Gazdaság
Az adózók zsebében turkál a NAV, a könyvelők és a vállalkozók nem bírják követni
Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente több mint 20 ezer milliárd forintnyi adót szed be az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. A közel hatvan féle adónemet 110 számlára kell a magyarországi adózóknak elutalni. Különösen nagyobb vállalatoknál a könyvelők számára fontos feladat, hogy az adók befizetési határideje előtt minden egyes számlára időben ott legyen a megfelelő összeg.
Nem volt könnyű feladat a sok számla között az átláthatóság: ha egyik adószámlán túlfizetés volt, akkor az adózónak vagy könyvelőjének egy külön nyomtatványon kellett kérni az átvezetést, vagy a többlet kiutalását. Jó elképzelésnek tűnt az az újítást, hogy most már a NAV automatikusan átvezeti az összegeket, ha látja, hogy egyik számlán többlet, a másikon hiány van.
Mindez a gyakorlatban mégis nagyon rosszul működik.
„A legnagyobb probléma, hogy nem rendeltek határidőket ahhoz, hogy mikor történhet meg az automatikus átvezetés. Hiába ellenőrzi a könyvelő, hogy van elég pénz egy adószámlán, lehet a NAV önkényesen átvezeti egy másik számlára”
– emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.
Mindez azért igen bosszantó, mert amikor az adózók szeretnének a saját számláik között átvezetni, annak 30 napos ügyintézési határideje van. Ez igencsak nehezen érthető, amikor a bankszámlák között azonnal át lehet vezetni összegeket. Pont ebből a lassú ügyintézésből is adódnak problémák: az adózó vagy könyvelője megkéri az átvezetést, de mire az megtörténhetne, a NAV már automatikusan is átvezethet a számlák között, és még az is lehet, hogy duplán vezetik így át a pénzeket.
Bürokratikus befizetés
Magyarországon nem is olyan egyszerű tehát az adók megfizetése sem. A száznál is több adófolyószámla közül a legtöbben csak legfeljebb néhány tucatot használnak, de a nehézkesen használható informatikai rendszerekben ezek nyomonkövetése is kihívásos. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre, hiszen más országokban akár egyetlen számlára utalva is lehet az adókat sokkal könnyebben rendezni.
Az automatikus átvezetés ráadásul már nem csak a NAV-nál vezetett adószámlákon lévő előírások megfizetésére használható fel. Ma már más közterhekre is le tudja vonni az adóhatóság a folyószámla többletét. Ebben pedig az a legnagyobb kihívás, hogy ezek a tartozások meg sem jelennek a NAV-os folyószámla felületen.
A NAV az önkormányzati adóhatóságok kérésére a helyi adókra is levonhatja a túlfizetést – de itt is felmerül, hogyha időközben elutalják a pénzt, akkor duplán jelenik meg az önkormányzatnál, onnan viszont nem lehet a NAV felé átvezetni.
Nem nyer az állam se igazán az automatikus átvezetésekkel, hiszen eddig sem lehetett az adószámláról kiutalni, ha más számlán hiány volt. Azonban ezt az ellenőrzést 30 napos határidővel, manuálisan végezték el, pedig ez is automatizálható és gyorsítható lenne.
Nagyobb átláthatóságra van szükség
Sokat javítana a helyzeten, ha több információ lenne elérhető. A legnagyobb probléma, hogy ma nem kapnak a könyvelők és az adózók arról értesítést, hogy a NAV átvezetett összegeket a számlák között. Így sok esetben elutasítják az átvezetési kérelmeket, mert ők már időközben maguktól cselekedtek.
A jelenlegi rendszer kaotikus helyzetet teremt, követhetetlen a számlák változása, nem lehet kiszámolni, hogy az egyes adók határidejére mikor melyik számlán mekkora összeg lesz.
„Sokat segítene, ha az átvezetésről kapnának az adózók értesítést, és lenne például nyolc napjuk a tartozása rendezésére, mielőtt a NAV önállóan átvezeti az összegeket, vagy ne történhessen NAV általi átvezetés egy folyamatban lévő, adózótól érkező kérelem könyveléséig”
– emelte ki a MINKE javaslatát Harkai István.
Igen bosszantó a jelenlegi rendszerben, hogy akár néhány ezer forintot is átvezethet a NAV, ésszerű lenne egy minimum értékhatár bevezetés, ami lehetne például egymillió forint. Már csak azért is lenne mindez ésszerű, mert a költségvetés helyzetét mindez nem befolyásolná. A könyvelők gyakorlati tapasztalatainak beépítésével azonban sokkal hatékonyabbá tehető lenne az adószámlák kezelése.
A Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) hivatalosan is eljuttatta javaslatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) az automatikus átvezetések átláthatóságának javítása érdekében. A szervezet reméli, hogy az adóhatóság figyelembe veszi a szakmai szempontokat, és a közeljövőben pozitív változásokat eszközöl az értesítési rendszerben, valamint az automatikus átvezetések gyakorlati kivitelezésében. Céljuk, hogy a vállalkozások és könyvelők számára egy követhetőbb és igazságosabb rendszert biztosítsanak, amelyben minden fél tisztában lehet a pénzmozgásokkal és azok határidejével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint
A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.
A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.
A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.
A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.
A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.
Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.
A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél
A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.
A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.
Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.
A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.
„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”
– mondta el Gondos Gabriella.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok
Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.
A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Közeledünk a négymilliós átlaghoz
Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord.
A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.
Már ennyiért is hiteleznek a bankok
Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.
Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.
Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.
Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.
Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.
A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.
A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.
Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.
A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.
A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb nagybank viszi 3 százalék alá az Otthon Start lakáshitel kamatát
-
Szórakozás2 hét ago
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
-
Zöld2 hét ago
Nem elég a hőhullám, itt a nyári légszennyezés: az ózon
-
Szórakozás2 hét ago
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban
-
Ipar2 hét ago
Bemutatkozik a Siemens Designcenter
-
Szórakozás2 hét ago
Barbie a legendás Whitney Houston előtt tiszteleg
-
Gazdaság2 hét ago
A hőhullám elmúlik, az energetikai kihívás velünk marad
-
Ipar2 hét ago
Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság




