A felnőtt magyar lakosság kétharmada vásárolt már használt terméket, elsősorban spórolási szándékkal.
A Reacty Digital használt termékek piacát vizsgáló kutatásából kiderült, hogy itt is van félnivalója a hazai közvetítő oldalaknak a külföldi szereplőktől, még akkor is, ha az áru Magyarországon belül cserél gazdát.
5 millió magyar vásárolt már használt terméket
A használt termékek piaca virágzik Magyarországon, idén áprilisban a Vinted olyan sikeres akciót hirdetett, amellyel már a csomagautomaták sem bírtak. A 18-79 éves magyar lakosság kétharmada vásárolt már használt cikket, ami körülbelül 5 millió főt jelent. A lakosság 46 százaléka vett használt cikket hagyományos boltban, 37 százaléka online – az átfedés, akik online és offline is vettek, 16 százalék. További 15 százalék nem vett még így semmit, de nyitott rá, nézelődött már használt termékek között.
Ahogyan a vásárlásban általában, ezen a részpiacon is a nők az aktívabbak. Érdekes viszont, hogy bár a nyugdíjasok jellemzően árérzékenyebbek, az alacsonyabb árak ellenére a használt cikkekre kevésbé nyitottak. Ennek részben a bizalmatlanság lehet az oka (akár a minőséggel, akár az eladó személyével kapcsolatban), valamint az, hogy az egyébként szélesebb kínálatot biztosító online felületektől általánosságban is jobban elzárkóznak, mint a fiatalabbak.
Miért választanak használt terméket egy újonnan is megvásárolható helyett? A vásárlók kétharmada spórolásból választja ezt a formát, de az egyedi termékekhez való hozzájutás lehetősége, az újonnan már nem elérhető áruk megszerzése és a környezetvédelem is motiválja a vásárlóknak a 20-35 százalékát.
A használt termék online vásárlása jellemzően ad-hoc, nem rendszeres tevékenység, a vevők háromnegyede csak alkalmanként végzi. Tízből heten pozitív élményként élték meg a vásárlást, kifejezetten negatív tapasztalata mindössze a vevők 4 százalékának van. A magyar lakosság negyede tervez a következő egy évben (is) használt terméket venni online, harmada nem tervezi kifejezetten, de nem is zárkózik el ettől. Többségüknek már van benne tapasztalata, de a nem vásárlók negyede is nyitott rá.
Divatcikkeket vesznek a legtöbben használt állapotban
A használt termékek árusításának egyik legrégebbi műfaja a turkáló, amely még ma is népszerű: a használt árut hagyományos boltban vásárlók kétharmada vett már divatcikket (ruha, cipő, táska) másodkézből, ugyanez az online vásárlók felére igaz. A divatcikkeket kivéve nincsen különbség abban, hogy mit és milyen arányban vesznek offline és online. Mindkét csoportnak a 20-30 százaléka vett már mobiltelefont vagy kiegészítőt; lakberendezési terméket; könyvet, CD-t vagy lemezt; háztartási gépet; játékot; számítástechnikai eszközt; autót, motort, kerékpárt vagy ezek alkatrészeit; szórakoztató elektronikai cikket használt állapotban. Bár a férfiak valamivel kisebb arányban vásárolnak, az elektronikai cikkeknek, az autó, motor, kerékpár kategóriának, és a barkács termékeknek ők a célközönsége. Összesítésben a baba-mama termékek a vásárlók kevesebb mint hatodát érintik, de a gyermekes háztartásban élők, és ezen belül a GYES-en, GYED-en lévők kiemelkedő arányban vásárolják azokat használtan is.
Az eladás nem mindig megy, és ha sikerül is, néha rossz élmény
A felnőtt magyar lakosság fele adott már el a weben általa használt terméket. Ez magasabb arány, mint az online vásárlóké, ugyanakkor részben átfed egymással a két csoport: a lakosság negyede adott el és vásárolt is már használt terméket online. További 8 százalék próbálkozott ugyan eladással, de még soha nem vették meg azt, amit kínált, 14 százalék pedig egyelőre csak tervezi az eladást. Az eladás ugyanúgy inkább csak alkalmi tevékenység, de valamivel kevésbé pozitív élmény, mint a vásárlás: tízből hat főnek pozitív, háromnak semleges, egynek pedig negatív élménye volt vele.
Ismertségben a Jófogás, használatban a Facebook Marketplace vezet
Magyarországon a használt terméket közvetítő megoldások közül a Jófogás a legszélesebb körben ismert (81%) és az ismerők körében a leginkább kedvelt (64%) oldal. Sorrendben a Facebook Marketplace követi, amit tízből heten ismernek, és az ismerők közül tízből hatan kedvelnek is. Az ismertségi és kedveltségi sorrendben a Vatera, a Vinted és a TeszVesz következik, melyeknek az alacsonyabb arányú kedveltségében az is közrejátszik, hogy a hallomásból ismerők 10-20 százaléka nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy állást foglaljon.
A használati arányok nincsenek összhangban az ismertséggel: a Facebook Marketplace-t vásárlásra és eladásra is nagyobb arányban (a vásárlók 67%-a, az eladók 68%-a) használták már, mint a Jófogást (a vásárlók 58%-a, az eladók 49%-a). Ez jól mutatja a reklámoknak az ismertségre gyakorolt hatását, melyben a Jófogás kifejezetten aktív, míg a Facebook Marketplace inkább a közösségi média platform ismertségét és széleskörű használatát váltja át vásárlásba. Az online vásárlók harmada vett már a Vateráról, negyede a Vintedről, tizede a TeszVeszről, míg eladási tapasztalata az eladók 16-17 százalékának van a Vaterán és Vinteden, 5 százalékának a TeszVeszen. Mindebből az látható, hogy a használt termékek online piacán ugyanúgy törnek előre a külföldi szereplők, ahogyan az az e-kereskedelem más szegmenseiben már évek óta tapasztalható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Csökken a kereslet Magyarországon a korábban államilag támogatott többcélú autók iránt
2019-ben a nagycsaládosok jelentős állami kedvezménnyel juthattak új, hétüléses autóhoz. A magyar kormány által bevezetett program azt is előírta, hogy a támogatással vásárolt autókat legalább három évig nem lehet eladni.
Míg korábban a családiautó-kategóriát az MPV-k uralták, a használtautó-piacon mostanra megváltoztak a trendek, és az egyterűek népszerűsége csökkenő tendenciát mutat. Azok a tulajdonosok, akik állami támogatással tettek szert ilyen autóra, ma egyre nehezebben találnak rá vevőt.
Az európai országok többségében a kormányzati kezdeményezések és támogatások elsősorban az alacsony kibocsátású autók vásárlását ösztönzik, míg a más típusú járművek támogatása ritkaságnak számít. A magyar kormány támogatási programja érthető ugyan, hiszen a nagyobb családi autók sokba kerülnek, de nem tükrözi a jelenlegi autóvásárlási szokásokat.
A 2020-as állami támogatások megháromszorozták a hétüléses autók eladását Magyarországon, az utóbbi időben azonban csökkent az érdeklődés e szegmens iránt. A használtautó.hu adatai szerint a 7-9 személyes járművek iránti érdeklődés 15%-kal esett vissza az előző évhez képest.
A vásárlók inkább a városi terepjárókat és a crossovereket keresik
A nagycsaládos autók iránti kereslet világszerte folyamatosan csökken, mivel az autóipari trendek egyre inkább a SUV-ok felé tolódnak el. A gyártók fokozatosan csökkentik az egyterű járművek (MPV-k) kínálatát, mivel a tágas családi autók szerepét mindinkább a városi terepjárók veszik át.
„A SUV-ok és crossoverek iránt erős a kereslet, kezdik kiszorítani a hagyományos karosszériaformákat a piacról”
– mondja Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.
„Az egyre növekvő SUV-szegmens túlnyomórészt ötüléses modelleket foglal magában, amelyekhez képest a hétülésesek drágább opciót jelentenek. Még az ikonikus Renault Espace is SUV formát öltött, holott eredetileg MPV-ként került piacra. A Peugeot 5008 is hasonló átalakuláson ment keresztül.”
Az új hétüléses autók magas ára visszafogja a keresletet a használtautó-piacon, így ezek a járművek lassabban találnak gazdára, és jellemzően kevésbé őrzik meg az értéküket.
A drága fenntartási költségek a gazdaságosabb autók felé terelhetik a vásárlókat
Bár sok magyar vásárló halogatja az autóvásárlást a családtámogatások esetleges bővítésének reményében, a szakértők szerint a hétüléses autók nem jelentenek mindenki számára ideális választást. A járművek nagyobb súlyából adódó fokozott terhelés kedvezőtlenül hathat a megbízhatóságra, és a kisebb autókhoz viszonyítva magasabb karbantartási költségeket eredményezhet.
Buzelis rámutat:
„Ha egy család három évig használt egy autót, amelynek fenntartása sokba került, feltehetően szívesen cserélné le a járművet egy gazdaságosabb modellre.”
A régebbi MPV-k, például a népszerű Volkswagen Sharan, Seat Alhambra vagy Ford Galaxy, kompakt hatchback platformokra épültek, de jóval nehezebbek az eredeti modelleknél, ami negatívan befolyásolhatja a megbízhatóságukat. Buzelis azonban hozzáteszi, hogy a megbízhatóságot inkább a márka, mint a jármű karosszériatípusa határozza meg.
Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok is, így sok vásárló inkább környezetkímélőbb autókat keres. E tekintetben a hétüléses autók ritkán számítanak üzemanyag-hatékony választásnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Óriási kihívás lesz a munkáshitel a személyi kölcsön piacnak
Akár 125 ezren is felvehetik a kormány által a 17-25 évesek számára meghirdetett munkáshitelt – ez nagyobb folyósított összeget jelenthet, mint amit az idén az első 7 hónapban személyi kölcsönként kifizettek a bankok ügyfeleiknek – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A tervek szerint januárban elinduló munkáshitel alapjaiban alakíthatja át a személyi kölcsönök piacát – vélekedik Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég konferencián hétfőn részleteket osztott meg a munkáshitel kormányzat által várt igénybevételéről.
Hatalmas összeg kerülhet a fiatalokhoz
A kormányzati számítások szerint több, mint 300 ezer 17-25 éves fiatal számára nyílik meg a maximum 4 millió forintos, 10 éves futamidőre felvehető kamatmentes hitel felvételének lehetősége. Ha a teljes, igénylésre jogosult kör felvenné a maximális munkáshitelt, az akár 1200 milliárd forintos kihelyezést jelentene. A nemzetgazdasági miniszter ennél visszafogottabb, 500 milliárd forintos felhasználásról beszélt.
Ha minden érdekelt a maximális hitelösszeget venné igénybe, akkor a kibocsátásra előirányzott keret 125 ezer igénylőt, 50 százalékos kihasználtságot jelentene. Ez több, mint ahány személyi kölcsön szerződést idén az első 5 hónapban kötöttek az ügyfeleikkel a bankok és 55 százalékát teszi ki a rekord évnek számító 2024-es év első kilenc hónapjában szerződést kötők számának – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Gergely Péter szerint a kormányzati tervekben szereplő 500 milliárd forintos kölcsönösszeg 2019-et és 2023-at leszámítva magasabb összeget jelent, mint amennyit személyi kölcsönként egy év alatt folyósítottak a pénzintézetek. Az idén 7 hónapnyi teljesítményt tenne ki a munkáshitel kerete, annak tervezett 500 milliárdját 100 milliárddal meghaladó összegű kölcsönt vettek fel az emberek szeptember végéig.
Csendesebb lesz az év vége
A 0 százalékos új tömeghitelnek kedvező és kedvezőtlen hatásai is lehetnek a szakértő szerint. Gergely Péter szerint a fogyasztásban igencsak aktív fiatalok körében a személyi kölcsönök erős év végi keresletét visszavetheti a kivárás: miután személyi kölcsönt jellemzően nem karácsonyi ajándékok vásárlására vesznek fel az emberek (e tekintetben egyre tudatosabbak), így a potenciális hitelfelvevők egy része csúsztathatja majd a megfogalmazott kölcsönfelvételét.
Ennek nyomán ugyan nem kerül veszélybe az új személyi kölcsön csúcs, ám a mérték, hogy mennyivel szárnyalja túl az idei folyósítás az 5 évvel ezelőtti 559 milliárd forintos szintet, egész bizonyosan kisebb lesz, mint amit a szakértők az ősz elején, a munkáshitel bevezetése előtt vártak.
A piaci kamatok is csökkenhetnek
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, milyen hatása lesz a piaci személyi kölcsön kamatokra a 0 százalékos tömeghitel bevezetése. Ez a szakember szerint nagyban függ majd attól, hogy a munkáshitel esetében milyen kamattámogatásról állapodnak meg az állammal a bankok. Ha a pénzintézetek megtalálják a számításukat, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a fiataloknak szóló 0 százalékos hiteltermék a piaci kamatszinteket is ledarálja.
Gergely Péter emlékeztetett arra, hogy a komoly inflációcsökkenés ellenére a személyi hitelek átlagos hitelköltsége a 2023 januári 19,48 százalékról idén szeptember végére mindössze 225 bázisponttal, 17,23 százalékra csökkent – szóval tér bőven lenne a komolyabb kamaterózióra.
A szakember szerint a bankoknak sem érdekük az, hogy egy nagyon jelentős ügyfélkör eltűnjön a látókörükből amiatt, hogy az állam által preferált, diploma nélküli fiatalok számottevő segítséget kapnak. A fentiek kapcsán a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője komoly piaci személyi kölcsön kamatcsökkenést sem tart kizártnak a következő hónapokban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket
Kép forrása: Freepik
Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni.
A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.
A kockázati tőkebefektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.
Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást. Egy példával érzékeltetve ezt: ha egy közös vállalkozásba az alapító 50%-os tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát és a tőkebefektető a fennmaradó 50%-os tulajdonrészért cserébe 500 millió Ft tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió Ft-ra felértékelésre kerül.
Az adózási probléma
„Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz”
– mondja el Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde. Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt (amely egy 500 millió Ft értékű üzletrészben testül meg) az apportálás pillanatában megadóztatják. Ez pedig több szempontból is problémás. Egyrészt ugye apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul, korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió Ft-os üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.
Gondi Anilla
Mi várható januártól?
Egy, a napokban benyújtott jogszabálymódosítás jövő januártól valószínűsíthetően meg fogja szüntetni ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének a pillanatában merül fel. Azaz a fenti példában az az ügylet, amikor a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió Ft értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor. Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió Ft-os értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió Ft-os értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió Ft után merül fel – mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázati tőkebefektetések logikáját.
Idéntől már a kulcsmunkavállalók részesedésszerzése sem adóköteles
A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. Idén januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy start-up cégek adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a most napvilágra került törvénymódosításhoz az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor fog sor kerülni.
„Most, hogy már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázati tőkebefektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben kockázati tőkebefektetők megtalálják az üzleti potenciált”
– zárja a Jalsovszky szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!