Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Egyre több lakáshitelt törlesztünk egészségpénztári számláról

Negyven százalékkal ugrott meg tavaly, és új csúcsot ért el 2024-ben a lakáshitel törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarítások összege.

A lehetőséggel élő egészségpénztári tagok akár több millió forintot is lefaraghatnak hitelük költségeiből a teljes futamidő alatt.

Óriási emelkedést, egyben új rekordot is hozott 2024. a lakáshitel törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarításoknál: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadásaiból már 3,03 milliárd forintot tett ki a lakáshitel-törlesztés támogatása, ami 39,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbi 2,17 milliárdnál. 

Milliókat is spórolhatnak a lakáshitelesek

„Az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy egyre több egészségpénztári tag él az önsegélyező szolgáltatásként igénybe vehető lakáshitel-törlesztés lehetőségével, hiszen az ezen a címen kifizetett összeg 2022 és 2024 között több mint a duplájára emelkedett” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: a gyors növekedés egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy viszonylag könnyen igénybe vehető és kihasználható, és pénzügyi szempontból is kifizetődő lehetőségről van szó. A jelenleg hatályos szabályozás szerint – emlékeztetett a szakértő – lakáshitel törlesztésére az egészségpénztári megtakarításból az aktuális bruttó minimálbér 15 százalékát lehet fordítani: ez 2025-ben havi 43 620 forintot, éves szinten pedig 523 440 forintot jelent.

„Miután a lakáshitel törlesztésére fordított összegnél is érvényesíthető az egészségpénztári megtakarítások utáni, 20 százalékos adó-visszatérítés, a törlesztési támogatás teljes kihasználást figyelembe véve évi 104 668 forint is megspórolható, ami 20 éves futamidőt – és a jelenlegi minimálbér összegét – figyelembe véve több mint 2 millió forint megtakarítást jelenthet a hitel teljes időtartama alatt”

– emelte ki a szakértő.

Egyes egészségpénztáraknál pedig – hívta fel a figyelmet Gergely Péter – azok a házastársak, akik egy lakáshitelben adóstársak, duplázhatják ezt az összeget, ha mindketten nyitnak egészségpénztári számlát, és – szintén mind a ketten – a saját számlájukon keresztül törlesztik a kölcsönt. Az OTP Egészségpénztárnál például mindkét házastárs törleszthet, de adott ez a lehetőség a Patika és az Új Pillér tagjainak is.

Az egészségpénztári számláról általában kétféle módon lehet lakáshitelt törleszteni: az egyik megoldás, ha a pénztár minden hónapban a törlesztésre szolgáló bankszámlára utalja a kért összeget, és onnan történik a fizetés. Ebben az esetben a bankszámlakivonattal minden hónapban igazolni kell, hogy valóban megtörtént a törlesztés. A másik – egyszerűbb – megoldás, ha az egészségpénztári tag a törlesztőrészlet utalását közvetlenül a bankhoz kéri.

Ez a megoldás például az OTP Egészségpénztárnál is elérhető, de ugyanúgy biztosítja ezt a lehetőséget az IZYS is. Utóbbinál egyébként, ha a pénztártag úgy dönt, hogy a bankszámlájáról törleszt, akkor a pénztárhoz tömbösítve, négyhavonta is benyújthatók a törlesztési igazolások. A Patika és Új Pillér Egészségpénztáraknál szintén van arra mód, hogy ha a tagok maguk törlesztenének, akkor tömbösítve kérjék vissza a pénztári számlájukról kifizetett összeget.

Gergely Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségpénztári megtakarításból történő lakáshitel-törlesztésnél is meg kell felelni több feltételnek. Így például a pénztártagnak a törlesztett lakáshitelben adósnak vagy adóstársnak kell lennie, és csak olyan kölcsönnél él ez a lehetőség, amelyet folyamatosan törlesztenek. Nem igényelhető emellett a szolgáltatás akkor, ha a pénztártag fizetési késedelemben van a lakáshitelével, vagy hátralékot halmozott fel.

Nagyon jól megy az egészségpénztáraknak

A jegybank adatai szerint az egészségpénztári szektor eddigi története legsikeresebb évét zárta 2024-ben: a szolgáltatási célú befizetések teljes összege például több mint az egyötödével, 104,8 milliárd forint közelébe emelkedett tavaly, de – hasonló mértékű bővülés után – új csúcsra, 84,6 milliárd forintra emelkedett a tagdíjbevételek összege is. A szolgáltatási kiadások összege pedig tavaly már meghaladta a 98 milliárd forintot, ami szintén 20 százalék körüli emelkedést tükröz az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A be- és kifizetésekkel párhuzamosan szépen nő a taglétszám is a hazai egészség- és önsegélyező pénztáraknál: az év végén már megközelítette az 1,19 milliót, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt 5,6 százalékkal – közel 63 ezerrel – emelkedett a nyilvántartott tagok száma.

A taglétszám emelkedését a maguk eszközeivel a kasszák is igyekeznek ösztönözni. Az OTP Egészségpénztár most futó kampányában több értékes ajándékot is kisorsolnak az április végéig belépő új tagok között: a fődíj egy egymillió forint értékű OTP Travel utalvány, de kisorsolnak öt darab százezer forint értékű, és 50 darab tízezer forint értékű vásárlási utalványt is. A sorsoláson azok az új pénztártagok vehetnek részt, akik március 17. és június 6. között legalább 30 ezer forintot befizetnek egészségpénztári számlájukra – egyéni úton, azonosítható módon, akár részletekben is –, és április végéig a nyereményjátékba is regisztrálnak.

Az Allianz Hungária Egészség- és Önsegélyező Pénztár április végéig futó akciójában a szolgáltató az első két havi tagdíjbefizetésből nem érvényesíti a négyezer forinttal nagyobb összegű működési költség levonást az új belépőknél. A pénztár mellett ajánlóprogramot is működtet: ennek lényege, hogy ha a már aktív tag által ajánlott belépő pénztártag egyéni számlájára legalább 10 ezer forint összegű tagdíjbefizetés érkezik, az ajánló tagot megajándékozzák egy négyezer forint értékű vásárlási utalvánnyal, amennyiben teljesülnek a meghatározott feltételek. Emellett a pénztár prémium biztosítási csomagot is kínál a befizetéseiket növelő, és a promóciós feltételeket teljesítő – akár új vagy már meglévő – pénztártagoknak.

További növekedés jöhet a lakáshitel-törlesztésre fordított pénztári megtakarításoknál

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az idén tovább nőhet a lakáshitel törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarítások összege, hiszen mind az újonnan megkötött lakáshitel-szerződések összege, mind a lakáshitelek állománya gyors ütemben emelkedik: utóbbi február végén már megközelítette az 5800 milliárd forintot.

Ezzel együtt – tette hozzá Gergely Péter – a lakáshitelek törlesztésére fordított összeg viszonylag kis részt képvisel az egészségpénztárak szolgáltatási célú kifizetésein belül: tavaly valamivel több mint 3 százalékot tett ki. Az egészségpénztári kifizetések legnagyobb részét egyébként – nem meglepő módon – változatlanul a magánegészségügyi ellátásra és a gyógyszerekre fordított kiadások adják: előbbiek részesedése 37,4, utóbbiaké pedig 39 százalékot tett ki 2024-ben a szolgáltatásokon belül.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel

Az MNB kamatvágásainak hatására sorban csökkentik az akciós lekötött betétek kamatait a bankok, és ilyen lépések várhatóak tőlük a közeljövőben is.

A kínálatban azonban még mindig találni a jelenlegi és várható éves inflációt jócskán meghaladó ajánlatokat, ezért az ezeket összesítő BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes minél hamarabb lépni annak, aki lekötött betétben akarja kamatoztatni a pénzét. 

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt hónapokban végrehajtott kamatvágásai a lakossági lekötött forintbetéti kamatoknál is éreztetik hatásukat. A közelmúltban több pénzintézet is csökkentett az akciós konstrukciói kamatain, illetve bejelentett későbbi időponttól érvényes változásokat. A mostanra 5,50 százalékra csökkent jegybanki alapkamat, illetve a pénzpiaci kamatkörnyezet kedvezőbbé válása nyomán az előttünk álló hetekben több bank is dönthet úgy, hogy tovább mérsékli egyes akciós betéteinek kamatát. Ezért most egyáltalán nem érdemes halogatni a lekötéseket.

Elemzői várakozások szerint a jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot az év hátralévő részében, ha ehhez eléggé kedvezően alakulnak a külső körülmények. Ez azt jelenti, hogy 2026 végére akár az 5 százalékos szintig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami – több más befektetési és hiteltermék mellett – a lekötött forintbetétek kondícióinál is éreztetheti hatását.

Magasan verik az inflációt a legjobb kamatok

A már megtörtént, és várható kamatcsökkentések ellenére még mindig bőven találhatók a jegybanki alapkamatnál is magasabb, illetve a jelenlegi, 1,2 százalékot inflációt többszörösen meghaladó éves betéti kamatok a bankok kínálatában.

A BiztosDöntés.hu lekötött forint betét kalkulátorának adatai szerint az akciós kamatoknál legtöbbször a friss forrás elhelyezését szabják feltételül a pénzintézetek, de előfordulnak az új ügyfeleket célzó konstrukciók is.

A Magyar Cofidis Bank most tette közzé, hogy szeptember 15-től több futamidőnél is csökkenti a Cofidis Takarékszámlán leköthető betétek kamatát. Így például az 1 éves futamidőnél 6-ról 5,50 százalékra mérséklődik az éves kamat, a 6 hónaposnál pedig 5-ről 4,50 százalékra csökken. Nem változik ugyanakkor a 4 éves futamidejű lekötött betét kamata – marad évi 3 százalék –, de a látra szóló egyenlegre is változatlanul évi 4 százalékos kamatot fizet a pénzintézet.

A Gránit Bank több akciós lekötött betétet is kínálatban tart. Ezek közül a 3 hónapos futamidejű eBank betét jelenleg évi 6,85 százalékos kamatot fizet. Ennél a konstrukciónál feltétel a friss forrás elhelyezése, és az ügyfélnek a futamidő alatt végig rendelkeznie kell a bank aktivált mobilapplikációjával is. A pénzintézet befektetéssel kombinált, Hozampáros nevű betétjénél a betéti rész futamideje 3 hónap, az éves kamat pedig 8 százalék.

Az MBH Bank MBH Akciós 3 hónapos betétjénél most 6,50 százalékos az éves kamat. Az ajánlat a lekötést megelőző 31 napon belül beérkezett összegekre vonatkozik, a leköthető minimális összeg 100 000 forint.

A Trive Bank kínálatában változatlanul a 12 hónapos futamidejű, eBetét Kamatbónusz nevű konstrukciónál a legmagasabb – évi 7,5 százalékos – az elérhető kamat. Itt legalább 100 000 forint megújuló lekötése a feltétel, illetve az, hogy az ügyfélnek legfeljebb egy hónapja legyen számlája a pénzintézetnél. Utóbbi már nem követelmény az egyébként hasonló feltételekkel elérhető eBetétnél, amelynél 6,5 százalék az éves kamat.

A MagNet Bank 3 hónapos futamidejű Prizma lakossági forint betétjénél 5,81 százalék az éves kamat. Ennek feltétele, hogy legalább 500 000 forint friss forrást helyezzen el az ügyfél. A hat hónapos futamidőnél 4,83 százalékos, a 12 hónaposnál 4,51 százalékos, éves kamatot kínál a pénzintézet.

A K&H 90 napos futamidejű Rajt betétjénél 7 százalékos az éves kamat. Ennek feltétele, hogy a betétes legalább 500 000 forint új forrást helyezzen el, és legalább egy hónapja legyen lakossági folyószámlája a pénzintézetnél. A privátbanki ügyfelek 1 százalékponttal magasabb éves kamatra számíthatnak a Rajt betétnél.

Az OTP Bank 6 hónapos futamidejű, akciós OTP Prémium betétjénél legalább 100 000 forint friss pénzt kell elhelyezni, az éves kamat jelenleg 5 százalék. A konstrukciót a pénzintézet prémium ügyfelei igényelhetik.

A CIB Bank Tandem megtakarítás néven futó, befektetéssel kombinált betétjénél 6 hónap a betéti rész futamideje, az éves kamat pedig 7 százalék. Fontos, hogy a betéti rész az elhelyezett összeg egyharmada, de legalább 100 000 forint lehet. Magnifica (prémiumbanki) kedvezménnyel a betéti rész éves kamata 10 százalék ennél a konstrukciónál.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.

A meghirdetett és a tényleges eladási ár közötti különbség a használt házaknál átlagosan 10,8 százalék, a téglalakásoknál 7,1 százalék, a panellakásoknál pedig 6,1 százalék volt. A területi adatok alapján a nagyvárosokban jellemzően kisebb, a kisebb településeken és a vízpartokon nagyobb alkura nyílt lehetőség.

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest. A legkisebb elmozdulás a használt házak piacán történt, ahol a két időszak közötti különbség egy százalékponton belül maradt. A téglalakások esetében ugyanakkor 2 százalékponttal, míg a panellakásoknál 2,4 százalékponttal nőtt az alku mértéke idén.

A panellakások esetében az árengedmény mértéke 6,1 százalék volt, így továbbra is a házgyári lakásoknál a legkisebb az alku mértéke. A legkevesebb engedményt az agglomerációban lehetett elérni, ahol a lakások a meghirdetett árnál 4,6 százalékkal alacsonyabb összegért keltek el. A megyei jogú városokban szintén mérsékelt, 5,4 százalékos értéket mért az Otthon Centrum. A régióközpontokban és a főváros pesti oldalán 6 százalék körül alakult az árengedmény, míg Budán 6,6 százalékot tett ki. A legnagyobb, 8,5 százalékos árengedmény a kisebb vidéki városokban fordult elő.

A téglalakások árából az említett időszakban átlagosan 7,1 százalékot engedtek az eladók, miközben a területi különbségek jóval markánsabbak voltak, mint a panellakások esetében. A nagyvárosokban továbbra is kisebb alkura nyílt lehetőség, míg a kisebb településeken az eladók idén is nehezebben találtak vevőt. Emiatt az eredetileg elképzelt árból, a sikeres eladás érdekében nagyobb engedményt kellett adniuk.

A téglalakások piacán a legkisebb alkura a külső pesti kerületekben nyílt lehetőség, ahol a tulajdonosok végül a meghirdetett ár 5,3 százalékát engedték el. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 6,3 százalék volt az árengedmény mértéke, míg az agglomerációban és Budapest belvárosi kerületeiben 7 százalék körül alakult ez az érték, miközben Budán átlagosan 7,9 százalékot tudtak a vevők a meghirdetett árból alkudni. A vízparti településeken mért 9,4 százalékos árengedmény már meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb alkura ebben a szegmensben is a kisvárosokban és a községekben nyílt lehetőség. Ezeken a településeken átlagosan 11 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból a sikeres értékesítés érdekében.

A használt házaknál idén átlagosan 10,8 százalékos alkura nyílt lehetőség. Ez az érték ugyan kismértékben nőtt a tavalyi évhez képest, de így is átlagosnak mondható.

Ebben a szegmensben a budai kerületekben és az agglomeráció településein volt a legkisebb az alku lehetősége, egyaránt 8,2 százalékkal. A kisvárosokban és a külső pesti kerületekben 11 százalék, a megyei jogú városokban 11,5 százalék, a községekben pedig 13 százalék volt az árengedmény mértéke. Ennél is többet engedtek a vízparti települések eladói: ott a teljes árengedmény elérte a 19 százalékot.

Az elmúlt negyedévek trendjei alapján a használt lakások piacán az év hátralévő részében kismértékben tovább nőhet az árengedmény mértéke. A házak piacán ezzel szemben stagnálás, illetve minimális csökkenés várható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre több alternatív hajtású kamiont használ a Dachser Európában

Zajtalan, kibocsátásmentes, csendben suhanó kamionok? Már nem a távoli jövő ígéretei. A hosszabb távokon közlekedő, a dízel üzemanyagot maguk mögött hagyó nagyteherjárművek még nem elterjedtek, de tisztán látszik, hogy használatuk lesz a jövő útja.

Fejlesztésük már elérte azt a pontot, amikor a gyakorlatban is munkára foghatók. A tesztidőszakokat lassan felváltja az alternatív hajtások beépülése a logisztikai gyakorlatba.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését stratégiai célként megfogalmazó Dachser már aktívan használja az akkumulátoros elektromos nehézgépjárműveket (BEV) Európában, és teszteli, valamint előkészíti a hidrogénmeghajtású (FCEV) kamionok üzembe állítását. Elterjedésük előtt a pálya nem akadálymentes, de nem is leküzdhetetlen.

Elektromos kamionok hegyen-völgyön át

Már kisvárosokban is megszokott jelenség a nyilvános elektromos töltőállomásokon energiát nyerő személyautók látványa. A teherfuvarozásban a fejlődés még nem tart itt, mivel a nehézgépjárművek esetében összetettebb a helyzet. Míg egy autó naponta átlagosan néhány tíz vagy száz kilométert tesz meg, egy kamion több száz kilométeres útvonalakon, jelentős rakománnyal közlekedik, gyakran szoros menetrend szerint.

A logisztikában nem elegendő, ha egy jármű környezetbarát: ugyanazzal a megbízhatósággal, teherbírással és rendelkezésre állással kell működnie, mint a dízelüzemű társának. A nagy hatótávolság biztosítása, a töltési idő minimalizálása, a megfelelő elektromos hálózati kapacitás kiépítése, valamint a nagy teljesítményű, gyors töltőinfrastruktúra létrehozása elengedhetetlen.

A Dachser 11 évvel ezelőtt felismerte, hogy a közúti áruszállítás jövője nem épülhet kizárólag a hagyományos dízeltechnológiára. 2015-ben egy apró elektromos szállítóeszközzel, az „El Carritóval” indult az e-történet a spanyol Málaga történelmi belvárosában. 2018-ban két német nagyvárosban kezdett elektromos kisteherautókat használni a vállalat, amelyeket egy évvel később már az első 18 tonnás gépjármű követett. 2022-ben a Dachser Németországban – Freiburgban, Hamburgban és a Karlsruhe melletti Malschban – három, úgynevezett „e-mobility”-telephelyen kezdett foglalkozni az alternatív hajtások gyakorlati alkalmazhatóságával. Ezek a központok valós körülmények között vizsgálják az elektromos szállítmányozás teljes ökoszisztémáját a járművektől a töltőinfrastruktúrán át az energiamenedzsmentig.

A cél nem egyszerűen néhány elektromos kamion forgalomba állítása, hanem annak megértése, miként lehet egy teljes logisztikai hálózatot felkészíteni a fosszilis energiahordozók kiváltására fenntarthatóbb alternatívákkal.

Az elektromos kamionok már szállítják az eredményeket

Az elmúlt években a BEV-teherautók fejlődése látványosan felgyorsult. Kezdetben főként az ügyfelekhez történő kiszállításra használták ezeket, de a mai modellek már hosszabb, akár 500 kilométer feletti útvonalakon is bizonyítanak. A Dachser jelenleg több mint 200 elektromos teherautót üzemeltet a hálózatában, és folyamatosan bővíti a flottát, amelyben megtalálhatók a legújabb fejlesztésű MAN eTGX Ultra-Lowliner, Volvo FH Electric és Mercedes-Benz eActros 600 modellek is.

A fejlődést jól mutatják a gyakorlati eredmények. A DACHSER egyik Volvo FH Electric vontatója 240 ezer kilométert tett meg egyetlen év alatt, míg egy MAN Lowliner több mint 130 ezer kilométeres futásteljesítményt ért el, átlagosan napi 800 kilométeres használat mellett. Ezek az adatok azt igazolják, hogy az elektromos hajtás ma már nem csupán demonstrációs célokra alkalmas, hanem bizonyos területeken valódi alternatívát jelent a hagyományos dízeljárművekkel szemben.

Idén április óta az Alpokon át is használják a technológiát: az egyik legfontosabb alpesi útvonalon, a Bolzano és München közötti Brenner-hágón keresztül közlekedik egy zéró kibocsátású Mercedes-Benz eActros 600 elektromos kamion. A 300 kilométeres útvonalon szerzett tapasztalatok rendkívül pozitívak. A hegyes-völgyes túra még kedvez is az elektromos hajtásnak, mivel a hosszú lejtőkön ereszkedéskor a motor részben visszatölt. A jármű 40% körüli energiaszinttel érkezik meg a bajor fővárosba. Az ottani Dachser-telephely gyorstöltőivel két óra alatt 40-ről 70 százalékra tölthető, és indulhat is visszaútjára.

Ez a teljesítmény igazolta, hogy a BEV-teherautó képes ugyanazt a menetrendet követni, mint dízelüzemű elődje. A siker hatására a Dachser ezt követően a Regensdorf és Milánó, valamint a bajor Gersthofen és a dél-tiroli Sterzing közötti útvonalon indított elektromos kamionokat, és ezekhez hamarosan a Veronába vezető szakasz is csatlakozik.

Előnyök és további kihívások

A BEV-teherautók nyilvánvaló előnyei közé tartozik a csendes működés, a helyi károsanyag-kibocsátás hiánya, valamint az azonnal rendelkezésre álló nagy nyomaték. Több ország ösztönzőkkel is támogatja használatukat. Ausztriában kedvezőbb útdíjak, Németországban pedig 2031-ig teljes útdíjmentesség segíti az elterjedésüket.

A DACHSER tapasztalatai emellett azt mutatják, hogy az e-mobilitás a gépjárművezetői szakma vonzóbbá tételében is segíthet. Az elektromos teherautók különösen népszerűek a fiatal sofőrök körében, akik nagyra értékelik a csendes motort és a könnyen kezelhető mechanikát. Ez az érdeklődés biztató az iparágban folyamatosan tapasztalható gépjárművezető-hiány fényében.

A technológia előtt ugyanakkor még mindig tornyosulnak akadályok. A legnagyobb probléma a töltőinfrastruktúra hiánya. Ez Európában mindenütt lassítja a fejlődést, mivel kevés, kamionok számára is alkalmas nyilvános töltőállomás áll rendelkezésre. Erre a kihívásra válaszul a Dachser németországi telephelyein jelentős beruházásokat hajtott végre. Hamburgban például 30 pontos teherautós töltőparkot épített, miközben a telephely elektromos hálózati kapacitását többszörösére növelte.

Magyarországon idén nyáron építi Tiszaújvárosban az egyik áramszolgáltató az első nyilvános elektromos nehézgépjármű-töltőállomást, ami arra enged következtetni, hogy a szállítmányozás világában is pozitív irányú fordulat zajlik. A Dachser hazánkban egyelőre nem használ BEV-nagyteherautókat, ám vizsgálja, hogyan tudna kiépíteni a célnak megfelelő töltőegységeket a telephelyein, megalapozva ezzel a külföldön már tesztelt és használt technológiák hazai bevezetését.

A kezdeti befektetés és megtérülés aránya is nehezíti az elektromos járművek terjedését. Egy modern e-kamion ma még lényegesen nagyobb kezdeti beruházást igényel, mint egy hasonló dízeljármű. Ehhez társulnak a töltőhálózat kiépítésének jelentős költségei. A kihívások ellenére a Dachser hosszú távú stratégiát követ, amelyben a profitabilitás és a fenntarthatóság egyidejűleg is elérhető.

Hosszú távra hidrogén

A BEV-hajtás mellett a hidrogénüzemű (FCEV) járművek játszhatnak szerepet a közúti áruszállítás jövőjében, különösen a nagyon hosszú távú fuvarok esetében, ahol a hatótávolság és a gyors újratöltés kiemelten fontos. A hidrogénüzemű járművek üzemanyagcellák segítségével állítanak elő elektromos energiát. Legnagyobb előnyük, hogy tankolási idejük a hagyományos dízeljárművekéhez hasonló, akár 10–15 perc alatt elvégezhető. Emellett a folyékony hidrogént használó rendszerek több mint 1000 kilométeres hatótávolságot is elérhetnek, miközben a hasznos teherbírásuk is kiemelkedő.

A Dachser 2026 végén tervez munkába állítani folyékony hidrogénes technológiát alkalmazó teherautókat. A karlsruhei telephelyről kiindulva a világon elsőként itt használt Mercedes-Benz NextGenH2 kamionok elsősorban nagy távolságokon közlekednek majd, ahol megmutathatják erősségeiket a hatótávolság és a rugalmasság területén. A cél, hogy valós körülmények között vizsgálják a technológia előnyeit és korlátait a nemzetközi hosszú távú szállítmányozásban.

A BEV-teherautók jelenleg fejlettebbek és gyorsabban terjednek. A hidrogénes technológia azonban nagyon nagy hatótávolságot vagy rövid tankolási időt igénylő megbízások esetén kiegészítheti ezeket. A FCEV-teherautók megfelelő tankoló- és ellátóhálózata még csak most kezd kiépülni, a járművek pedig egyelőre kis szériában készülnek.

Multi-technológiás jövő

A közúti áruszállítás átalakulása még csak most kezdődött el, de az irány egyértelmű: a dízel dominanciája hosszabb távon csökkenni fog. A Dachser holisztikus szemlélettel gyűjt tapasztalatokat mind a BEV-, mind az FCEV-hajtás területén, és valós üzemi környezetben tesztel új megoldásokat. A vállalat stratégiája jól mutatja, hogy a jövő logisztikája nem egyetlen technológiára épül majd, hanem több innovatív hajtási forma összehangolt alkalmazására a fenntartható és versenyképes áruszállítás érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss