Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az adózók zsebében turkál a NAV, a könyvelők és a vállalkozók nem bírják követni

Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente több mint 20 ezer milliárd forintnyi adót szed be az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. A közel hatvan féle adónemet 110 számlára kell a magyarországi adózóknak elutalni. Különösen nagyobb vállalatoknál a könyvelők számára fontos feladat, hogy az adók befizetési határideje előtt minden egyes számlára időben ott legyen a megfelelő összeg.

Nem volt könnyű feladat a sok számla között az átláthatóság: ha egyik adószámlán túlfizetés volt, akkor az adózónak vagy könyvelőjének egy külön nyomtatványon kellett kérni az átvezetést, vagy a többlet kiutalását. Jó elképzelésnek tűnt az az újítást, hogy most már a NAV automatikusan átvezeti az összegeket, ha látja, hogy egyik számlán többlet, a másikon hiány van.

Mindez a gyakorlatban mégis nagyon rosszul működik.

A legnagyobb probléma, hogy nem rendeltek határidőket ahhoz, hogy mikor történhet meg az automatikus átvezetés. Hiába ellenőrzi a könyvelő, hogy van elég pénz egy adószámlán, lehet a NAV önkényesen átvezeti egy másik számlára

– emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.

Mindez azért igen bosszantó, mert amikor az adózók szeretnének a saját számláik között átvezetni, annak 30 napos ügyintézési határideje van. Ez igencsak nehezen érthető, amikor a bankszámlák között azonnal át lehet vezetni összegeket. Pont ebből a lassú ügyintézésből is adódnak problémák: az adózó vagy könyvelője megkéri az átvezetést, de mire az megtörténhetne, a NAV már automatikusan is átvezethet a számlák között, és még az is lehet, hogy duplán vezetik így át a pénzeket.

Bürokratikus befizetés 

Magyarországon nem is olyan egyszerű tehát az adók megfizetése sem. A száznál is több adófolyószámla közül a legtöbben csak legfeljebb néhány tucatot használnak, de a nehézkesen használható informatikai rendszerekben ezek nyomonkövetése is kihívásos. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre, hiszen más országokban akár egyetlen számlára utalva is lehet az adókat sokkal könnyebben rendezni.

Az automatikus átvezetés ráadásul már nem csak a NAV-nál vezetett adószámlákon lévő előírások megfizetésére használható fel. Ma már más közterhekre is le tudja vonni az adóhatóság a folyószámla többletét. Ebben pedig az a legnagyobb kihívás, hogy ezek a tartozások meg sem jelennek a NAV-os folyószámla felületen.

A NAV az önkormányzati adóhatóságok kérésére a helyi adókra is levonhatja a túlfizetést – de itt is felmerül, hogyha időközben elutalják a pénzt, akkor duplán jelenik meg az önkormányzatnál, onnan viszont nem lehet a NAV felé átvezetni.

Nem nyer az állam se igazán az automatikus átvezetésekkel, hiszen eddig sem lehetett az adószámláról kiutalni, ha más számlán hiány volt. Azonban ezt az ellenőrzést 30 napos határidővel, manuálisan végezték el, pedig ez is automatizálható és gyorsítható lenne.

Nagyobb átláthatóságra van szükség

Sokat javítana a helyzeten, ha több információ lenne elérhető. A legnagyobb probléma, hogy ma nem kapnak a könyvelők és az adózók arról értesítést, hogy a NAV átvezetett összegeket a számlák között. Így sok esetben elutasítják az átvezetési kérelmeket, mert ők már időközben maguktól cselekedtek.

A jelenlegi rendszer kaotikus helyzetet teremt, követhetetlen a számlák változása, nem lehet kiszámolni, hogy az egyes adók határidejére mikor melyik számlán mekkora összeg lesz.

Sokat segítene, ha az átvezetésről kapnának az adózók értesítést, és lenne például nyolc napjuk a tartozása rendezésére, mielőtt a NAV önállóan átvezeti az összegeket, vagy ne történhessen NAV általi átvezetés egy folyamatban lévő, adózótól érkező kérelem könyveléséig”

– emelte ki a MINKE javaslatát Harkai István.

Igen bosszantó a jelenlegi rendszerben, hogy akár néhány ezer forintot is átvezethet a NAV, ésszerű lenne egy minimum értékhatár bevezetés, ami lehetne például egymillió forint. Már csak azért is lenne mindez ésszerű, mert a költségvetés helyzetét mindez nem befolyásolná. A könyvelők gyakorlati tapasztalatainak beépítésével azonban sokkal hatékonyabbá tehető lenne az adószámlák kezelése.

A Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) hivatalosan is eljuttatta javaslatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) az automatikus átvezetések átláthatóságának javítása érdekében. A szervezet reméli, hogy az adóhatóság figyelembe veszi a szakmai szempontokat, és a közeljövőben pozitív változásokat eszközöl az értesítési rendszerben, valamint az automatikus átvezetések gyakorlati kivitelezésében. Céljuk, hogy a vállalkozások és könyvelők számára egy követhetőbb és igazságosabb rendszert biztosítsanak, amelyben minden fél tisztában lehet a pénzmozgásokkal és azok határidejével.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál

Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.

Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.

Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.

A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.

Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss