Gazdaság
Újra lehet alkudni, helyzetbe kerültek a vevők
Mindhárom használt ingatlantípus esetében abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen emelkedett a teljes árengedmény mértéke, derült ki az év első kilenc hónapját összesítő elemzésből.
Hatalmasat változott kicsivel több, mint másfél év alatt az ingatlanpiac, az Otthon Centrum (OC) 2022 januárjában készített elemzése szerint akkoriban a drasztikus fővárosi áremelkedés miatt úgy felpörgött a kereslet az olcsóbb ingatlanok iránt, hogy az alku lehetőségét szinte kizárták a tulajdonosok, és hasonló folyamatok játszódtak le a vidéki régióközpontokban is. Mára ez jelentősen megváltozott, újra helyzetbe kerültek a vevők, közölte Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki azt is elmondta, hogy az év első kilenc hónapjában a használt házak teljes árengedménye országosan 13,6 százalék volt, míg a téglalakások árából 8,9 százalékot, a panellakásokéból 9,0 százalékot engedtek az eladók. Mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen emelkedett a teljes árengedmény mértéke.
Abszolút értékben a családi házak teljes árengedménye jelentősen nőtt idén, a tavalyi 9,2 százalékról 13,6 százalékra. A panellakások esetében a tavalyi 4,9 százalékról 9 százalékra emelkedett ez az érték, míg a téglalakásoknál 4,5 százalékról 8,9 százalékra változott a teljes árengedmény.
Arányait tekintve a panellakások esetében a legnagyobb mértékű az engedmény, ebben a szegmensben az előző évhez képest 77 százalékkal nőtt a teljes árengedmény, míg a téglalakásoknál 53 százalékkal, a házaknál pedig 48 százalékkal emelkedett ez az érték.
„Korábban épp a panellakások esetében lehetett a legkisebb mértékben alkudni, ez viszont az idei adatok szerint megváltozott: a panelek gyakorlatilag egálba kerültek a téglalakásokkal, már csak egyetlen tized különbség van a két ingatlantípus között”
– ismertette a változásokat a szakember.
A területi eloszlásról szólva az elemzési vezető elmondta, hogy az ország nagy részén az átlaggal megegyező alkut mért az OC. A fővárosban és a nagyobb városokban egyaránt 8,8–9,3 százalék között váltakozott az árengedmény mértéke az elmúlt kilenc hónapban. Ettől csak a kisebb városok tértek el, ahol a vásárlók ennél magasabb, átlagosan 11,4 százalékos árengedményt tudtak kialkudni a hirdetési árból.
A téglalakások átlagos, 8,9 százalékos, teljes árengedménye lényegében hasonló a panellakások esetében mért számokéhoz, vagyis az adatokból az látszik, hogy csökkentek a területi különbségek ezen mutató esetében – jegyezte meg a szakember.
A legkisebb alkura a budai kerületekben volt lehetőség, itt az eladók átlagosan 7,9 százalékot engedtek a teljes árból. Ennél magasabb engedményt tudtak elérni a vevők a pesti kerületekben, az agglomerációban és a megyei jogú városokban, ahol az átlaghoz közeli, 8,7–9,5 százalék közötti árengedmény volt a mértékadó. Ennél nagyobb árengedmény a kisebb városokban és községekben fordult elő, ahol 12 százalékos alku a jellemző az év első kilenc hónapjának értékesítési tapasztalatai alapján.
A használt házak esetében idén 13,6 százalékra nőtt a teljes árengedmény mértéke és minden térségben a 10 százalék feletti átlagérték jellemző. Az viszont nem változott, hogy a nagyobb városokban az átlagnál kevesebb, míg a kisebb településeken az átlagot meghaladó alku a jellemző. A legkevesebbet a budai kerületekben lehetett alkudni, mindössze 10,6 százalékot. A régióközpontokban már 11,5 százalék, míg a megyei jogú városokban és Pest vármegyében 12 százalék az átlagos árengedmény mértéke. A kisebb városokban, valamint a külső pesti kerületekben mért 14,8 százalék, illetve a községekben elérhető, 16,9 százalékos, teljes árengedmény már jóval átlag feletti érték.
A szerződéskötéskori árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 8,1 százalék volt, a paneleknél 4,9 százalék, a téglalakásoknál 4,5 százalék. Ezek az értékeket azt jelentik, hogy a házaknál az árengedmény 60 százalékát konkrét vevő esetében adják meg az eladók. Panellakásoknál 55 százalék, a téglalakásoknál pedig 50 százalék ez az arány.
„A legfrissebb adatok újra megerősítik azt a korábbi tételt, miszerint konkrét ajánlattétel esetében továbbra is jelentős mértékben lehet alkudni a hirdetési árból”
– összegezte Soóki-Tóth Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj
A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.
A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.
„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.
Nem divat már középvezetőnek lenni
A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.
A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.
Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.
Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.
A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják
Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.
Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.
A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.
A vezetőhiány a legnagyobb költség
A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.
Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.
Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.
A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja
Páratlan szintű működési hatékonyság, megbízhatóság és skálázhatóság – többek között ezek jellemzik a Start Campus új, SIN01 adatközpontját, amelynek megvalósításához a Schneider Electric legmodernebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési megoldásait használták fel.
A vállalat a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában is támogatta a Start Campus-t.
A SIN01 jelzésű létesítmény, ami a Start Campus összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers portfóliójának és fenntarthatósági szolgáltatásainak átfogó megoldáscsomagját használja. Célja, hogy új mércét állítson fel a rugalmas és fenntartható munkaterhelésű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat és felhőszolgáltatásokat kiszolgáló adatközpontok számára. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő, újrahasznosított ipari területen épült létesítmény 2024. negyedik negyedévében kezdte meg működését. Az adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.
A SIN01 létesítményhez a Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az adatközpontok életciklusára optimalizált megoldások átfogó csomagját biztosította. Ezek közé tartoznak az olyan megoldások, mint a Schneider Electric Galaxy VX UPS, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kiküszöbölik a káros üvegházhatású gázok (GHG) használatát –, a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek hőérzékeléssel, valamint a nagy sűrűségű fehér és szürke adatközponti térben telepített további infrastruktúra.
„A Start Campus víziója Európa egyik legnagyobb, mesterséges intelligencia igényeket kiszolgáló adatközpontjának létrehozásáról példa nélküli volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerek lehetünk ennek megvalósításában, és az adatközpontok, az épületek, az energia és az ipar területén szerzett szakértelmünkkel segíthetünk megteremteni az alapokat a SIN01 révén. Ez az új létesítmény nemcsak több befektetést és innovációt ösztönöz a régióban, hanem világszínvonalú adatközpont-kapacitást nyújt az ügyfeleinek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk működtetéséhez”
– mondta el Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” részlegének európai vezető alelnöke.
Biztonságos, skálázható, MI-kész infrastruktúra
Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében a Schneider Electric EcoStruxure Buildings Management (BMS), Energy Management, Power Monitoring Expert (PME) és Planon szoftverei valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Mindezt támogatja a vállalat egyedi szolgáltatása, amely magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7-ben történő karbantartást és a helyszínen lévő mérnököket.
Ezenkívül a Schneider Electric fenntarthatósági és tanácsadói szolgáltatásain keresztül segítette a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában. A Start Campus a tervezés, a kivitelezés, a telepítés és az üzembe helyezés során alkalmazott átfogó megközelítéssel biztonságos, skálázható és energiatakarékos infrastrukturális platformot hozott létre, amelyet a felhő- és mesterséges intelligencia adatközpontok telepítésére szabtak.
„A Start Campusnál elkötelezettek vagyunk a fenntartható, mesterséges intelligencia alkalmazását támogató digitális infrastruktúra következő generációjának megalapozása mellett. Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nem csak a hozzáférésről szól, hanem az energia hatékony, intelligens és fenntartható kezeléséről is. A Schneider Electrickel való partnerségünk átalakítja működésünket, mivel világszínvonalú energiatechnológiát és valós idejű átláthatóságot biztosít számunkra a teljes infrastruktúránkra vonatkozóan”
– jelentette ki Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése
Május 12-től a Magyar Telekom ügyfelei díjmentesen aktiválhatják a Wolt+ előfizetést, a Wolt havidíjas szolgáltatását, amely ingyenes házhozszállítást és exkluzív kedvezményeket biztosít számos étterem, élelmiszerbolt és egyéb helyi üzlet kínálatához.
A Deutsche Telekom és a Wolt együttműködésének eredményeként a telekomosok ezekhez az előnyökhöz most 6 hónapig díjmentesen férhetnek hozzá a Magenta Moments kedvezményprogramon keresztül. Sőt, a Magenta 1-es ügyfelek ezúttal is még többet kapnak, hiszen ők 12 hónapig élvezhetik a Wolt+ előnyeit. A díjmentes 6 hónapos Wolt+ előfizetést biztosító egyedi kuponkódot a Telekom alkalmazás Magenta Moments menüpontjában kérhetik le az ügyfelek év végéig. A Magenta 1-eseknek szóló, 12 hónapos díjmentes Wolt+ előfizetést biztosító kedvezménykód pedig május 18-ig igényelhető, és a lekéréstől számítva 1 hónapig aktiválható a megadott linken keresztül. Az együttműködés tovább erősíti a Telekom azon törekvéseit, hogy a Magenta Moments program ajánlataival megkönnyítse és színesítse az ügyfelek mindennapjait, és extra törődést, odafigyelést biztosítson számukra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök1 hét ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar2 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora
-
Ipar1 hét ago
Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét
-
Mozgásban2 hét ago
Elindult a VIP-jegyek értékesítése a hazai MotoGP-re és leterítették a záró aszfaltréteget a pályán
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre nagyobb jövedelemtől adnak csak személyi hitelt a bankok