Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A VI. kerületi rövidtávú lakáskiadás betiltása – TÜNETI kezelés

A rövidtávú lakáskiadás, különösen az olyan népszerű turisztikai célpontok esetében, mint Budapest VI. kerülete, sok vitát vált ki. A helyi lakosokat számos tényező zavarhatja, amelyeket érdemes alaposabban megvizsgálni. Ezek a tényezők közé tartoznak:

Szerző: Szilber Szilvia a Szilber Ingatlan Menedzsment tulajdonosa

  1. Házirend megszegése: A rövidtávú bérlők gyakran nem tartják be a házirendet. A lakóközösségek szokásaihoz és szabályaihoz nem szokott vendégek gyakran zajosak lehetnek, nem tartják be a csendrendeletet, és ezzel zavarják a helyi lakosok nyugalmát.
  2. Elkoszolt utcák és közterületek: A fokozott turizmus miatt a közterületek gyorsabban koszolódnak, mint ahogy azt a takarítószolgálatok kezelni tudják. A turisták gyakran szemetelnek, ami ronthatja a kerület összképét és az ott élők közérzetét.
  3. Zaj és piszok gócpontok: A rövidtávú bérlemények gyakran szórakozóhelyek közelében találhatók, ahol a zajszint különösen magas lehet. A vendégek késő esti érkezése és távozása, valamint a szórakozóhelyekről érkező zajok különösen zavaróak lehetnek a helyi lakosok számára.
  4. Biztonsági aggályok: Az idegenek folyamatos jövés-menése a lakóépületekben biztonsági kérdéseket vethet fel. A lakosok aggódhatnak a közbiztonság és a személyes biztonságuk miatt, mivel nem ismerik az épületbe érkező idegeneket.
  5. Ingatlanárak és lakbérek emelkedése: A rövidtávú lakáskiadás növelheti az ingatlanárakat és a lakbéreket, ami nehezíti a helyi lakosok számára a megfizethető lakhatást. Az ingatlantulajdonosok inkább rövidtávú bérbeadásra adják ki lakásaikat, mivel ez jövedelmezőbb, ami csökkenti a hosszútávú bérlemények kínálatát.
  6. Épületkarbantartás és állapotromlás: A gyakori bérlőváltás és az intenzív használat miatt az épületek gyorsabban romlanak, és az ingatlanok karbantartási igényei megnövekednek. A tulajdonosok nem mindig fordítanak kellő figyelmet az ingatlan megfelelő karbantartására, ami hosszú távon az épület állapotának romlásához vezethet.

A fenti problémák miatt a VI. kerületi lakosok közül jónéhányan támogatják a rövidtávú lakáskiadás korlátozását vagy tiltását. Az önkormányzati népszavazás lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösség kifejezze véleményét, és befolyásolja a döntéshozatalt ebben a kérdésben.

De vajon a rövidtávú lakáskiadás tiltása megoldja a problémákat?

A rövidtávú lakáskiadás tiltása önmagában sajnos nem oldja meg az összes problémát, amelyek a helyi lakosokat zavarják. Bár bizonyos zavaró tényezőket csökkenthet, más problémák továbbra is fennmaradhatnak, vagy újabb kihívások jelentkezhetnek. Íme néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

  1. Zaj és házirend megszegése: A rövidtávú lakáskiadás tiltása csökkentheti a turisták által okozott zajt és a házirend megszegését, de ha a szórakozóhelyek, bárok és vendéglátóhelyek továbbra is működnek, a környék zajos maradhat. Emellett az illegális rövidtávú bérbeadások továbbra is fennmaradhatnak.
  2. Elkoszolt utcák és közterületek: A turisták által okozott szemét csökkenhet, de ha a kerület továbbra is népszerű turisztikai célpont marad, a látogatók száma nem biztos, hogy jelentősen csökken. A közterületek tisztaságának fenntartása érdekében hatékonyabb takarítási és hulladékkezelési intézkedésekre lehet szükség.
  3. Biztonsági aggályok: A rövidtávú bérbeadások tiltása csökkentheti az idegenek áramlását a lakóépületekben, de a közbiztonság és a személyes biztonság javítása érdekében más intézkedések is szükségesek lehetnek, például a rendőri jelenlét növelése vagy a közbiztonsági rendszerek fejlesztése.
  4. Ingatlanárak és lakbérek: A tiltás csökkentheti a rövidtávú bérbeadásra kínált ingatlanok számát, ami hosszú távon hozzájárulhat a lakbérek stabilizálásához. Azonban az ingatlanpiac dinamikája komplex, és más tényezpk is befolyásolják az árakat és a bérleti díjakat. Amennyiben a tiltást megszavazzák, a rövidtávő kiadásra célzó befektetők számára nem lesz célpont a kerület és a kereslet szűkülése az ingatlanok értékcsökkenésével járhat.

Ha a hosszútávú bérlők is rendetlenkednek azt is be fogják tiltani és csak tulajdonosok lakhatnak a kerületben?

És mi lesz, ha a tulajdonosok között is akad, aki zavarja a többi tulajdonost?

Akkor mit/kit fognak betiltani?

  1. Épületkarbantartás és állapotromlás: A rövidtávú bérlők távozásával az ingatlanok állapota javulhat, de a tulajdonosoknak továbbra is fontos figyelmet fordítaniuk a karbantartásra, felújításokra. A jelenleg rövidtávra kiadott ingatlanok egy részét át kell alakítani a hosszú távú bérlők számára vonzóbb feltételeknek megfelelően.

Fontos még tudatosítani azt is, hogy ha a tulajdonosok egy része elveszíti a rövidtávú kiadásból tervezett bevételét, az megakaszthatja a társasházi felújításokra való tartalék képzést. Az épített környezet értékeinek megóvása, a 100-130 éves társasházak méltó felújítása anyagi áldozatokat követel a tulajdonosoktól.

A tető és elektromos hálózat továbbra is avul és nem lesz tekintettel az alacsonyabb jövedelmű tulajdonosokra. Azonban aki nem tudják fizetni az épület magas felújítási költségeit, azok a tiltás után nem tudják majd eladni a turisztikai szempontból remek lokációjú lakásukat egy “pénzes befektetőnek aki majd árbíembíztet”. Sok esetben láttam olyan élethelyzetet, amikor a belvárosi felújítandó ingatlanát valaki eladta és pár metró megállóval a központtól távolabb nagyobb, vagy felújított lakást vagy vidéken házat vett az eladási árból. A rövidtávú kiadásra vásárló vevő pedig örömmel és készségesen járul hozzá a társasházi felújításokhoz, amivel emelni lehet az épület nívóját. Így az eladó jobb minőségű életteret, a vevő bevételi lehetőséget a város pedig biztonságosabb és igényesebb megjelenésű tásasházakat nyert.

  1. Turizmus és gazdasági hatások: A rövidtávú lakáskiadás tiltása gazdasági hatásokkal is járhat. A helyi vendéglátóipar, boltok és egyéb szolgáltatások kevesebb bevételhez juthatnak, ha a turisták száma csökken. Fontos mérlegelni, hogy a turizmusból származó bevételek és munkahelyek hogyan befolyásolják a kerület gazdaságát. Ha bezár a sarki kisbolt, akkor az ott dolgozó – kerületi lakos- jövedelem nélkül, az önkormányzati adóbevételek nélkül marad. Az utolsó majd légyszi kapcsolja le a villanyt!

A probléma megoldása átfogó megközelítést igényel, amely több intézkedést is magában foglalhatna:

  • rövidtávú lakáskiadás szabályozásának finomítása,
  • a közterületek tisztántartásának javítása,
  • a közbiztonság növelése,
  • helyi lakosok és a turisták közötti egyensúly megtalálása

mind hozzájárulhat a helyzet javításához. Fontos, hogy a megoldások valóban megfeleljenek a lakástulajdonosok és lakáshasználók igényeinek és érdekeinek.

Mi lehet a megoldás?

A társasházi együttélés problémái és a rövidtávú lakáskiadás kérdése komplex problémakört alkot, amelynek megoldása átfogó megközelítést és hatékony szabályozást igényel. A lakók közötti konfliktusok és a közösségi szabályok betartatásának hiánya komoly kihívást jelenthet, és nem a rövidtávú lakáskiadás tiltása az egyetlen vagy legjobb megoldás. Az alábbi javaslatok segíthetnek a társasházi együttélés javításában és a konfliktusok mérséklésében:

  1. Szankcionálási eszközök biztosítása: A jogalkotónak olyan törvényi keretet kellene kialakítania, amely lehetővé teszi a társasházak számára, hogy hatékonyan szankcionálják a szabályszegést. Ez magában foglalhatja a pénzbírságok kiszabását, amelyek valódi következményekkel járnak a szabályokat megszegő lakók számára.

! A Házirendben lefektetett szabályok (pardon, de jelenleg szélben lebegő kerti wc ajtó hatásosságával érnek fel) mellet a szankciókat is rögzíthetnék adott keretek között úgy, hogy a lakásvásárlással vagy bérléssel ezeket a szabályokat a lakó elfogadja, vállalja.

  1. Szabályok és bírságok végrehajtása: Fontos, hogy a rendfenntartó szervek és az önkormányzatok ténylegesen végrehajtsák a szabályokat és bírságokat. Ez magában foglalhatja a szemetelés, zajongás, tűzvédelmi szabályok megszegésének szigorú ellenőrzését és büntetését.

! Kapjon a lakosság valós segítséget a rendfenntartó szervektől és ha ismételt indokolt intézkedés szükséges, akkor a szabályszegőre szabják is ki a bírságot! (Jelenleg vagy ki sem jön a rendőrség, vagy távozásuk után 10 perccel ismét felhangosítja a zenét a lakó, rosszabb esetben a dulakodást és ordibálást folytatják.)

  1. Közösségi együttműködés és kommunikáció: A lakók közötti jobb kommunikáció és együttműködés elősegítheti a problémák megelőzését és megoldását. A társasházak szervezhetnek lakógyűléseket, ahol a lakók megbeszélhetik a problémáikat és közösen kereshetnek megoldásokat.

! Sok esetben tapasztaltam társasházkezelői munkám során, hogy a szabályszegő nem szándékosan, csak figyelmetlenségből háborította a lakók nyugalmét, de figyelmeztetés után nem ismétlődött a probléma. Az egymást ismerő tulajdonosi közösségekben jóval kevesebb a kihágás, mint ahol a szomszédok nem fordítanak időt és figyelmet egymás megismerésére.

  1. Befektetők védelme: A szabályozásnak figyelembe kell vennie a befektetési céllal vásárló tulajdonosok érdekeit is. A rövidtávú lakáskiadás szigorú tiltása helyett olyan szabályozást lehetne bevezetni, amely biztosítja a befektetők jogait, miközben védi a helyi lakosok érdekeit is.

! Az általam kezelt társasházakban ritka kivétel a rövidtávú bérlőkkel előforduló probléma, mert az üzemeltetőket a tevékenység megkezdése ELŐTT megkérjük, hogy tegyenek ki a foglalási oldalra házirendet és tájékoztassák a leendő rövidtávú bérlőt, hogy ez egy lakóház, ahol dolgozó emberek laknak, éjjel pihennek, ez biztosítja a bérlőnek is a vakációja alatti nyugodt feltöltődést. Emellett tájékoztató feliratok is vannak a házakban, ami a megérkező vendégeket is figyelmezteti erre.

  1. Technológiai eszközök alkalmazása: A technológiai megoldások, mint például a közös területek felügyelete kamera rendszerekkel, vagy a zajszintmérők használata a szórakozóhelyeknél, segíthetnek a szabályok betartatásában és a problémák gyorsabb azonosításában.

! A kamerának van elrettentő szerepe is, így nálunk ritkábban fordulnak elő rongálások a kamerával védett házainkban. Ha mégis előfordul, az elkövetőt nem egy esetben sikeresen azonosították, amennyiben a házból volt valaki. Egy esetben egy hosszútávú bérlő bedrogozva szétlőtte (igen, lőfegyverrel) a kamerát. A kárt a kiadó lakás tulajdonosa megtérítette, a bérlőnek felmondott, aki ellen rendőrségi eljárás indult. A rövidtávú kiadás tiltása az ilyen eseteket sem megelőzni, sem megoldani nem tudná.

Összegezve:

Tapasztalataim alapján a rövidtávú lakáskiadás önmagában nem okozója minden társasházi problémának, és a teljes tiltás valószínűleg nem oldja meg a hosszútávú bérlőkkel vagy a kulturált társasházi együttélés szabályaira fittyet hányó tulajdonosokkal való konfliktusokat. Átfogóbb szabályozási és szankcionálási rendszer azonban minden problémát felölelő megoldás lehet, amely egyensúlyt teremthet a különböző érdekek között, és elősegíti a békés és harmonikus társasházi együttélést.

Ehhez kívánok minden szavazónak bölcs döntést és az összes társasházi lakónak olyan szomszédot, amilyen ő maga!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet. A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie.

Az új kormány a hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötöttünk az uniós intézményekkel. Ez GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. Ennek eredményeként a júliusi költségvetési leltár 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt.

A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os deficitcéljaként, ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését. Ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.

A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül. Mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.

A takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban. Illetve szintén a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósítunk meg. Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre.

A számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség által felerősített aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Az Alap elkülönített fedezetet biztosít döntően az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek a kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul majd újra, amelyre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozza majd nyilvánosságra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss