Zöld

Tényleg betiltják a gázkazánokat?

kazán

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint 2025-től be kellene tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánok értékesítését. Ehhez képest hazánkban az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik, ami azért kedvezőtlen, mert ez – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO2-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez. Ma már van olyan alternatíva, ami környezeti és költségszempontból is kedvező választást jelent.

Magyarországon az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik: ezt mutatják a hivatalos adatok és ezt erősítették meg az LG Magyarország megrendelésére elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic eredményei is. Utóbbi szerint a megkérdezettek több mint fele él olyan lakásban, ahol gázfűtés szolgáltatja a meleget.

A földgázfűtés nem is olyan rég még a legkorszerűbb megoldásnak számított, mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis az a tény, hogy ez a fűtési mód – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO2-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez. Azt, hogy ebben a lakások fűtésének mekkora a szerepe, jól jelzi, hogy hazánk teljes CO2-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető, a háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-emisszió alapján pedig Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el.

A jó hír az, hogy a kutatás eredményei szerint sok honfitársunk igyekszik tudatosan használni a fűtést, ezzel egyszerre csökkentve a környezetterhelést és a rezsit is. A megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.

„Éjszakára, az egészséges és minőségi alvás érdekében tanácsos 2 Celsius fokkal lejjebb venni a lakásunk hőmérsékletét, illetve ugyanígy 2-3 fokkal tekerhetjük lejjebb a termosztátot, ha munkába indulunk. Amennyiben fűtési szezonban hosszabb időre elutazunk, akkor is tartsunk fent temperáló fűtést, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen”

– tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics Magyar Kft. légkondicionáló üzletágának kereskedelmi vezetője.

A háztartások túlzott CO2-kibocsátásán ugyanakkor ennél is hatékonyabban lehetne javítani, mégpedig a lakások hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Bár a megkérdezettek harmada úgy véli, hogy korszerű, energiatakarékos fűtési rendszert használ, a valóságban minden bizonnyal kisebb ez az arány. Azt, hogy bőven ráférne a fűtési rendszerek korszerűsítése a hazai lakásállományra, az is mutatja, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint a hazai gázkészülék állomány átlagéletkora meghaladta a 20 évet 2018-ban. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervéből is világosan kiderül, hogy nagy szükség van a korszerűsítésre, amiben jelentős CO2-megtakarítási potenciál is rejlik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint ráadásul a klímacélok, pontosabban a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérése érdekében – számos más intézkedés mellett – 2025-től a világon sehol sem lenne szabad fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánokat értékesíteni.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gáztüzelésű fűtőberendezéseket hatékonyabb és környezetkímélőbb alternatívákkal kellene kiváltani. A már említett Nemzeti Energia- és Klímaterv ennek kapcsán egyebek közt megállapítja, hogy

„nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában (…), valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben”.

Amennyiben akár a régi készülék javíthatatlansága, akár környezetvédelmi okokból úgy döntünk, hogy lecseréljük a hagyományos gázcirkót és abszolút tiszta – vagyis lokális károsanyagkibocsátás-mentes – megoldásra váltanánk, az elektromos megoldások jöhetnek számításba. Viszonylag alacsony kiépítési költsége miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő. Szintén elektromos áramot használnak az energia- és klímaterv által is emlegetett hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet.

„A tervezéstől és a beépítéstől kezdve egészen az üzemeltetésig és az energiaszámláig bezárólag verhetetlen megoldást jelentenek költséghatékonysági szempontból az olyan hőszivattyús rendszerek, mint amilyenek például az LG Therma V megoldásai is. Egyrészt így egyetlen rendszerrel megoldható a lakás vagy ház hűtése, fűtése és a használati meleg víz előállítása. Másrészt mindehhez nem kell a kazánt, vezérlő berendezéseket, füstgáz-elvezetést, fűtéscsöveket és fűtőtesteket tartalmazó külön fűtési rendszert és külön hűtőrendszer(eke)t megtervezni, beépíteni. Nincs továbbá szükség gázterv-engedélyre és a gázfűtéshez szükséges adminisztrációs folyamatra sem, és persze a kéményépítés, felújítás esetén pedig a kéménybélelés költsége is megspórolható, hiszen nincs lokális károsanyag-kibocsátás. Ezek a költségelőnyök az üzemeltetés során is jelentkeznek, hiszen csak egyetlen — ráadásul okos öndiagnosztikai megoldásokkal ellátott — rendszert kell karbantartani, és az időszakos kéményellenőrzés díja is elfelejthető, a kéményseprőkről pedig innentől kezdve legfeljebb a jószerencse juthat eszünkbe”

— mondta az LG szakértője. Nagy Sándor József hozzátette:

“gyakran felmerül ellenérvként, hogy egy ilyen rendszer áramszünet esetén nem képes ellátni a feladatát. Ez jogos, ám ugyanez érvényes a gázfűtéses rendszerekre is, hiszen ott is szükség van áramra a keringető szivattyú és a vezérlés működtetéséhez”.

Zöld

Nagyon nagyot mennek a kulacsok idén is

kulacsok

A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2 – 2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.

A tudatos folyadékpótlásnak azonban van egy káros következménye, nagyon nagy hulladéktermeléssel jár. Sokkoló adatokat publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint 2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás végezte hulladékként hazánkban. Ennek a flakonhegynek a nagy része műanyag palack, melynek csak 30%-a kerül újrahasznosításra, így a többszáz millió PET palack szemétként hatalmas terhet ró környezetünkre.

Szerencsére egyre többen választják az egyszer használatos italcsomagolások helyett a kulacsokat, a saját, újratölthető palackokat, melyeket éveken keresztül tölthetünk meg újra és újra csapvízzel, szűrt vízzel vagy más itallal.

Kulacsból léteznek műanyag, fém és üveg változatok is. A műanyag kulacs talán a legkevésbé jó választás, mivel élettartama általában 1-2 év, ezután pedig ugyanúgy műanyag hulladékként végzi, mint egy PET palack. Ha mégis egy műanyag kulacs mellett tennénk le voksunkat, érdemes megnézni a leírását, amiből megtudhatjuk, hogy van-e benne olyan anyag, amely a használat során kioldódhat, például a BPA.

Fém kulacsok esetén alumínium és rozsdamentes acél közül választhatunk. Mindkettőnek megvan a maga előnye: az alumínium italpalackok könnyűek, azonban tartalmaznak belül egy bevonatot, amely meggátolja a fémes ízt, a rozsdamentes nehezebb, de nem tartalmaz semmilyen bevonatot.

A harmadik legelterjedtebb fajta az üveg flakon, amely az egyik legjobb választás fenntarthatósági szempontból. Teljesen természetes alapanyagokból készül, nem ízesíti és szagosítja a folyadékot, hátránya viszont, hogy törékeny és elég nehéz, így óvatosan kell vele bánnunk. Sem a méretet, sem a formát illetően nem kell kompromisszumot kötnünk, 3 deciliterestől egészen az egy literes nagyságig, a hagyományos hengeres formától a szögletes, lapos, kis női táskába is elférő kulacsot is vásárolhatunk, sőt léteznek összehajtható vagy összetekerhető változatok is.

Bár a szakemberek egyetértenek abban, hogy a legfontosabb ital a víz, ráadásul Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított ivóvíz nagyon jó minőségű, sokaknak mégis nehezére esik „csak” csapvíz vagy szűrt víz formájában bevinni a napi folyadékmennyiséget. Számukra jó hír, hogy léteznek „ízesíthető” kulacsok, melyek belsejében van egy kisebb tartály, amelyet ízlésünk szerint tölthetünk meg gyümölccsel, zöldséggel, vagy akár teafilterrel. A keverőlabdával ellátott kulacs a sportos életmódot kedvelők számára jó döntés, hiszen fehérjeturmixot könnyedén el lehet benne készíteni.

Azt, hogy a tíz éve még csak kirándulásokon használt kulacsból mára már egy hétköznapi használati tárgy lett az is jelzi, hogy már a legnagyobb divatházak is terveznek kulacsokat, kulacstartókat vagy kulacs „huzatokat” a fenntarthatóság, a műanyag visszaszorítása jegyében.

Olyan nagy márkák dobtak piacra már kulacsot és palacktartót, mint a Fendi, a Givenchy, a Burberry, vagy a Balenciaga. Ezek a luxus palacktartók általában egy retikülre hasonlítanak, amit a vállunkra akasztva vagy a felsőtesten átvetve tudunk viselni, így stílusosan vihetjük a vizet, és még véletlenül sem kell PET palackos italt vásárolni a nap folyamán.

Azt azonban ne felejtsük, hogy bármilyen márkajelzés is van újratölthető palackjainkon, a kulacsok használatának célja a környezetvédelem és a fenntarthatóság, nem a külső megjelenés. Ha valaki vesz egy kulacsot, de csak útközben használja, és otthon vagy a munkahelyén, iskolában palackozott vizet/üdítőt fogyaszt, megtette az első lépést, de továbbra is sajnos ugyanúgy károsítja környezetét, mint kulacsvásárlás előtt.

Tovább

Zöld

Online workshop újrahasznosítás témakörben

újrahasznosítás

2021. december 15-én a Klímainnovációs Közösség az EIT RawMaterials helyi tevékenységeinek keretében az újrahasznosítás témakörében tartott online ötletelő workshopot.

Az esemény célja olyan új megoldások és technológiák megszületésének támogatása, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek. A workshop során szakmai trénerek segítették a résztvevőket olyan nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a későbbiekben csatlakozhatnak a Klímainnovációs Közösség 2022-ben induló vállalkozásfejlesztési programjaihoz.

A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.

Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.

Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.

A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni.

“Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.”

– emelte ki Riesz Lóránt.

Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.

A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.

A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.

A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.

További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.

“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás – Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.”

– hangsúlyozta Höflinger Norbert.

Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.

A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.

Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai

Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.

Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.

Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.

Tovább

Zöld

A koronavírus miatt kevesebbet villámlik

villámtevékenység

A pandémia okán jött lezárások sok mindenre hatással voltak. Egy friss kutatás szerint a villámtevékenységre is.

Azt már tudjuk, hogy a koronavírus milyen negatív hatásokat okozott, de arról sem szabad elfeledkezni, milyen pozitív hozadékai voltak. Ezek közé tartozik a szén-dioxid-kibocsátás látványos csökkenése, ami azért tudott megvalósulni, mert a világ nagyobb része otthon maradt. Ennek is köszönhető, hogy a kifejezetten szmogos területek rövid időre tisztábbak lettek.

A kutatók más érdekességet is megfigyeltek: amíg a világ a lezárások miatt csak alig mozgott, jóval kevesebbszer villámlott – derült ki az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) minap zárult konferenciáján. A jelenség hátterében a légszennyezés, illetve az azt kiváltó tevékenységek csökkenése áll.

Mivel a lezárások alatt kevesebb szennyezőanyag jutott a légkörbe, így kisebb esélye volt annak is, hogy a jégkristályok összegyűljenek a viharfelhőkben. A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói által vezetett kutatócsoport úgy számolt, a villámtevékenység a vizsgált időszalban nyolc százalékkal csökkent.

Ezzel szemben az olyan kritikus időszakban, mint ami az Ausztráliában pusztító bozóttüzeket is jellemezte, a Tasman-tenger felett 270 százalékkal nagyobb villámtevékenység volt detektálható. A jelenséget a tűz miatti hatalmas füst okozta.

Forrás: HVG

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss