Gazdaság

Kivérezhetnek a hazai kereskedő vállalatok, ha nem váltanak digitális stratégiára

Ez az üzleti modell mentheti meg a magyar üzleteket a vásárlókért folytatott küzdelemben.

Az elmúlt években világszerte számtalan új értékesítési csatorna jött létre, amelyek meghatározó része ma már digitális. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a piaci verseny globálissá vált, melyben a hazai kereskedők nagy részének – pár üdítő kivételtől eltekintve – sajnos óriási hátránnyal kell megküzdenie. Radó Mátyás, az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.

A túlfogyasztás korában minden eddiginél nagyobb veszélyben vannak a kereskedők

Az elmúlt 3 évben csak az USA-ban 148, legalább 100 üzletet működtető kiskereskedelmi hálózat fejezte be a működését. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy alábecsülték az online kereskedelem jelentőségét és nem ismerték fel benne a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. A szakértő szerint napjainkban azok a piaci szereplők, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak a vásárlók szemében.

“Ambivalens érzés látni, hogy egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok nem tudnak élen maradni a versenyben. A ma is sikeres cégek annak köszönhetően maradnak relevánsak a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási gyakorlaton, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, amivel a vevők igényeinek, problémáinak egy szélesebb körét oldják meg.”

– fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Az omnichannel értékesítés túlélési stratégia lehet a klasszikus kereskedők számára

A piac jelenlegi állása azt mutatja, hogy a kereskedelem domináns pozícióit Magyarországon ma főként globális vagy regionális top kereskedők foglalják el, a hazai tulajdonú vállalatok pedig lassan, de biztosan lemaradnak ebben a versenyben. Az igazán eredményes kereskedelem mostanra egy többdimenziós és integrált játéktérré alakult, ahol a különböző csatornák erős kölcsönhatásba lépnek egymással. Azok a vállalatok, akik ezt felismerik, immár az omnichannel, azaz a „minden csatornás” megközelítést alkalmazzák, tehát arra törekednek, hogy a vásárlók számára ugyanolyan élményt nyújtsanak minden érintkezési ponton, függetlenül attól, hogy az adott csatorna fizikai, digitális vagy egyéb személyes interakció. Az omnichannel stratégia biztosítja, hogy a fogyasztók a lehető legkényelmesebb módon teremtsenek kapcsolatot a kereskedőkkel, ami napjainkban elengedhetetlen eleme a kiváló vásárlói élménynek. Ennek a kiszolgálási modellnek a bevezetése tehát egy fontos stratégiai lépés lehet a hazai kereskedőknek a vásárlókért folytatott küzdelemben.

„Az üzleti világ gyors változásainak egy leginkább kitett szektora a kereskedelem. Az értékláncok rövidülnek, amiből a kizárólag az áruközvetítéssel foglalkozó kereskedők egyre nagyobb számban kiszorulnak. Sok hazai szereplő sajnos még így sem realizálja, hogy ezek a tényezők mennyire átalakítják az üzleti környezetet. 2023-ban pusztán egy webáruház indítása már nem elég ahhoz, hogy a kereskedők relevánsak maradjanak a vásárlóik számára. Napjainkban a jövőorientált gondolkodás a teljes üzleti modell átformálásáról szól.”

– hívta fel a figyelmet Radó Mátyás, az OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa, az Egységesített Kereskedelem című üzleti szakkönyv társszerzője.

Skálázható fejlődési fázisok és a nirvána

Amikor egy vállalat elkezdi kialakítani omnichannel szolgáltatásait, azok eleinte még igen fragmentáltak. Nem minden szolgáltatás érhető el minden csatornán, nem minden tevékenység követhető mindenhol, ahol az áruelosztási szereplőknek szüksége lenne rá és az azonnaliság élményét sem lehet mindenhol biztosítani. Az egységesített kereskedelem nirvána állapota akkor valósul meg, ha a vevők és az értékesítők minden érintkezési ponton teljes mértékben tisztában vannak a fogyasztói interakciók minden részletével, és nincs olyan szolgáltatás, amelyet ne lehetne az összes csatornán azonos minőséggel elérni és követni. Azonban, mivel az idő előrehaladtával új technológiák és szolgáltatások jelennek meg, az egységesített kereskedelem állapotának elérése állandóan kitolódik, így ez egy folyamatosan mozgó célpont, amelyhez csak közelíteni lehet, de elérni sosem.

“A könyvünk célja annak bemutatása, hogy a kereskedelem digitalizációja nemcsak IT probléma, hanem üzletfejlesztési kihívás is. Éppen ezért a vállalatvezetők fókuszát a fizikai és digitális értékesítési csatornák közötti akadályok felszámolására, a kereskedelmi folyamatok módszeres átalakítására és összehangolására kell irányítani.”

– hangsúlyozta Ocskay László, a könyv másik társszerzője, majd folytatta:

“Ez az üzleti szakkönyv abban nyújt a vállalatok számára útmutatást, hogy miként lehet egy digitális kereskedelmi gyakorlatot sikeresen beilleszteni a vállalat működésének egészébe. Könyvünkben a digitális csatornákon elérhető üzletág kiterjesztések stratégiáit tárgyaljuk és mutatjuk be számos szemléletes példán keresztül, melyek mind hozzásegítik a hazai vállalkozásokat ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket és relevanciájukat a dinamikusan változó piacon.

A hazai szereplők kitörési lehetőségei

Az “Egységesített Kereskedelem – Miként építenek a sikeres kereskedővállalatok összehangolt szolgáltatói ökoszisztémát?” könyv szerzői Ocskay László és Radó Mátyás, több mint egy évtizedes széleskörű iparági tapasztalat alapján vezetik az olvasót azokon a fejlődési fázisokon keresztül, amelyeket a sikeres kereskedelmi vállalatok alkalmaznak az összehangolt szolgáltatói ökoszisztémák kialakításához. A könyv rámutat, hogy az online kereskedelem nem csupán egy alternatív értékesítési csatorna, hanem egy olyan lehetőség, melynek kiaknázásával a hazai vállalatok is átfogóbb és magasabb értéket nyújtó szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleik számára.

„Úgy gondolom, hogy optimistának kell lennünk a jövőt illetően, hiszen a magyar kiskereskedőknek is megvan az esélyük arra, hogy saját előnyeinket felhasználva megkülönböztessék magunkat a piacon. Ebben a régiós terjeszkedésben előttük járó szereplők lehetnek példaértékűek számukra. Ha a hazai vállalatok a helyi beágyazottságra építve teljes körű omnichannel integrációt valósítanak meg, akkor a tisztán digitális szereplőkhöz képest vonzóbb értékajánlatot tudnak kínálni és vissza fogják nyerni a korábbi erejüket.”

– fejtette ki Ocskay László az Egységesített Kereskedelem szakkönyv társszerzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:digitális fejlődés hazai stratégia Vállalatok váltás

Up Next

Aranyat befektetésnek? Igen!

Don't Miss

Felpörgette a nyarat a Főtaxi

Gazdaság

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájában a mesterséges intelligencia és ahhoz kapcsolódóan az oktatás is hangsúlyos szerepet kap.

A hatékonyság növelése érdekében a Nagy Elek vezetésével megújuló Kamara kérdőívvel térképezi fel a kis- és középvállalkozások tudását, hozzáállást és tapasztalatait a mesterséges intelligenciáról.

Az oktatás és a digitalizáció kiemelten fontos a vállalkozások működése során, mert a képzettebb, valamint a modern megoldásokat hatékonyan használó munkavállalók nagyobb hozzáadott érték előállítására képesek, illetve magasabb nyereség érhető el ott, ahol modern, innovatív megoldásokat alkalmaznak. A digitális fejlődést a kamara számos programja gyorsítja. Az intézkedések egyszerre kínálnak választ a rövid távú kihívásokra és alapozzák meg a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét, biztosítva, hogy a hazai vállalkozások tudásra, innovációra és együttműködésre építve aktív alakítói legyenek a jövő gazdaságának, miközben megőrzik hagyományos értékeinket.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban formálja át a vállalkozások működését és versenyképességét. Az MKIK ebben kiemelt szerepet vállal, hiszen megbízható információt és gyakorlati támogatást nyújt tagjai számára az új technológiák alkalmazásában. Ennek részeként tavasszal elindította a „Digitális Ébresztő!” című szemináriumsorozatot, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára kínál üzleti folyamatokban is hasznosítható megoldásokat Kerek István AI-szakértő irányításával. A program ősszel kibővítve, sorozatként folytatódik azzal a céllal, hogy tízezer vállalkozáshoz jusson el. Ezeken az eseményeken a szakértők akár egy nap alatt is kínálhatnak megoldásokat az egyes vállalkozások digitális kihívásaira.

A kis- és középvállalkozások tudását feltérképező felmérés eredményeinek feldolgozása után még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a kkv-knak, amely után a vállalatok folyamatai gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé válhatnak az adatalapú döntési folyamatok révén. A kutatást ezen a linken (https://app.cooltool.com/psrv3dpztvn) lehet kitölteni.

Az MKIK a stratégiai együttműködés keretében már javasolta a kormánynak az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelését, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését is javasolt a Kamara, amely újabb konkrét ajánlások részletein dolgozik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fontos változások a FOXPOST működésében: megkezdődik a Z-BOX-ok integrációja

Ősszel megkezdődik a Packeta Z-BOX automaták integrálása a FOXPOST hálózatába.

Az első szakasz szeptember 8-án indul: ettől a naptól a FOXPOST hálózatában kétféle automata lesz elérhető. A már ismert érintőképernyős készülékek FOXPOST A-BOX néven működnek tovább, emellett megjelennek a Packeta rendszeréből ismert, gombos kezelőpanelű automaták, FOXPOST Z-BOX néven.

A két automatatípus egy hálózatban, egységes megjelenéssel működik, az eligazodást az automatákon elhelyezett A-BOX és Z-BOX logók segítik. A csomagátvétel mindkét automatánál ugyanúgy működik, de néhány dologban különböznek.

Az A-BOX automaták a FOXPOST-nál megszokott érintőképernyős felülettel működnek, csomagfeladáshoz nem szükséges előzetes regisztráció, a fizetés pedig POS-terminálon történik. A Z-BOX nyomógombos kezelőpanelt használ, csomagfeladáshoz online regisztráció kell, a fizetés pedig fizetési linken keresztül zajlik. A webshopokban külön jelölések mutatják, melyik típus milyen lehetőségeket kínál.

Az első lépésben 18 automata kerül telepítésre. Ezt követően néhány hetes tesztüzem indul, amely során a cég figyeli és értékeli a működési tapasztalatokat. A tesztidőszak után az idén összesen 139 FOXPOST Z-BOX automata kerül kihelyezésre új helyszínekre. A teljes Packeta-hálózat integrálása 2026-ban folytatódik.

A változásokkal együtt megújul az automata-kereső modul és az adatkapcsolati rendszer (widget/JSON). Az új rendszer pontosabb, valós idejű telítettségi adatokat mutat, így a felhasználók könnyebben választhatják ki a legszabadabb automatát.

A FOXPOST pontos, részletes tájékoztatással segíti a felhasználókat, a webshopokat és a webáruházmotor-fejlesztőket az átállásban. Az elérhető információk között szerepelnek az automaták használatát bemutató leírások, a különböző típusok funkcióit összehasonlító anyagok, valamint az integrációhoz szükséges technikai útmutatók is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben már a július is jórészt az Otthon Start lakáshitelről szólt, a személyi kölcsönök folyósítása újabb történelmi csúcsok döntött. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett rá: már korábban jelezte, hogy júliusban a személyi kölcsönök havi folyósítása átlépheti a bűvös 100 milliárd forintos értéket, ami meg is történt.

Megdőlt a lélektani határ

A hónapban a családok által felvett 107,2 milliárd forint harmadával magasabb összeg, mint egy évvel ezelőtt. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a júliusban kihelyezett személyi kölcsönök összege mindössze 10 milliárd forinttal maradt el attól, amennyit a teljes 2014-es évben igényeltek a lakosok a pénzintézetektől.

Gergely Péter emlékeztet: a lakáshitelpiacon is 2021 tavaszán sikerült átlépni a havi 100 milliárdos álomhatárt, és idén júliusban is „csak” 142 milliárdos volt az adott hónapban aláírt lakáshitel-szerződések értéke.

További csúcsot jelent az, hogy július végére átlépte a 200 ezret a folyósított személyi kölcsönök száma: hét hónap alatt 202 904 esetben folyósítottak a bankok személyi kölcsönt. Tavaly még októberig kellett várni ahhoz, hogy a szerződések száma átlépje a 200 ezres határt, míg a 2019-es sikerévben is augusztus végére sikerült csak elérni ezt.

Az infláció húzza felfelé az átlagos hitelösszeget

A BiztosDöntés.hu szakértője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekedésnek inflációs oka is van: az év első hét hónapjában a folyósított 634,5 milliárd forint ugyan összegében 40 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának kihelyezéseit, ám a szerződések számában – hiába léptük át már hét hónap alatt a kétszázezres határt – az éves növekedés mindössze 15 százalékos.

Ez azt okozza, hogy az átlagos személyi kölcsön összege egyetlen év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az ügyfelek által idén aláírt szerződések átlagosan 3,13 millió forintról szóltak, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 millió forinttal.

Ennek az emelkedésnek egészen biztos az az oka, hogy a hitelből megvalósítani akart vásárlások, beruházások megdrágultak. Gergely Péter szerint persze lehet ezt optimistán is interpretálni és azzal érvelni, hogy annak köszönhető a magasabb hitelösszeg, hogy a személyi kölcsönök kamata komoly mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Tavaly júliusban a személyi kölcsönök átlagos THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) az MNB statisztikái szerint 17,56 százalék volt, ami idén júliusra másfél százalékponttal, 16,07 százalékra csökkent.

Mindez a szakértő szerint azt jelenti, hogy egy átlagosnak számító, 3 millió forint összegű, 5 évre felvett hitel havi törlesztője mintegy 1 500 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a teljes futamidő alatt közel százezer forint pénzügyi előnyt jelent.

Már 10 százalék alatt a kamatok

A személyi kölcsönök iránt várhatóan a jövőben is erős marad a kereslet, amiben közrejátszhat, hogy már kisebb hitelösszeg esetében is elérhető 10 százalék alatti kamat.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor alapján 3 millió forint hitelösszeg, 5 éves futamidő és 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem esetén jelenleg már három bank (CIB, Erste, K&H) is 10 százalék alatti kamattal ad kölcsönt, ami 64 ezer forint alatti havi törlesztőket jelent. Amennyiben a bankok közötti verseny tovább erősödik, akkor Gergely Péter szerint a 10 százalék alatti kamat után a 10 százalék alatti THM elérése lesz a következő lépés.

A kamaton felül a bankok az online igénylést és a gyors hitelbírálatot illetően is versenyeznek egymással. A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönnél és az Erste Most Extra Személyi Kölcsönnél például a teljes hiteligénylési folyamat online, az utóbbinál pedig a folyósítás akár 3 napon belül megtörténhet, míg az MBH Bank a Hajrá Személyi Kölcsönnél 48 órán belüli hitelbírálatot ígér.

Gergely Péter szerint ráadásul a következő hónapokban, főleg az Otthon Start miatt még inkább elterelődik majd a figyelem a személyi hitelekről, emiatt a bankok akár újabb akciókkal hívhatják fel magukra a figyelmet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!