Gazdaság
Munkaerőpiaci kihívások: nehéz 10 év elé néz Magyarország
A magyar munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, mely a következő években számos további kihívás elé állítja a gazdaságot.
A munkaerőpiacra ható globális trendek, a digitális átmenet és az új technológiák pedig alapvetően formálják át a munka világát. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális megoldások egyre inkább átalakítják a munkahelyeket és a munkavégzés módját. A külföldi munkavállalók szabályozott keretek között történő alkalmazása pedig lehetővé teszi a vállalatok számára a globális munkaerőpiac lehetőségeinek kihasználását – vázolta fel a jövő munkaerőpiaci kihívásait és lehetőségeit Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A munkaerőpiacot már most olyan hatások érik, amelyekre nehéz felkészülni
A legnagyobb európai munkaadói szövetség, a BusinessEurope előrejelzése alapján 35 millió főt veszít majd el a munkaképes korú lakosságából az európai munkaerőpiac 2050-ig.
„Több, a közelmúltban készült munkaerőpiaci felmérésből is kiderült: a magyar munkaadók közel háromnegyede küzd már jelenleg is munkaerőhiánnyal, vagy szembesül azzal a problémával, hogy nagyon nehezen talál megfelelő munkaerőt. Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon a legnagyobb kihívás a munkaerő toborzás jelenleg. A munkát keresők bérigényei sok esetben annak ellenére is magasak, hogy nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal”
– hangsúlyozza a szakértő.
A jelenleg nem dolgozó, de munkaképes fiatalok, nyugdíjasok és kisgyermeket nevelő szülők aktivizálása már most egyre nagyobb figyelmet kap. A leszakadó, inaktív munkaképes társadalmi réteg felzárkóztatása szintén elengedhetetlen. A vendégmunkások behozataláról sem mondhat le Magyarország. Mihályi Magdolna elmondta: a harmadik országbeli munkavállalók integrálása a magyar munkaerőpiacra már bevált gyakorlat, így a munkaerő-kölcsönzők a törvényi szabályozásnak megfelelően a jövőben is hoznak be külföldi munkavállalókat. A munkaadóknak a generációs kihívásokkal és a „slow life” trend terjedésével is meg kell küzdeniük a következő években.
A munkaerőhiány felgyorsítja az automatizációt Magyarországon is
A mesterséges intelligencia (AI) miközben bizonyos pozíciókat automatizál, új munkaköröket teremt.
„Az automatizációt a munkaerőhiány egyértelműen felgyorsítja a következő évtizedben. A rutinszerű, ismétlődő, monoton feladatokat gépek veszik át. Először az alacsonyabb képzettséget igénylő kékgalléros pozíciók esetében várható, hogy automatizálnak munkaköröket, munkafolyamatokat. A következő 10-15 évben a PwC Magyarország tanulmánya szerint a technológiai változások mintegy 900 ezer munkahelyet érinthetnek majd”
– tájékoztat a Jobtain szakértője. Kiemeli: az, hogy elsőként mely területeken jelenik meg leginkább az automatizáció és az milyen hatással lesz a munkaerőpiacra nagyban függ majd attól, hogy mely iparágak lesznek a gazdaság fókuszában, illetve milyen lesz a rendelkezésre álló munkaerő összetétele.
Az oktatás szerepe minden eddiginél jobban felértékelődik
Több területen kihívást jelent, hogy nem olyan munkaerő kerül ki az iskolapadból, amely összhangban van a munkaerőpiac igényeivel. A leszakadó társadalmi csoportok alacsony iskolázottsága szintén probléma és tagjai nehezen integrálhatóak a munkaerőpiacra.
Mindezek mellett a digitalizáció egyre hangsúlyosabbá válik így azt is szükséges beépíteni az oktatás minden szintjén, legyen szó szakképzésről, duális képzésről, továbbképzésről.
„A következő 10 évben a hangsúlyt a munkáltatók, a döntéshozók és az intézmények együttműködésén alapuló oktatás kell, hogy meghatározza. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása ugyanis az alapja a gazdasági növekedésnek”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Kiemeli: a nyelvtudás jelentősége szintén tovább nő a következő 10 évben, így a nyelvoktatás területét is kiemelten kell kezelni. Az angol nyelv ismerete már évek óta elengedhetetlen számos iparágban, de más nyelvek is egyre jobban elterjednek a globális gazdasági kapcsolatok erősödésével. A technológiai fejlődés és a digitalizáció, valamint a globális munkaerőpiac pedig megköveteli a nyelvismeretet.
Digitalizáció terén hatalmas lemaradásban vagyunk
A technológiai fejlődés megállíthatatlan, ehhez a munkavállalóknak, a munkáltatóknak, az oktatásnak is alkalmazkodni kell. A digitális eszközpark mérete és színvonala folyamatosan nő, a felhőszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek, az adatátvitel sebessége elképesztően felgyorsul. A Jobtain szakértője elmondta: Magyarország sajnos még az uniós átlag alatt áll ezeken a területeken, különösen a kis- és középvállalkozások vannak lemaradásban. Becslések szerint a magyar munkaerő körülbelül 70%-a KKV-knál dolgozik, így esetükben még sürgetőbb a digitális hátrány ledolgozása.
A munkaerőpiac szerkezete alapjaiban alakul át
A kreativitást, problémamegoldást, emberi közreműködést igénylő munkakörök jelentősége felértékelődik. 2035-re a magyar munkaerőpiacon – összhangban a globális trendekkel – várhatóan több szakma iránt is nő a kereslet. Különösen a technológiai és informatikai, az egészségügyi, oktatási, logisztikai, a környezetvédelmi és fenntarthatósági területeken. Soha nem látott mértékben lesz szükség szoftverfejlesztőkre, kiberbiztonsági szakemberekre, adatkutatókra és elemzőkre, AI mérnökökre.
„Az oktatás területét is áthatja a digitalizáció, ehhez kapcsolódóan leginkább tréning szakemberekre és oktatási platform fejlesztőkre lesz igény. Az e-kereskedelem rohamos fejlődése a logisztika területén hív életre újabb pozíciókat. A zöld szemlélet terjedésével energetikai szakértőkre, környezetmérnökökre is nagy lesz a kereslet. Az orvosokra, ápolókra pedig az elöregedő társadalom miatt lesz egyre nagyobb szükség a következő évtizedekben. A jövő munkahelyeinek kihívásaira való felkészüléshez a munkavállalóknak is fejleszteniük kell készségeiket”
– összegez Mihályi Magdolna.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.
A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.
„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”
– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.
„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”
Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben
Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.
Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.
Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést
Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.
Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.
,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”
– tette hozzá a szakember.
A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.
,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”
– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Szeptembertől már nemcsak repülőgép-, hanem helikopterpilóta-képzést is kínál a Széchenyi István Egyetem
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Deloitte összefogásával még jobban felpöröghet az ipar digitális átállása
-
Gazdaság2 hét ago
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Szórakozás2 hét ago
VCT EMEA 2026: a Sony INZONE H9 II lesz a hivatalos fejhallgató
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
-
Okoseszközök1 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni







