Gazdaság
Új részleteket árult el a fejlesztő a most indult qvik fizetési rendszerről
A minap az egyik budapesti CBA Príma üzletben – a magyarországi boltok közül elsőként – hivatalosan bevezették a qvik azonnali fizetési rendszerét.
A Magyar Nemzeti Bank által tavaly útjára bocsátott megoldás a hazai Laurel retailinformatikai cég Raiffeisen Bankkal közös fejlesztőmunkája révén kezdhet el terjedni a magyar kiskereskedelemben. A vásárlóknak és a kereskedőknek is előnyös és nemzetstratégiai szempontból is lényeges technológia terén hazánk úttörő szerepet tölt be Európában, de a közeljövőben várhatóan uniós szinten kötelezővé válik a qvik szolgáltatás.
„A Laurel több mint három évtizedes története során mindig is élen járt az új kereskedői fizetési megoldások bevezetésében, és ez nincs másként a 2022-ben elindult Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 1.0 továbbfejlesztett változatának tekinthető qvik esetén sem”
– kezdi a részletek ismertetését a cég ügyvezetője, Bessenyei Attila.
A retail-IT szektor vezető hazai megoldásszállítója több mint két éve dolgozik a Raiffeisen Bankkal a fejlesztésen, a közös munka eredményeként pedig Magyarországon elsőként álltak elő azzal a keretrendszerrel, amelynek tapasztalatait alapul véve az MNB 2024. szeptember 2-án elindította és szabványosította a qviket. A Laurel azóta lehetővé tette a qvik alkalmazását a saját fejlesztésű, országszerte több mint 6000 pénztárgépen futó Laura kasszaszoftverén, utat nyitva ezzel a megoldás széles körű térnyerésének az itthoni üzletekben.
A qvik a CBA L&F Kft. égisze alá tartozó, a Budapest IV. kerületében lévő Munkásotthon utcai Príma üzletben debütált, és eleinte a hazai tulajdonú üzletlánc 9 egységében lesz elérhető. Mindez egy teljesen új, minden más fizetési rendszertől független technológia, amelyhez vevői oldalon egy magyar bankszámlára és mobilbank-alkalmazásra van szükség, míg a kereskedőnek egy a fizetési tranzakciót kezelő szolgáltatót kell bevonnia a folyamatba. Ilyen téren fontos fejlemény, hogy a kiadás alatt lévő PSR EU-szabályozás többek között ezt a fizetési rendszert is kötelezővé teszi az Unió területén működő bankok, fizetési szolgáltatók számára.
A qvikkel a fizikai boltokban háromféleképpen lehet fizetni. A pénztárgép megjeleníthet egy QR-kódot, amit a vásárló mobilalkalmazással leolvas, ezzel egy fizetési tranzakciót generál, ami jóváhagyás után végbe is megy. Emellett a pénztárgép NFC eszközön is sugározhat fizetési igényt, illetve – amennyiben a kassza már „ismeri” a vásárlót, például törzsvásárlói kártya vagy a rövidesen érkező eNyugta regisztráció alapján – van lehetőség fizetési kérelmet is küldeni, így a számla kiegyenlítése minden interakció nélkül, azonnal megtörténik.
A folyamat a vevők számára biztonságos, hisz például nincs szükség hozzá bankkártyára, és minden ellenkező híreszteléssel ellentétben díjmentes, miközben a bankkártyaalapú fizetés kényelmét nyújtja, sőt adott esetben még annál is egyszerűbb. Kereskedői oldalon pedig a kártyás fizetésnél számottevően kedvezőbb díjszabás és a bankszámlán azonnal megjelenő pénz is az előnyök közé tartozik, ráadásul a qvikhez nincs szükség kártyaterminálra (a QR-kód a kassza kijelzőjén megjeleníthető) és szolgáltatófüggő hardverek telepítésére sem. Emellett sokaknak az sem mellékes szempont, hogy a szóban forgó rendszer használatával a kereskedő teljesíti a kötelezően biztosítandó elektronikus fizetési lehetőséget az üzletében.
„A fenti előnyök egyre többek számára világosak, így azt várjuk, hogy a qvik rendkívül gyorsan fog terjedni a hazai boltokban, ennek megfelelően már nálunk is rengetegen érdeklődnek a lehetőség iránt. A Laurel folyamatosan fejleszti az egyes fizetési szolgáltatókhoz tartozó kasszaillesztéseket, és várhatóan még idén az összes nagy szereplővel sor kerül az integrációra. A folyamat támogatására más fejlesztők számára is biztosítjuk a kasszaoldali, beépíthető fizetési modulokat”
– zárta gondolatait Bessenyei Attila.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére