A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.

A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.

A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.

„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.

A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.

Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.

Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A munkanélküliség további csökkenése és a kínai beruházási boom hatásai mellett a reálbérek növekedésének visszaesése határozza majd meg 2025-ben a magyar munkaerőpiacot, de a nehézségek ellenére továbbra is béremelésben gondolkodik a legtöbb vállalat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Bár a magyar gazdaság éppen dekonjunktúra-hullámban van, pozitív jeleket is lát, és továbbra arra számít, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

Bár még javában tart 2024 „hajrája”, a cégvezetők gondolatban már ráfordultak a jövő év tervezésre. A munkavállalók első kérdése érthető módon az, hogy mekkora béremelésre számíthatnak – ám pont ezen a területen tapasztalja a legnagyobb bizonytalanságot a Prohuman Zrt., amely Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójaként több száz vállalkozásnak segít munkaerőigénye kielégítésében.

„A munkáltatók a béremelésekről szóló döntéseiket jellemzően az infláció mértékéhez igazítják. Idén nagyobb árszínvonal-emelkedést vártak, mint amekkora végül bekövetkezett, és magasabb béremeléseket terveztek be, ami azt eredményezte, hogy a reálbérek jobban növekedtek a vártnál – magyarázza Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója. – Azt látjuk, hogy 2024-ben a versenyszférában várhatóan átlagosan 7,9%-kal emelkednek a reálbérek, ami örömteli fejlemény a munkavállalóknak és jó hír a gazdaság számára – a cégeknek azonban még ennek ellenére sem lesz könnyebb a munkavállalók megtartása és megszerzése, ezt a béren kívül egyéb tényezők is befolyásolják. A mi prognózisunk szerint 2025-ben is számíthatunk további nominális bérnövekedésre, de már az óvatosabb tervezés jeleit látjuk: a legtöbb vállalat egyrészt próbálja minél későbbre kitolni a döntést, és átlagosan 7% körüli béremelésben gondolkozik januártól, de talán reálisabb várakozás lehet az 5%-os bérkorrekció.”

A béremelés mértékében ugyanakkor jelentős eltérések is kialakulhatnak az állami- és a versenyszféra, az egyes iparágak és régiók között.

„A béremelések mindig az aktuális a piaci helyzethez igazodnak. Ha a cégek azt tapasztalják, hogy sok munkavállalójuk távozik, kénytelenek emelni a béreket. Például a versenyképes szakterületeken, mint a mérnöki pozíciókban vagy a magas szintű programozásban, nagyobb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosok és nővérek béremelésére pedig kormányzati döntések miatt került sor”

– fejtette ki a szakember.

A bérek alakulása nem csupán a munkáltatók döntésein múlik, hanem azon is, hogy a vállalatok mennyire képesek alkalmazkodni a változó munkaerőpiaci környezethez. Ebben a folyamatban a HR-szolgáltatók kulcsszerepet játszanak.

„A bérek mellett a munkahelyi környezet, a képzési lehetőségek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése mind kritikus tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és megszerzésében, sőt azt látjuk, hogy ezen tényezők egyre inkább motiválóbbak a munkavállalók számára – mondja Dr. Tóth Ágnes. – A HR-szolgáltatók rugalmasságot biztosítanak a munkáltatóknak, hogy hatékonyan reagálhassanak a bérek és a munkaerőigények változásaira. Segítünk ügyfeleinknek, hogy reális és fenntartható bérstratégiát alakítsanak ki, miközben támogatják a hosszú távú munkaerőtervezést. Ez különösen fontos olyan szektorokban, ahol a munkaerőhiány nyomást gyakorol a bérekre, vagy ahol az új beruházások jelentős létszámigényt generálnak.”

Már látszanak pozitív jelek a gazdaságban

A munkaerő-keresletet elsősorban a makrogazdasági környezet határozza meg, és bár jelenleg a magyar gazdaság többek között az exportnehézségek és a beruházási ráta visszaesése miatt éppen dekonjunktúra-hullámban van, a Prohumannál pozitív jeleket is látnak, és továbbra arra számítanak, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

„Az előrejelzések alapján 2025-ben is folytatódik a munkanélküliség csökkenése, az idei 4,3%-ról 3,9%-ra, és ez a prognózis összhangban van a piaci tapasztalatainkkal – fogalmazott Dr. Tóth Ágnes. – Minden nehézség ellenére ugyanis vannak az országnak olyan régiói, elsősorban Kelet-Magyarországon, illetve a járműipar egyes szegmenseiben, ahol a beruházások továbbra is növelik a munkaerő iránti igényt. Itt elsősorban a kínai tőkéről van szó, különösen az elektromos járművek szektorában. Az Európába érkező kínai közvetlen külföldi beruházások 44%-a Magyarországra érkezett, amivel az első helyen állunk a kontinensen. Ez ugyan mérséklődik a következő időszakban, de a már folyamatban lévő beruházások által generált munkaerőigény így is nőni fog még a jövőben.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az ünnepekre, átlagosan 84 036 forintot költenek és 6 személyt ajándékoznak meg.

A PwC karácsonyi vásárlás kutatásából az is kiderül, hogy a TEMU és más külföldi online platformok előretörése ellenére a vásárlók többsége még mindig a hazai kereskedőknél költi el a karácsonyi ajándékra szánt összeg túlnyomó részét.

„A konjunktúra időszaka több mint két éve véget ért, és a fogyasztók átgondoltabban és visszafogottabban költenek – ennek ellenére az idei év utolsó időszakában a kereskedők ismét élénkülő keresletre és jó forgalomra számíthatnak”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország Digital Commerce and Research csapatának vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

Black Friday: bár nincs egy „igazi”, a hosszabb akciós időszak jól bevált

A legfrissebb piaci adatok szerint a vásárlók újra megnyitották pénztárcáikat, különösen a Black Friday akciók és a karácsonyi szezon során. A megkérdezettek 58%-a élt vagy tervez élni a kedvezményekkel, bár előzetesen csak 11% jelezte ezt a szándékát. A vásárlók többsége (55%) saját célra szerzett be olyan termékeket, amelyeket egyébként is megvett volna, de ilyenkor olcsóbb. A karácsonyi ajándékok beszerzése is jelentős volt (41%), és 14% olyan terméket választott, amelyet normál esetben nem vett volna meg, de a kedvező akciók miatt mégis megtette. A termékek árát a nők 52%-a nagymértékben figyelembe vette vásárláskor (szemben a férfiak 34%-ával), és ők azok, akik az akciókra is fogékonyabbak (39%, míg a férfiaknál ez az arány csak 24%). A fenntarthatósági szempontok is a nőknél számítanak jobban.

A fogyasztók 75%-a hazai webáruházakból rendelt online, 34% külföldi webáruházakat választott, míg 28% hagyományos üzletekben és plázákban élvezte a Black Friday kedvező árainak előnyeit. A vásárlók jónak ítélték a webáruházak-üzletek szolgáltatását (4,0), kissé kevésbé jónak az akcióban szereplő termékeket (3,89), és még kevésbé az árakat (3,73) de kifejezetten elégedettek voltak a Black Friday során a kiszállító futárszolgálatokkal (5-ből 4,1-es értékelés).

261 milliárd forintos karácsonyi költés várható

Idén a fogyasztók összesen 261 milliárd forintot terveznek karácsonyi ajándékokra fordítani. Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az ünnepekre, átlagosan 84 036 forintot költenek, és 6 személyt ajándékoznak meg. A legnagyobb összeget, 115,9 milliárd forintot hazai online áruházakban tervezik elkölteni, míg a bevásárlóközpontokban és plázákban 56,6 milliárd forintot, hagyományos boltokban és szaküzletekben pedig 48,7 milliárd forintot. Külföldi internetes áruházakban a vásárlók saját bevallásuk szerint 29 milliárd forintot fognak otthagyni. 3,1 millió fő vásárol karácsonyi ajándékot, ami költés szempontjából a belföldi negyedik negyedéves online forgalom 20%-át jelenti.

A TEMU egy év alatt letarolta a piacot és a karácsonyi költésekből sem maradhat ki

Az online vásárlók körében a TEMU rendkívüli népszerűségnek örvend. Az internetezők 43%-a, ami körülbelül 1,8 millió főt takar, idén már rendelt a TEMU-n keresztül átlagosan 4,3 alkalommal és vásárlásonként 11 ezer forint értékben. A TEMU-t használók általánosságban elégedettek a szolgáltatással és a termékekkel; egyetlen szempont (ár, szállítás gyorsasága, ügyfélszolgálat, minőség, visszáru) sem kapott 3,5 alatti értékelést.
A külföldről vásárlók körében legnépszerűbb 3 áruház a TEMU, a Shein és az Aliexpress. A TEMU-n 66% vásárolt, ebből 10% nem tervezi újra, 56% viszont igen, és 11% eddig nem vásárolt itt, de tervezi.

A recesszió ellenére idén sem marad el a karácsony

A válaszadók 74%-a tervez ajándékokat beszerezni karácsonyra, átlagosan 6 személynek. A vásárlások időzítése változatos: 31% már szeptemberben és októberben megkezdte a beszerzést, 38% a Black Friday akciókat használta ki, míg 40% decemberben, az utolsó hetekben intézi az ajándékvásárlást.

A gazdasági helyzet hatása érzékelhető a vásárlási szokásokban. A válaszadók 42%-a kisebb értékű ajándékokat választ, 27% jobban meggondolja, hol költ, 25% jobban utánajár az áraknak, mint korábban, és 24% számára fontosabbak lettek az akciók és leárazások. Csak 9% állítja, hogy a gazdasági helyzet nincs hatással karácsonyi költésére.

A 30 év alattiak több mint fele (51%) online keresőmotorok segítségével tájékozódik az ünnepi akciókról – a 60 év felettieknél ez az arány csak 27% -, kézzel készített ajándékokat is a fiatalok adnak a legszívesebben (29%), és jellemzően ők hagyják a legutolsó pillanatra az ajándékbeszerzést (65%).

Ajándékválasztáskor a minőség (4,48) és a megajándékozottak igényei (4,46) a legfontosabb szempontok, de az ár-érték arány (4,37) és az ár (4,16) is jelentős szerepet játszanak, különösen a fiataloknál, ahol 70% ezt nagymértékben figyelembe veszi. A fenntarthatósági szempontok kevésbé hangsúlyosak, 3,57-es átlagos értékelést kaptak, de ez a legfiatalabbaknál kapta a legalacsonyabb értéket (5-ből 3,26-ot).

A legnépszerűbb ajándékok között a játékok (45%), ruházati cikkek (42%), könyvek (41%) és szépségápolási termékek (33%) szerepelnek. Minden ötödik vásárló tervez szórakoztató elektronikai eszközt (21%) vagy lakásfelszerelési és barkács terméket (21%) ajándékozni. A fiataloknál az utalványok és élményajándékok (23%) a nyerők.

Az online vásárlók is üzletekbe járnak karácsonyi ajándékokért

Karácsonykor még mindig a hagyományos üzletek dominálnak: a fogyasztók 44%-a főként itt szerzi be az ajándékokat. Ugyanakkor 37% mind a hagyományos, mind az online csatornákat használja. Csak online beszerzést 13% preferál, míg kizárólag üzletben 7% intézi a vásárlást.

A hazai webáruházak népszerűsége töretlen, az online vásárlók 93%-a innen rendel. A bevásárlóközpontok és plázák is népszerűek (65%), ahogy a hagyományos boltok, szaküzletek és szupermarketek is (61%). Külföldi internetes áruházakból 35% rendel, míg interneten, magánszemélytől 10% szerzi be a termékeket.

„Az online vásárlás térnyerése ellenére a hagyományos üzletek továbbra is fontos szerepet játszanak a karácsonyi szezonban, hiszen a fogyasztók 44%-a még mindig itt szerzi be az ajándékokat. Ugyanakkor az online és hagyományos vásárlási csatornák kombinációja egyre gyakoribb, miközben a külföldi platformok, mint a TEMU, látványos növekedést mutatnak. A vásárlók azonban a karácsonyi költéseik túlnyomó részét továbbra is hazai kereskedőknél hagyják, ami biztató jel a helyi gazdaság számára”

– foglalta össze a kutatás eredményeit Timár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!