Gazdaság
Az LG vezérigazgatója és vezetői megosztották, hogyan tervezik elérni a Future Vision 2030 céljait
William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója és a vállalat további vezetői Las Vegasban mutatták be, milyen stratégiák alkalmazásával tervezik elérni az LG az ún. Future Vision 2030 célt.
A vezérigazgató azzal kezdte az előadását, hogy elmondta, az LG három fontos kitörési pontot azonosított – az elektrifikációt, a szolgáltatások értékesítésére alapuló modell felé történő elmozdulást (servitization) és digitalizációt –, amelyek végső soron át fogják alakítani nem csak az üzleti működést, de a vásárlói élményt is. A vállalat célja, hogy egy teljesítmény- és eredményorientált, győztes szellemű szervezet kiépítésével gyorsítsa fel a növekedést, és küzdje le az olyan kihívásokat, mint a piacot és az ellátási láncot jellemző, tartósan fennálló bizonytalanságok.
„Ha 2023 volt az az év, amikor kijelöltük a változások irányvonalait, akkor 2024 lesz az, amikor valóban fel is gyorsítjuk ezeket”
– mondta William Cho.
„A Future Vision 2030 a piacnak és az ügyfeleinknek tett ígéretünk, és arra fogunk törekedni, hogy ezt az ígéretet be is tartsuk.”
A vezérigazgató által tavaly bejelentett Future Vision 2030 az LG hosszú távú célját takarja, amely szerint olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely képes összekapcsolni és kiterjeszteni az ügyfélélményt a különböző életterekre, beleértve az otthoni, kereskedelmi, közlekedési és virtuális tereket.
Beruházások a jövőbeli versenyképességért
A vezérigazgató 2024-ben az Áttörni a korlátokat kifejezést jelölte meg a vállalat irányítási politikájának kulcsmondataként és alapfilozófiájaként. Miután a jövőbeni növekedés érdekében már három fókuszterületet – a nem hardveres üzleti modellt, a B2B irányú bővítést és az új üzletágak fejlesztését – már létrehozott, az LG most minden erejével azon lesz, hogy tovább finomítsa portfólióját.
Első lépésként a vállalat a jövőbeni növekedés motorjaiban rejlő potenciált az üzleti stratégiai prioritásokon alapuló beruházások bővítésével maximalizálja. Idén a vállalat több mint kétszeresére növeli beruházásainak értékét; 8 milliárd dollárt fordít a kutatás-fejlesztésre és más kritikus területekre a versenyképesség erősítése érdekében.
A nagy növekedési potenciálú és magas nyereséget hozó alaptevékenységekre vonatkozóan 2024-ben szintén nagyobb befektetéseket tervez a vállalat. Ezek közé tartoznak a B2B üzletágak, például a járműalkatrészek, a fűtés, szellőztetés, légkondicionálás területe (HVAC), a beépített készülékek és a digitális kijelzőrendszerek, valamint a webOS platform divízió. Az LG további beruházásokkal támogatja új üzletágait is, például az elektromosjármű-töltők és a robotikai megoldások területeit, továbbá bejelentette, hogy 2030-ig több mint 40 milliárd dollárt* kíván befektetni abba, hogy portfóliója átalakuljon a minőségi üzleti növekedés érdekében.
Ezen túlmenően az LG az idei évtől kezdve aktívan keresi a szervezetben rejlő olyan növekedési lehetőségeket, mint a fúziók, felvásárlások és partnerségek, illetve olyan stratégiákat adaptál, amelyek célja a belső növekedési motorok megerősítése. Hangsúlyt fektet továbbá az olyan áttörést jelentő és vásárlói értéket növelő technológiai területekre is, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a kevert valóság (MR).
A vezérigazgató az újonnan létrehozott, ún. tengerentúli értékesítési és marketingdivíziót fontos egységként azonosította, amely segíthet az LG-nek „áttörni a korlátokat”. Az új szervezet már jelenleg is fontos szerepet játszik az LG globális sikerében, és a vállalat teljes értékesítésének mintegy kétharmadát adta. A divízió olyan speciális stratégiákat valósít meg, amelyek figyelembe veszik az egyes régiók és piacok egyedi jellemzőit. Erőfeszítései világszerte maximalizálták az üzletág teljesítményét, és jelentős szerepet játszottak az LG nemzetközi leányvállalatainak megerősítésében.
Növekedés, nyereség és érték a Tripla Hetes célok elérésével
A három fő növekedési motorral, vagyis a platformalapú szolgáltatási üzletágakkal, a B2B üzletággal és az új üzleti területekkel a vállalat célja a „Tripla Hetes” célok elérése: a legalább 7 százalékos átlagos növekedési ráta és üzemi nyereséghányad, valamint a 7 százalékos EBITDA-nak megfelelő vállalati érték.
Tavaly a piaci kereslet csökkenése ellenére a vállalat kiemelkedően teljesített, köszönhetően a B2B üzletág növekedésének. Az elmúlt öt évben az LG B2B üzletágának éves százalékos növekedési üteme könnyedén meghaladta a kétszámjegyű értéket, a teljes értékesítés átlagos éves növekedési üteme pedig 8 százalék körüli volt.
A járműalkatrészek üzletág szintén kulcsfontosságú területté vált, és fennállásának 10. évében 8 milliárd dolláros* éves forgalmat ért el. Az elektromos járművekre való globális átállás várhatóan növelni fogja a keresletet a nagy értékű elektromos járműalkatrészek iránt, ami az üzletág egyik fő szakterületének számít.
A járműalkatrészek üzletég három pillérre – járműfedélzeti infotainment (IVI) rendszerek, elektronikus meghajtás és járműlámpák – építve az előrejelzések szerint folyamatosan és gyorsan fog növekedni. 2024-től elsősorban a szoftveresen definiált járműképességek biztosítására, az elektromosjármű-alkatrészek ügyfélkörének bővítésére és az intelligens lámpák terén betöltött vezető szerepének megerősítésére összpontosít a vállalat. A növekvő mennyiségű megrendelésekre a vállalat beruházásokkal reagál, hogy bővíthesse közép-és dél-amerikai, illetve európai gyártókapacitásait.
Az LG B2B portfóliójának másik fontos területe, HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) üzletág gyorsan növekszik az olyan feltörekvő piacokon, mint Ázsia, illetve Közép- és Dél-Amerika, míg a fejlett piacokon, köztük Európában és Észak-Amerikában – ahol erős a kereslet a hatékony, környezetbarát termékek iránt – folytatja az új lehetőségek feltárását.
Az LG HVAC-üzletágának célja, hogy még inkább kihasználja a vállalat technológiailag fejlett alkatrészei, köztük a motorok és a kompresszorok versenyképességét, és bővítse termékkínálatát. Miután tavaly novemberben az egyesült államokbeli Alaszkában konzorciumot hozott létre a fejlett hőszivattyúk kutatására, az LG idén egy európai kutatás-fejlesztési bázis kiépítését tervezi. A vállalat emellett egyedülálló légkondicionáló termékek, például egy dedikáltan kültéri használatra tervezett légtechnikai eszköz bevezetésével bővíti üzleti tevékenységét.
Felismerve, hogy a B2B divíziókat a fogyasztói üzletágaknál kevésbé érintik közvetlenül a gazdasági folyamatok változásai, az LG aktívan támogatja a B2B területeket, hogy megőrizze az eladások és a nyereség stabilitását. A vállalat bejelentette a B2B üzletágak bővítésére vonatkozó terveit, és számos új megoldás bevezetésével 2030-ra több mint 32 milliárd dollárra*, vagyis a jelenlegi szint duplájára kívánja növelni az értékesítési volument.
Az LG felgyorsítja általános üzleti modelljének fejlesztését is, és a meglévő termékközpontú, háztartási készülékekkel és televíziókkal foglalkozó üzletágai mellett olyan, nem hardveres területekre is belép, mint a tartalom, a szolgáltatások és az előfizetéses megoldások. A világszerte már használatban lévő több százmillió LG-terméket „platformként” kihasználva a vállalat folyamatos értékesítésre és nyereségre számít.
Az üzleti irányváltással összhangban a szórakoztatóelektronikai divízió célja, hogy média- és szórakoztatóplatform-alapú vállalkozássá alakuljon át, és elősegítse a webOS platform üzletág növekedését. A szórakoztatóelektronikai üzletág kiterjeszti a webOS-ökoszisztémát az intelligens monitorokra, az IVI-rendszerekre és más tévégyártókra, ami gyorsan megerősíti a platformüzletág alapjait. Az LG arra számít, hogy a webOS platformüzletág a közeljövőben az egyik legnagyobb potenciálú növekedési motorrá válik.
A háztartásigép- és légkondicionáló üzletág, amelynek sikere kiemelkedő szerepet játszik az LG egész szervezetre kiterjedő átalakulásában, egy intelligens otthoni megoldásokat kínáló üzleti területet is fejleszt, amely egyesíti a szolgáltatásokat és az előfizetéses megoldásokat. Az üzletág végső célja, hogy megvalósítsa Nulla munkával töltött otthoni idő, a minőségi időtöltésért (Zero Labor Home, Makes Quality Time) vízióját, amely túlmutat a háztartási készülékek alapvető funkcióin, hogy az otthon töltött időt minden eddiginél kényelmesebbé tegye.
Az előfizetéses megoldások üzletág, amely az LG háztartási készülékeit kiegészítő napi szolgáltatásokért felel, gyors ütemben növekszik Dél-Koreában. Az üzletág külföldi terjeszkedése már folyamatban van, és Korea mellett a többi ázsiai stratégiai piac tapasztalhatja meg elsőként a megoldások előnyeit.
Az LG teljes forgalmában több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öt év során a nem hardveres divíziók – például a webOS-platformon alapuló tartalom- és szolgáltatási üzletágának, valamint az otthoni készülékeken elérhető előfizetéses megoldások üzletágának – részesedése.
Az LG emellett erőteljesen előmozdítja majd az immateriális javak, például az alapvető szabadalmak kereskedelmi hasznosítását a technológia kritikus területein, beleértve a kommunikációt, a médiát, a mobilitást és az IoT-csatlakoztathatóságot. A közelmúltbeli átszervezés során a vállalat új üzleti egységeket is létrehozott az intelligens gyárak építésével kapcsolatos know-how-jának kereskedelmi hasznosítása érdekében.
Ezen túlmenően az LG nagy potenciállal rendelkező, az üzleti szinergiába illő fejlődési lehetőségekre is fókuszál. Erre kiváló példa, hogy az LG NOVA 2024 végéig több mint 100 millió dollárra növeli a startupok támogatására szolgáló alapját, amivel az LG még inkább segítheti az új technológiák és megoldások felfedezését és az innováció előmozdítását, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat új üzleti szegmensek élére álljon.
Az LG nemrégiben létrehozott elektromosjármű-töltési üzletága átfogó megoldásokat kínál, többek között fejlett töltőegységeket és vezérlési megoldásokat, távdiagnosztikai és szervizelési szolgáltatásokat, valamint járműakkumulátor-diagnosztikát, mindezt jelentős gyártási és értékesítési infrastruktúrával. Az észak-amerikai piacra belépve a vállalat már egy töltőgyártósor építését is befejezte a texasi Fort Worthben.
A digitális egészségügyi szegmensben a vállalat az Amwell-lel együttműködve bővíti telemedicina-üzletágát, és olyan területeken vizsgálja a szolgáltatások életképességét, mint a megelőzés, a diagnózis, az utógondozás és a gyógyulás. A virtuális valóságban, egy másik ígéretes üzleti területen az LG az MR-eszközök kereskedelmi forgalomba hozására készül. A vállalat 2023 végén a szórakoztatóelektronikai divízion belül létrehozta az eXtended Reality üzletágat, és folytatja a különböző technológiai partnerekkel elkezdett munkát a kiterjesztettvalóság-alapú megoldások területén.
Emellett a vállalat vezető technológiai irodája (CTO), amely a jövőbeli technológiák fejlesztését irányítja, intenzív kutatás-fejlesztési programokat folytat az üzleti versenyképesség erősítéséért és az új alaptechnológiák felfedezése érdekében. A CTO elsősorban nyolc technológiai területre összpontosít: szoftver, system on chip, mesterséges intelligencia, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, új generációs számítástechnika és felhő/adatok.
A digitális átalakulás felgyorsítása adatvezérelt gyakorlatokkal és következő generációs ERP-beruházással
A digitális átalakulás (DX) révén az LG ún. F.U.N. – First, Unique and New, azaz első, különleges és új – élményeket nyújt majd ügyfeleinek, és továbbfejleszti ügyfélközpontú vállalatvezetési rendszerét.
A vállalat a teljes szervezetben nagyszabású IT-beruházásokat hajt végre a digitális átalakulás érdekében. Kiépíti továbbá az N-ERP-t, vagyis a következő generációs vállalati erőforrás-tervezést, hogy a vállalat üzleti folyamatai és rendszerei integráltak és összehangoltak legyenek. Mindemellett az idei évtől kezdve az LG világszerte bevezeti az Intellytics Customer 360 ügyféladat-platformot, amely lehetővé teszi a különböző ügyfélkapcsolati pontokból gyűjtött adatok integrált kezelését.
Az LG digitális átalakulás érdekében tett erőfeszítései túlmutatnak az ügyfélélmény innovációján, hiszen az értékesítési lánc hatékonyságának javítására is kiterjednek, a beszerzéstől és a gyártástól a szállításig és az értékesítésig. Tavaly az így megvalósított digitális átalakulás révén az LG több mint 240 millió dollár értékben növelte a termelékenységet és a hatékonyságot.*
Átalakulás egy kiemelkedően teljesítő szervezetté, valamint Az élet szép filozófia terjesztése
Amikor a vezérigazgató az alkalmazottakkal beszélget, gyakran idézi Peter Drucker neves amerikai menedzsmenttudóst: „A kultúra megeszi a stratégiát reggelire”. A vezérigazgató valóban hisz abban, hogy az erős szervezeti kultúra elengedhetetlen ahhoz, hogy a stratégiát jó teljesítményre lehessen váltani.
Az alkalmazottakkal tavaly decemberben tartott CEO F.U.N. Talk című beszélgetésén William Cho felvázolta a vállalat 2024-re vonatkozó jövőképét, amelynek része, hogy a vállalat kiemelkedő teljesítményű szervezetté váljon. Kijelentette:
„ennek eléréséhez szorosan össze kell kapcsolnunk küldetésünket, jövőképünket és céljainkat, és fáradhatatlanul a végrehajtásra kell összpontosítanunk”.
Az Élet szép márkaígéret jegyében az idei évtől kezdve az LG számos integrált márkatevékenységet indít, amelyek a marketing, az ESG és a CSR területét is felölelik. A vállalat bátor optimista szemlélettel terjeszti majd a szlogen alapját képező értékeket és filozófiát, miközben fiatalos dinamizmussal tölti meg a márkát. A magát „bátor optimistának” valló LG olyan innovátor, amely bátran szembenéz a nehézségekkel, még a nehéz időkben is hisz a fejlődési lehetőségek keresésében, és úgy talál megoldásokat, hogy meghallgatja az ügyfeleit és odafigyel a piacra.
A látogatók január 9-12. között, a 2024-es CES kiállításon, az LG standján (#16008, Las Vegas Convention Center) ismerhetik meg a vállalat legújabb innovációit. Az újonnan bemutatott LG-termékekről további információ a https://www.lgnewsroom.com/tag/ces2024/ weboldalon érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus
Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.
Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.
Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.
A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.
„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”
– emelte ki az elemzési vezető.
Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.
„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.
A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek
„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”
– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.
A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.
850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése
Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.
„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”
– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.
Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.
4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek
A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.
„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”
– mondja Kardos Ádám.
„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”
– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Ipar1 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Tippek2 hét ago
Ajándékötletek gépkezelőknek, akik olajszagban érzik otthon magukat
-
Gazdaság2 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Ipar1 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság1 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Gazdaság2 hét ago
Lamborghini vs. Ferrari: most kiderült, melyiket keresik többen Magyarországon