztikusan lecsökken majd, emiatt kevesebb új, természetesen még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint a korábbi években, aminek következtében önmagában is emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya – figyelmeztet a pénzügyi szakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adósok banki biztonsdöntés bővülés listája

Up Next

AI-technológiák követése, hogy ne kerüljön hátrányba

Don't Miss

A Continental 21 millió forinttal támogatja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!