Connect with us

Gazdaság

Egyre több fogyatékossággal élő ember vállal munkát

fogyatékossággal

Amikor 1993-ban Dávid Andrea megálmodta a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségéért küzdő Salva Vita Alapítványt, a megváltozott munkaképességű emberek töredéke állt foglalkoztatásban.

Azóta ez az arány sokat javult, és ebben kulcsszerepet játszott a civil szféra is. A Salva Vita tevékenységét most külföldön is elismerték: az alapítvány munkatársai Bécsben egyedüli magyar szervezetként vehették át a Zero Project Award 2024 elismerést a 18–29 éves fiatalok integrációját segítő programjukért.

Dávid Andrea állásinterjúra igyekezett 1993-ban, amikor rossz helyen szállt le a buszról, és egy fogyatékossággal élő embereket ellátó intézetben találta magát. Ekkor határozta el, hogy létrehozza a Salva Vita Alapítványt, hogy hidat építhessen a fogyatékossággal élő emberek és a munkáltatók, vállalatok között.

„Láttam a problémát és már nem mehettem el mellette. Fontos volt számomra, hogy minden embernek meglegyen a lehetősége a munkavállalásra és az önálló életvitelre, függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie”

emlékszik most vissza az alapító.

Észrevehetően nőtt a foglalkoztatási ráta

Abban az időben még teljesen más volt a helyzet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén, mint ma. A ’90-es évek gazdasági átalakulása nyomán az egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek kevesebb mint tizede dolgozott 2001-ben. Hogy ez megváltozzon, azért az elsők között a Salva Vita Alapítvány kezdte meg a munkát: felismerték a munkaerőpiaci integráció terén lévő hiányosságokat, és az azóta eltelt 30 évben folyamatosan fejlesztették szolgáltatásaikat, hogy közelebb hozzák egymáshoz a megváltozott munkaképességű embereket és az őket potenciálisan alkalmazni tudó vállalatokat.

A megváltozott munkaképességű emberek körében a foglalkoztatási ráta mára meghaladta a 40%-os szintet. Ez azt jelenti, hogy a 15–64 év közötti, fogyatékossággal élő emberek közül 140-150 ezer ember áll alkalmazásban, és tartja fenn önmagát és családját. Sőt, mivel Magyarországon évek óta munkaerőhiányos állapot áll fenn, megváltozott munkaképességű honfitársaink a munkaerőpiac fontos tartalékát jelentik.

Híd a munkavállalók és a munkaadók között

Az alapítvány nyitott minden olyan fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű személy jelentkezésére, aki támogatást keres a munkavállaláshoz vagy az önálló életvitelhez.  Segítenek önéletrajz írásban és az állásinterjúra való felkészülésben, próbainterjú szervezésében, de akár az alapvető word és excel ismeretek elsajátításában is. Akiknek szüksége van rá, elkísérik az állásinterjúra, segítik a munkahelyi beilleszkedést és a feladatok betanulását. A szervezet nem csak a munkavállalókat, hanem a munkáltatókat is támogatja a fogyatékossággal élő munkavállalók felvételében, beilleszkedésében, személetformáló szerepet vállalva.

„Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt 30 évben közel 2300 megváltozott munkaképességű embert támogattunk a munkavállalásban, és több mint 1500 magyarországi vállalkozásnak segítettünk tehetséges kollégákat találni – mondta el Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezetője, aki 2006 óta dolgozik a szervezetnél. – Célunk egy olyan társadalom létrehozása, ahol minden ember megtalálja a helyét, és értékes tagja lehet a közösségnek. Mindez ráadásul egybeesik a gazdasági racionalitással is: számos kutatás bizonyítja, hogy a sokszínű, valóban befogadó cégek üzleti eredménye jelentős mértékben meghaladja a többi vállalatét.”

Az elmúlt 30 év alatt a Salva Vita Alapítvány számos elismerésben részesült. Legfrissebb díjuk születésnapi ajándékként érkezett: 2023 decemberében egyedüli magyar szervezetként elnyerték a Zero Project Award 2024 elismerést, amelyet olyan szervezeteknek ítélnek oda, amelyek elkötelezettek a fogyatékossággal élő személyek támogatásában. A díjra 97 országból 523 pályázat érkezett, ebből 77 részesült az elismerésben, köztük a Salva Vita Alapítvány LIKE programja. A díjátadóra 2024. február 21 és 23. között került sor Bécsben.

Segítség a fiataloknak az önálló élet megkezdéséhez

A LIKE keretében a szervezet olyan 18–29 éves tanulási, érzelmi vagy pszichés nehézséggel küzdő, mozgás-, látás, hallássérült, illetve neurodiverz (pl. autista, ADHD-s, „diszes”) fiataloknak segít, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak. A Salva Vita olyan lehetőségeket, programokat kínál számukra, amelyek segítik a fiatalok képességfejlesztését, céljaik megtalálását, nehézségeik, kudarcaik feldolgozását, társas kapcsolatok kialakítását – többek között állatasszisztált terápiás és művészetterápiás önismereti foglalkozások, pszichológiai segítő beszélgetések, és a munkavállalásra felkészítő programok révén.

„Célunk minden esetben az, hogy a fiatalok megerősödjenek, és minden támogatást megkapva nagyobb sikerrel tudjanak kilépni a nem tanuló, nem dolgozó állapotukból a munkavállalás, a továbbtanulás, az önálló életvitel irányába – mondta el Zsiday Kriszta, a LIKE program szakmai vezetője. Büszkék vagyunk rá, hogy a LIKE program keretében 2018 és 2022 között, a covid-dal nehezített időszakban is több mint 140 résztvevőt támogattunk, akik közül 70 fiatalnak sikerült megtalálni a számukra megfelelő munkahelyet, hozzásegítve őket az önálló élethez.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit

Bitget, a világ legnagyobb Universal Exchange (UEX) platformja közzétette 2025 harmadik negyedéves Kriptovaluta Piaci Bizalom és BTC Befektetési Trendjelentését, amely a makrogazdasági bizonytalanság ellenére is tartós optimizmust mutat a globális piacokon.

A felmérés Európa, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA), Afrika és Ázsia több ezer résztvevőjének véleményét rögzítette. Az eredmények szerint a válaszadók mintegy 66%-a tervezi növelni kriptobefektetéseit a következő hónapokban.
A megkérdezettek fele aktívan bővítené kereskedési pozícióit, míg 43% inkább a hosszú távú megtakarításokra és vagyonkezelési stratégiákra összpontosítana.

Ami a Bitcoin jövőjét illeti, a válaszadók 49%-a várja a következő bull run csúcspontját 150 000 és 200 000 USD között, miközben egyre több hosszú távú befektető számít még ennél is magasabb értékelésre.

A regionális különbségek különösen szembetűnőek voltak: Nigéria (84%)Kína (73%) és India (72%) vezettek a befektetési hajlandóságban, ami azt mutatja, hogy a feltörekvő piacok kulcsszerepet játszanak a kriptoadaptációban.
Ezzel szemben a fejlett piacokon – mint például NémetországFranciaország és Japán – óvatosabb hangulat uralkodott, míg Dél-Korea az átlagon felüli arányú befektetéscsökkentési szándékával tűnt ki.

Az Ethereum és a Solana továbbra is a befektetők kedvencei – előbbi 67%, utóbbi 55%-os támogatottsággal –, miközben a hagyományos eszközök, mint a BTC és az ETH, továbbra is a portfóliók gerincét adják. Emellett a platform tokenekmeme coinok és Layer 2 projektek is egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes régiókban.

„A kriptovalutákba vetett bizalom már nem csupán egy szűk réteg trendje – ez egy globális jelenség”

– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget operatív igazgatója

„A feltörekvő piacok étvágya megmutatja, hol épül a jövő, és megerősíti, miért terveztük úgy a Universal Exchange modellt, hogy egyesítse a CeFiDeFi és on-chain élményeket egy helyen. Ez a jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a befektetők egyszerre keresnek lehetőséget és megbízhatóságot – és mindkettőt a Bitgetnél találják meg.”

A Bitget átalakulása Universal Exchange-szé egyedülálló pozícióba helyezi a piaci trendekhez való alkalmazkodásban. Azáltal, hogy egyetlen ökoszisztémába integrálja a kereskedéstvagyonkezeléstfizetéseket és on-chain hozzáférést, a Bitget biztosítja, hogy mind az új felhasználók, mind a tapasztalt befektetők zökkenőmentesen vehessenek részt a piacokon.
A tőzsde hibrid likviditási megközelítése és az olyan oktatási kezdeményezések, mint a Blockchain4Youth, tovább erősítik a platform szerepét mint olyan helyet, ahol a bizalom nemcsak mérhető, hanem épül is.

A teljes Q3 2025 Crypto Market Confidence and BTC Investment Trend Report elérhető https://www.bitget.com/blog/articles/bitget-q3-2025-global-crypto-investor-survey.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt

A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.

A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.

A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.

Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.

„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”

  – mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben

Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre

Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.

Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.

Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.

„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.

Hogyan készüljenek a cégek a változásra?

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.

Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.

„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.

Magyarország még kivár

A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.

„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.

A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet

A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.

„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.

Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.

„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”

A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.

Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss