Rekordot döntött tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, miközben a befizetések jóval több mint harmada az utolsó negyedévben érkezett a számlákra

A hozamokra szintén nem lehet panasz: hét önkéntes nyugdíjpénztárnál is akadt olyan portfólió, ahol a nettó hozam meghaladta a 20 százalékot 2024-ben.

Soha annyi tagdíjbefizetés nem érkezett még az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra, mint 2024-ben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege elérte a 147,3 milliárd forintot az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ami erőteljes, 15 százalékos emelkedést tükröz 2023-hoz képest. 

„A rekordszintre emelkedő tagi befizetések mellett az is figyelemre méltó, hogy az utolsó negyedév 2024-ben is nagyon erősre sikerült: október eleje és december vége között közel 52 milliárd forint érkezett az egyéni számlákra, ami az összes tagdíjbefizetés 35,3 százalékát adta”

– mondta el az adatok kapcsán Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakértő szerint emellett mindenképpen kedvező tendencia, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulások összege is tempósan emelkedett 2024-ben: az MNB adatai szerint 10,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, ezzel megközelítette a 47 milliárd forintot.

Rekordon a nyugdíjpénztári vagyon, újra emelkedett a taglétszám

Az emelkedő tagi befizetések és munkáltatói hozzájárulások is szerepet játszottak abban, hogy a múlt év végére 2262,4 milliárd forintra hízott az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió: ez amellett hogy 15,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, új csúcsot is jelent. 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor szempontjából az is mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy hosszú évek lassú, de szinte folyamatos csökkenése után tavaly már emelkedett a taglétszám a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

„Igaz ugyan, hogy egyelőre minimális emelkedésről beszélhetünk – hiszen a nyilvántartott tagok záró létszáma 1,075 millió körül járt decemberben, ami nagyjából 1,5 ezerrel több az egy évvel korábbinál –, de az, hogy sikerült megszakítani a csökkenő trendet, mindenképp elismerésre méltó teljesítmény”

– emelte ki Gergely Péter.

A jegybanki statisztikák tanúsága szerint új csúcsra emelkedett tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon jóváírt személyi jövedelemadó-visszatérítések összege is: megközelítette a 20 milliárd forintot, majdnem 10 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbi összeget. A BiztosDöntés.hu szakértője emlékeztetett arra: az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint jár vissza adó-visszatérítés formájában, amit a nyugdíjpénztári számlán írnak jóvá. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény teljes kihasználásához évi 750 ezer forintot – havonta átlagosan 62,5 ezret – kell megtakarítani.

Repkedtek a kétszámjegyű hozamok

A jegybank honlapján szereplő adatok szerint a múlt év a pénztári portfóliók hozama alapján is nagyon jól sikerült az önkéntes nyugdíjkasszáknál: 2024-ben egyetlen pénztári portfólió sem végzett mínuszban, miközben nagyon sok ért el tíz százalék feletti hozamot. 

Az MNB legfrissebb összesítésében hét olyan önkéntes nyugdíjpénztár is található, amelynek valamelyik portfóliója húsz százalék feletti nettó hozammal zárta 2024-et. Ezek közé tartozik a taglétszám és kezelt vagyon alapján egyaránt piacvezető OTP Nyugdíjpénztár, ahol a Dinamikus névre keresztelt portfólió 20,17 százalékos nettó hozamot ért el, de igen jónak mondható, 16 százalék feletti eredményt ért el a Növekedési portfólió is. 

„Az egyes portfóliók teljesítményét vizsgálva jól látszik, hogy a kétszámjegyű, illetve 20 százalék feletti hozamok a magas kockázatvállalással működő, tehát több részvényt tartalmazó portfólióknál voltak jellemzők, ami a tőkepiacok tavalyi teljesítményét látva egyáltalán nem meglepő. Az alacsonyabb kockázati szinten működő, elsősorban állampapírokat és kötvényeket tartalmazó portfólióknál viszont már értelemszerűen jóval szerényebbek (de még így is elég attraktívak) voltak a jellemző hozamok”

– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Több biztosító már hozzányúlt lakásbiztosítási ajánlataihoz, és még további változtatások várhatóak a hajrára Gergely Péter szerint.

Ma már a lakásbiztosítási kampányon túl sincsenek kőbe vésve a lakásbiztosítások: ha év közben új vagyonelemmel bővül a család, azt minden biztosító a szerződés átdolgozásával hajlandó a fedezetbe vonni. Ha Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kötünk, de mégsem vagyunk elégedettek, akkor pedig akár már augusztustól új biztosítóval szerződhetünk – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Félidejében tart a 2025-ös lakásbiztosítási kampány. Már eddig is igen sokan döntöttek úgy, hogy felülvizsgálják meglévő szerződésüket, azonban annak, aki teljes képet akar kapni a piaci lehetőségekről, érdemes még mindig kivárnia – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzányúlhatnak a díjhoz a biztosítók

A biztosítók a mostani kampányban is árgus szemmel nézik 

• egyrészt azt, hogy a versenytársak milyen díjakat kínálnak, 
• másrészt pedig hasonló módon – ha nem jobban – figyelik, hogy hány új szerződő érkezik hozzájuk, illetve hányan mondják fel korábbi szerződésüket. 

Ha a fentiek alapján összességében az arány azt mutatja, hogy a biztosító vesztese lehet az idei kampánynak, akkor március utolsó napjaira bizony hozzányúlhat az ajánlatához azért, hogy a későn ébredők számára versenyképes díjat vagy szolgáltatást kínálva összességében jól zárja a 2025-ös lakásbiztosítási kampányt. Gergely Péter emlékeztetett, hogy tavaly a kampányidőszak első felében az ügyfeleknek csak kevesebb, mint 35 százaléka váltott. 

A BiztosDöntés.hu partnere, az Insura.hu biztosítási alkuszcég vezérigazgatója, Kozma Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátunk mögött hagyott napokban 2-3 biztosító már hozzányúlt az ajánlatához. Ezek között egyébként volt olyan társaság is, aki az induló kalkulációk alapján is az elsők között szerepelt, ám pozícióját a díjmódosítással most megerősítette. Az első napok tapasztalatai szerint a Groupama, a Köbe, az Uniqa és az Alfa Biztosítót választják legtöbben a tarifálók közül.

Gergely Péter a fentiekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy akár azoknak az ügyfeleknek is érdemes újra kalkulálniuk biztosításukat, akik a tavalyi kampányban már sokat nyertek a korábbi biztosításuk lecserélésével: a díjakon még mindig lehet valamennyit spórolni. Másrészt a biztosítók egymás közötti versenye szerencsére kevésbé díj-, mint inkább szolgáltatói versennyé alakult, épp ezért érdemes az összehasonlításban megnézni a fedezeteket, illetve azt is, hogy az adott biztosító milyen extra szolgáltatásokat kínál a biztosítása mellé.

A szolgáltatás dönt, nem feltétlenül a díj

Az Insura.hu tapasztalatai szerint az ügyfelek megértették, hogy a lakásbiztosítás esetében nem feltétlenül a díj a legfontosabb kérdés. A kgfb-vel ellentétben ugyanis itt nagyon sok múlik azon, hogy a választott biztosítónk milyen gyorsan és milyen mértékben fedezi a károkat. Ezt igazolja vissza az, hogy a biztosítási alkusz oldalán kalkuláló ügyfeleknek 

• csak 47 százaléka választotta végül azt a biztosítót, amely a legalacsonyabb díjat kínálta,
• a 2. helyen álló biztosítót az ügyfelek ötöde, 
• a 3. helyen állót 10 százalékuk választotta,
• míg az ügyfelek fennmaradó része akár magasabb díjú biztosítást is elfogadott azért, hogy az általa legszimpatikusabbnak tartott biztosítóval kösse meg a szerződését.

Ennek ellenére természetesen a mostani kampány is a díjakról szól. Gergely Péter szerint az ugyanarra a lakásra ajánlatot adó biztosítók díja között akár több száz százalékos eltérés is lehet – ezt támasztja alá, hogy miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásbiztosítási indexének adatai szerint 2024 IV. negyedévében a lakásbiztosítások átlagdíja 66 100 forint volt, az Insuránál az első héten megkötött biztosítások átlagdíja 38 600 forint volt. Így még akkor is reális remény van arra, hogy nem kell többet fizetnünk az új biztosításunkért, ha a korábbiaknál sokkal szélesebb kockázatokra nyújt fedezetet az új szerződésünk.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ehhez egyébként nem kell biztosítót váltani: a piaci várakozások szerint az ügyfelek nagyobb része a régi biztosítójánál köt majd számára kedvezőbb díjú vagy/és magasabb fedezetet nyújtó lakásbiztosítást.

Nem feltétlenül kell 2026 tavaszáig várni, ha rosszul döntöttünk

Gergely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampányban megkötött lakásbiztosítások egységesen május elsejétől állnak kockázatba, innentől felelnek a bekövetkezett károkért. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor, ha az elkövetkezendő év során a család ingó vagyona valamilyen rendkívül drága, egyedi tárggyal, műszaki eszközzel bővülne, a most megkötött szerződések esetében is van mód arra, hogy a szerződés módosításával ezt az extra vagyontárgyat is biztosítási védelem alá vonjuk. 

Ráadásul – emlékeztet Gergely Péter -,  ha a mostani kampány során az MNB által előzetesen meghatározott kockázati körrel (és kártalanítási szabályokkal) bíró Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást (MFO) választjuk, nem kell újabb egy évet várnunk, ha mégsem vagyunk elégedettek a biztosításunkkal. Az MFO-ra vonatkozó előírások alapján ugyanis az ügyfelek negyedévente jogosultak a korábbi szerződéseket felmondani és új biztosítót választani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A több mint kétszeres hitelpiaci bővülés és a növekvő tranzakciószám folytán történelmi rekordokat dönt az ingatlanpiac, a megfizethetőség azonban nehezíti a lakáshoz jutást – hangzott el az ingatlanszektor egyik legnagyobb eseményén, az OC Summit 2025 Hálózati Csúcstalálkozó és Díjátadó kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét.  

A beszélgetés során Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property alapító vezérigazgatója kiemelte, hogy a piaci előzménytörténetek is fontosak a mai folyamatok árnyalásához:

„Vissza kell tekinteni a korábbi történésekre, a 2022-es választásokat megelőző időszakra, amikor a kormány intézkedései növelték az emberek bizalmát és jó érzését”

– fogalmazott a szakember.

A vezérigazgató elmondta: a nagyon komoly pénzügyi támogatások, mint az szja-visszatérítés, vagy a Zöld Otthon Program óriási keresletet generált a lakáspiacon. Amikor viszont 2023-ban ezek az ösztönzők kikerültek a rendszerből, részben azért, mert az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiakrízis miatt inflációs sokkot kapott a gazdaság, ráadásul az állampapírok hozama is drasztikusan emelkedett, ez a kettős hatás lényegében elszívta a befektetői keresletet. A hitelek kamatai magasra emelkedtek, csökkent a kereslet, ami 2024 közepéig tartott, mondta a szakember, egyúttal megjegyezte: a harmadik negyedévtől már egy nominálisan szintet tartó árszínvonal alakult ki, miközben a kamatok is kedvezőbbek lettek. Az állampapírhozam csökkenése miatt a befektetők újra a lakáspiac felé fordultak, így a tavalyi utolsó negyedévtől az idei év jelenlegi időszakáig egy valóban túlfűtött és nagyon likvid piac alakult ki, mondta Nagygyörgy Tibor.

„Egy évvel ezelőtt jóval pesszimistábbak voltunk”

– tekintett vissza Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese, aki kijelentette: a várakozásoknál sokkal jobb számokat hozott a tavalyi év, így a szektor dübörögve nyitotta az évet. A tranzakciószám nőtt, a hitelpiac történelmi rekordokat döntött:

„Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a lakáshitelpiacon a 2023-as évhez képest több mint kétszeres volt a kereslet”

– mondta. A lejáró vagy kamatfordulóhoz érő állampapírok tőkéje vagy kamata várakozásaink szerint kisebb arányban, de még így is nagy volumenben jelentős befektetési keresletként jelenhet meg az ingatlanpiacon.

„Akik számítottak arra, hogy február-márciusban nagyobb összeghez jutnak, azok már tavaly októberben megjelentek a piacon és elkezdtek nézelődni”

– érzékeltette a legfrissebb folyamatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója.

Úgy vélte, jelentős azoknak a száma, akik ismét az állampapír-vásárlás mellett voksoltak, ugyanakkor valószínűsítette, hogy folyamatosan bővül majd az ingatlanpiacra visszatérők száma is. Megerősítette, a tavalyi extra jó év volt az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a tranzakciószám nem volt kiugróan magas. A KSH nagyságrendileg 135-138 ezer tranzakciót valószínűsített, ami messze van minden idők legerősebb évétől.

„Idén ennél is jobb évet várunk, 150-160 ezres tranzakciószámot is elérhetőnek tartunk”

– mondta a vezérigazgató.

Nagygyörgy Tibor emlékeztetett arra, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedést jósolnak az elemzők, ami plusz löketet jelenthet a piacon.

„Az új építésű lakáspiacon egyértelműen látjuk, hogy a mi projektjeinknél a befektetési célú vásárlók dominálnak a közép- és felsőkategóriás ingatlanok esetében, ahol nagyjából 75-80 százalék az arányuk. Ez is mutatja, hogy van egy plusz kereslet a befektetők részéről.”

– összegezte. A lakóingatlan-fejlesztési szegmens piacvezető cégcsoportjának elsőszámú vezetője szerint a megfizethetőség és a reálbérek emelkedése együttesen fogja meghatározni a jövőben a piacot.

A hitelkamatok várható alakulásáról Becsei András azt mondta: 2022-ben egy alapvetően jó piac volt az 1200 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, ami aztán lecsökkent 600 milliárd forintra. Tavaly viszont visszapattant a hitelpiac 1350 milliárdra, ami több mint kétszeres növekedés. Szerinte elképzelhető, hogy idén 1700 milliárd forintra bővül a hitelpiac. „Most olyan történelmi pillanat van, amikor a hitelt felvevő magánember ugyanannyiért tud forráshoz jutni, mint a magyar állam, ami nagyon ritkán fordul elő piaci körülmények között.” Ugyanakkor kijelentette: a hazai és a nemzetközi folyamatok tükrében nem számít arra, hogy a jelenleginél lejjebb menne a kamatszint.

Kosztolánczy György egyetértett ezzel, és nem tanácsolta, hogy erre várjanak az ügyfelek:

„Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag majdnem minden nap igaz volt ez a mondás, és az ügyfeleket most kell igazán segíteni a döntéshozatalban: aki kivár, az rosszabbul fog járni negyedév, félév, háromnegyed év múlva”

– fogalmazott.

Az új építésű lakáskínálat szűkössége ugyancsak befolyásolja a folyamatokat, ráadásul Budapest különösen keresett.

„Hasznos lenne, ha több új lakás épülne, nagyságrendileg országos szinten 30-40 ezer lakás. Számtalan oka van annak, hogy miért nincs így, az egyik a szűkös telekkínálat, a másik az ingatlanpiac sajátosságából fakad: a padlógáz-satufék, padlógáz-satufék jellegű működésből”

– érvelt Nagygyörgy Tibor.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy a fogyasztói bizalom javult, márpedig ez hagyományosan meghatározza az ingatlannal kapcsolatos döntéseket, így valószínűsíthetően nem kell attól tartani, hogy ugyanolyan nagyságrendű visszaesés következik be, mint 2022-ben. A jövőbeni kilátásokról Nagygyörgy Tibor úgy vélekedett, hogy júniusig szuperintenzív időszak, utána év végéig vagy jövő tavaszig lassabb, de még mindig erős piac valószínűsíthető. Becsei András is hasonló jövőképet vázolt fel, szerinte is most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!