Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Virágzik a használt termékek piaca

A felnőtt magyar lakosság kétharmada vásárolt már használt terméket, elsősorban spórolási szándékkal.

A Reacty Digital használt termékek piacát vizsgáló kutatásából kiderült, hogy itt is van félnivalója a hazai közvetítő oldalaknak a külföldi szereplőktől, még akkor is, ha az áru Magyarországon belül cserél gazdát.

5 millió magyar vásárolt már használt terméket

A használt termékek piaca virágzik Magyarországon, idén áprilisban a Vinted olyan sikeres akciót hirdetett, amellyel már a csomagautomaták sem bírtak. A 18-79 éves magyar lakosság kétharmada vásárolt már használt cikket, ami körülbelül 5 millió főt jelent. A lakosság 46 százaléka vett használt cikket hagyományos boltban, 37 százaléka online – az átfedés, akik online és offline is vettek, 16 százalék. További 15 százalék nem vett még így semmit, de nyitott rá, nézelődött már használt termékek között.

Ahogyan a vásárlásban általában, ezen a részpiacon is a nők az aktívabbak. Érdekes viszont, hogy bár a nyugdíjasok jellemzően árérzékenyebbek, az alacsonyabb árak ellenére a használt cikkekre kevésbé nyitottak. Ennek részben a bizalmatlanság lehet az oka (akár a minőséggel, akár az eladó személyével kapcsolatban), valamint az, hogy az egyébként szélesebb kínálatot biztosító online felületektől általánosságban is jobban elzárkóznak, mint a fiatalabbak.

Miért választanak használt terméket egy újonnan is megvásárolható helyett? A vásárlók kétharmada spórolásból választja ezt a formát, de az egyedi termékekhez való hozzájutás lehetősége, az újonnan már nem elérhető áruk megszerzése és a környezetvédelem is motiválja a vásárlóknak a 20-35 százalékát.

A használt termék online vásárlása jellemzően ad-hoc, nem rendszeres tevékenység, a vevők háromnegyede csak alkalmanként végzi. Tízből heten pozitív élményként élték meg a vásárlást, kifejezetten negatív tapasztalata mindössze a vevők 4 százalékának van. A magyar lakosság negyede tervez a következő egy évben (is) használt terméket venni online, harmada nem tervezi kifejezetten, de nem is zárkózik el ettől. Többségüknek már van benne tapasztalata, de a nem vásárlók negyede is nyitott rá.

Divatcikkeket vesznek a legtöbben használt állapotban

A használt termékek árusításának egyik legrégebbi műfaja a turkáló, amely még ma is népszerű: a használt árut hagyományos boltban vásárlók kétharmada vett már divatcikket (ruha, cipő, táska) másodkézből, ugyanez az online vásárlók felére igaz. A divatcikkeket kivéve nincsen különbség abban, hogy mit és milyen arányban vesznek offline és online. Mindkét csoportnak a 20-30 százaléka vett már mobiltelefont vagy kiegészítőt; lakberendezési terméket; könyvet, CD-t vagy lemezt; háztartási gépet; játékot; számítástechnikai eszközt; autót, motort, kerékpárt vagy ezek alkatrészeit; szórakoztató elektronikai cikket használt állapotban. Bár a férfiak valamivel kisebb arányban vásárolnak, az elektronikai cikkeknek, az autó, motor, kerékpár kategóriának, és a barkács termékeknek ők a célközönsége. Összesítésben a baba-mama termékek a vásárlók kevesebb mint hatodát érintik, de a gyermekes háztartásban élők, és ezen belül a GYES-en, GYED-en lévők kiemelkedő arányban vásárolják azokat használtan is.

Az eladás nem mindig megy, és ha sikerül is, néha rossz élmény

A felnőtt magyar lakosság fele adott már el a weben általa használt terméket. Ez magasabb arány, mint az online vásárlóké, ugyanakkor részben átfed egymással a két csoport: a lakosság negyede adott el és vásárolt is már használt terméket online. További 8 százalék próbálkozott ugyan eladással, de még soha nem vették meg azt, amit kínált, 14 százalék pedig egyelőre csak tervezi az eladást. Az eladás ugyanúgy inkább csak alkalmi tevékenység, de valamivel kevésbé pozitív élmény, mint a vásárlás: tízből hat főnek pozitív, háromnak semleges, egynek pedig negatív élménye volt vele.

Ismertségben a Jófogás, használatban a Facebook Marketplace vezet

Magyarországon a használt terméket közvetítő megoldások közül a Jófogás a legszélesebb körben ismert (81%) és az ismerők körében a leginkább kedvelt (64%) oldal. Sorrendben a Facebook Marketplace követi, amit tízből heten ismernek, és az ismerők közül tízből hatan kedvelnek is. Az ismertségi és kedveltségi sorrendben a Vatera, a Vinted és a TeszVesz következik, melyeknek az alacsonyabb arányú kedveltségében az is közrejátszik, hogy a hallomásból ismerők 10-20 százaléka nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy állást foglaljon.

A használati arányok nincsenek összhangban az ismertséggel: a Facebook Marketplace-t vásárlásra és eladásra is nagyobb arányban (a vásárlók 67%-a, az eladók 68%-a) használták már, mint a Jófogást (a vásárlók 58%-a, az eladók 49%-a). Ez jól mutatja a reklámoknak az ismertségre gyakorolt hatását, melyben a Jófogás kifejezetten aktív, míg a Facebook Marketplace inkább a közösségi média platform ismertségét és széleskörű használatát váltja át vásárlásba. Az online vásárlók harmada vett már a Vateráról, negyede a Vintedről, tizede a TeszVeszről, míg eladási tapasztalata az eladók 16-17 százalékának van a Vaterán és Vinteden, 5 százalékának a TeszVeszen. Mindebből az látható, hogy a használt termékek online piacán ugyanúgy törnek előre a külföldi szereplők, ahogyan az az e-kereskedelem más szegmenseiben már évek óta tapasztalható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss