Gazdaság
Egyre több fogyatékossággal élő ember vállal munkát
Amikor 1993-ban Dávid Andrea megálmodta a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségéért küzdő Salva Vita Alapítványt, a megváltozott munkaképességű emberek töredéke állt foglalkoztatásban.
Azóta ez az arány sokat javult, és ebben kulcsszerepet játszott a civil szféra is. A Salva Vita tevékenységét most külföldön is elismerték: az alapítvány munkatársai Bécsben egyedüli magyar szervezetként vehették át a Zero Project Award 2024 elismerést a 18–29 éves fiatalok integrációját segítő programjukért.
Dávid Andrea állásinterjúra igyekezett 1993-ban, amikor rossz helyen szállt le a buszról, és egy fogyatékossággal élő embereket ellátó intézetben találta magát. Ekkor határozta el, hogy létrehozza a Salva Vita Alapítványt, hogy hidat építhessen a fogyatékossággal élő emberek és a munkáltatók, vállalatok között.
„Láttam a problémát és már nem mehettem el mellette. Fontos volt számomra, hogy minden embernek meglegyen a lehetősége a munkavállalásra és az önálló életvitelre, függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie”
– emlékszik most vissza az alapító.
Észrevehetően nőtt a foglalkoztatási ráta
Abban az időben még teljesen más volt a helyzet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén, mint ma. A ’90-es évek gazdasági átalakulása nyomán az egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek kevesebb mint tizede dolgozott 2001-ben. Hogy ez megváltozzon, azért az elsők között a Salva Vita Alapítvány kezdte meg a munkát: felismerték a munkaerőpiaci integráció terén lévő hiányosságokat, és az azóta eltelt 30 évben folyamatosan fejlesztették szolgáltatásaikat, hogy közelebb hozzák egymáshoz a megváltozott munkaképességű embereket és az őket potenciálisan alkalmazni tudó vállalatokat.
A megváltozott munkaképességű emberek körében a foglalkoztatási ráta mára meghaladta a 40%-os szintet. Ez azt jelenti, hogy a 15–64 év közötti, fogyatékossággal élő emberek közül 140-150 ezer ember áll alkalmazásban, és tartja fenn önmagát és családját. Sőt, mivel Magyarországon évek óta munkaerőhiányos állapot áll fenn, megváltozott munkaképességű honfitársaink a munkaerőpiac fontos tartalékát jelentik.
Híd a munkavállalók és a munkaadók között
Az alapítvány nyitott minden olyan fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű személy jelentkezésére, aki támogatást keres a munkavállaláshoz vagy az önálló életvitelhez. Segítenek önéletrajz írásban és az állásinterjúra való felkészülésben, próbainterjú szervezésében, de akár az alapvető word és excel ismeretek elsajátításában is. Akiknek szüksége van rá, elkísérik az állásinterjúra, segítik a munkahelyi beilleszkedést és a feladatok betanulását. A szervezet nem csak a munkavállalókat, hanem a munkáltatókat is támogatja a fogyatékossággal élő munkavállalók felvételében, beilleszkedésében, személetformáló szerepet vállalva.
„Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt 30 évben közel 2300 megváltozott munkaképességű embert támogattunk a munkavállalásban, és több mint 1500 magyarországi vállalkozásnak segítettünk tehetséges kollégákat találni – mondta el Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezetője, aki 2006 óta dolgozik a szervezetnél. – Célunk egy olyan társadalom létrehozása, ahol minden ember megtalálja a helyét, és értékes tagja lehet a közösségnek. Mindez ráadásul egybeesik a gazdasági racionalitással is: számos kutatás bizonyítja, hogy a sokszínű, valóban befogadó cégek üzleti eredménye jelentős mértékben meghaladja a többi vállalatét.”
Az elmúlt 30 év alatt a Salva Vita Alapítvány számos elismerésben részesült. Legfrissebb díjuk születésnapi ajándékként érkezett: 2023 decemberében egyedüli magyar szervezetként elnyerték a Zero Project Award 2024 elismerést, amelyet olyan szervezeteknek ítélnek oda, amelyek elkötelezettek a fogyatékossággal élő személyek támogatásában. A díjra 97 országból 523 pályázat érkezett, ebből 77 részesült az elismerésben, köztük a Salva Vita Alapítvány LIKE programja. A díjátadóra 2024. február 21 és 23. között került sor Bécsben.
Segítség a fiataloknak az önálló élet megkezdéséhez
A LIKE keretében a szervezet olyan 18–29 éves tanulási, érzelmi vagy pszichés nehézséggel küzdő, mozgás-, látás, hallássérült, illetve neurodiverz (pl. autista, ADHD-s, „diszes”) fiataloknak segít, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak. A Salva Vita olyan lehetőségeket, programokat kínál számukra, amelyek segítik a fiatalok képességfejlesztését, céljaik megtalálását, nehézségeik, kudarcaik feldolgozását, társas kapcsolatok kialakítását – többek között állatasszisztált terápiás és művészetterápiás önismereti foglalkozások, pszichológiai segítő beszélgetések, és a munkavállalásra felkészítő programok révén.
„Célunk minden esetben az, hogy a fiatalok megerősödjenek, és minden támogatást megkapva nagyobb sikerrel tudjanak kilépni a nem tanuló, nem dolgozó állapotukból a munkavállalás, a továbbtanulás, az önálló életvitel irányába – mondta el Zsiday Kriszta, a LIKE program szakmai vezetője. Büszkék vagyunk rá, hogy a LIKE program keretében 2018 és 2022 között, a covid-dal nehezített időszakban is több mint 140 résztvevőt támogattunk, akik közül 70 fiatalnak sikerült megtalálni a számukra megfelelő munkahelyet, hozzásegítve őket az önálló élethez.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
-
Egészség2 hét ago
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
-
Ipar2 hét ago
PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás1 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság1 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon





