Gazdaság

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.

Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.

A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.

Biszfenolok a textilekben

A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.

Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.

Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?

“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”

– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.

„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”

A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.

A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.

Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.

Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.

Tippek a biszfenolok elkerülésére

A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege. A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.

Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.

Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!

A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:biszfenol mosás ruha tartalom

Up Next

Lejár a díjemelési stop: a bankok a lakosságnál is áthárítják az illetékemelést

Don't Miss

Elektronikus kiszedési jegyzék: a hatékonyság fokmérője

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!