Gazdaság
Uniós céges kiberbiztonsági előírások jönnek jövőre, akár durva büntetéssel, eltiltással
Kötelező informatikai audit vár az energetikában, közlekedésben, egészségügyben, hírközlésben, élelmiszeriparban, hulladékgazdálkodásban működő nagyobb cégekre.
Be kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére, különben akár az éves árbevételük 2%-át is kifizethetik büntetésre, a cégvezetőt eltilthatják. A beszállítók sem ússzák meg – hívta fel a figyelmet a Kontron Hungary a jövő évi várható változásokra.
Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (Enisa) tavaly listázta azokat fenyegetéseket, amelyekkel a cégeket leginkább támadták. A zsarolóprogramok a legaggasztóbbak, amikor a hackerek átveszik az irányítást valakinek az adatai felett, és váltságdíjat követelnek a hozzáférés visszaállításáért, illetve azért, hogy ne publikálják a megszerzett adatokat. Sorban utána a rosszindulatú programok következnek, ide tartoznak a vírusok, trójai programok és kémprogramok. Az emberi hibára játszanak, amikor a támadók elérik, hogy az áldozatok megnyissák a rosszindulatú dokumentumokat, fájlokat vagy e-maileket, vagy olyan webhelyekre kattintsanak, ahol jogosulatlan hozzáférést biztosítsanak céges rendszerekhez. A túlterheléses támadások is napi szereplői a híreknek, amikor megakadályozzák, hogy a felhasználók hozzáférjenek bizonyos weboldalakhoz, szolgáltatásokhoz. De egyre többször támadják az ellátási láncokat is, szervezetek és beszállítók közötti kapcsolatot célozva.
Az Európai Unió új Kiberbiztonsági irányelve, azaz a NIS2 minimumszabályokat fogalmaz meg, amiket az érintett ágazati szereplőknek be kell tartaniuk. „A cégek elsődleges feladata most a jogszabályi változások nyomon követése. Ezt követően jövőre a kötelező audithoz IT-rendszerintegrátor segítségével tudnak felkészülni, amelybe beletartozik a jelenlegi helyzet felmérése, szabályzatok frissítése, elkészítése, illetve az esetlegesen nem teljes körű biztonsági megoldások kiegészítése vagy pótlása” – jellemezte a jövő évre várható IT kihívásokat Piszker György, a Kontron Hungary rendszer architect vezetője.
Ezek az ágazatok érintettek
A kiemelt kritikusságú ágazatok az energia (villamos, távfűtés és -hűtés, olaj, gáz, hidrogén), közlekedés (légi, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedés), egészségügy, vízközmű (ivóvíz és szennyvíz), hírközlési szolgáltatások, digitális infrastruktúra szolgáltatások (felhőszolgáltató, domén név szolgáltató, tartalomszolgáltató hálózati szolgáltatója), kihelyezett IKT szolgáltatások, és az űralapú szolgáltatások.
Az alap kritikusságú ágazatok a postai és futárszolgálatok, élelmiszer előállítása, feldolgozása és forgalmazása, hulladékgazdálkodás, vegyszerek előállítása és forgalmazása, gyártás (orvostechnika, gépek, villamos berendezések, elektronikus eszközök, cement, mész és gipszgyártás), digitális szolgáltatók (pl. online piactér), és a kutatás.
Akkor érintett egy cég, ha 50 főnél több alkalmazottal és 10 millió euró feletti éves árbevétellel rendelkezik. Illetve amennyiben egy szervezet NIS2 hatálya alá eső szervezet beszállítója, annak szintén NIS2 minősítéssel kell rendelkeznie!
Mik a minősítési követelmények?
A szervezeteknek a NIS2 irányelvnek való megfelelés érdekében kockázatkezelési és a kockázatokkal arányos kiberbiztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. A fókuszban többek között a kiberbiztonsági kockázatelemzés és információbiztonság, az üzletmenet folytonosság, katasztrófahelyreállítás, az ellátási láncok biztonsága, kiberhigéniai gyakorlatok, titkosítási megoldások alkalmazása, hitelesítési megoldások használata, kommunikációs csatornák (szöveg, hang, videó) biztosítása, illetve a szervezeten belüli kiberbiztonsági oktatások megtartása áll.
Ezen túl a szervezeteknek bejelentési kötelezettségük van a nemzeti hatóságok fele a súlyos működési zavart, vagy pénzügyi veszteséget okozó, illetve a jogi vagy természetes személyek számára jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozó eseményekről.
Eltiltható akár a cégvezető is
Az irányelveknek való megfelelés megsértése esetén az irányadó rendelkezések alapján a kiemelt kritikusságú ágazati szereplőkre 10 millió euró vagy az éves globális forgalmuk 2%-nak megfelelő bírság, míg az alap kritikusságú szervezetekre 7 millió euró vagy az éves forgalmuk 1,4%-nak megfelelő bírság szabható ki. Ezen túl a szervezethez felügyeleti biztos nevezhető ki, az ügyvezető eltiltható a vállalat vezetésétől, vagy felfüggeszthető a szervezet működése.
Itt a menetrend
A nemzeti szabályozás várhatóan 2024. január 1-ig készül el. Az érintett szervezeteknek 2024. június 30-ig be kell jelentkezniük nyilvántartásba vételre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SzTFH). A szabályozásnak való megfelelés várható határideje 2024. december 31. és a szervezeteknek 2025. december 31-ig a NIS2 szabályozásnak való megfelelést igazoló auditot kell lefolytatniuk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál
Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.
Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.
Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.
A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.
Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bőven verik az inflációt az akciós betéti kamatok
Az éves infláció szintjét jóval meghaladó akciós betéti kamatokkal igyekeznek magukhoz vonzani a lakossági számlákon pihenő szabad pénzeket a bankok – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Utóbbiakból pedig változatlanul nincs hiány: az első negyedév végén új csúcsot döntött a lakossági betétek állománya.
Bár az utóbbi hetekben több pénzügyi szolgáltató is csökkentett kisebb mértékben az akciós lakossági lekötött forintbetétek kamatain, továbbra is találhatók kedvező ajánlatok a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az ajánlatok között – tette hozzá – a 6,5 százalékos jegybanki irányadó rátához közelítő (vagy azt meghaladó) éves kamatokat is lehet találni. A jellemzően 5,5-6,5 százalék közötti éves kamatok a márciusi, 4,7 százalékos, éves inflációhoz mérten sem számítanak rossznak – még úgy sem, ha számolunk a lakossági betétek kamata után felszámított kamatadó és szociális hozzájárulási adó (szocho) hatásával.
A friss megtakarítás szinte mindig feltétel
A BiztosDöntés.hu lekötött betéti kalkulátora szerint az akciós ajánlatoknál változatlanul a friss forrás elhelyezése jelenti az általánosnak tekinthető feltételt, de akadnak konstrukciók, amelyek egy adott ügyfélkört céloznak, vagy éppen bizonyos számlaforgalomhoz kötik a kedvező kamatokat.
A Gránit Bank változatlanul több, rövid lejáratú betéti konstrukciót is kínálatban tart. Ezek közül az egyik a három hónapos futamidejű eBank betét, amelynél most 6,25 százalékos az akciós, éves kamat. A konstrukcióban legalább 50 ezer forintnyi, új forrást lehet elhelyezni, úgy, hogy az ügyfélnek aktív mobilbanki szerződéssel is rendelkeznie kell, miközben a számlájára legalább havi 400 ezer forint jóváírás érkezik.
A Gránit Bank a KamatMax betétnél évi 5 százalékos kamatot kínál: itt 6 hónap a futamidő, és a kedvező kamat feltétele, hogy az ügyfél kellő aktivitással használja a bankszámláját – illetve az ahhoz tartozó bankkártyát.
A K&H Rajt betétjénél 90 nap a futamidő, a bruttó éves kamat pedig 8 százalék. Itt az a feltétel, hogy a betéte ügyfél legalább egy hónapja számlát vezessen a pénzügyi szolgáltatónál, és új forrást helyezzen el, amelynek az összege eléri az 500 ezer forintot.
A MagNet Bank több futamidőre is kínál akciós kamatokat a Prizma nevű betétjénél: itt is új forrás helyezhető el, legalább 500 ezer forint összegben, cserébe az éves bruttó kamat a 3 hónapos futamidőnél évi 6,62, a 6 hónaposnál évi 6,45, a 12 havinál pedig évi 4,61 százalék.
Az MBH Bank a prémium, illetve a meghatározott számlacsomagokkal rendelkező lakossági ügyfeleinek kínálja az akciós, 6 hónapos futamidejű Prémium betétjét. A konstrukcióban a prémium ügyfeleknek legalább 100 ezer forintot, az érintett lakossági ügyfeleknek pedig minimum kétmillió forintot kell elhelyezniük, az éves kamat pedig 6,5 százalék. Ebben a konstrukcióban ugyancsak friss megtakarítás helyezhető el, de az is megengedett, hogy a pénz állampapír-befektetésből származzon.
Az OTP Bank szintén a prémium ügyfélkörnek kínál akciós lekötési lehetőséget: a hat hónapos lejáratú Prémium Forint Betétnél most 6 százalékos az éves kamat. Ennél a konstrukciónál szintén feltétel az új forrás elhelyezése – legalább 100 ezer forint összegben.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a befektetésekkel kombinált betétek is visszatértek a piacra. A Gránit Bank Hozampáros betétjénél az elhelyezett összeg felét helyezik el 3 hónapos futamidejű betétben, 8 százalékos éves kamat mellett, míg a másik rész Gránit befektetési jegyekbe kerül. Az ügyfélnek itt legalább 200-200 ezer forintot kell – új forrásként – elhelyeznie.
Hasonló elven működik a CIB Bank Tandem megtakarítása is, ahol a megtakarítás egyharmada (legalább százezer forint) kerül 3 hónapos futamidejű betétbe, évi 7 százalékos kamat mellett. A CIB Bank Magnifica (prémium banki) és Private Banking ügyfelei viszont már évi 10 százalékos kamatot kapnak a betéti rész után, amennyiben teljesítik a meghatározott feltételeket.
Dőlnek a csúcsok a lakossági betéteknél
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedév végére új csúcsra ért a lakossági betétek állománya: meghaladta a 13 365 milliárd forintot, ami igen gyors, 12 százalékos, éves növekedést tükröz.
„Abban, hogy a márciusig tartó egy évben ilyen ütemben tudott növekedni a lakossági betéti portfólió, meghatározó szerep jutott a lakossági állampapírokból felszabaduló pénznek: nagyrészt ennek hatásával magyarázható, hogy csak az első negyedévben 570 milliárd forinttal ugrott meg a lakossági betétállomány”
– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Gergely Péter hozzátette: a frissen érkező pénzek viszont jól láthatóan szinte kizárólag a szabad folyószámla-egyenleget gyarapították. Így a teljes lakossági betéti portfólióból már bő 84 százalékkal részesednek a látra szóló- és folyószámlabetétek, amelyre korábban még szintén nem akadt példa.
A szakértő szerint ugyanakkor a folyószámlákon lévő szabad pénz egy része előbb-utóbb helyet keres magának – a kérdés inkább az, hogy mekkora hányada marad végül betétekben, és mekkora összeg vándorol majd befektetésekbe.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök6 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök2 hét ago
A Honor 400 széria bemutatta az AI-alapú képmozgató funkcióját
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja
-
Okoseszközök2 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Ipar3 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba