Gazdaság

A magyarok egészséget, fenntarthatóságot, biztonságot és kényelmet várnak az innovációtól és a mesterséges intelligenciától

A képek forrása: Bosch

Bosch×Richter közös kutatás: a magyarok egészséget, fenntarthatóságot, biztonságot és kényelmet várnak az innovációtól és a mesterséges intelligenciától.

Bosch×Richter Innovátorok Napja

Az innovációk ma már velünk vannak otthonainkban, autóinkban, kórházainkban és az életünk legtöbb területén. Vajon hogyan látják a magyarok a technológiai rohamos fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása, melynek eredményeit a „Bosch×Richter Innovátorok Napja” konferencián mutatták be.

Az innovációk jobbá teszik az életet: környezetvédelem, energia, kényelem

A technológiai fejlődés már jó ideje része az életünknek, az elért eredményeknek sok hasznát látjuk a mindennapok során. Ezt támasztja alá a Bosch és a Richter közös kutatása is, amely szerint a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék). A Bosch és a Richter egyetért abban, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem korunk egyik legnagyobb kihívása, az emberek ezért joggal várják el a vállalatoktól, hogy technológiai megoldásokat kínáljanak erre a problémára.

Mesterséges intelligencia az autóiparban, a gyártásban és az egészségügyben

A legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék) és az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék). A Bosch és a Richter a társadalmi elvárásokat előre felismerve, jó ideje nagy hangsúlyt fektet az ígéretes új technológiák fejlesztésére és bővítésére.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Mesterséges intelligencia a mindennapokban

Mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban? A válaszadók elsősorban általános információkeresésre (73 százalék) használják vagy használnák a mesterséges intelligenciát. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan a mesterséges intelligenciát a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát (66 százalék).

A mesterséges intelligencia jövője – az orvosi terápiáktól a biztonságos közlekedésig

A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezetvédelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonyságának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságosabbá tételét (31 százalék) várják. Ezek azok a területek, ahol a Richter és a Bosch is – a folyamatos innovációk és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása révén – jelentős eredményeket ért el.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Bizalom a mesterséges intelligenciában

Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdőjelet a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék). A Boschnál és a Richternél is tisztában vannak vele, hogy a kevésbé ismert új technológiák eleinte számos nyitott kérdést vethetnek fel, éppen ezért mindkét vállalat elkötelezett, hogy a mesterséges intelligencia iránti társadalmi nyitottságot és bizalmat tovább erősítse.

Richter innovációk az életminőség szolgálatában

A Közép-Európa legnagyobb gyógyszeripari kutatás-fejlesztési központjával rendelkező Richter elkötelezett, hogy innovatív termékeivel hozzájáruljon az egészség és az életminőség javításához. Originális kutatási tevékenységével a vállalat a neuropszichiátria területén a kielégítetlen orvosi igényekre keres terápiás megoldásokat. A nőgyógyászati területen arra törekszik, hogy innovatív gyógyszeres kezelési lehetőségeket kínáljon a leggyakoribb női egészséget érintő betegségekre. A cég biotechnológiai és generikus fejlesztéseinek célja pedig, hogy magas hozzáadott értékű, megfizethető készítmények révén biztosítsa a betegek számára a gyógyszerekhez való hozzáférést. A vállalat a kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatok hatékonyságának további növelésében a mesterséges intelligencia által kínált megoldásoknak is komoly szerepet szán.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

A Bosch szintet lép a mesterséges intelligencia alkalmazásában

A Bosch a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában a fenntarthatóság, a mobilitás és az Ipar 4.0 területeire összpontosít, és élen kíván járni a technológia használatában. Az elmúlt öt évben a Bosch több mint 1000 mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentést, amivel a vezető szereplők között van Európában. A Boschnál a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők jelenleg több mint 60 konkrét felhasználáson dolgoznak, például a generatív mesterséges intelligencia platform egy Boschon belüli változatán, amely hozzáférést biztosít a legkülönbözőbb adatforrásokhoz. A Bosch kidolgozta saját mesterséges intelligencia etikai kódexét, amely a mesterséges intelligenciának a vállalat termékeiben történő felhasználását szabályozó irányelv. A Bosch etikai megközelítése az innovációra való törekvést ötvözi a társadalmi felelősségvállalással.

A Bosch az autóipari technológiák területén vezető szerepet betöltő vállalatként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens biztonsági megoldásainak fejlesztése iránt. A vállalat ezzel is szeretne segítséget nyújtani az emberek mindennapi életéhez, így nemcsak a jövőben, de már ma is meg kíván felelni a felhasználók elvárásainak. A Bosch emellett a fenntarthatóság kihívásával is foglalkozik, és szilárdan elkötelezett az olyan ígéretes technológiák mellett, mint a hidrogénelektrolízis.

Bosch×Richter közös kutatás – Innovátorok Napja 2023

Bosch×Richter Innovátorok Napja – hagyományteremtő vállalati együttműködés

Először rendezett közös konferenciát hazánk két meghatározó innovatív vállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Bosch×Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel. A szervezők hisznek benne, hogy Robert Bosch és Richter Gedeon, a két vállalat alapítói, közös inspirációt jelentenek a jelen és a jövő generációi számára.

„Az éghajlatváltozás, a korlátozott erőforrások, a változó mobilitási szokások mind olyan összetett problémák, amelyek átfogó innovatív válaszokat igényelnek. Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiáinkkal, köztük a mesterséges intelligenciával jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a világot. Ehhez olyan partnerekre van szükségünk, akikkel közösek az értékeink és a céljaink. Szilárd meggyőződésünk, hogy együtt még többet tudunk elérni” – hangsúlyozta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„A Richter több mint 120 éves története jól mutatja, hogy a partnerekkel való együttműködésekben születnek a legjelentősebb innovációk, a kimagasló tudományos és üzleti sikerek. Már maga az alapító is aktívan részt vett az üzleti együttműködési lehetőségek felkutatásában és partnerségek kialakításában, és ez a tevékenység mai napig meghatározó vállalatunk működésében. A partneri együttműködés nélkülözhetetlen volt ahhoz az üzleti sikerhez is, amit originális antipszichotikumunkkal értünk el, amely ma már a 34. legnagyobb forgalmú készítmény az amerikai piacon. Hisszük, hogy a jövőnket meghatározó innovációs trendekről szóló párbeszéd is akkor lehet igazán eredményes, ha partnerrel összefogva kezdeményezzük azt. Örömömre szolgál ezért, hogy a Bosch és a Richter egymásra találtak ebben a küldetésben” – mondta el Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A kutatás módszertana

„A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára” című felmérést a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az NRC 2023 augusztusában végezte. A kvantitatív kutatás célcsoportját a 18 és 65 év közötti magyar lakosok alkották. A minta nagysága: 1000 fő. Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC Netpanel, Magyarország legnagyobb kutatási panelje segítségével. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és a régiójellemzők alapján.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

LATINUL ProtegIT, MAGYARUL MEGVÉD!

Don't Miss

Aranyat befektetésnek? Igen!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!