Gazdaság

A magyarok egészséget, fenntarthatóságot, biztonságot és kényelmet várnak az innovációtól és a mesterséges intelligenciától

A képek forrása: Bosch

Bosch×Richter közös kutatás: a magyarok egészséget, fenntarthatóságot, biztonságot és kényelmet várnak az innovációtól és a mesterséges intelligenciától.

Bosch×Richter Innovátorok Napja

Az innovációk ma már velünk vannak otthonainkban, autóinkban, kórházainkban és az életünk legtöbb területén. Vajon hogyan látják a magyarok a technológiai rohamos fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása, melynek eredményeit a „Bosch×Richter Innovátorok Napja” konferencián mutatták be.

Az innovációk jobbá teszik az életet: környezetvédelem, energia, kényelem

A technológiai fejlődés már jó ideje része az életünknek, az elért eredményeknek sok hasznát látjuk a mindennapok során. Ezt támasztja alá a Bosch és a Richter közös kutatása is, amely szerint a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék). A Bosch és a Richter egyetért abban, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem korunk egyik legnagyobb kihívása, az emberek ezért joggal várják el a vállalatoktól, hogy technológiai megoldásokat kínáljanak erre a problémára.

Mesterséges intelligencia az autóiparban, a gyártásban és az egészségügyben

A legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék) és az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék). A Bosch és a Richter a társadalmi elvárásokat előre felismerve, jó ideje nagy hangsúlyt fektet az ígéretes új technológiák fejlesztésére és bővítésére.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Mesterséges intelligencia a mindennapokban

Mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban? A válaszadók elsősorban általános információkeresésre (73 százalék) használják vagy használnák a mesterséges intelligenciát. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan a mesterséges intelligenciát a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát (66 százalék).

A mesterséges intelligencia jövője – az orvosi terápiáktól a biztonságos közlekedésig

A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezetvédelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonyságának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságosabbá tételét (31 százalék) várják. Ezek azok a területek, ahol a Richter és a Bosch is – a folyamatos innovációk és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása révén – jelentős eredményeket ért el.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Bizalom a mesterséges intelligenciában

Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdőjelet a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék). A Boschnál és a Richternél is tisztában vannak vele, hogy a kevésbé ismert új technológiák eleinte számos nyitott kérdést vethetnek fel, éppen ezért mindkét vállalat elkötelezett, hogy a mesterséges intelligencia iránti társadalmi nyitottságot és bizalmat tovább erősítse.

Richter innovációk az életminőség szolgálatában

A Közép-Európa legnagyobb gyógyszeripari kutatás-fejlesztési központjával rendelkező Richter elkötelezett, hogy innovatív termékeivel hozzájáruljon az egészség és az életminőség javításához. Originális kutatási tevékenységével a vállalat a neuropszichiátria területén a kielégítetlen orvosi igényekre keres terápiás megoldásokat. A nőgyógyászati területen arra törekszik, hogy innovatív gyógyszeres kezelési lehetőségeket kínáljon a leggyakoribb női egészséget érintő betegségekre. A cég biotechnológiai és generikus fejlesztéseinek célja pedig, hogy magas hozzáadott értékű, megfizethető készítmények révén biztosítsa a betegek számára a gyógyszerekhez való hozzáférést. A vállalat a kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatok hatékonyságának további növelésében a mesterséges intelligencia által kínált megoldásoknak is komoly szerepet szán.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

A Bosch szintet lép a mesterséges intelligencia alkalmazásában

A Bosch a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában a fenntarthatóság, a mobilitás és az Ipar 4.0 területeire összpontosít, és élen kíván járni a technológia használatában. Az elmúlt öt évben a Bosch több mint 1000 mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentést, amivel a vezető szereplők között van Európában. A Boschnál a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők jelenleg több mint 60 konkrét felhasználáson dolgoznak, például a generatív mesterséges intelligencia platform egy Boschon belüli változatán, amely hozzáférést biztosít a legkülönbözőbb adatforrásokhoz. A Bosch kidolgozta saját mesterséges intelligencia etikai kódexét, amely a mesterséges intelligenciának a vállalat termékeiben történő felhasználását szabályozó irányelv. A Bosch etikai megközelítése az innovációra való törekvést ötvözi a társadalmi felelősségvállalással.

A Bosch az autóipari technológiák területén vezető szerepet betöltő vállalatként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens biztonsági megoldásainak fejlesztése iránt. A vállalat ezzel is szeretne segítséget nyújtani az emberek mindennapi életéhez, így nemcsak a jövőben, de már ma is meg kíván felelni a felhasználók elvárásainak. A Bosch emellett a fenntarthatóság kihívásával is foglalkozik, és szilárdan elkötelezett az olyan ígéretes technológiák mellett, mint a hidrogénelektrolízis.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Bosch×Richter Innovátorok Napja – hagyományteremtő vállalati együttműködés

Először rendezett közös konferenciát hazánk két meghatározó innovatív vállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Bosch×Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel. A szervezők hisznek benne, hogy Robert Bosch és Richter Gedeon, a két vállalat alapítói, közös inspirációt jelentenek a jelen és a jövő generációi számára.

„Az éghajlatváltozás, a korlátozott erőforrások, a változó mobilitási szokások mind olyan összetett problémák, amelyek átfogó innovatív válaszokat igényelnek. Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiáinkkal, köztük a mesterséges intelligenciával jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a világot. Ehhez olyan partnerekre van szükségünk, akikkel közösek az értékeink és a céljaink. Szilárd meggyőződésünk, hogy együtt még többet tudunk elérni” – hangsúlyozta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„A Richter több mint 120 éves története jól mutatja, hogy a partnerekkel való együttműködésekben születnek a legjelentősebb innovációk, a kimagasló tudományos és üzleti sikerek. Már maga az alapító is aktívan részt vett az üzleti együttműködési lehetőségek felkutatásában és partnerségek kialakításában, és ez a tevékenység mai napig meghatározó vállalatunk működésében. A partneri együttműködés nélkülözhetetlen volt ahhoz az üzleti sikerhez is, amit originális antipszichotikumunkkal értünk el, amely ma már a 34. legnagyobb forgalmú készítmény az amerikai piacon. Hisszük, hogy a jövőnket meghatározó innovációs trendekről szóló párbeszéd is akkor lehet igazán eredményes, ha partnerrel összefogva kezdeményezzük azt. Örömömre szolgál ezért, hogy a Bosch és a Richter egymásra találtak ebben a küldetésben” – mondta el Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A kutatás módszertana

„A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára” című felmérést a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az NRC 2023 augusztusában végezte. A kvantitatív kutatás célcsoportját a 18 és 65 év közötti magyar lakosok alkották. A minta nagysága: 1000 fő. Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC Netpanel, Magyarország legnagyobb kutatási panelje segítségével. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és a régiójellemzők alapján.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

LATINUL ProtegIT, MAGYARUL MEGVÉD!

Don't Miss

Aranyat befektetésnek? Igen!

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!