Gazdaság

Az adózók zsebében turkál a NAV, a könyvelők és a vállalkozók nem bírják követni

Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente több mint 20 ezer milliárd forintnyi adót szed be az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. A közel hatvan féle adónemet 110 számlára kell a magyarországi adózóknak elutalni. Különösen nagyobb vállalatoknál a könyvelők számára fontos feladat, hogy az adók befizetési határideje előtt minden egyes számlára időben ott legyen a megfelelő összeg.

Nem volt könnyű feladat a sok számla között az átláthatóság: ha egyik adószámlán túlfizetés volt, akkor az adózónak vagy könyvelőjének egy külön nyomtatványon kellett kérni az átvezetést, vagy a többlet kiutalását. Jó elképzelésnek tűnt az az újítást, hogy most már a NAV automatikusan átvezeti az összegeket, ha látja, hogy egyik számlán többlet, a másikon hiány van.

Mindez a gyakorlatban mégis nagyon rosszul működik.

„A legnagyobb probléma, hogy nem rendeltek határidőket ahhoz, hogy mikor történhet meg az automatikus átvezetés. Hiába ellenőrzi a könyvelő, hogy van elég pénz egy adószámlán, lehet a NAV önkényesen átvezeti egy másik számlára”

– emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.

Mindez azért igen bosszantó, mert amikor az adózók szeretnének a saját számláik között átvezetni, annak 30 napos ügyintézési határideje van. Ez igencsak nehezen érthető, amikor a bankszámlák között azonnal át lehet vezetni összegeket. Pont ebből a lassú ügyintézésből is adódnak problémák: az adózó vagy könyvelője megkéri az átvezetést, de mire az megtörténhetne, a NAV már automatikusan is átvezethet a számlák között, és még az is lehet, hogy duplán vezetik így át a pénzeket.

Bürokratikus befizetés

Magyarországon nem is olyan egyszerű tehát az adók megfizetése sem. A száznál is több adófolyószámla közül a legtöbben csak legfeljebb néhány tucatot használnak, de a nehézkesen használható informatikai rendszerekben ezek nyomonkövetése is kihívásos. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre, hiszen más országokban akár egyetlen számlára utalva is lehet az adókat sokkal könnyebben rendezni.

Az automatikus átvezetés ráadásul már nem csak a NAV-nál vezetett adószámlákon lévő előírások megfizetésére használható fel. Ma már más közterhekre is le tudja vonni az adóhatóság a folyószámla többletét. Ebben pedig az a legnagyobb kihívás, hogy ezek a tartozások meg sem jelennek a NAV-os folyószámla felületen.

A NAV az önkormányzati adóhatóságok kérésére a helyi adókra is levonhatja a túlfizetést – de itt is felmerül, hogyha időközben elutalják a pénzt, akkor duplán jelenik meg az önkormányzatnál, onnan viszont nem lehet a NAV felé átvezetni.

Nem nyer az állam se igazán az automatikus átvezetésekkel, hiszen eddig sem lehetett az adószámláról kiutalni, ha más számlán hiány volt. Azonban ezt az ellenőrzést 30 napos határidővel, manuálisan végezték el, pedig ez is automatizálható és gyorsítható lenne.

Nagyobb átláthatóságra van szükség

Sokat javítana a helyzeten, ha több információ lenne elérhető. A legnagyobb probléma, hogy ma nem kapnak a könyvelők és az adózók arról értesítést, hogy a NAV átvezetett összegeket a számlák között. Így sok esetben elutasítják az átvezetési kérelmeket, mert ők már időközben maguktól cselekedtek.

A jelenlegi rendszer kaotikus helyzetet teremt, követhetetlen a számlák változása, nem lehet kiszámolni, hogy az egyes adók határidejére mikor melyik számlán mekkora összeg lesz.

„Sokat segítene, ha az átvezetésről kapnának az adózók értesítést, és lenne például nyolc napjuk a tartozása rendezésére, mielőtt a NAV önállóan átvezeti az összegeket, vagy ne történhessen NAV általi átvezetés egy folyamatban lévő, adózótól érkező kérelem könyveléséig”

– emelte ki a MINKE javaslatát Harkai István.

Igen bosszantó a jelenlegi rendszerben, hogy akár néhány ezer forintot is átvezethet a NAV, ésszerű lenne egy minimum értékhatár bevezetés, ami lehetne például egymillió forint. Már csak azért is lenne mindez ésszerű, mert a költségvetés helyzetét mindez nem befolyásolná. A könyvelők gyakorlati tapasztalatainak beépítésével azonban sokkal hatékonyabbá tehető lenne az adószámlák kezelése.

A Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) hivatalosan is eljuttatta javaslatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) az automatikus átvezetések átláthatóságának javítása érdekében. A szervezet reméli, hogy az adóhatóság figyelembe veszi a szakmai szempontokat, és a közeljövőben pozitív változásokat eszközöl az értesítési rendszerben, valamint az automatikus átvezetések gyakorlati kivitelezésében. Céljuk, hogy a vállalkozások és könyvelők számára egy követhetőbb és igazságosabb rendszert biztosítsanak, amelyben minden fél tisztában lehet a pénzmozgásokkal és azok határidejével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adózás könyvelés nav probléma rendszer vállalkozás

Up Next

Suzuki a legnépszerűbb használt SUV

Don't Miss

Új üzletágvezető a PwC Magyarország vezetői között

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének

Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.

A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.

A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője. A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.

A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.

„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”

– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.

A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.

A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.

A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki

Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.

A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.

Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.

A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.

A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.

Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!