Gazdaság

A VI. kerületi rövidtávú lakáskiadás betiltása – TÜNETI kezelés

A rövidtávú lakáskiadás, különösen az olyan népszerű turisztikai célpontok esetében, mint Budapest VI. kerülete, sok vitát vált ki. A helyi lakosokat számos tényező zavarhatja, amelyeket érdemes alaposabban megvizsgálni. Ezek a tényezők közé tartoznak:

Szerző: Szilber Szilvia a Szilber Ingatlan Menedzsment tulajdonosa

Házirend megszegése: A rövidtávú bérlők gyakran nem tartják be a házirendet. A lakóközösségek szokásaihoz és szabályaihoz nem szokott vendégek gyakran zajosak lehetnek, nem tartják be a csendrendeletet, és ezzel zavarják a helyi lakosok nyugalmát.
Elkoszolt utcák és közterületek: A fokozott turizmus miatt a közterületek gyorsabban koszolódnak, mint ahogy azt a takarítószolgálatok kezelni tudják. A turisták gyakran szemetelnek, ami ronthatja a kerület összképét és az ott élők közérzetét.
Zaj és piszok gócpontok: A rövidtávú bérlemények gyakran szórakozóhelyek közelében találhatók, ahol a zajszint különösen magas lehet. A vendégek késő esti érkezése és távozása, valamint a szórakozóhelyekről érkező zajok különösen zavaróak lehetnek a helyi lakosok számára.
Biztonsági aggályok: Az idegenek folyamatos jövés-menése a lakóépületekben biztonsági kérdéseket vethet fel. A lakosok aggódhatnak a közbiztonság és a személyes biztonságuk miatt, mivel nem ismerik az épületbe érkező idegeneket.
Ingatlanárak és lakbérek emelkedése: A rövidtávú lakáskiadás növelheti az ingatlanárakat és a lakbéreket, ami nehezíti a helyi lakosok számára a megfizethető lakhatást. Az ingatlantulajdonosok inkább rövidtávú bérbeadásra adják ki lakásaikat, mivel ez jövedelmezőbb, ami csökkenti a hosszútávú bérlemények kínálatát.
Épületkarbantartás és állapotromlás: A gyakori bérlőváltás és az intenzív használat miatt az épületek gyorsabban romlanak, és az ingatlanok karbantartási igényei megnövekednek. A tulajdonosok nem mindig fordítanak kellő figyelmet az ingatlan megfelelő karbantartására, ami hosszú távon az épület állapotának romlásához vezethet.

A fenti problémák miatt a VI. kerületi lakosok közül jónéhányan támogatják a rövidtávú lakáskiadás korlátozását vagy tiltását. Az önkormányzati népszavazás lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösség kifejezze véleményét, és befolyásolja a döntéshozatalt ebben a kérdésben.

De vajon a rövidtávú lakáskiadás tiltása megoldja a problémákat?

A rövidtávú lakáskiadás tiltása önmagában sajnos nem oldja meg az összes problémát, amelyek a helyi lakosokat zavarják. Bár bizonyos zavaró tényezőket csökkenthet, más problémák továbbra is fennmaradhatnak, vagy újabb kihívások jelentkezhetnek. Íme néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

Zaj és házirend megszegése: A rövidtávú lakáskiadás tiltása csökkentheti a turisták által okozott zajt és a házirend megszegését, de ha a szórakozóhelyek, bárok és vendéglátóhelyek továbbra is működnek, a környék zajos maradhat. Emellett az illegális rövidtávú bérbeadások továbbra is fennmaradhatnak.
Elkoszolt utcák és közterületek: A turisták által okozott szemét csökkenhet, de ha a kerület továbbra is népszerű turisztikai célpont marad, a látogatók száma nem biztos, hogy jelentősen csökken. A közterületek tisztaságának fenntartása érdekében hatékonyabb takarítási és hulladékkezelési intézkedésekre lehet szükség.
Biztonsági aggályok: A rövidtávú bérbeadások tiltása csökkentheti az idegenek áramlását a lakóépületekben, de a közbiztonság és a személyes biztonság javítása érdekében más intézkedések is szükségesek lehetnek, például a rendőri jelenlét növelése vagy a közbiztonsági rendszerek fejlesztése.
Ingatlanárak és lakbérek: A tiltás csökkentheti a rövidtávú bérbeadásra kínált ingatlanok számát, ami hosszú távon hozzájárulhat a lakbérek stabilizálásához. Azonban az ingatlanpiac dinamikája komplex, és más tényezpk is befolyásolják az árakat és a bérleti díjakat. Amennyiben a tiltást megszavazzák, a rövidtávő kiadásra célzó befektetők számára nem lesz célpont a kerület és a kereslet szűkülése az ingatlanok értékcsökkenésével járhat.

Ha a hosszútávú bérlők is rendetlenkednek azt is be fogják tiltani és csak tulajdonosok lakhatnak a kerületben?

És mi lesz, ha a tulajdonosok között is akad, aki zavarja a többi tulajdonost?

Akkor mit/kit fognak betiltani?

Épületkarbantartás és állapotromlás: A rövidtávú bérlők távozásával az ingatlanok állapota javulhat, de a tulajdonosoknak továbbra is fontos figyelmet fordítaniuk a karbantartásra, felújításokra. A jelenleg rövidtávra kiadott ingatlanok egy részét át kell alakítani a hosszú távú bérlők számára vonzóbb feltételeknek megfelelően.

Fontos még tudatosítani azt is, hogy ha a tulajdonosok egy része elveszíti a rövidtávú kiadásból tervezett bevételét, az megakaszthatja a társasházi felújításokra való tartalék képzést. Az épített környezet értékeinek megóvása, a 100-130 éves társasházak méltó felújítása anyagi áldozatokat követel a tulajdonosoktól.

A tető és elektromos hálózat továbbra is avul és nem lesz tekintettel az alacsonyabb jövedelmű tulajdonosokra. Azonban aki nem tudják fizetni az épület magas felújítási költségeit, azok a tiltás után nem tudják majd eladni a turisztikai szempontból remek lokációjú lakásukat egy “pénzes befektetőnek aki majd árbíembíztet”. Sok esetben láttam olyan élethelyzetet, amikor a belvárosi felújítandó ingatlanát valaki eladta és pár metró megállóval a központtól távolabb nagyobb, vagy felújított lakást vagy vidéken házat vett az eladási árból. A rövidtávú kiadásra vásárló vevő pedig örömmel és készségesen járul hozzá a társasházi felújításokhoz, amivel emelni lehet az épület nívóját. Így az eladó jobb minőségű életteret, a vevő bevételi lehetőséget a város pedig biztonságosabb és igényesebb megjelenésű tásasházakat nyert.

Turizmus és gazdasági hatások: A rövidtávú lakáskiadás tiltása gazdasági hatásokkal is járhat. A helyi vendéglátóipar, boltok és egyéb szolgáltatások kevesebb bevételhez juthatnak, ha a turisták száma csökken. Fontos mérlegelni, hogy a turizmusból származó bevételek és munkahelyek hogyan befolyásolják a kerület gazdaságát. Ha bezár a sarki kisbolt, akkor az ott dolgozó – kerületi lakos- jövedelem nélkül, az önkormányzati adóbevételek nélkül marad. Az utolsó majd légyszi kapcsolja le a villanyt!

A probléma megoldása átfogó megközelítést igényel, amely több intézkedést is magában foglalhatna:

rövidtávú lakáskiadás szabályozásának finomítása,
a közterületek tisztántartásának javítása,
a közbiztonság növelése,
helyi lakosok és a turisták közötti egyensúly megtalálása

mind hozzájárulhat a helyzet javításához. Fontos, hogy a megoldások valóban megfeleljenek a lakástulajdonosok és lakáshasználók igényeinek és érdekeinek.

Mi lehet a megoldás?

A társasházi együttélés problémái és a rövidtávú lakáskiadás kérdése komplex problémakört alkot, amelynek megoldása átfogó megközelítést és hatékony szabályozást igényel. A lakók közötti konfliktusok és a közösségi szabályok betartatásának hiánya komoly kihívást jelenthet, és nem a rövidtávú lakáskiadás tiltása az egyetlen vagy legjobb megoldás. Az alábbi javaslatok segíthetnek a társasházi együttélés javításában és a konfliktusok mérséklésében:

Szankcionálási eszközök biztosítása: A jogalkotónak olyan törvényi keretet kellene kialakítania, amely lehetővé teszi a társasházak számára, hogy hatékonyan szankcionálják a szabályszegést. Ez magában foglalhatja a pénzbírságok kiszabását, amelyek valódi következményekkel járnak a szabályokat megszegő lakók számára.

! A Házirendben lefektetett szabályok (pardon, de jelenleg szélben lebegő kerti wc ajtó hatásosságával érnek fel) mellet a szankciókat is rögzíthetnék adott keretek között úgy, hogy a lakásvásárlással vagy bérléssel ezeket a szabályokat a lakó elfogadja, vállalja.

Szabályok és bírságok végrehajtása: Fontos, hogy a rendfenntartó szervek és az önkormányzatok ténylegesen végrehajtsák a szabályokat és bírságokat. Ez magában foglalhatja a szemetelés, zajongás, tűzvédelmi szabályok megszegésének szigorú ellenőrzését és büntetését.

! Kapjon a lakosság valós segítséget a rendfenntartó szervektől és ha ismételt indokolt intézkedés szükséges, akkor a szabályszegőre szabják is ki a bírságot! (Jelenleg vagy ki sem jön a rendőrség, vagy távozásuk után 10 perccel ismét felhangosítja a zenét a lakó, rosszabb esetben a dulakodást és ordibálást folytatják.)

Közösségi együttműködés és kommunikáció: A lakók közötti jobb kommunikáció és együttműködés elősegítheti a problémák megelőzését és megoldását. A társasházak szervezhetnek lakógyűléseket, ahol a lakók megbeszélhetik a problémáikat és közösen kereshetnek megoldásokat.

! Sok esetben tapasztaltam társasházkezelői munkám során, hogy a szabályszegő nem szándékosan, csak figyelmetlenségből háborította a lakók nyugalmét, de figyelmeztetés után nem ismétlődött a probléma. Az egymást ismerő tulajdonosi közösségekben jóval kevesebb a kihágás, mint ahol a szomszédok nem fordítanak időt és figyelmet egymás megismerésére.

Befektetők védelme: A szabályozásnak figyelembe kell vennie a befektetési céllal vásárló tulajdonosok érdekeit is. A rövidtávú lakáskiadás szigorú tiltása helyett olyan szabályozást lehetne bevezetni, amely biztosítja a befektetők jogait, miközben védi a helyi lakosok érdekeit is.

! Az általam kezelt társasházakban ritka kivétel a rövidtávú bérlőkkel előforduló probléma, mert az üzemeltetőket a tevékenység megkezdése ELŐTT megkérjük, hogy tegyenek ki a foglalási oldalra házirendet és tájékoztassák a leendő rövidtávú bérlőt, hogy ez egy lakóház, ahol dolgozó emberek laknak, éjjel pihennek, ez biztosítja a bérlőnek is a vakációja alatti nyugodt feltöltődést. Emellett tájékoztató feliratok is vannak a házakban, ami a megérkező vendégeket is figyelmezteti erre.

Technológiai eszközök alkalmazása: A technológiai megoldások, mint például a közös területek felügyelete kamera rendszerekkel, vagy a zajszintmérők használata a szórakozóhelyeknél, segíthetnek a szabályok betartatásában és a problémák gyorsabb azonosításában.

! A kamerának van elrettentő szerepe is, így nálunk ritkábban fordulnak elő rongálások a kamerával védett házainkban. Ha mégis előfordul, az elkövetőt nem egy esetben sikeresen azonosították, amennyiben a házból volt valaki. Egy esetben egy hosszútávú bérlő bedrogozva szétlőtte (igen, lőfegyverrel) a kamerát. A kárt a kiadó lakás tulajdonosa megtérítette, a bérlőnek felmondott, aki ellen rendőrségi eljárás indult. A rövidtávú kiadás tiltása az ilyen eseteket sem megelőzni, sem megoldani nem tudná.

Összegezve:

Tapasztalataim alapján a rövidtávú lakáskiadás önmagában nem okozója minden társasházi problémának, és a teljes tiltás valószínűleg nem oldja meg a hosszútávú bérlőkkel vagy a kulturált társasházi együttélés szabályaira fittyet hányó tulajdonosokkal való konfliktusokat. Átfogóbb szabályozási és szankcionálási rendszer azonban minden problémát felölelő megoldás lehet, amely egyensúlyt teremthet a különböző érdekek között, és elősegíti a békés és harmonikus társasházi együttélést.

Ehhez kívánok minden szavazónak bölcs döntést és az összes társasházi lakónak olyan szomszédot, amilyen ő maga!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:lakáskiadás rövidtáv tiltás VI. kerület

Up Next

A lean 5 alapelve és gyakorlati alkalmazása a modern vállalatokban

Don't Miss

Hogyan készíts árajánlatot profik módjára?

Gazdaság

A diploma nem minden: ezek a készségek kellenek ma igazán a sikerhez a munkahelyeken

A munkaerőpiac gyors átalakulása új értékrendet hozott a vállalatok életébe. A szakmai tudás továbbra is fontos, de egyre több cég állítja, hogy a siker kulcsa ma már az emberi készségekben rejlik. A kommunikáció, az alkalmazkodóképesség vagy éppen az empátia egyre nagyobb szerepet kap a kiválasztási folyamatokban – ezt több nemzetközi kutatás is alátámasztja.

A TestGorilla tavalyi jelentése szerint a munkáltatók 60 százaléka úgy látja, hogy a soft skillek ma fontosabbak, mint öt évvel ezelőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy a cégek több mint 70 százaléka szerint a jelöltek teljes személyiségének – készségeinek, személyiségjegyeinek és kulturális illeszkedésének – vizsgálata vezet a legjobb felvételi döntésekhez. Nem véletlenül. A válaszadók 78 százaléka számolt be arról, hogy vett már fel kiváló technikai tudással rendelkező jelöltet, aki végül a soft skillek vagy a kulturális illeszkedés hiánya miatt nem teljesített jól a munkájában.

Bár a diploma továbbra is fontos belépőt jelent a munkaerőpiacra, önmagában ma már ritkán elegendő a sikerhez. A felsőoktatás elsősorban szakmai tudást és elméleti alapot ad, miközben a munkahelyi érvényesüléshez szükséges készségek – például a hatékony kommunikáció, az együttműködés vagy az alkalmazkodóképesség – gyakran a gyakorlatban, valós munkakörnyezetben fejlődnek igazán. A munkáltatók ezért egyre inkább a komplex kompetenciákat keresik, ahol a szakmai tudás és az emberi készségek egymást kiegészítve jelennek meg.

A technológiai fejlődés tovább erősíti ezt a trendet. Ahogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át, úgy nő azoknak a készségeknek az értéke, amelyeket nem lehet gépekkel helyettesíteni. Miközben az elmúlt években az AI-hoz kapcsolódó kompetenciák iránti kereslet gyorsan nőtt, a kutatások szerint 2026-re ez a trend árnyaltabb képet mutat.

A LinkedIn kutatásai szintén megerősítik ezt a változást, azok a munkavállalók, akik erős problémamegoldó, döntéshozatali vagy kommunikációs készségekkel rendelkeznek, gyorsabban jutnak előléptetéshez, mint azok, akik kizárólag szakmai tudásban erősek.

A munkavállalók elvárásai is jelentősen átalakulnak. A Randstad Workmonitor 2025-ös kutatása szerint a magyarok fele inkább visszautasít egy állásajánlatot, ha a munkahelyen nincs lehetőség tanulásra és fejlődésre. A karrier ma már nem csupán fizetésről szól, egyre fontosabbá válik a fejlődési lehetőség, az inspiráló munkakörnyezet és az a vállalati kultúra, amely támogatja a folyamatos tanulást.

„A munkaerőpiac egyértelműen abba az irányba halad, ahol az emberi készségek felértékelődnek. A szakmai tudás továbbra is alap, de a sikerhez ma már elengedhetetlen az empátia, az alkalmazkodóképesség vagy a jó kommunikáció és kiemelten fontos képesség lesz a kritikus gondolkodás és a változáskezelés is, hiszen ahogyan a mesterséges intelligencia teret nyer egyre inkább felerősödik a szükséges kontrollja és biztonságos működésének biztosítása. Éppen ezért nálunk nemcsak a szakmai fejlődést támogatjuk, hanem a soft skillek tudatos fejlesztését is. A Tudásmorzsák program például rövid, a mindennapi munkában is hasznos e-learning anyagokkal segíti a stresszkezelést, az érzelmi intelligencia és reziliencia, a mentális állóképesség fejlesztését, valamint a vezetői készségek erősítését. Hisszük, hogy egy inspiráló, modern munkakörnyezet – ahol a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a mindennapi fejlődés természetes része – lehetőséget teremt arra, hogy a munkatársak ne csak szakmailag, hanem emberileg is folyamatosan fejlődjenek, ezáltal erősítve a szervezeti kultúrát”

– mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

A szakértők szerint a következő években különösen azok a készségek lesznek meghatározók a munkaerőpiacon, amelyek segítik a gyors alkalmazkodást és az együttműködést. Ilyen például az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság, a problémamegoldó gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a hatékony kommunikáció vagy éppen a proaktivitás.

A digitális korszak tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is hoz a munka világában. Miközben az automatizáció egyre több feladatot vesz át, az emberi készségek értéke folyamatosan nő – és úgy tűnik, a jövő munkaerőpiaca egyre inkább a „soft skill economy” logikája szerint működik majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad.

A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.

A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.
A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:

az egészségközpontú életmód erősödése,
a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.

Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.

Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek

A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.

Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:

A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.

A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.

„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”

– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.

A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.

A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.

Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú

A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.

Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.

Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák

A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.

Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.

„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.

„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”

– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek

Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.

A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.

A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.

A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.

A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.

„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal”

– mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.

„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük”

– jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.

A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!