Gazdaság

A VI. kerületi rövidtávú lakáskiadás betiltása – TÜNETI kezelés

A rövidtávú lakáskiadás, különösen az olyan népszerű turisztikai célpontok esetében, mint Budapest VI. kerülete, sok vitát vált ki. A helyi lakosokat számos tényező zavarhatja, amelyeket érdemes alaposabban megvizsgálni. Ezek a tényezők közé tartoznak:

Szerző: Szilber Szilvia a Szilber Ingatlan Menedzsment tulajdonosa

Házirend megszegése: A rövidtávú bérlők gyakran nem tartják be a házirendet. A lakóközösségek szokásaihoz és szabályaihoz nem szokott vendégek gyakran zajosak lehetnek, nem tartják be a csendrendeletet, és ezzel zavarják a helyi lakosok nyugalmát.
Elkoszolt utcák és közterületek: A fokozott turizmus miatt a közterületek gyorsabban koszolódnak, mint ahogy azt a takarítószolgálatok kezelni tudják. A turisták gyakran szemetelnek, ami ronthatja a kerület összképét és az ott élők közérzetét.
Zaj és piszok gócpontok: A rövidtávú bérlemények gyakran szórakozóhelyek közelében találhatók, ahol a zajszint különösen magas lehet. A vendégek késő esti érkezése és távozása, valamint a szórakozóhelyekről érkező zajok különösen zavaróak lehetnek a helyi lakosok számára.
Biztonsági aggályok: Az idegenek folyamatos jövés-menése a lakóépületekben biztonsági kérdéseket vethet fel. A lakosok aggódhatnak a közbiztonság és a személyes biztonságuk miatt, mivel nem ismerik az épületbe érkező idegeneket.
Ingatlanárak és lakbérek emelkedése: A rövidtávú lakáskiadás növelheti az ingatlanárakat és a lakbéreket, ami nehezíti a helyi lakosok számára a megfizethető lakhatást. Az ingatlantulajdonosok inkább rövidtávú bérbeadásra adják ki lakásaikat, mivel ez jövedelmezőbb, ami csökkenti a hosszútávú bérlemények kínálatát.
Épületkarbantartás és állapotromlás: A gyakori bérlőváltás és az intenzív használat miatt az épületek gyorsabban romlanak, és az ingatlanok karbantartási igényei megnövekednek. A tulajdonosok nem mindig fordítanak kellő figyelmet az ingatlan megfelelő karbantartására, ami hosszú távon az épület állapotának romlásához vezethet.

A fenti problémák miatt a VI. kerületi lakosok közül jónéhányan támogatják a rövidtávú lakáskiadás korlátozását vagy tiltását. Az önkormányzati népszavazás lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösség kifejezze véleményét, és befolyásolja a döntéshozatalt ebben a kérdésben.

De vajon a rövidtávú lakáskiadás tiltása megoldja a problémákat?

A rövidtávú lakáskiadás tiltása önmagában sajnos nem oldja meg az összes problémát, amelyek a helyi lakosokat zavarják. Bár bizonyos zavaró tényezőket csökkenthet, más problémák továbbra is fennmaradhatnak, vagy újabb kihívások jelentkezhetnek. Íme néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

Zaj és házirend megszegése: A rövidtávú lakáskiadás tiltása csökkentheti a turisták által okozott zajt és a házirend megszegését, de ha a szórakozóhelyek, bárok és vendéglátóhelyek továbbra is működnek, a környék zajos maradhat. Emellett az illegális rövidtávú bérbeadások továbbra is fennmaradhatnak.
Elkoszolt utcák és közterületek: A turisták által okozott szemét csökkenhet, de ha a kerület továbbra is népszerű turisztikai célpont marad, a látogatók száma nem biztos, hogy jelentősen csökken. A közterületek tisztaságának fenntartása érdekében hatékonyabb takarítási és hulladékkezelési intézkedésekre lehet szükség.
Biztonsági aggályok: A rövidtávú bérbeadások tiltása csökkentheti az idegenek áramlását a lakóépületekben, de a közbiztonság és a személyes biztonság javítása érdekében más intézkedések is szükségesek lehetnek, például a rendőri jelenlét növelése vagy a közbiztonsági rendszerek fejlesztése.
Ingatlanárak és lakbérek: A tiltás csökkentheti a rövidtávú bérbeadásra kínált ingatlanok számát, ami hosszú távon hozzájárulhat a lakbérek stabilizálásához. Azonban az ingatlanpiac dinamikája komplex, és más tényezpk is befolyásolják az árakat és a bérleti díjakat. Amennyiben a tiltást megszavazzák, a rövidtávő kiadásra célzó befektetők számára nem lesz célpont a kerület és a kereslet szűkülése az ingatlanok értékcsökkenésével járhat.

Ha a hosszútávú bérlők is rendetlenkednek azt is be fogják tiltani és csak tulajdonosok lakhatnak a kerületben?

És mi lesz, ha a tulajdonosok között is akad, aki zavarja a többi tulajdonost?

Akkor mit/kit fognak betiltani?

Épületkarbantartás és állapotromlás: A rövidtávú bérlők távozásával az ingatlanok állapota javulhat, de a tulajdonosoknak továbbra is fontos figyelmet fordítaniuk a karbantartásra, felújításokra. A jelenleg rövidtávra kiadott ingatlanok egy részét át kell alakítani a hosszú távú bérlők számára vonzóbb feltételeknek megfelelően.

Fontos még tudatosítani azt is, hogy ha a tulajdonosok egy része elveszíti a rövidtávú kiadásból tervezett bevételét, az megakaszthatja a társasházi felújításokra való tartalék képzést. Az épített környezet értékeinek megóvása, a 100-130 éves társasházak méltó felújítása anyagi áldozatokat követel a tulajdonosoktól.

A tető és elektromos hálózat továbbra is avul és nem lesz tekintettel az alacsonyabb jövedelmű tulajdonosokra. Azonban aki nem tudják fizetni az épület magas felújítási költségeit, azok a tiltás után nem tudják majd eladni a turisztikai szempontból remek lokációjú lakásukat egy “pénzes befektetőnek aki majd árbíembíztet”. Sok esetben láttam olyan élethelyzetet, amikor a belvárosi felújítandó ingatlanát valaki eladta és pár metró megállóval a központtól távolabb nagyobb, vagy felújított lakást vagy vidéken házat vett az eladási árból. A rövidtávú kiadásra vásárló vevő pedig örömmel és készségesen járul hozzá a társasházi felújításokhoz, amivel emelni lehet az épület nívóját. Így az eladó jobb minőségű életteret, a vevő bevételi lehetőséget a város pedig biztonságosabb és igényesebb megjelenésű tásasházakat nyert.

Turizmus és gazdasági hatások: A rövidtávú lakáskiadás tiltása gazdasági hatásokkal is járhat. A helyi vendéglátóipar, boltok és egyéb szolgáltatások kevesebb bevételhez juthatnak, ha a turisták száma csökken. Fontos mérlegelni, hogy a turizmusból származó bevételek és munkahelyek hogyan befolyásolják a kerület gazdaságát. Ha bezár a sarki kisbolt, akkor az ott dolgozó – kerületi lakos- jövedelem nélkül, az önkormányzati adóbevételek nélkül marad. Az utolsó majd légyszi kapcsolja le a villanyt!

A probléma megoldása átfogó megközelítést igényel, amely több intézkedést is magában foglalhatna:

rövidtávú lakáskiadás szabályozásának finomítása,
a közterületek tisztántartásának javítása,
a közbiztonság növelése,
helyi lakosok és a turisták közötti egyensúly megtalálása

mind hozzájárulhat a helyzet javításához. Fontos, hogy a megoldások valóban megfeleljenek a lakástulajdonosok és lakáshasználók igényeinek és érdekeinek.

Mi lehet a megoldás?

A társasházi együttélés problémái és a rövidtávú lakáskiadás kérdése komplex problémakört alkot, amelynek megoldása átfogó megközelítést és hatékony szabályozást igényel. A lakók közötti konfliktusok és a közösségi szabályok betartatásának hiánya komoly kihívást jelenthet, és nem a rövidtávú lakáskiadás tiltása az egyetlen vagy legjobb megoldás. Az alábbi javaslatok segíthetnek a társasházi együttélés javításában és a konfliktusok mérséklésében:

Szankcionálási eszközök biztosítása: A jogalkotónak olyan törvényi keretet kellene kialakítania, amely lehetővé teszi a társasházak számára, hogy hatékonyan szankcionálják a szabályszegést. Ez magában foglalhatja a pénzbírságok kiszabását, amelyek valódi következményekkel járnak a szabályokat megszegő lakók számára.

! A Házirendben lefektetett szabályok (pardon, de jelenleg szélben lebegő kerti wc ajtó hatásosságával érnek fel) mellet a szankciókat is rögzíthetnék adott keretek között úgy, hogy a lakásvásárlással vagy bérléssel ezeket a szabályokat a lakó elfogadja, vállalja.

Szabályok és bírságok végrehajtása: Fontos, hogy a rendfenntartó szervek és az önkormányzatok ténylegesen végrehajtsák a szabályokat és bírságokat. Ez magában foglalhatja a szemetelés, zajongás, tűzvédelmi szabályok megszegésének szigorú ellenőrzését és büntetését.

! Kapjon a lakosság valós segítséget a rendfenntartó szervektől és ha ismételt indokolt intézkedés szükséges, akkor a szabályszegőre szabják is ki a bírságot! (Jelenleg vagy ki sem jön a rendőrség, vagy távozásuk után 10 perccel ismét felhangosítja a zenét a lakó, rosszabb esetben a dulakodást és ordibálást folytatják.)

Közösségi együttműködés és kommunikáció: A lakók közötti jobb kommunikáció és együttműködés elősegítheti a problémák megelőzését és megoldását. A társasházak szervezhetnek lakógyűléseket, ahol a lakók megbeszélhetik a problémáikat és közösen kereshetnek megoldásokat.

! Sok esetben tapasztaltam társasházkezelői munkám során, hogy a szabályszegő nem szándékosan, csak figyelmetlenségből háborította a lakók nyugalmét, de figyelmeztetés után nem ismétlődött a probléma. Az egymást ismerő tulajdonosi közösségekben jóval kevesebb a kihágás, mint ahol a szomszédok nem fordítanak időt és figyelmet egymás megismerésére.

Befektetők védelme: A szabályozásnak figyelembe kell vennie a befektetési céllal vásárló tulajdonosok érdekeit is. A rövidtávú lakáskiadás szigorú tiltása helyett olyan szabályozást lehetne bevezetni, amely biztosítja a befektetők jogait, miközben védi a helyi lakosok érdekeit is.

! Az általam kezelt társasházakban ritka kivétel a rövidtávú bérlőkkel előforduló probléma, mert az üzemeltetőket a tevékenység megkezdése ELŐTT megkérjük, hogy tegyenek ki a foglalási oldalra házirendet és tájékoztassák a leendő rövidtávú bérlőt, hogy ez egy lakóház, ahol dolgozó emberek laknak, éjjel pihennek, ez biztosítja a bérlőnek is a vakációja alatti nyugodt feltöltődést. Emellett tájékoztató feliratok is vannak a házakban, ami a megérkező vendégeket is figyelmezteti erre.

Technológiai eszközök alkalmazása: A technológiai megoldások, mint például a közös területek felügyelete kamera rendszerekkel, vagy a zajszintmérők használata a szórakozóhelyeknél, segíthetnek a szabályok betartatásában és a problémák gyorsabb azonosításában.

! A kamerának van elrettentő szerepe is, így nálunk ritkábban fordulnak elő rongálások a kamerával védett házainkban. Ha mégis előfordul, az elkövetőt nem egy esetben sikeresen azonosították, amennyiben a házból volt valaki. Egy esetben egy hosszútávú bérlő bedrogozva szétlőtte (igen, lőfegyverrel) a kamerát. A kárt a kiadó lakás tulajdonosa megtérítette, a bérlőnek felmondott, aki ellen rendőrségi eljárás indult. A rövidtávú kiadás tiltása az ilyen eseteket sem megelőzni, sem megoldani nem tudná.

Összegezve:

Tapasztalataim alapján a rövidtávú lakáskiadás önmagában nem okozója minden társasházi problémának, és a teljes tiltás valószínűleg nem oldja meg a hosszútávú bérlőkkel vagy a kulturált társasházi együttélés szabályaira fittyet hányó tulajdonosokkal való konfliktusokat. Átfogóbb szabályozási és szankcionálási rendszer azonban minden problémát felölelő megoldás lehet, amely egyensúlyt teremthet a különböző érdekek között, és elősegíti a békés és harmonikus társasházi együttélést.

Ehhez kívánok minden szavazónak bölcs döntést és az összes társasházi lakónak olyan szomszédot, amilyen ő maga!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:lakáskiadás rövidtáv tiltás VI. kerület

Up Next

A lean 5 alapelve és gyakorlati alkalmazása a modern vállalatokban

Don't Miss

Hogyan készíts árajánlatot profik módjára?

Gazdaság

Innováció a szakképzésben: Győri Járműipari Tudásközpont

Időkapszulát helyeztek el a Győri Járműipari Tudásközpont leendő helyszínén, a Széchenyi István Egyetem győri campusának területén április 1-jén. A beruházás a térség számára kiemelten fontos ágazatban járul hozzá a szakképzés sikerességéhez.

A Győri Járműipari Tudásközpontot a „Szakképzési Ágazati Tudásközpontok létrehozása” elnevezésű GINOP Plusz pályázat 4 milliárd 243 millió forintos támogatásából valósítja meg a Győri Szakképzési Centrum. A beruházás leendő helyszínén, a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mobilis Interaktív Élményközpont és a kosárlabda-edzőcsarnok közötti területen ünnepélyes keretek között időkapszulát helyeztek el április 1-jén.

Az időkapszulát Hartyándiné Frey Aranka, a Győri Szakképzési Centrum főigazgatója, Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Szeles Szabolcs győri önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok, Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja, dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos helyezte el. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az eseményen dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár kifejtette: a szakképzés és a szakmatanulás következő szintugrásának garanciái lesznek az ágazati tudásközpontok, amelyek révén az egyetemek elméleti és a szakképzés gyakorlati tudása, valamint a piaci szereplők ismeretei együtt formálják a jövő gazdaságát, adnak teret az innovációknak és ruházzák fel a legnaprakészebb ismeretekkel a szakembereket. Hozzáfűzte, hogy öt helyen, több mint 21 milliárd forintból hozzák létre az új intézményeket, amelyek nemcsak az adott térségben, hanem az egész országban biztosítják az ágazatban tanulók képzését.

„A Győri Szakképzési Centrum több mint tizenegyezer diákkal rendelkezik, és évről évre nő a szakképzést választók száma. Ma már százból hatvanhárom tanuló ezt az utat választja a régióban. A gép- és járműgyártás pedig hagyományosan hangsúlyos a térségben”

– fogalmazott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy miért Győr az egyik helyszíne a programnak.

„Erős gazdaság nincs erős szakképzés nélkül.

Akkor tudjuk a győri gazdasági térség kiemelkedő pozícióit megtartani, ha a jövőben is lesznek olyan tehetséges fiatalok, akik a szakmát választják, biztosítva a vállalkozások számára a minőségi munkaerő-utánpótlást”

– emelte ki dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzátette, a fenntartó és a szakképző intézmények úgy kívánják a szakmaválasztás irányába terelni a fiatalokat, hogy az ne B terv legyen a számukra, hanem biztos életpálya, s a tudásközpont is ehhez járul majd hozzá.

Szeles Szabolcs győri önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok aláhúzta: üzenetértékű, hogy a beruházás a campus területén valósul meg.

„A Széchenyi-egyetem szervesen kapcsolódik Győrhöz, és mindenki előtt nyitva áll. Számos olyan intézmény és létesítmény működik itt, amely széles körű együttműködés révén született meg. Ilyen a Mobilis, a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra elkészült új kollégium, és ilyen a városi egyetemi csarnok is. A megvalósuló tudásközpont jól illeszkedik ebbe a sorba, ahol diákok százai tanulhatnak majd”

– sorolta.

Az időkapszulába a fejlesztés tervei, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa a választható szakmákról, a Kisalföld április 1-jei száma, egy Audi autó modellje és a győri egyetem közreműködésével, 3D nyomtatással készült miniatűr elektromos töltőállomás, illetve elektromotor került. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy koncepciók sikere a részletekben rejlik, így ez a fejlesztés is akkor lehet igazán sikeres, ha minden építőkockára gondosan odafigyelnek a résztvevők.

Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja közölte, a Járműipari Tudásközpont a duális partnereikkel, a város és a térség vállalkozásaival, valamint a felsőoktatási intézményekkel való együttműködést is szimbolizálja. A szakmai háttértudást biztosító partnerek közt említette az Audi képzőközpontját, a Gábor Dénes Egyetemet, az Edutus Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet. Utóbbinak köszönetet mondott azért, hogy helyet ad a ma már építési engedélyes tervdokumentációval rendelkező beruházásnak, amely így Győr frekventált pontján valósulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bizalmi vagyonkezelés – Átfogó útmutató a vagyontervezés leghatékonyabb eszközéről

bvk bizalmi vagyonkezelés átfogó útmutató

kép: Envato

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) magyarországi bevezetése óta eltelt közel tíz évben a hazai vagyontervezési gyakorlat egyik meghatározó és legszélesebb körben alkalmazott eszközévé nőtte ki magát. Ezt mindenekelőtt az itthon kialakított, rendkívül rugalmas jogszabályi környezet tette lehetővé. Különösen fontos, hogy eseti jelleggel lényegében bárki elláthat bizalmi vagyonkezelési feladatokat, ami ezt a vagyontervezési konstrukciót mindenki számára könnyen és alacsony költséggel igénybe vehetővé teszi.

A vagyontervezés keretében magánszemélyek és gazdálkodó szervek egyaránt hatékony megoldást találhatnak vagyonuk gazdasági és személyes kockázatokkal szembeni védelmére. Egyes vagyontervezési eszközök arra is lehetőséget adnak, hogy a magánszemélyek a tulajdonukban lévő társasági részesedéseket és más vagyontárgyakat az öröklési jog kötöttségeitől függetlenül, rugalmasabban juttassák a következő generáció kezébe.

2. A bizalmi vagyonkezelés lényege és struktúrája

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének lényege, hogy a vagyonrendelő – ingyenesen – vagyonát vagy annak meghatározott részét átruházza egy másik jogalanyra, a vagyonkezelőre. A felek között megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő ezt követően az átadott vagyon tekintetében a tulajdonosi jogosítványok összességét gyakorolja: gondoskodik a vagyon kezeléséről, és azt – a hozamokkal együtt – a szerződésben megjelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció alapvetően egy háromszereplős jogügylet, amelynek résztvevői a következők:

a vagyonrendelő – aki a vagyontárgyakat átadja;
a vagyonkezelő – aki a vagyont a szerződéses feltételrendszernek megfelelően kezeli;
a kedvezményezett – aki a kezelt vagyon hozamából, illetve adott esetben magából a vagyonból részesedésre jogosult.

Az átruházott, ún. kezelt vagyon mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától jogilag teljes mértékben elválik, így védve van mindkét fél hitelezőinek és egyéb kockázatainak hatásaitól. Az átadott vagyon ezenfelül a vagyonkezelő által esetleg kezelt egyéb vagyontömegektől is elkülönítve tartandó.

A bizalmi vagyonkezelésbe bevonható vagyontárgyak köre rendkívül széles: társasági részesedés, pénzügyi befektetések, készpénz, műkincs és ingatlan egyaránt átadható – a vagyonrendelő vagyonának egy körülhatárolt részétől akár annak teljes egészéig.

3. A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

3.1. A vagyonrendelő

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kiindulópontja és alapvető szereplője. Széles körű jogosítványokkal rendelkezik a vagyonkezelési feltételek meghatározása és jövőbeni módosítása terén – ideértve például a kedvezményezetti kör megváltoztatását vagy új vagyonkezelő kijelölését is. A vagyonkezelési szerződés hatályának fennállása alatt a vagyonrendelő bármikor jogosult újabb vagyontárgyakat is a bvk körébe vonni.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése önmagában nem szünteti meg. Mindazonáltal célszerű ezekre az esetekre a vagyonkezelési szerződésben előre felkészülni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelői jogosítványok gyakorlását halála esetére egy általa megjelölt más személyre ruházza. Alternatív megoldásként indokolt lehet protektor kijelölése is.

A protektor felhatalmazást kaphat arra, hogy a vagyonrendelő halálát követően megjelölje azt a személyt, aki a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlásának és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésének átvételére jogosult. Ez a személy lehet a vagyonrendelő közeli hozzátartozója, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony valamely kedvezményezettje, de akár tőlük teljesen független harmadik személy is. A vagyonrendelő az érintett jogok és kötelezettségek tartalmát és terjedelmét szintén korlátozhatja.

3.2. A vagyonkezelő

Vagyonkezelő egyaránt lehet természetes személy és jogi személy. A magyar jog egyik különlegessége, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye nem szükségszerűen különül el egymástól: a vagyonrendelő önmagát, illetve az általa alapított gazdasági társaságot is kijelölheti bizalmi vagyonkezelőként. E megoldás előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felett a vagyonrendelő közvetlen irányítása fennmarad.

Családi vagyonkezelési struktúrákban bevett megoldás egy erre a célra alapított vagyonkezelő társaság – jellemzően korlátolt felelősségű társaság – létrehozása, amely a családtagoktól érkező, vagy a családtagok érdekében átadott vagyont kezeli. Lényeges, hogy egyes esetekben – egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén – a vagyonkezelői tevékenység a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül is folytatható.

A vagyonkezelő feladatköre kiterjed a kezelt vagyon tulajdonosi szemléletű, gondos kezelésére, a számviteli nyilvántartások és könyvelés naprakészen tartására, a hozamok kifizetésére, valamint a vagyon kedvezményezetteknek a vagyonkezelési szerződéssel összhangban történő kiadására. A vagyonkezelőt minden döntése meghozatalakor a kedvezményezettek érdekeinek szem előtt tartása kötelezi.

A vagyonkezelő a kezelt vagyontömeg számára elkülönített, önálló folyószámlát és értékpapírszámlát köteles nyitni, és az általa kezelt vagyontömegről önálló könyvelést kell vezetnie.

3.3. A kedvezményezettek

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges gazdasági haszonélvezői a kedvezményezettek. A jogszabály nem állapít meg szűkítő feltételeket arra nézve, hogy ki tölthet be kedvezményezetti pozíciót. A vagyonrendelők jellemzően saját szűkebb családi körüket – házastársat, gyermekeket, unokákat – jelölik meg kedvezményezettként, ugyanakkor maga a vagyonrendelő is minősülhet kedvezményezettnek.

A kedvezményezetti jogosultság feltételekhez köthető – ilyen lehet például egy meghatározott életkor elérése –, és a kedvezményezetti kör személyek körülírásával is kijelölhető: ez azt is lehetővé teszi, hogy kedvezményezetté váljon olyan személy is, aki a vagyonrendelés időpontjában még nem él (mint például egy jövőben születendő unoka). A kedvezményezetti kifizetések mértékét, ütemezését és feltételeit a vagyonrendelő határozza meg.

A vagyonkezelő egy naptári éven belül akár több alkalommal is teljesíthet kifizetést a kedvezményezetteknek, ehhez azonban a vagyontömegnek minden egyes kifizetés előtt közbenső mérleget kell készítenie.

4. A bvk-val elérhető célok és előnyök

4.1. Hagyatéki és házassági vagyontervezés

A vagyonrendelő halálát követően a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyontárgyak nem képezik a hagyaték részét, ezért a bvk alapításával egyaránt elkerülhető a Ptk. kötöttségekkel teli öröklési jogi rendszerének alkalmazása – ideértve különösen a kötelesrész kiadásának kötelezettségét –, és a hagyatéki eljárás adminisztratív terhe is. A bvk-ba vont vagyon kedvezményezetti felosztásáról kizárólag a vagyonrendelő dönthet, annak feltételeit saját belátása szerint határozhatja meg.

Ez a rugalmasság lehetővé teszi életkorhoz, meghatározott eseményhez, teljesítményhez vagy más objektív feltételhez kötött kifizetések kikötését, de akár életjáradék-jellegű juttatások folyósítását is. A bvk egyúttal funkcionálisan kiválthatja mind a házassági vagyonjogi szerződést, mind a végrendeletet. Amennyiben a vagyonrendelést követően tíz év eltelik, a vagyonrendelő örökösei a kötelesrészi igény alapján sem kérdőjelezhetik meg a bvk létrehozatalának érvényességét.

4.2. Társasági vagyonok és a családi vagyon egyben tartása

A bizalmi vagyonkezelési struktúra hatékony eszköz a társaságirányítás egységességének és a társasági vagyon összetartásának biztosítására a tulajdonos halálát követő időszakban is, megelőzve ezzel a tulajdonosi részesedések szétaprózódását. A vagyontárgyak és az érintett cégcsoportok feletti irányítás a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül, megszakítás nélkül fenntartható – szemben azzal a helyzettel, amelyet egy bizonytalan kimenetelű és sok esetben elhúzódó hagyatéki eljárás idézhet elő.

4.3. Vagyonvédelem

Mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdoni köréből, a bvk-struktúra alapítása hatékony védelmet nyújthat a vagyonrendelővel szemben esetlegesen felmerülő igényekkel és követelésekkel szemben. A bvk-ban elhelyezett vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő személyes vagyonától, és arra a vagyonrendelő személyes felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető. Mivel azonban az átadott vagyonelemek a vagyonkezelő saját vagyonába sem olvadnak bele, a kezelt vagyon a vagyonkezelő kockázataitól is mentes marad.

4.4. Adózási előnyök

A bizalmi vagyonkezelési struktúra különösen alkalmas pénzügyi befektetések – értékpapírok, kötvények és egyéb pénzügyi eszközök – hatékony kezelésére. Az adózási szempontból legjelentősebb előnyök a következők:

A vagyonkezelésbe való átadás maga adómentes. Az átadás pillanatában a vagyontárgyak – így különösen a társasági üzletrészek – adómentesen felértékelhetők piaci értékükre, ami a későbbi értékesítés adóterheit érdemben csökkentheti, illetve megszüntetheti.
Amennyiben a bvk kizárólag pénzügyi jellegű bevételeket realizál – mint például kamatjövedelem, osztalék vagy árfolyamnyereség –, azt társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
A bvk tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat; az így elhelyezett befektetések hozama öt év elteltével adómentesen folyósítható a kedvezményezetteknek.
A kezelt vagyon közeli hozzátartozó kedvezményezett részére való kiadása illetékmentes.
Fontos megkülönböztetés, hogy míg a vagyon hozamából teljesített kifizetések adókötelezettséget keletkeztetnek, addig az eredeti, befektetett vagyon – a tőkerész – visszaadása nem jár adófizetési kötelezettséggel.

5. A bizalmi vagyonkezelés rugalmassága

A bvk egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a kivételesen rugalmas kialakíthatóság és módosíthatóság, amelynek főbb megnyilvánulásai az alábbiak:

A vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, így a vagyon irányítása a vagyonrendelő kezében marad. A vagyonkezelő személye a vagyonrendelő, illetve az általa erre felhatalmazott személy döntése alapján bármikor megváltoztatható.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalma bármikor módosítható: a kedvezményezetti kör bővíthető vagy szűkíthető, és a vagyonnak a kedvezményezettek közötti megosztási arányai is megváltoztathatók.
A bvk-ra bármikor újabb vagyonelemek ruházhatók át – akár visszamenőlegesen, a vagyonrendelő halálának napjára is.
A bvk kizárólag a vagyonrendelő halálának esetére is megalapítható, lehetővé téve ezzel a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű hagyatéki eljárás kiváltását.
A bvk létrehozatala és fenntartása nem jár aránytalanul magas költségekkel, a struktúra felállítása akár néhány héten belül megtörténhet. Ehhez csatlakozik az MNB általi nyilvántartásbavétel, amely további kb. egy hónapot vesz igénybe.
A vagyonrendelő protektort is kijelölhet – például arra az esetre, ha cselekvőképtelenné válik, vagy meghal –, aki jogosult a vagyonkezelő tevékenységét felügyelni és ellenőrzés alatt tartani.

Összefoglalás

A bizalmi vagyonkezelés a hazai vagyontervezési jog egyik legsokoldalúbb és legösszetettebb konstrukciója, amely egyidejűleg képes megfelelni az öröklésjogi, vagyonvédelmi és adójogi célkitűzéseknek. A jogintézmény rugalmasságát mindenekelőtt az biztosítja, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, a szerződéses feltételrendszer a jogviszony fennállása alatt szabadon módosítható, és a kedvezményezetti kör – akár jövőbeni személyekre kiterjedően is – bármikor újradefiniálható. A bvk egyaránt alkalmazható generációváltási, vagyonvédelmi és adóoptimalizálási célokra, miközben a hagyatéki eljárás elkerülésével a vagyon feletti irányítás folyamatossága is biztosítható. E széleskörű alkalmazhatóság azonban egyúttal összetett jogi és adójogi megfontolásokat is igényel, amelyek körültekintő, egyedi tervezést tesznek szükségessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát

Magyarországon egyes modellek futásteljesítményét több mint 310 000 kilométerrel manipulálták.Természetesen senki sem szeretne hamisított futásteljesítményű vagy ismeretlen hibákat rejtő autót venni, ám használtjármű-választáskor nem csupán ezekre a tényezőkre érdemes figyelni.

Egy olyan autó, amely gyakran váltott tulajdonost vagy több országban is forgalomban volt, szintén tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

A járműadatokra specializálódott carVertical kutatása – amely Magyarország mellett több más európai országra is kiterjedt – a használt járművek piacán 2025-ben előforduló legszélsőségesebb eseteket vizsgálta. Több százezer kilométerrel „megfiatalított” futásteljesítmények, meghökkentően magas kárértékek és többször országot váltó járművek bizonyítják, hogy kellő körültekintés nélkül könnyen belefuthatunk súlyosan problémás előéletű autóba.

Akad olyan magyarországi autó, amely 5 országban is forgalomban volt

A járművek egy jelentős része nem ott fejezi be a pályafutását, ahol eredetileg forgalomba helyezték, hanem idővel külföldi piacra kerül. Így a régebbi autókat több országban és több tulajdonosnál is regisztrálhatták. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött összes modell közül néhány messze kiemelkedett az átlagból: a BMW 3-as sorozat, Maserati GranTurismo, BMW M4, BMW M2, Ferrari California, Mercedes-Benz C-osztály, Audi RS5, Audi A4 és Audi A6 egyes modelljei egyaránt öt különböző országban voltak nyilvántartva.

A legtöbb tulajdonossal rendelkező autó Magyarországon egy Ford Mustang volt 15 tulajdonossal, ezt követte egy Seat Ibiza 12 tulajdonossal és egy Audi A5 szintén 12 tulajdonossal.

Matas Buzelis autópiaci szakértő szerint az ilyen gyakori tulajdonosváltás sokszor problémás műszaki állapotra utal:

„Ha egy autó folyamatosan gazdát cserél, az sok esetben komoly problémákra utal, amelyeknek a szakszerű javítása egyszerűen elmarad. Ehelyett újra és újra továbbértékesítik, ahelyett, hogy rendbe hoznák. Nem ritka, hogy még az aktuális tulajdonos sincs tisztában azzal, hogy a járművet korábban több országban is nyilvántartásba vették. Előzetes járműtörténeti ellenőrzés nélkül ezekhez az információkhoz gyakorlatilag lehetetlen hozzájutni.”

Németország, mely évente közel 2 millió autót exportál, nem teszi elérhetővé a járműadatait más országok számára. Vagyis amint egy autó külföldre kerül, a múltjára vonatkozó adatok többé nem hozzáférhetők, és kizárólag a német intézményi adatbázisokban szerepelnek. Nem Németország az egyetlen európai ország, ahol ilyen szigorúak az előírások. Mivel Európába sok jármű érkezik külföldről, ez a helyzet kedvező feltételeket teremt a tisztességtelen eladók számára, hogy eltitkolják a járművek előéletét és megtévesszék a jóhiszemű vásárlókat.

Magyarországon egy Ford és egy Honda vezeti a kárlistát 19 bejegyzéssel

A több kisebb balesetben szereplő autók nem számítanak ritkaságnak, de akadnak modellek, amelyeknek a múltjában közel két tucat kárbejegyzés is szerepel. A vizsgált adatok szerint a legtöbb sérülést egy Ford Kuga és egy Honda Civic szenvedte el – mindkettőnél 19 kárbejegyzést rögzítettek. A sorban egy Audi A6 következik 17 sérüléssel. Fontos megjegyezni, hogy a bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg a balesetek számával, hiszen bizonyos esetekben ugyanahhoz a balesethez több kárfeljegyzés is kapcsolódhat. Ez az oka annak, hogy a sérülések súlyosságát sokszor pontosabban tükrözi a kár teljes értéke.

A biztosítók nyilvántartása szerint a legnagyobb kárértékeket a luxusautók baleseteinél állapítják meg. Magyarországon a legmagasabb kárt egy Ferrari California , egy Porsche Panamera (kb. 38 millió Ft) és egy Porsche Taycan 4 (kb. 30 millió Ft) modellnél állapították meg.

„Ha egy autó kárértéke a több millió vagy akár több tízmillió forintot is eléri, célszerű elállni a vásárlástól, vagy hivatalos szervizben részletes vizsgálatnak alávetni az autót. Mivel a járműtörténeti jelentések feltárják, mely részek sérültek, célzottan is felhívhatjuk a szakemberek figyelmét az érintett alkatrészek részletesebb ellenőrzésére. Ellenkező esetben egy ilyen autó idővel komoly kellemetlenségek forrásává válhat, főként amikor eladásra kerül sor”

— teszi hozzá Buzelis.

Több százezer kilométerrel módosított futásteljesítmény

A jármű futásteljesítménye az egyik fő kritérium, amelyet a sofőrök figyelembe vesznek, amikor használt járművet választanak. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vonzó az autó a használtautó-piacon. Ebből adódóan a kilométeróra-manipuláció továbbra is elterjedt gyakorlat, ami évente milliárdos veszteséget okoz az európai vásárlóknak.

A carVertical által 2025-ben Magyarországon ellenőrzött összes autó közül a Renault Master modellek futásteljesítményét módosították a legnagyobb mértékben – átlagosan 312 000 kilométerrel. Ezt követi a Mercedes-Benz Sprinter (309 000 km) és a Škoda Superb (299 000 km). A kilométeróra manipulálása különösen a drágább autók vásárlóit érinti, akik akár több millió forinttal is többet fizethetnek a kiszemelt modell valós értékénél.

„A manipulált futásteljesítmény leggyakrabban a külföldről behozott autóknál fordul elő. Tekintve, hogy az országok nem osztják meg egymással a járműadatokat, a korábbi bejegyzések továbbra sem érhetők el egy másik ország intézményei számára. A jelenlegi rendszer hiányosságait csak összehangolt európai szabályozással lehetne megszüntetni, hogy az autóvásárlók végre korlátozások nélkül megismerhessék egy jármű előéletét, és ne váljanak csalás áldozatává”

– hangsúlyozza a szakértő.

Módszertan

A carVertical kutatása a vállalat ügyfelei által 2025 januárja és decembere között, 18 európai országban lekért járműtörténeti jelentéseket elemezte, hogy feltárja a használtautó-piac legszélsőségesebb eseteit.

A jelenleg 37 országban működő carVertical több mint 1000 nemzetközi adatbázisból – rendvédelmi szervek, nemzeti és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények és apróhirdetési portálok információiból – gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján beszámol a legújabb trendekről, átfogó előrejelzéseket készít és friss információkkal szolgál a használtautó-piacról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!