Gazdaság
Egyre több fogyatékossággal élő ember vállal munkát
Amikor 1993-ban Dávid Andrea megálmodta a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségéért küzdő Salva Vita Alapítványt, a megváltozott munkaképességű emberek töredéke állt foglalkoztatásban.
Azóta ez az arány sokat javult, és ebben kulcsszerepet játszott a civil szféra is. A Salva Vita tevékenységét most külföldön is elismerték: az alapítvány munkatársai Bécsben egyedüli magyar szervezetként vehették át a Zero Project Award 2024 elismerést a 18–29 éves fiatalok integrációját segítő programjukért.
Dávid Andrea állásinterjúra igyekezett 1993-ban, amikor rossz helyen szállt le a buszról, és egy fogyatékossággal élő embereket ellátó intézetben találta magát. Ekkor határozta el, hogy létrehozza a Salva Vita Alapítványt, hogy hidat építhessen a fogyatékossággal élő emberek és a munkáltatók, vállalatok között.
„Láttam a problémát és már nem mehettem el mellette. Fontos volt számomra, hogy minden embernek meglegyen a lehetősége a munkavállalásra és az önálló életvitelre, függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie”
– emlékszik most vissza az alapító.
Észrevehetően nőtt a foglalkoztatási ráta
Abban az időben még teljesen más volt a helyzet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén, mint ma. A ’90-es évek gazdasági átalakulása nyomán az egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek kevesebb mint tizede dolgozott 2001-ben. Hogy ez megváltozzon, azért az elsők között a Salva Vita Alapítvány kezdte meg a munkát: felismerték a munkaerőpiaci integráció terén lévő hiányosságokat, és az azóta eltelt 30 évben folyamatosan fejlesztették szolgáltatásaikat, hogy közelebb hozzák egymáshoz a megváltozott munkaképességű embereket és az őket potenciálisan alkalmazni tudó vállalatokat.
A megváltozott munkaképességű emberek körében a foglalkoztatási ráta mára meghaladta a 40%-os szintet. Ez azt jelenti, hogy a 15–64 év közötti, fogyatékossággal élő emberek közül 140-150 ezer ember áll alkalmazásban, és tartja fenn önmagát és családját. Sőt, mivel Magyarországon évek óta munkaerőhiányos állapot áll fenn, megváltozott munkaképességű honfitársaink a munkaerőpiac fontos tartalékát jelentik.
Híd a munkavállalók és a munkaadók között
Az alapítvány nyitott minden olyan fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű személy jelentkezésére, aki támogatást keres a munkavállaláshoz vagy az önálló életvitelhez. Segítenek önéletrajz írásban és az állásinterjúra való felkészülésben, próbainterjú szervezésében, de akár az alapvető word és excel ismeretek elsajátításában is. Akiknek szüksége van rá, elkísérik az állásinterjúra, segítik a munkahelyi beilleszkedést és a feladatok betanulását. A szervezet nem csak a munkavállalókat, hanem a munkáltatókat is támogatja a fogyatékossággal élő munkavállalók felvételében, beilleszkedésében, személetformáló szerepet vállalva.
„Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt 30 évben közel 2300 megváltozott munkaképességű embert támogattunk a munkavállalásban, és több mint 1500 magyarországi vállalkozásnak segítettünk tehetséges kollégákat találni – mondta el Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezetője, aki 2006 óta dolgozik a szervezetnél. – Célunk egy olyan társadalom létrehozása, ahol minden ember megtalálja a helyét, és értékes tagja lehet a közösségnek. Mindez ráadásul egybeesik a gazdasági racionalitással is: számos kutatás bizonyítja, hogy a sokszínű, valóban befogadó cégek üzleti eredménye jelentős mértékben meghaladja a többi vállalatét.”
Az elmúlt 30 év alatt a Salva Vita Alapítvány számos elismerésben részesült. Legfrissebb díjuk születésnapi ajándékként érkezett: 2023 decemberében egyedüli magyar szervezetként elnyerték a Zero Project Award 2024 elismerést, amelyet olyan szervezeteknek ítélnek oda, amelyek elkötelezettek a fogyatékossággal élő személyek támogatásában. A díjra 97 országból 523 pályázat érkezett, ebből 77 részesült az elismerésben, köztük a Salva Vita Alapítvány LIKE programja. A díjátadóra 2024. február 21 és 23. között került sor Bécsben.
Segítség a fiataloknak az önálló élet megkezdéséhez
A LIKE keretében a szervezet olyan 18–29 éves tanulási, érzelmi vagy pszichés nehézséggel küzdő, mozgás-, látás, hallássérült, illetve neurodiverz (pl. autista, ADHD-s, „diszes”) fiataloknak segít, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak. A Salva Vita olyan lehetőségeket, programokat kínál számukra, amelyek segítik a fiatalok képességfejlesztését, céljaik megtalálását, nehézségeik, kudarcaik feldolgozását, társas kapcsolatok kialakítását – többek között állatasszisztált terápiás és művészetterápiás önismereti foglalkozások, pszichológiai segítő beszélgetések, és a munkavállalásra felkészítő programok révén.
„Célunk minden esetben az, hogy a fiatalok megerősödjenek, és minden támogatást megkapva nagyobb sikerrel tudjanak kilépni a nem tanuló, nem dolgozó állapotukból a munkavállalás, a továbbtanulás, az önálló életvitel irányába – mondta el Zsiday Kriszta, a LIKE program szakmai vezetője. Büszkék vagyunk rá, hogy a LIKE program keretében 2018 és 2022 között, a covid-dal nehezített időszakban is több mint 140 résztvevőt támogattunk, akik közül 70 fiatalnak sikerült megtalálni a számukra megfelelő munkahelyet, hozzásegítve őket az önálló élethez.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése
Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.
A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.
„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”
– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.
Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.
„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”
– részletezte az ügyvezető.
Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.
A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.
A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.
Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.
Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.
Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.
Jön az iskolakezdés
Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.
Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.
A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a
- a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
- az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
- és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni
Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.
A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.
Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?
2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.
A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.
Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?
Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.
Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.
Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.
Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?
A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.
A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.
Hogy alakul ki egy autó végső ára?
A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.
A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.
A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság2 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Ipar2 hét ago
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
-
Zöld1 hét ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Zöld2 hét ago
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik
-
Gazdaság2 hét ago
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
-
Ipar2 nap ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon