Connect with us

Gazdaság

Csökkenő vezérigazgatói félelmek, óvatos bizakodás 2024-re

A globális és a magyar gazdaság növekedésébe vetett hit visszatérni látszik a tavalyi kiugró pesszimizmust követően.

A vezérigazgatók 54%-a a globális, 60%-uk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol, szemben a tavalyi 76% és 85%-kal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43%), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%), vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy ha a versenytársak léptek (30%).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek.”

– mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35%) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban.”

– emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52% szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72% említette, öt éves távlatban már 77% ez az arány. A vezérigazgatók 52%-a véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71% lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13%) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%). A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40% már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13%-a nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek.”

– foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok

Bár a személyi kölcsönöknél változatlanul többmilliós hitelösszegnél érhetők el a legalacsonyabb kamatok, egyre több szolgáltató árul kedvező feltételekkel kisebb – pár százezer forintos – összegű konstrukciókat is. Utóbbi azt jelenti, hogy egyes esetekben akár 11-13 százalékos éves kamatok is elérhetők.

A kisebb összegű személyi hitelekben – illetve gyorskölcsönökben – gondolkodó ügyfelekre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pénzügyi szolgáltatók, hiszen sorban jelennek meg a piacon a kedvező kondíciókkal futó ajánlatok – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: mind az eleve rövid futamidejű, és néhány százezer forintos összegben limitált gyorskölcsönöknél, mind a klasszikus személyi hiteleknél felfedezhetők versenyképes ajánlatok a pénzügyi szolgáltatók kínálatában.

„Mindez arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatók számára egyre fontosabb az az ügyfélréteg is, amely nem feltétlenül autó vásárlására, vagy egy nagyobb lélegzetű lakásfelújításra fordítaná a hitelt, hanem néhány százezer forintra van szüksége valamilyen célja – például tartós fogyasztási cikk vásárlása – megvalósításához”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Minden szerződés kell a piac növekedéséhez a személyi kölcsönöknél

Gergely Péter szerint az kétségtelen, hogy a pénzügyi szolgáltatók szempontjából a jó jövedelemmel rendelkező, és jelentős összeget igénylő ügyfelek tekinthetők a leginkább kívánatos célcsoportnak, a piaci verseny az alacsonyabb hitelösszegeknél is egyre lejjebb szorítja a kamatokat.

„Persze a kis összegű személyi kölcsönöknél nem kizárólag az ár az egyetlen, az ügyfél számára fontos tényező: a gyors kiszolgálás éppúgy számít, mint az egyszerű és átlátható igénylési feltételek”

– emlékeztetett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az mindenesetre jól látható, hogy a személyi kölcsönök piacán is egyre erősebb a verseny a pénzintézetek között: miközben néhány hónapja – a kellően magas jövedelem mellett – még 7-8 millió forintos hitelösszeg kellett a legjobb, évi tíz százalék alatti, vagy ahhoz közeli kamatok eléréséhez, ma már több szolgáltatónál is 3 millió forintnál húzódik ez a határ.

Az erősödő versenyt az is indokolhatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a személyi kölcsönök piaca igen meggyőző teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban: a tavalyi kihelyezési rekord után az év első két hónapjában megkötött szerződések összege meghaladta a 153 milliárd forintot, ami több mint 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument.

„Persze a szerződéses összegnél mért újabb rekordhoz az is hozzájárult, hogy egyelőre tovább emelkedik az egy szerződésre jutó átlagos összeg is a személyi kölcsönöknél: 2025 első két hónapjában már elérte a 3,2 millió forintot”

– emlékeztetett Gergely Péter.

Kevéssel tíz százalék felett is lehet a kamat

A pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatók szerint akár kevéssel tíz százalék feletti éves kamattal is elérhetők kis összegű személyi kölcsönök a piacon. A feltételeknél nincsenek nagy eltérések az egyes szereplők között, bár a helyben történő számlavezetés és a jövedelem oda érkeztetése több banknál is feltétel. A legalább három hónapos munkaviszony szintén általános elvárásnak tekinthető a kisebb összegű hiteleknél is. (Azoknál a szolgáltatóknál, ahol sztenderd személyi kölcsön konstrukció szerepel a kínálatban, 500 ezer forintos hitelösszeg felvételét vizsgáltuk, 6 éves futamidő mellett.)

A CIB Bank előrelépő személyi kölcsönénél félmillió forintos hitelösszeg akár 10,99 százalékos éves kamat mellett is elérhető, 11,73 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. Ehhez az ügyfélnek 250 ezer forintos havi jövedelmet kell igazolnia: fontos, hogy a CIB Banknál a helyben vezetett számla sem feltétel, viszont az igénylőnek legalább 20 évesnek kell lennie.

A Cofidis 350 ezer forint feletti jövedelem esetén 18,70 százalékos kamat mellett ad 500 ezer forintos kölcsönt 6 éves futamidőre, 20,88 százalékos THM mellett.

Az Erste Bank Most Személyi Kölcsönénél 15,79 százalékos az éves kamat 500 ezer forintos hitelösszeg esetén 6 éves futamidőnél. Feltétel ugyanakkor, hogy az igénylő legalább 23 éves legyen, a havi jövedelme pedig elérje a 300 ezer forintot.

A MagNet Bank 18,5 százalékos éves kamat mellett kínál 500 ezer forintos személyi kölcsönt: a pénzintézetnél feltétel a helyben vezetett számla és az arra érkező jövedelem, amelynek összege el kell érje a 250 ezer forintot. Szintén feltétel, hogy havi legalább 4 bankkártyás vásárlást végezzen az ügyfél, vagy legalább két csoportos beszedési megbízást adjon.

Az MBH Bank Hajrá Személyi Kölcsönének Extra Plus nevű változatánál 12,99 százalék lehet egy félmillió forintos személyi kölcsön kamata, ha az ügyfél jövedelme helyben vezetett folyószámlára érkezik, és eléri a havi 400 ezer forintot.

Az OTP Banknál már 177 ezer forintos havi jövedelemtől is igényelhető személyi kölcsön: félmillió forintos hitelösszeget, 6 éves futamidőt és online igénylést feltételezve 24,99 százalékos az éves kamat. A pénzintézetnél 21 éves kortól lehet személyi kölcsönt igényelni.

A Provident Start kölcsönénél 300 ezer forintos hitel érhető el 19 heti futamidőre, nagyon kedvező, 12,43 százalékos éves kamat és maximum 13,2 százalékos THM mellett. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek összesen 307 200 forintot kell visszafizetnie. Az igényléshez elegendő 100 ezer forintos jövedelmet igazolni az utolsó 3 hónapra.

A Trive Bank kizárólag online igényelhető, számlanyitáshoz nem kötött gyorskölcsönénél a legfontosabb előny, hogy akár 15 perc alatt is hitelhez juthat az ügyfél: feltétel ugyanakkor, hogy az igénylőnek valamelyik partnerbanknál legyen élő netbanki szerződése, és igazolni tudja, hogy legalább három hónapja rendszeres jövedelem is érkezik az adott számlára. Az eHitel nevű kölcsön összege 450 ezer forint, a futamideje pedig 6 vagy 12 hónap lehet. Az éves kamat 26 százalék.

Az UniCredit Banknál szintén nem szerepel kifejezetten gyorskölcsön jellegű termék a kínálatban, ám félmillió forintos személyi kölcsön 18 százalékos éves kamattal igényelhető. A jövedelmi elvárás minimum a minimálbér nettó összege – 193 382 forint – a pénzintézetnél.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Szintet léphet a hazai e-kereskedelem

A digitális kereskedelem világszerte rohamosan fejlődik, és a logisztikai megoldások kulcsfontosságúvá váltak az online vásárlások hatékonyságában.

A DSV globális szinten már bizonyított az e-kereskedelmi logisztika területén: fejlett raktározási megoldásokkal, automatizált rendelésfeldolgozással és teljes körű szállítási szolgáltatásokkal segíti partnereit. A jövőben ezeket a tapasztalatokat Magyarországon is kamatoztatják.

A DSV közel fél évszázados tapasztalatát hasznosítva ma már világszerte olyan e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a vállalkozásokat a teljes ellátási lánc optimalizálásában. Nemzetközi szinten, több mint 25 nagyobb fulfillment központtal a megrendelések 99,9%-át időben szállítják. Mindezt EcoVadis fenntarthatósági minősítéssel. A cég e-kereskedelmi szolgáltatásaiban induló vállalkozások, KKV-k, de a legnagyobb vállalatok és márkák is egyaránt megbíznak. A mára a világ egyik legnagyobb logisztikai szereplőjévé nőtt vállalat mindegyiküket magas minőségben szolgálja ki. Globálisan a teljesség igénye nélkül olyan brandek is DSV e-kereskedelmi szolgáltatásait választották már, mint például a New Balance, továbbá az Estée Lauder, a Velux és az Under Armour. A vállalat teljes körű logisztikai megoldásokat kínál, a raktározástól a kiszállításig mindent egy kézben tartva. Automatizált rendelésfeldolgozással gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálást tesz lehetővé. Fejlett IT-rendszereiknek hála, a digitális nyomon követés és integrált adatelemzés segíti a pontosabb tervezést. A magyar piac is lépésről lépésre halad ebbe az irányba, és a DSV mostantól aktív szerepet vállal ennek a fejlődésnek a támogatásában.

Új üzletfejlesztési vezetővel erősít a DSV Magyarországon

A logisztikai vállalat kijelölt Magyarországon egy olyan üzletfejlesztési vezetőt, aki a hazai e-kereskedelmi megoldások fejlesztésére összpontosít. A jövőben Magyarországon is gyorsabb kiszállításra és nagyobb ügyfélélményre lehet majd számítani. Az online vásárlók elvárásai folyamatosan növekednek. Ma már nemcsak az ár számít, hanem a szállítás gyorsasága és megbízhatósága is.

„A DSV raktáraiban akár 24/7-ben feldolgozzuk a megrendeléseket, így a webshopok vásárlói rövidebb idő alatt kaphatják meg csomagjaikat”

– emelte ki Péter-Szabó Ottó, a DSV frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Az automatizált raktározási megoldások és a hatékony rendeléskezelési folyamatok révén jelentősen csökkenhet a kiszállítási idő, ami nemcsak a webshopok versenyképességét növeli, de hozzájárul a vevői elégedettséghez is. A rugalmasság és a gyors integráció szintén felértékelődik, hiszen egy online áruház számára kulcsfontosságú, hogy a logisztikai rendszere zökkenőmentesen csatlakozzon az e-kereskedelmi platformjához.

„A DSV rendszerei könnyedén integrálhatók különböző webshop motorokhoz, például Shopifyhoz, illetve futárszolgálatokhoz is, így az ügyfelek gyors és költséghatékony módon építhetik be logisztikai megoldásainkat a működésükbe”

– fejtette ki Péter-Szabó Ottó.

Emellett lehetőség van arra is, hogy közvetlenül a megbízó saját rendszerében dolgozzon a cég, így nem szükséges külön infrastruktúrát kiépíteni. Az automatizált raktármegoldások szintén a hatékony működést segítik. A DSV világszerte több raktárában is alkalmaz automatizált, úgynevezett Autostore rendszert, amely nemcsak a folyamatok gyorsaságát, hanem a pontosságot is növeli. A Lengyelországban található lozienicai telephelyükön például 90 000 tárhelyes Autostore rendszert működtetnek 13 kiszedőállomással, amely nagymértékben növeli a napi rendelésfeldolgozási kapacitást. A fenntarthatóság és teljes körű logisztikai támogatás ma már szintén vezérelv. A vállalat ezért nemcsak a raktározási és szállítási folyamatokat biztosítja, de csomagolóanyag-beszerzést is vállal, valamint gondoskodik az operáció során keletkező hulladék környezetbarát elszállításáról.

„Ezzel ügyfeleink számára fenntarthatóbb és hatékonyabb működést teszünk lehetővé, amely egyre fontosabb szempont a tudatos vásárlók számára is”

– összegezte a DSV magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Hazánkban ezek a lehetőségek most kezdenek igazán kibontakozni, és a DSV célja, hogy a jövőben a magyarországi vállalkozások is ugyanazokat a világszínvonalú megoldásokat vehessék igénybe, mint partnereik más piacokon. A logisztikai vállalat elhivatott abban, hogy segítse a magyar e-kereskedelem fejlődését, egyúttal az ágazat szereplői számára biztosítsa a modern logisztikai megoldásokat. A frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezető feladata az lesz, hogy a globális sikerekből merítve hozzájáruljon a magyar piac fejlődéséhez. Péter-Szabó Ottó januárban csatlakozott a DSV Solutions, azaz a vállalat raktárlogisztikai divíziójának sales csapatához. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, amelyet hazai és nemzetközi cégeknél szerezett. Pályafutásában a szerződéses logisztika és az e-kereskedelem már a korábbiakban is fontos szerepet töltött be.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ismét drasztikusan csökkent az elektromos autók átlagára, és egyre többen keresik őket

elektromos

Több mint egymillió forinttal csökkent a Használtautó.hu-n kínált elektromos gépjárművek átlagára 2024 első negyedévéhez képest, miközben mind a kínálat, mind a kereslet növekszik.

Míg éveken át stabilan a BMW i3 volt az ezen hajtáslánc iránt érdeklődők kedvence, idén megtörtént a trónfosztás – és nem meglepő módon egy Tesla vette át a helyét. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője megnézte, hogy áll most az elektromos autók helyzete az egy évvel ezelőtti állapothoz mérten.

Néhány éve még elérhetetlennek tűnhetett a tömegek számára az elektromos autózás, azonban évről évre látványosan csökken az ilyen gépjárművek átlagára. Míg 2024 első negyedévében 11,7 millió forint volt az átlagos vételár a Használtautó.hu-n kínált modellek esetében, idén már átlagosan 10,8 millió forintért lehet lecsapni egyre. Ezzel együtt az autók átlagéletkora csak minimálisan nőtt, 3,2-ről 3,6 évre, és bár az átlagos futásteljesítmény 27%-kal nagyobb, még mindig csak 64710 km (2024 január-március között 50983 volt). Az érdeklődés és a kínálat is folyamatosan nő: a – telefonos és online – megkeresések száma 45%-kal, az elérhető hirdetések darabszáma pedig 29%-kal lett több.

A 2025 január-március közti adatokat összegző népszerűségi toplista élén már nem az évekig legkeresettebbnek számító BMW i3 áll, hanem a Tesla Model 3, amit átlagosan 9 731 000 forintért lehet megvásárolni, és átlag 113 700 km-es futásteljesítménnyel kínálják a használt modelleket (tavaly az átlagár 12,3 millió volt, a futásteljesítmény pedig 75900 km). Az ötödik helyen is egy Teslát találunk, a pozícióját stabilan tartó Model Y-t, ami átlagosan 1,5 millió forinttal olcsóbban kapható, viszont meglepő módon a Model S, ami tavaly még a 7. volt, mostanra már a top 10-ből is kicsúszott. Többnyire átrendeződés történt a listán: a Nissan Leaf, a Hyundai Kona, a Renault Zoe, a Hyundai IONIQ és a Dacia Spring maradtak az élvonalban, a Volkswageneket viszont a Golf helyett az ID.3 képviseli, miközben a Kia Niro szintén újoncként bukkant fel. A számokból továbbá az látszik, hogy a megkeresések szinte minden modell esetében nőttek: a Model 3 iránt stílszerűen háromszor annyian érdeklődtek, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában.

„A Tesla Model 3 évről évre egyre előkelőbb helyet foglal el toplistáinkon, és idén már sikerült maga mögé utasítania Magyarország korábbi legnépszerűbb elektromos autóját, a BMW i3-at is. Ez részben annak köszönhető, hogy az elektromos autók átlagára folyamatosan csökken, így egyre többek számára válik elérhetővé a villanyautózás.

A Tesla esetében ez különösen látványos: nemcsak az új autók ára csökkent, de a megnövekedett kereslet hatására számos kereskedő hozott be Model 3-asokat külföldről is, így már több példány is megtalálható a 10 millió forintos ársáv alatt. A Nissan Leaf és a Renault Zoe népszerűsége továbbra is töretlen, míg a Volkswagen ID.3 új belépőként került fel a legkeresettebb elektromos modellek listájára – köszönhetően annak, hogy az értékcsökkenés révén jóval megfizethetőbbé vált a tavalyi évhez képest.”

– fűzte hozzá Lőcsei Dániel, a Használtautó.hu brand managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss