Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

kamatplafon

A hiteladósok 40 százaléka tűnt el a bankfiókokból egy évtized alatt – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A korábban megégett ügyfelek kapcsán nagy kérdés, elég lehet-e a mostani kamatplafon arra, hogy az évtizedes negatív csúcsok után megforduljon a trend a lakáshitel-piacon, vagy még győz a bizalmatlanság.

Az elmúlt 10 évben korábban hitelezett lakossági ügyfelek több mint 40 százaléka eltűnt a piacról: míg 2013-ban a pénzintézetek több mint 5,5 millió lakossági hitelszerződést tartottak nyilván, addig idén június végén ez a szám nem érte el a 3,2 millió darabot – hívta fel a figyelmet Gergely Péter. 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy közel 2,4 millióval kevesebb hitelszerződés van a piacon egyértelműen visszavezethető arra, hogy a 2008-as válság után a deviza alapú hitelekkel magukat megégető emberek sokkal megfontoltabbak lettek a hitelfelvétellel kapcsolatban. Ám ez a túlzott óvatosság visszaüthet most, amikor a kormányzat és a bankok hitel dinamikát növelő intézkedésekkel, így a kamatplafon bevezetésével igyekeznek visszahívni az ügyfeleket a lakossági hitelpiacra. A lakossági és a vállalati hitelezés beindulása fontos feltétele annak, hogy újrainduljanak a lakossági és a céges beruházások, ismét növekvő pályára kerüljön a fogyasztás.

Visszaesett hitelösszegek

A hitelezési probléma olyan szempontból nem látszik, hogy az egy hitelezett ügyfélre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt 10 évben közel két és félszeresére, 1,3 millióról 3,1 millió forint fölé emelkedett, ám BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a lakossági hitel dinamika megtorpanása már itt is jól látható. Miközben ugyanis a teljes hitelállományra vetített átlagos hitelösszeg az elmúlt egy évben már csak 8,7 százalékos növekedést mutatott, az újonnan folyósított hitelek esetében az év első nyolc hónapjában az átlagosan igényelt személyi kölcsön összege tíz százalékot meghaladó mértékben, 220 ezer forinttal 2,11 millió forintra esett. 

A lakáshitelek esetében pedig az egy évvel korábbi 13,5 millió forint helyett idén már csak átlagosan 10,56 millió forint értékű hitelt vettek fel a családok, ami közel 3 milliós, több mint 22 százalékos visszaesést jelent. Ilyen szerény összegű hitellel utoljára 2020-ban érték be a hitelfelvevők – teljesen más ingatlanárak mellett – emlékeztet a szakértő.

A lakáshiteleknél kellett lépni

Gergely Péter szerint a kormányzat és a bankok megállapodása abból a szempontból teljesen érthető, hogy a fogyasztási hitelezésben már látszik az alagút vége. Az augusztusban folyósított 51 milliárd forintos személyi hitel kihelyezés 13 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szinteket, a 24,5 ezerhez közelítő szerződésszám pedig ötödével magasabb, mint ahány személyi kölcsön kontraktusra szerződtek az ügyfelek 2022 augusztusában. 

Ehhez képest a lakáshitelezésben az év első nyolc hónapjában 62,5 százalékkal kevesebb hitelt tudtak folyósítani a bankok, mint 2022 augusztusáig, a szerződések tekintetében pedig közel 52 százalékkal múlja alul a kontraktusszám a 2022-es év hasonló adatait. Hogy mennyire hiányoznak a szerződések a piacról, azt a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint mindennél jobban bizonyítja, hogy utoljára épp 10 éve volt ilyen kevés lakáshitel szerződés a magyar piacon, az MNB 2017 óta nyilvános havi adataiban tavaly december óta van csak példa arra – igaz, azóta folyamatosan -, hogy a havonta lakáshitel szerződést kötők száma nem éri el az 5 ezret.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss