Gazdaság

A VI. kerületi rövidtávú lakáskiadás betiltása – TÜNETI kezelés

A rövidtávú lakáskiadás, különösen az olyan népszerű turisztikai célpontok esetében, mint Budapest VI. kerülete, sok vitát vált ki. A helyi lakosokat számos tényező zavarhatja, amelyeket érdemes alaposabban megvizsgálni. Ezek a tényezők közé tartoznak:

Szerző: Szilber Szilvia a Szilber Ingatlan Menedzsment tulajdonosa

Házirend megszegése: A rövidtávú bérlők gyakran nem tartják be a házirendet. A lakóközösségek szokásaihoz és szabályaihoz nem szokott vendégek gyakran zajosak lehetnek, nem tartják be a csendrendeletet, és ezzel zavarják a helyi lakosok nyugalmát.
Elkoszolt utcák és közterületek: A fokozott turizmus miatt a közterületek gyorsabban koszolódnak, mint ahogy azt a takarítószolgálatok kezelni tudják. A turisták gyakran szemetelnek, ami ronthatja a kerület összképét és az ott élők közérzetét.
Zaj és piszok gócpontok: A rövidtávú bérlemények gyakran szórakozóhelyek közelében találhatók, ahol a zajszint különösen magas lehet. A vendégek késő esti érkezése és távozása, valamint a szórakozóhelyekről érkező zajok különösen zavaróak lehetnek a helyi lakosok számára.
Biztonsági aggályok: Az idegenek folyamatos jövés-menése a lakóépületekben biztonsági kérdéseket vethet fel. A lakosok aggódhatnak a közbiztonság és a személyes biztonságuk miatt, mivel nem ismerik az épületbe érkező idegeneket.
Ingatlanárak és lakbérek emelkedése: A rövidtávú lakáskiadás növelheti az ingatlanárakat és a lakbéreket, ami nehezíti a helyi lakosok számára a megfizethető lakhatást. Az ingatlantulajdonosok inkább rövidtávú bérbeadásra adják ki lakásaikat, mivel ez jövedelmezőbb, ami csökkenti a hosszútávú bérlemények kínálatát.
Épületkarbantartás és állapotromlás: A gyakori bérlőváltás és az intenzív használat miatt az épületek gyorsabban romlanak, és az ingatlanok karbantartási igényei megnövekednek. A tulajdonosok nem mindig fordítanak kellő figyelmet az ingatlan megfelelő karbantartására, ami hosszú távon az épület állapotának romlásához vezethet.

A fenti problémák miatt a VI. kerületi lakosok közül jónéhányan támogatják a rövidtávú lakáskiadás korlátozását vagy tiltását. Az önkormányzati népszavazás lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösség kifejezze véleményét, és befolyásolja a döntéshozatalt ebben a kérdésben.

De vajon a rövidtávú lakáskiadás tiltása megoldja a problémákat?

A rövidtávú lakáskiadás tiltása önmagában sajnos nem oldja meg az összes problémát, amelyek a helyi lakosokat zavarják. Bár bizonyos zavaró tényezőket csökkenthet, más problémák továbbra is fennmaradhatnak, vagy újabb kihívások jelentkezhetnek. Íme néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

Zaj és házirend megszegése: A rövidtávú lakáskiadás tiltása csökkentheti a turisták által okozott zajt és a házirend megszegését, de ha a szórakozóhelyek, bárok és vendéglátóhelyek továbbra is működnek, a környék zajos maradhat. Emellett az illegális rövidtávú bérbeadások továbbra is fennmaradhatnak.
Elkoszolt utcák és közterületek: A turisták által okozott szemét csökkenhet, de ha a kerület továbbra is népszerű turisztikai célpont marad, a látogatók száma nem biztos, hogy jelentősen csökken. A közterületek tisztaságának fenntartása érdekében hatékonyabb takarítási és hulladékkezelési intézkedésekre lehet szükség.
Biztonsági aggályok: A rövidtávú bérbeadások tiltása csökkentheti az idegenek áramlását a lakóépületekben, de a közbiztonság és a személyes biztonság javítása érdekében más intézkedések is szükségesek lehetnek, például a rendőri jelenlét növelése vagy a közbiztonsági rendszerek fejlesztése.
Ingatlanárak és lakbérek: A tiltás csökkentheti a rövidtávú bérbeadásra kínált ingatlanok számát, ami hosszú távon hozzájárulhat a lakbérek stabilizálásához. Azonban az ingatlanpiac dinamikája komplex, és más tényezpk is befolyásolják az árakat és a bérleti díjakat. Amennyiben a tiltást megszavazzák, a rövidtávő kiadásra célzó befektetők számára nem lesz célpont a kerület és a kereslet szűkülése az ingatlanok értékcsökkenésével járhat.

Ha a hosszútávú bérlők is rendetlenkednek azt is be fogják tiltani és csak tulajdonosok lakhatnak a kerületben?

És mi lesz, ha a tulajdonosok között is akad, aki zavarja a többi tulajdonost?

Akkor mit/kit fognak betiltani?

Épületkarbantartás és állapotromlás: A rövidtávú bérlők távozásával az ingatlanok állapota javulhat, de a tulajdonosoknak továbbra is fontos figyelmet fordítaniuk a karbantartásra, felújításokra. A jelenleg rövidtávra kiadott ingatlanok egy részét át kell alakítani a hosszú távú bérlők számára vonzóbb feltételeknek megfelelően.

Fontos még tudatosítani azt is, hogy ha a tulajdonosok egy része elveszíti a rövidtávú kiadásból tervezett bevételét, az megakaszthatja a társasházi felújításokra való tartalék képzést. Az épített környezet értékeinek megóvása, a 100-130 éves társasházak méltó felújítása anyagi áldozatokat követel a tulajdonosoktól.

A tető és elektromos hálózat továbbra is avul és nem lesz tekintettel az alacsonyabb jövedelmű tulajdonosokra. Azonban aki nem tudják fizetni az épület magas felújítási költségeit, azok a tiltás után nem tudják majd eladni a turisztikai szempontból remek lokációjú lakásukat egy “pénzes befektetőnek aki majd árbíembíztet”. Sok esetben láttam olyan élethelyzetet, amikor a belvárosi felújítandó ingatlanát valaki eladta és pár metró megállóval a központtól távolabb nagyobb, vagy felújított lakást vagy vidéken házat vett az eladási árból. A rövidtávú kiadásra vásárló vevő pedig örömmel és készségesen járul hozzá a társasházi felújításokhoz, amivel emelni lehet az épület nívóját. Így az eladó jobb minőségű életteret, a vevő bevételi lehetőséget a város pedig biztonságosabb és igényesebb megjelenésű tásasházakat nyert.

Turizmus és gazdasági hatások: A rövidtávú lakáskiadás tiltása gazdasági hatásokkal is járhat. A helyi vendéglátóipar, boltok és egyéb szolgáltatások kevesebb bevételhez juthatnak, ha a turisták száma csökken. Fontos mérlegelni, hogy a turizmusból származó bevételek és munkahelyek hogyan befolyásolják a kerület gazdaságát. Ha bezár a sarki kisbolt, akkor az ott dolgozó – kerületi lakos- jövedelem nélkül, az önkormányzati adóbevételek nélkül marad. Az utolsó majd légyszi kapcsolja le a villanyt!

A probléma megoldása átfogó megközelítést igényel, amely több intézkedést is magában foglalhatna:

rövidtávú lakáskiadás szabályozásának finomítása,
a közterületek tisztántartásának javítása,
a közbiztonság növelése,
helyi lakosok és a turisták közötti egyensúly megtalálása

mind hozzájárulhat a helyzet javításához. Fontos, hogy a megoldások valóban megfeleljenek a lakástulajdonosok és lakáshasználók igényeinek és érdekeinek.

Mi lehet a megoldás?

A társasházi együttélés problémái és a rövidtávú lakáskiadás kérdése komplex problémakört alkot, amelynek megoldása átfogó megközelítést és hatékony szabályozást igényel. A lakók közötti konfliktusok és a közösségi szabályok betartatásának hiánya komoly kihívást jelenthet, és nem a rövidtávú lakáskiadás tiltása az egyetlen vagy legjobb megoldás. Az alábbi javaslatok segíthetnek a társasházi együttélés javításában és a konfliktusok mérséklésében:

Szankcionálási eszközök biztosítása: A jogalkotónak olyan törvényi keretet kellene kialakítania, amely lehetővé teszi a társasházak számára, hogy hatékonyan szankcionálják a szabályszegést. Ez magában foglalhatja a pénzbírságok kiszabását, amelyek valódi következményekkel járnak a szabályokat megszegő lakók számára.

! A Házirendben lefektetett szabályok (pardon, de jelenleg szélben lebegő kerti wc ajtó hatásosságával érnek fel) mellet a szankciókat is rögzíthetnék adott keretek között úgy, hogy a lakásvásárlással vagy bérléssel ezeket a szabályokat a lakó elfogadja, vállalja.

Szabályok és bírságok végrehajtása: Fontos, hogy a rendfenntartó szervek és az önkormányzatok ténylegesen végrehajtsák a szabályokat és bírságokat. Ez magában foglalhatja a szemetelés, zajongás, tűzvédelmi szabályok megszegésének szigorú ellenőrzését és büntetését.

! Kapjon a lakosság valós segítséget a rendfenntartó szervektől és ha ismételt indokolt intézkedés szükséges, akkor a szabályszegőre szabják is ki a bírságot! (Jelenleg vagy ki sem jön a rendőrség, vagy távozásuk után 10 perccel ismét felhangosítja a zenét a lakó, rosszabb esetben a dulakodást és ordibálást folytatják.)

Közösségi együttműködés és kommunikáció: A lakók közötti jobb kommunikáció és együttműködés elősegítheti a problémák megelőzését és megoldását. A társasházak szervezhetnek lakógyűléseket, ahol a lakók megbeszélhetik a problémáikat és közösen kereshetnek megoldásokat.

! Sok esetben tapasztaltam társasházkezelői munkám során, hogy a szabályszegő nem szándékosan, csak figyelmetlenségből háborította a lakók nyugalmét, de figyelmeztetés után nem ismétlődött a probléma. Az egymást ismerő tulajdonosi közösségekben jóval kevesebb a kihágás, mint ahol a szomszédok nem fordítanak időt és figyelmet egymás megismerésére.

Befektetők védelme: A szabályozásnak figyelembe kell vennie a befektetési céllal vásárló tulajdonosok érdekeit is. A rövidtávú lakáskiadás szigorú tiltása helyett olyan szabályozást lehetne bevezetni, amely biztosítja a befektetők jogait, miközben védi a helyi lakosok érdekeit is.

! Az általam kezelt társasházakban ritka kivétel a rövidtávú bérlőkkel előforduló probléma, mert az üzemeltetőket a tevékenység megkezdése ELŐTT megkérjük, hogy tegyenek ki a foglalási oldalra házirendet és tájékoztassák a leendő rövidtávú bérlőt, hogy ez egy lakóház, ahol dolgozó emberek laknak, éjjel pihennek, ez biztosítja a bérlőnek is a vakációja alatti nyugodt feltöltődést. Emellett tájékoztató feliratok is vannak a házakban, ami a megérkező vendégeket is figyelmezteti erre.

Technológiai eszközök alkalmazása: A technológiai megoldások, mint például a közös területek felügyelete kamera rendszerekkel, vagy a zajszintmérők használata a szórakozóhelyeknél, segíthetnek a szabályok betartatásában és a problémák gyorsabb azonosításában.

! A kamerának van elrettentő szerepe is, így nálunk ritkábban fordulnak elő rongálások a kamerával védett házainkban. Ha mégis előfordul, az elkövetőt nem egy esetben sikeresen azonosították, amennyiben a házból volt valaki. Egy esetben egy hosszútávú bérlő bedrogozva szétlőtte (igen, lőfegyverrel) a kamerát. A kárt a kiadó lakás tulajdonosa megtérítette, a bérlőnek felmondott, aki ellen rendőrségi eljárás indult. A rövidtávú kiadás tiltása az ilyen eseteket sem megelőzni, sem megoldani nem tudná.

Összegezve:

Tapasztalataim alapján a rövidtávú lakáskiadás önmagában nem okozója minden társasházi problémának, és a teljes tiltás valószínűleg nem oldja meg a hosszútávú bérlőkkel vagy a kulturált társasházi együttélés szabályaira fittyet hányó tulajdonosokkal való konfliktusokat. Átfogóbb szabályozási és szankcionálási rendszer azonban minden problémát felölelő megoldás lehet, amely egyensúlyt teremthet a különböző érdekek között, és elősegíti a békés és harmonikus társasházi együttélést.

Ehhez kívánok minden szavazónak bölcs döntést és az összes társasházi lakónak olyan szomszédot, amilyen ő maga!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:lakáskiadás rövidtáv tiltás VI. kerület

Következő hírünk

A lean 5 alapelve és gyakorlati alkalmazása a modern vállalatokban

Előző hírünk

Hogyan készíts árajánlatot profik módjára?

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Világszerte elismert vezetőkkel indít úttörő mesterséges intelligencia szolgáltatást az EY Magyarország

Az EY AI Confidence biztosítja, hogy a cégek átfogó támogatásban részesüljenek MI megoldásaik bevezetése során

Mesterséges intelligencia (MI, AI) tanácsadói központot hoz létre EY AI Confidence elnevezéssel az EY Magyarország. A terület élén az MI területének két globálisan is kiemelkedő alakja áll: Erik Slooten vezető partner és Dr. Tilesch György vezető MI-szakértő. A bejelentett központ a hazai és a Közép-Kelet európai vállalatoknak, valamint a közszférának átfogó MI-megoldásokat szolgáltat, beleértve a stratégiaalkotást és technológiai megvalósítást is.

Az EY AI Confidence integrált megközelítéssel biztosítja, hogy a cégek teljes körű támogatásban részesüljenek különböző MI megoldásaik bevezetése során, a stratégia kidolgozásától az elkészült alkalmazások megvalósításáig. A szolgáltatás három fő pillérre alapul: az AI Enterprise Strategy Consulting, vagyis a vállalati stratégiai MI tanácsadás; a Responsible AI, vagyis a felelős, etikus MI alkalmazás; valamint az MI megoldások megvalósítása, azaz AI Tech Delivery.

„Az üzleti átalakulás új korszakának közepében vagyunk, ahol a mesterséges intelligencia nem csupán egy eszköz, hanem az innováció és a növekedés motorja. Az EY Magyarország vezérigazgatójaként személyes küldetésem, hogy a legjobb szakemberekkel biztosítsunk egyedülálló szolgáltatásokat ügyfeleinknek, lehetővé téve számukra, hogy ne csak lépést tartsanak a változó digitális környezettel, hanem iparáguk vezetőivé váljanak. Nagy örömmel üdvözöljük Erik Slootent és Tilesch Györgyöt csapatunkban. Velük közösen felszabadítjuk az MI-ben rejlő valamennyi üzleti lehetőséget”

– mondta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója a budapesti AI Summit 2024 rendezvényen.

„Különösen büszke vagyok arra, hogy olyan világszínvonalú szolgáltatást indítunk Budapesten, amely teljes körű MI tanácsadást kínál a hazai cégeknek és az országhatárokon átnyúló projektekkel rendelkező multinacionális vállalatoknak is”

– tette hozzá Vékási Tamás.

Helyi vezetés, globális perspektíva

Az új MI részleget Erik Slooten, a vállalati szintű digitális átalakulások levezénylésében nagy tapasztalattal rendelkező nemzetközi vezető és Dr. Tilesch György, a vállalati és kormányzati MI-stratégia és az etikus MI kiemelkedő globális szakértője együtt irányítják majd. Emellett a mesterséges intelligencia és annak alkalmazása terén végzett úttörő kutatásairól és fejlesztéseiről ismert szervezettel, az amerikai PHI Intézettel is stratégiai partnerséget kötött az EY Magyarország. Ez az együttműködés biztosítja, hogy a cég ügyfelei folyamatosan első kézből származó globális tudásból részesüljenek.

Erik Slooten több mint 25 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik technológiai területen, szakterülete a digitális átalakulás és a felhőszolgáltatások. Korábban a T-Systems International szolgáltatási kiválóságért felelős globális vezetőjeként dolgozott. Erik a felelős mesterséges intelligencia és a technológiai innováció úttörőjeként ismert. Regionális pozíciókat töltött be több globális piacvezető mobil- és ICT-vállalatnál, többek között a szlovákiai Slovak Telecomnál, a csehországi GTS-nél és T-Mobile-nál, az írországi Eirnél és a bulgáriai Vivacomnál.

„Az EY AI Confidence szakértői csapatával lehetővé tesszük, hogy a szervezetek élhessenek az MI transzformatív erejével”

– hangsúlyozta Erik Slooten.

„Az MI-megoldások határtalan lehetőségeket kínálnak a vállalatok számára, hogy ne csak a hatékonyságot növeljék, hanem működésük átalakításával soha nem látott sikereket érjenek el. Átfogó szolgáltatásaink biztosítják, hogy ügyfeleink etikus, felelős és stratégiai céljaikkal összhangban lévő, korszerű MI-megoldásokat fejlesszenek ki, ezáltal jelentős értéket teremtsenek”

– tette hozzá.

Dr. Tilesch György, az MI stratégia és irányítás világszerte elismert alakja, az EY AI Confidence vezető MI szakértője. Dr. Tilesch több mint 25 éves pályafutása során a világ vezetőinek, számos kormányinak és Fortune 50 vállalatoknak volt bizalmas tanácsadója az MI- és innovációs stratégiák terén minden kontinensen. A Szilícium-völgyben szerzett tapasztalataival, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnökeként és a ‘BetweenBrains: Taking Back our AI Future’ (Mesterség és Intellegencia) című nagyhatású könyv társszerzőjeként, valamint a felelős mesterséges intelligencia területének vezető alakjaként jelentős ismeretekkel járul majd hozzá a vállalat MI-megoldásainak, etikai és stratégiai irányvonalának kialakításához.

„A mesterséges intelligencia paradigmaváltást hozott. A szervezeteknek gyorsan, de bölcsen kell alkalmazkodniuk az új valósághoz, különben végérvényesen lemaradhatnak. Tanácsadóként az a feladatunk, hogy lehetővé tegyük a vezetők számára, hogy célirányosan törhessenek előre ezen a komplex úton. A fenntartható és jelentős eredmények eléréséhez az MI-megoldások teljes skáláját bocsátjuk az ügyfeleink rendelkezésére, az MI-stratégia kialakításának első lépéseitől a teljes MI-technológia bevezetéséig. A nemzetközi élvonalnak megfelelően, helyben megvalósuló, felelős MI-alapokra épülő megoldásainkkal ügyfeleink is magabiztosan léphetnek az új korszakba”

– emelte ki Dr. Tilesch György.

Az új MI-üzletág elindítása jelentős mérföldkő az EY Magyarország számára. A tanácsadócég ezáltal tovább erősíti pozícióját az MI-tanácsadás és a technológiai szolgáltatások területén. Az EY egy globális befektetést követően, 2023-ban indította el az EY.ai mesterséges intelligencia platformot, hogy segítse a szervezeteket az MI-megoldások magabiztos bevezetésében. Ezek a befektetések tették lehetővé az MI beágyazását az EY saját technológiáiba is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Munkaerőpiaci kihívások: nehéz 10 év elé néz Magyarország

A magyar munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, mely a következő években számos további kihívás elé állítja a gazdaságot.

A munkaerőpiacra ható globális trendek, a digitális átmenet és az új technológiák pedig alapvetően formálják át a munka világát. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális megoldások egyre inkább átalakítják a munkahelyeket és a munkavégzés módját. A külföldi munkavállalók szabályozott keretek között történő alkalmazása pedig lehetővé teszi a vállalatok számára a globális munkaerőpiac lehetőségeinek kihasználását – vázolta fel a jövő munkaerőpiaci kihívásait és lehetőségeit Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A munkaerőpiacot már most olyan hatások érik, amelyekre nehéz felkészülni

A legnagyobb európai munkaadói szövetség, a BusinessEurope előrejelzése alapján 35 millió főt veszít majd el a munkaképes korú lakosságából az európai munkaerőpiac 2050-ig.

„Több, a közelmúltban készült munkaerőpiaci felmérésből is kiderült: a magyar munkaadók közel háromnegyede küzd már jelenleg is munkaerőhiánnyal, vagy szembesül azzal a problémával, hogy nagyon nehezen talál megfelelő munkaerőt. Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon a legnagyobb kihívás a munkaerő toborzás jelenleg. A munkát keresők bérigényei sok esetben annak ellenére is magasak, hogy nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal”

– hangsúlyozza a szakértő.

A jelenleg nem dolgozó, de munkaképes fiatalok, nyugdíjasok és kisgyermeket nevelő szülők aktivizálása már most egyre nagyobb figyelmet kap. A leszakadó, inaktív munkaképes társadalmi réteg felzárkóztatása szintén elengedhetetlen. A vendégmunkások behozataláról sem mondhat le Magyarország. Mihályi Magdolna elmondta: a harmadik országbeli munkavállalók integrálása a magyar munkaerőpiacra már bevált gyakorlat, így a munkaerő-kölcsönzők a törvényi szabályozásnak megfelelően a jövőben is hoznak be külföldi munkavállalókat. A munkaadóknak a generációs kihívásokkal és a „slow life” trend terjedésével is meg kell küzdeniük a következő években.

A munkaerőhiány felgyorsítja az automatizációt Magyarországon is

A mesterséges intelligencia (AI) miközben bizonyos pozíciókat automatizál, új munkaköröket teremt.

„Az automatizációt a munkaerőhiány egyértelműen felgyorsítja a következő évtizedben. A rutinszerű, ismétlődő, monoton feladatokat gépek veszik át. Először az alacsonyabb képzettséget igénylő kékgalléros pozíciók esetében várható, hogy automatizálnak munkaköröket, munkafolyamatokat. A következő 10-15 évben a PwC Magyarország tanulmánya szerint a technológiai változások mintegy 900 ezer munkahelyet érinthetnek majd”

– tájékoztat a Jobtain szakértője. Kiemeli: az, hogy elsőként mely területeken jelenik meg leginkább az automatizáció és az milyen hatással lesz a munkaerőpiacra nagyban függ majd attól, hogy mely iparágak lesznek a gazdaság fókuszában, illetve milyen lesz a rendelkezésre álló munkaerő összetétele.

Az oktatás szerepe minden eddiginél jobban felértékelődik

Több területen kihívást jelent, hogy nem olyan munkaerő kerül ki az iskolapadból, amely összhangban van a munkaerőpiac igényeivel. A leszakadó társadalmi csoportok alacsony iskolázottsága szintén probléma és tagjai nehezen integrálhatóak a munkaerőpiacra.

Mindezek mellett a digitalizáció egyre hangsúlyosabbá válik így azt is szükséges beépíteni az oktatás minden szintjén, legyen szó szakképzésről, duális képzésről, továbbképzésről.

„A következő 10 évben a hangsúlyt a munkáltatók, a döntéshozók és az intézmények együttműködésén alapuló oktatás kell, hogy meghatározza. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása ugyanis az alapja a gazdasági növekedésnek”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Kiemeli: a nyelvtudás jelentősége szintén tovább nő a következő 10 évben, így a nyelvoktatás területét is kiemelten kell kezelni. Az angol nyelv ismerete már évek óta elengedhetetlen számos iparágban, de más nyelvek is egyre jobban elterjednek a globális gazdasági kapcsolatok erősödésével. A technológiai fejlődés és a digitalizáció, valamint a globális munkaerőpiac pedig megköveteli a nyelvismeretet.

Digitalizáció terén hatalmas lemaradásban vagyunk

A technológiai fejlődés megállíthatatlan, ehhez a munkavállalóknak, a munkáltatóknak, az oktatásnak is alkalmazkodni kell. A digitális eszközpark mérete és színvonala folyamatosan nő, a felhőszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek, az adatátvitel sebessége elképesztően felgyorsul. A Jobtain szakértője elmondta: Magyarország sajnos még az uniós átlag alatt áll ezeken a területeken, különösen a kis- és középvállalkozások vannak lemaradásban. Becslések szerint a magyar munkaerő körülbelül 70%-a KKV-knál dolgozik, így esetükben még sürgetőbb a digitális hátrány ledolgozása.

A munkaerőpiac szerkezete alapjaiban alakul át

A kreativitást, problémamegoldást, emberi közreműködést igénylő munkakörök jelentősége felértékelődik. 2035-re a magyar munkaerőpiacon – összhangban a globális trendekkel – várhatóan több szakma iránt is nő a kereslet. Különösen a technológiai és informatikai, az egészségügyi, oktatási, logisztikai, a környezetvédelmi és fenntarthatósági területeken. Soha nem látott mértékben lesz szükség szoftverfejlesztőkre, kiberbiztonsági szakemberekre, adatkutatókra és elemzőkre, AI mérnökökre.

„Az oktatás területét is áthatja a digitalizáció, ehhez kapcsolódóan leginkább tréning szakemberekre és oktatási platform fejlesztőkre lesz igény. Az e-kereskedelem rohamos fejlődése a logisztika területén hív életre újabb pozíciókat. A zöld szemlélet terjedésével energetikai szakértőkre, környezetmérnökökre is nagy lesz a kereslet. Az orvosokra, ápolókra pedig az elöregedő társadalom miatt lesz egyre nagyobb szükség a következő évtizedekben. A jövő munkahelyeinek kihívásaira való felkészüléshez a munkavállalóknak is fejleszteniük kell készségeiket”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Forvis Mazars: hamarosan lejár a külföldi áfa visszaigénylésének határideje

Rohamosan közeleg a külföldiáfa-visszatérítési kérelmek benyújtási határideje – figyelmeztet legfrissebb szakmai összefoglalójában a Forvis Mazars.

A globális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat emlékeztet: a 2023. évi számlákra vonatkozóan 2024. szeptember 30-ig van lehetőségük a belföldi adóalanyoknak benyújtani kérelmeiket az Európai Unió más tagállamaiban és egyes unión kívüli országokban történt beszerzéseik után megfizetett áfa visszatérítésére.

Dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere hangsúlyozta:

„Rendkívül fontos, hogy a vállalkozások tisztában legyenek azzal, hogy ez a határidő jogvesztő. Tehát ha elmulasztják, a tavalyi évben külföldön megfizetett áfát később már nem igényelhetik vissza, és igazolási kérelem benyújtására sincs mód.”

A szakértő rámutatott, hogy sok magyar vállalkozás vesz igénybe szolgáltatásokat vagy szerez be termékeket olyan uniós tagállamokban, ahol egyébként nem végez adóköteles gazdasági tevékenységet. Ilyenkor a beszerzést az adott tagállam forgalmi adója terheli, amit a magyar áfabevallásban nem lehet elszámolni. „Jó hír azonban, hogy ha a külföldi beszerzés a letelepedés országában folytatott, adólevonásra jogosító tevékenységet szolgálja, az adóalany jogosult a külföldön megfizetett áfa visszatérítésére egy speciális eljárás keretében” – magyarázta dr. H. Nagy Dániel.

A visszatérítési folyamat az EU-ban egyablakos rendszerben működik. A magyar vállalkozásoknak a kérelmeiket elektronikusan, a 24ELEKAFA nyomtatványon kell benyújtaniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, országonként külön-külön. „Fontos, hogy kizárólag a 24ELEKAFA nyomtatvány legfrissebb verzióját használják mind a 2023. évi, mind a 2024. évi áfa-visszatérítéshez” – figyelmeztetett a szakértő.

A kérelemhez kötelezően csatolni kell a gazdasági tevékenység teljesítését igazoló számlákat és azok mellékleteit, beleértve a megrendelő bizonylatot, a teljesítési igazolást, a fuvar- és vámokmányokat.

Dr. H. Nagy Dániel kiemelte:

„A vállalkozásoknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy – bár az áfaszabályozás az EU-ban alapvetően harmonizált – lehetnek eltérések a részletszabályokban. Például az üzemanyag áfatartalmának levonhatósága országonként változhat. Ezért javasoljuk, hogy olyan tanácsadó segítségét vegyék igénybe, aki ismeri ezeket a helyi sajátosságokat.”

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi adóhatóságok általában nem a kérelmező által választott nyelven folytatják le az eljárást és a kapcsolódó levelezést. Ez megnehezítheti és lassíthatja a folyamatot. Ha a fordítások miatt az adóalany nem tudja tartani a határidőt, a kérelmet elutasíthatják, és később már nem lehet újra benyújtani.

„Nemcsak az EU tagállamaiban, hanem egyes harmadik országokban is lehetőség van áfa-visszaigénylésre, ha Magyarországgal viszonosság áll fenn. Ilyen például Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia, bizonyos feltételekkel Törökország, valamint az Egyesült Királyság. Ezekben az esetekben eltérő szabályok érvényesülnek azonban, ami még inkább indokolttá teszi szakértő bevonását”

– zárta gondolatait a Forvis Mazars partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább