Gazdaság
Idén megnyúlik a banki adósok fekete listája
Bár néhány éve még mindenki boldogan elfogadta volna azt, hogy a fennálló hitelállomány 1,5-4 százalékát teszi ki a legalább 90 napja nem fizetett lakossági hitelek aránya, ám a BiztosDöntés.hu arra figyelmeztet, hogy az általános moratórium lezárultával már megjelentek a fizetőképesség romlására utaló jelek, ráadásul az idén arányaiban biztos nőni fog a rossz adósok köre.
A hiteltörlesztési moratórium lezárultával sem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok részaránya, sőt öt éve stabilan csökken a banki adóslistán (a Központi Hitelinformációs Rendszerben – KHR) nyilvántartott mulasztással bíró hitelszerződések száma. A nyilvántartásokat kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint tavaly év végén 680 ezer olyan hitelszerződés volt Magyarországon, amelynél az adósok mulasztásba estek, és amely ügylet még nem záródott le. Egy évvel korábban, 2021 végén még 15 százalékkal több, 797 ezer fennálló mulasztást tartott nyilván a KHR – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Emellett, ha szerény mértékben is, de 257 ezerről 252 ezerre csökkent azon szerződések száma is, ahol az adós ugyan mulasztásba esett, de valamilyen módon a hitelszerződés lezárásra került.
A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, akinek a mindenkori minimálbért meghaladó tartozása van valamelyik hitelintézet felé, amelynek kifizetésére a bank 90 napot meghaladó időtartam óta vár – ezek az aktív mulasztások. Aki a mulasztása miatt felkerül a negatív listára, az a törlesztés helyreállása után sem kerül le róla egyből. Abban az esetben, ha az adós később visszatér a fizetéshez és rendben letörleszti a hitelét (így a banknak nem kell leírnia veszteséget), a hitelszerződés lezárását követően egy évvel törlődnek ki adatai a negatív adóslistáról.
Abban az esetben, ha a törlesztés nem állt helyre, vagy épp csalás, visszaélés történt és a bank a szerződés felmondása, s a követelés behajtása vagy épp értékesítése mellett veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, akkor az adós adatai 5 évig a KHR listán maradnak. Ezt azért érdemes elkerülni, mert a kereskedelmi bankok üzletszabályzata sem aktív, sem passzív (lezárt) mulasztással bíró ügyfél esetében nem teszi lehetővé további kölcsön folyósítását.
Kilenc hónap alatt duplázódott a megcsúszó hitelek állománya
A darabszámot tekintve tehát nincs ok az aggodalomra. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a teljes lakossági hitelportfólión belül az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a kölcsönükkel már a KHR-be kerülés mértékét jelentő 90 napot meghaladóan tartozó ügyfelek hitelállománya. Miután az általános moratórium 2021 novemberéig védte az adósokat, a mulasztásba csúszott adósok döntő része 2022 februárjáig nem juthatott a banki feketelistára. Ennek köszönhető, hogy a bővülés zöme a kevesebb, mint 1 éves elmaradásban lévő ügyfeleknél mutatható ki – emlékeztetett Gergely Péter. A 91-365 napos csúszásban lévő hitelállomány a 2021. decemberi bruttó 35,4 milliárd forintról több mint duplájára, 79,5 milliárd forintra nőtt kilenc hónap alatt. Fontos ugyanakkor látni, hogy a teljes hitelállomány arányában ez a szám még mindig hihetetlenül kedvezőnek számít: 2014-ben a teljes hitelállomány 19 (!) százaléka esetében állt fenn 90 napot meghaladó törlesztési elmaradás.
A személyi hitelek a feketelista élén
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ma a legnagyobb gond a személyi hiteleknél tapasztalható. A legalább 90 napja nem fizető hitelállomány itt a teljes fennálló tartozás közel 4 százalékát teszi ki. Ez persze messze van a 2012-es 21 százaléktól, ám figyelmeztető, hogy 2018. III. negyedéve óta nem volt ilyen magas a huzamosabb ideje tartozók aránya. A teljes KHR-érett állomány 35,7 százaléka személyi hitel, ezen belül is figyelmeztető, hogy a 91-365 napos késedelemben lévő ügyfelek 79,5 milliárd forintos tartozásának 47 (!) százaléka köthető a személyi kölcsönökhöz. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos bruttó hitelállományon belül a második legnagyobb szeletet a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 18,7 százalékos részaránnyal. A piaci lakáshitelekhez köthető a KHR-érett tartozások 15,5 százalékát, közel 23 milliárd forintot, míg a támogatott lakáshitelek esetében 13,5 milliárd forintot, a teljes késedelmes állomány 9,1 százalékát nem törlesztették már egy negyedéve az érintett adósok 2022. szeptember végén.
Biztosan megugrik a nem fizető állomány
Gergely Péter szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban mindenképp növekedésnek indul majd. Ennek csak egyik oka lesz az, hogy a már késedelembe esett ügyfelek jó része számára a mostani rendkívül magas infláció mellett nehéz lesz a visszatérés és épp ugyanezen okok miatt még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel. A romlás másik oka az lesz, hogy a hitelállomány bővülése idén drasztikusan lecsökken majd, emiatt kevesebb új, természetesen még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint a korábbi években, aminek következtében önmagában is emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya – figyelmeztet a pénzügyi szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
You may like
-
Forma-1 versenyautókkal bővült a Hot Wheels palettája
-
Két új számítógépházzal bővül a Thermaltake The Tower sorozata
-
Schneider Electric Impact Zone – Újabb közösségi térrel bővült a BGE Külkereskedelmi Kara
-
Bővíti hazai e-mobilitási szolgáltatásait a Siemens Zrt.
-
Tovább bővült a Siemens füstérzékelő portfóliója
-
Töredékére csökkenhetnek a banki költségek – nem csak az alapszámlásoknak
Gazdaság
2,3 millió eurós befektetési kört zárt a magyar Kodesage, a nagyvállalati rendszereket modernizáló AI startup
Sikeresen zárta első, 2,3 millió eurós korai magvető befektetési körét a Kodesage.
A cég mesterséges intelligenciával támogatott platformja forradalmasítja és egyszerűsíti a nagyvállalatok elavult szoftveres rendszereinek modernizációját – mindezt magas adatbiztonsági standarok mellett. A csapat célja, hogy a befektetésnek köszönhetően továbbfejlessze a platformot, felgyorsítsa a megjelenést a nemzetközi piacokon és még több nagyvállalatot segítsen hozzá régi rendszereik megújításához. A befektetési kört neves nemzetközi angyalbefektetők részvétele mellett a PortfoLion vezette.
A megoldhatatlan megoldása: a legacy rendszerek kihívása
A Kodesage célja, hogy megoldást nyújtson a nagyvállalati IT egyik legnagyobb kihívására: az elavult, legacy rendszerek feltérképezésére, működtetésére és modernizálására. Ezek a rendszerek szorosan beágyazódtak a vállalati munkafolyamatokba, jelentős kockázatokat hordozva magukban, mint például az elavult technológia, hiányos dokumentáció, kulcsemberektől való függőség és teljesítményproblémák. A modernizáció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, hiszen az elavult rendszerek visszafoghatják a rendszerek sebességét, növelhetik a biztonsági kockázatokat és megemelhetik a karbantartási költségeket.
Ezeknek a rendszereknek a fenntartása folyamatos frissítéseket, javításokat és ad hoc megoldásokat igényel, ami növeli a kockázatokat és költségeket. A piaci felmérések szerint is sürgető a probléma: a Gartner jelentései rámutatnak, az alkalmazásmodernizáció 2023-ban és 2024-ben a banki IT-vezetők két legfontosabb prioritása között szerepelt, és a modernizációs szolgáltatások globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 75 milliárd dollárt.
Hogyan oldja meg a Kodesage a feladványt AI segítségével?
„A Kodesage-nél hiszünk abban, hogy a legacy szoftverek megértése és modernizációja nem kell, hogy véget nem érő küzdelemnek tűnjön. AI-alapú platformunk lehetővé teszi a csapatok számára, hogy egyszerűsítsék a modernizációs folyamatokat, így a szervezetek a technológiai lemaradásuk szélmalomharcszerű csökkentése helyett jövőorientált megoldások építésére koncentrálhatnak”
– mondta Dombi Gergely társalapító és vezérigazgató.
A Kodesage platform olyan, mint egy iránytű a mérnökök számára. Forradalmasítja azt, ahogyan a fejlesztők tájékozódnak a kódban, ezért a legösszetettebb rendszereket is képesek megérteni és egyszerűen frissíteni, akár előzetes projektismeret nélkül. Az nagyvállalati felhasználásra tervezett platform helyi (on-premise) üzemeltetést is támogat a felhős lehetőségek mellett, így biztosítva az adatbiztonságot és a jogszabályi megfelelést. A platform olyan előnyöket biztosít a felhasználói számára, mint az automatizált dokumentációkészítés, a modernizációs projektek leegyszerűsítése és az új csapattagok betanításának felgyorsítása.
Szakértői csapat egy összetett problémához
A Kodesage alapító csapata több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az nagyvállalati IT modernizáció és a szoftverfejlesztés terén. Dombi Gergely és Szurdi Miklós társalapítók korábban a legacy rendszerek modernizációjára specializálódott céget, a 300 fővel működő Sonrisát építették fel. Szilágyi György pedig 2021-ben exitált az egyik legsikeresebb magyar startupból, a titkosított vállalati kollaborációt lehetővé tévő Tresoritból. Ez a mély tapasztalat formálta a Kodesage küldetését: minimalizálni a költségeket és kockázatokat a legacy rendszerek fenntartásában és modernizációjában mestersétes intelligencia segítségével.
Befektetői bizalom egy merész vízióban
A befektetési kört vezető PortfoLion az utóbbi években több olyan startuppal működött együtt, akik eredményesen reformálták meg a nagyvállalati szoftverhasználat valamely területét. Jelenleg is a portfoliójukban van például a Seon és a FlowX.ai. A körben több nemzetközi angyalbefektető is részt vett, többek között három korábbi UiPath felsővezető is.
„Az elmúlt két évtized során több ezer sikeres céget láttunk felnőni, akik nagyvállalatokat segítettek innovációs törekvéseikben. Az elmúlt két év során megjelenő új generative AI eszközök lehetővé tették, hogy a modernizációs erőfeszítések egy új szegmense is termékesíthetővé váljon – így egy új jelentős piaci szegmens nyílt meg most már nem csak IT tanácsadók, hanem skálázható szoftver startupok számára is.”
– mondta Pálfalvi Márk, a PortfoLion befektetésért felelős vezetője.
A Kodesage a meglévő ügyfelek és futó pilot projektek mellett a finanszírozást arra használja, hogy továbbfejlessze platformját, és felgyorsítsa piacra lépési stratégiáját.
A Kodesage egyelőre az embereket segíti a régi rendszerek fejlesztésében. A platform fejlesztői azonban időtálló megoldást terveznek, megteremtve az alapokat ahhoz, hogy emberek mellett később autonóm AI agentek (mesterséges intelligencia algoritmusok) is optimalizálhassák a kódbázisokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke
Jelentősen erősödött a befektetői kedv a tavalyi év utolsó hónapjaiban a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon.
A kivételesen erős decembernek köszönhetően a régió befektetési piaca ismét átlépte a 10 milliárd eurós határt az év során. A teljes volumen 2024-ben 50%-kal bizonyult magasabbnak, mint az előző évben, és mivel a beruházók arra számítanak, hogy az év előrehaladtával felélénkül a piac, ezért idén további 15-20%-os növekedés várható – derült ki a CBRE Magyarország „Market Outlook 2025” című rendezvényén.
„Az ingatlanbefektetési felmérésünk alapján a nyugat-európai piacokon bérlakásba kívánnak a legtöbben fektetni, de nagyon optimista a hangulat a hoteleket illetően is. A tavalyi évben a közép-európai forgalom egyharmada kiskereskedelmi ingatlanokba áramlott, idén pedig a logisztika az egyértelmű kedvenc, ez hajthatja a piacokat. Az irodák megítélése méltánytalanul negatív, pedig a jelenlegi árazás mellett jó beszállási lehetőségek adódnak, különösen, hogy a fejlesztési volumen Európa-szerte alacsony”
– mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai piacelemzési igazgatója.
A kiskereskedelem és a szállodák iránti befektetési hajlandóság mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai piacokon tovább erősödött 2025-ben. A mesterséges intelligencia iránti erős kereslet hatására az adatközpontok népszerűsége tovább növekszik, de ez a trend Közép-Európában még nem jelentős. Régiónkban erősebb az egészségügyi és speciális lakhatási ingatlanok iránti kereslet (diákszálló, nyugdíjas otthon), ugyanakkor az elérhető kínálat szűkössége gondot okoz.
A felmérés erős optimizmust mutatott a befektetők körében: a megkérdezettek 70% arra számít, hogy a piaci aktivitás 2025 végére helyreáll, a közép-európai régióban valamivel később következhet be ez a felpattanás. A CBRE kutatása arra is rávilágított, hogy az európai befektetők már harmadik éve az Egyesült Királyságot tartják a legcsábítóbb célpontnak a kockázathozam-profil alapján. Ezt követi Spanyolország és Lengyelország. A városok szintjén London a legvonzóbb a nemzetközi tőke számára, a brit fővárost Madrid és Párizs követi. Varsó első ízben került be a top5 befektetői célpont közé az európai mezőnyben. A közép-európai tőke számára egyértelműen a lengyel piac a legkecsegtetőbb, ugyanakkor idén több tőkére számíthatunk a régión kívülről, aminek Magyarország is izgalmas célpontja lehet.
„A kelet- és közép európai régióban tevékenykedő befektetők fele azt tervezi, hogy idén növeli az ingatlanokba fektetett összeget, és most újra arra számítunk, hogy új tőke is felfedezi a régiót. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése a hazai befektetői körben is megfigyelhető. Az EU-n kívül a dél-afrikai és izraeli befektetési aktivitás erősödött a legjobban tavaly a régióban, idén mellettük megjelenhetnek a kínai befektetők is a kereskedelmi ingatlanpiacon – ezúttal nemcsak végfelhasználóként, hanem befektetőként is”
– tette hozzá Borbély Gábor.
„Az idei év az ingatlanbefektetések területén egyértelműen a logisztika éve lehet Magyarországon. Jelenleg közel félmilliárd euró összértékben dolgozunk ingatlanok értékesítésén, de a teljes éves forgalom akár jóval meg is haladhatja ezt az összeget, hiszen – például az irodák esetében – eladó termék nagyobb volumenben is elérhető. A következő hónapok valamennyi szereplő számára az aktív marketing időszakát hozzák el, hogy minél több tranzakció célegyenesbe forduljon, így ezek az ügyletek már az idei befektetési forgalmat növelhetik”
– összegezte Tim O’Sullivan, a CBRE Magyarország tőkepiaci főigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben
Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.
Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.
A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.
„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.
A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.
Megtérül a befektetés az AI-ba
A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.
A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.
További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.
A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.
A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja
A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.
Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.
Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán
Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).
A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében
Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben
Megújuló üzlethálózattal és egyedi tarifákkal indul a One Magyarországon
Samsung Vision AI és további újítások a CES 2025 First Look eseményén
CES 2025 – A Bosch termékei a hétköznapok minden területén jelen vannak
A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest
Járművekbe integrálható vezérlőplatformot mutat be az LG a 2025-ös CES-en
Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek
Csak okosan az okos ajándékokkal!
Mesterséges intelligencia segíti az ételkészítést és a főzési folyamat videós megörökítését az LG új háztartási gépeiben
Technokrata.hu
A jövő mérnökei csapnak össze a 2025. február 8-i RobonAUT versenyen
Akár 35 milliós kölcsön is támogatássá alakulhat – így kombináld a támogatásokat
Zyxel Networks: az AI és a WiFi 7 a 2025-ös év legfontosabb hálózati trendjei
Az ABB és a Wieland Electric együttműködik a moduláris építési mód hatékonyságának újradefiniálásában
Több egészségügyi kutatás-fejlesztés is sikerrel zárult a Széchenyi István Egyetemen
Sikeresen lezajlott a FIRST LEGO League jubileumi tatabányai regionális selejtezője
Szép csendben ennyi pénzt halmoztak fel egy év alatt a magyarok
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
A Samsung új hangprojektorokat mutatott be
Új szemléletű tenyésztéstechnológia projekt valósult meg a MATE Kaposvári Campusán
Műszaki-Magazin.hu
BME RobonAUT 2025 verseny február 8-án
Áprilisban nyitja kapuit az InnoElectro 2025
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
BME-s újítással lehetne fenntarthatóbb a hazai útépítés
Minőségi építőanyag: tévhitek, amelyek miatt rossz döntéseket hozunk
Magyarországra is megérkezett a világ első kereskedelmi forgalomban kapható humanoid robotja
Globális logisztikai ingatlanpiaci trendek
Újabb Schneider Electric üzem lett Példakép
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
Hulladékból érték: Városi bányászat a gyakorlatba ültetve
Ajánljuk
Friss
-
Gazdaság7 nap ago
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
-
Szórakozás2 hét ago
Hamarosan indul a 44. Magyar Filmszemle
-
Mozgásban2 hét ago
Fedezze fel a megújult Honda HR-V dinamikus stílusát!
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál
-
Ipar2 hét ago
Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR leleplezi a stílusos és erős teljesítményű HONOR X8c-t
-
Okoseszközök2 hét ago
A Knox Suite immár skálázható csomagokban elérhető, iparágtól és mérettől függetlenül támogatva a vállalkozásokat
-
Gazdaság2 hét ago
Jelentős magyar előrelépés a globális minimumadó szabályozás terén