Gazdaság

Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj

A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.

A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.

„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.

Nem divat már középvezetőnek lenni

A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.

A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.

Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.

Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.

A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják

Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.

A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.

A vezetőhiány a legnagyobb költség

A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.

Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.

Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.

A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:kihalás középvezetői réteg szélén

Up Next

Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury

Don't Miss

A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel

Induláskor közel negyedével alacsonyabb törlesztőrészlete lesz a 3 százalékos Otthon Start hitelnek, mint a legjobb piaci ajánlatnak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint még egy extrém, 20 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén is legalább 10 százalékos előny marad az adósoknál, ami több millió forintos megtakarítást jelent a futamidő végére.

A lakáshitel piacon jelenleg elérhető egyik legfontosabb újdonság a szeptembertől induló, legfeljebb évi 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel költségelőnye még komoly ingatlanár-emelkedés mellett is jelentős marad a piaci konstrukciókhoz képest – derül ki a BiztosDöntés.hu friss elemzéséből.

Negyedével olcsóbb az Otthon Start törlesztője

A portál szerint a támogatott konstrukció törlesztőrészlete induláskor csaknem negyedével (24,2%-kal) alacsonyabb lesz, mint a piacon – 600 ezer forint nettó jövedelemmel, 20 éves futamidőre – most elérhető legkedvezőbb ajánlaté.

6,18 százalékos kamattal és 6,47 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj-mutató) igényelhető jelenleg a Gránit Bank piaci lakáshitele. Nem sokkal marad el ettől a MagNet Bank 6,3 százalékos (THM: 6,74%) és a CIB Bank 6,49 százalékos kamatú (THM: 6,8%) ajánlata, de 7 százalékos THM alatt kínál lakáshitelt az Erste Bank (6,92%) és az MBH Bank (6,95%) is.

A BiztosDöntés.hu számításainak alapjául egy 40 millió forintos hitel szolgált, amelyet piaci alapon jelenleg 292 800 forintos havi törlesztővel lehet felvenni 20 éves futamidőre. Ezzel szemben ugyanekkora összegű Otthon Start hitel havi törlesztése mindössze 221 900 forint körül alakul majd.

Ez a különbség egyértelműen mutatja, hogy a kedvezményes kamatozás komoly könnyebbséget jelent az adósok számára – emelte ki Gergely Péter, hozzátéve: a 20 éves futamidő alatt 17 millió forintot, a teljes visszafizetendő összeg közel negyedét tudják megspórolni azok, akik jogosultak az Otthon Start felvételére.

Az árrobbanást modellező forgatókönyvek pedig azt mutatják, hogy még a piaci vélemények szerint egyáltalán nem várható, 20 százalékos ingatlanár-drágulás esetén is megmarad az Otthon Start versenyelőnye – mondta Gergely Péter.

A szakember szerint a 40 millió forintos 3 százalékos hitelhez legalább 443 800 forintos nettó havi jövedelem szükséges, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által júniusban mért 483 ezer forintos nettó átlagbérből bőven kigazdálkodható.

Ugyanez a piaci hitel esetében már 585 600 forintos jövedelmet igényelne, vagyis ekkora hitelösszeget az adósságfék szabályok miatt a magyar átlagkeresettel nem is lehetne igénybe venni, hiszen az MNB előírása szerint 600 ezer forint alatti nettó kereset esetén a törlesztés nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát, míg 600 ezer forinttól annak 60 százalékát.

Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy a nettó átlagkeresettel 20 éves futamidőre jelenleg maximum 33,8 millió forint értékű piaci kamatozású hitelt tudunk felvenni.

Ilyen hatása lehet egy masszív drágulásnak

A pénzügyi szakértő szerint a különbség nem tűnik el akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy a kedvezményes konstrukció megjelenése miatt az ingatlanárak emelkedni fognak.

Egy 10 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén a hitelösszeg 44 millió forintra nőne, ekkor a havi törlesztő 244 100 forintra emelkedne, de még így is közel 50 ezer forinttal alacsonyabb maradna, mint a 40 milliós piaci hitel induló részlete. A szükséges nettó jövedelem pedig 488 200 forintra nőne, ami csak kicsivel haladja meg az átlagbért. Ezzel a 24 százalékos törlesztőrészlet-előny 17 százalékra redukálódna a piaci hitelhez képest.

Hasonlóan tetemes törlesztőrészlet-előny maradna 15 százalékos drágulás esetén is: az így szükséges 46 milliós hitelt havi 255 100 forintos törlesztőrészlet vállalással lehet majd felvenni, amihez 510 200 forintos minimálisan szükséges nettó jövedelem szükséges. Ugyanakkor ez az összeg még így is 13 százalékkal kisebb annál, mintha piaci hitelt venne fel valaki, ami a 20 éves futamidő alatt 9 millió forintos megtakarítást eredményezne.

A legszélsőségesebb, 20 százalékos ingatlanár-drágulást feltételező forgatókönyv szerint a 48 millió forintos hitel havi részlete 266 200 forint lenne, azaz a 40 millió forintos piaci hitelhez képest még ekkor is mintegy 10 százalékkal alacsonyabb maradna a terhelés.

A 48 milliós kölcsön felvételéhez szükséges nettó jövedelem 532 400 forint, amely ugyanakkor már a 483 ezer forintos átlagbér 110 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy bár valamelyest túlnyúl az átlagjövedelmen, de a piaci konstrukciókhoz képest még mindig jóval szélesebb kör számára biztosítaná a kedvezményes hitel elérhetőségét.

Arról nem is beszélve, hogy a havi törlesztőrészlet még a 20 százalékkal megugró hitelösszeg ellenére is csaknem 10 százalékkal kisebb lenne, így a teljes futamidő alatt több, mint 6,4 millió forintot hagyna az ügyfelek zsebében.

Összegzés

A számok egyértelműen mutatják, hogy a 3 százalékos hitel előnye nem csupán elméleti, hanem a gyakorlatban is fennmarad, még akkor is, ha az ingatlanárak rövid időn belül a piac által nem várt, extrém mértékben emelkednének – hangsúlyozta Gergely Péter.

A megtakarítás kézzelfogható: induláskor közel 25 százalékkal olcsóbb a 3 százalékos konstrukció, és még a legkedvezőtlenebb forgatókönyvben is legalább 10 százalékos árelőnyt biztosít az adósoknak. Ez nemcsak havi szinten, hanem a futamidő végén is több millió forintos különbséget jelent a háztartások pénztárcájában.

A BiztosDöntés.hu elemzése arra is rávilágít, hogy mivel a piaci hitelekhez szükséges jövedelmi szint sokak számára elérhetetlen, így a 3 százalékos Otthon Start hitel valójában nemcsak olcsóbb, de szélesebb kör számára nyitja meg a lakáshoz jutás lehetőségét.

Gergely Péter szerint mindez különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a lakásárak magas szinten stabilizálódtak, így épp az első saját otthonhoz jutni szándékozók számára vált közel elérhetetlenné az új lakás álma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sokkoló fordulat az online bankkártyás vásárlásokban

Meglepő fordulat előtt állhat a magyar online kiskereskedelem: a külföldi webáruházaknál bankkártyával elköltött összegek az idei második negyedévben már meghaladhatták a hazai webshopok forgalmát.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban a Temu berobbanása mellett olyan tényezők is torzítják az online bankkártyás kiskereskedelmi képet, mint az online vásárlásnak számító Revolut-feltöltések, valamint több, hazainak hitt, valójában külföldi üzemeltetésű webáruház bővülő forgalma.

Drasztikusan megugrott a külföldi webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt két évben a külföldi bankkártyás tranzakciók száma több mint 50 százalékkal növekedett: míg 2023 első negyedévében nem érte el a 30 millió darabot az ilyen fizetések száma, addig 2025 első három hónapjában 45,2 millió fizetés történt külföldi online kereskedőknél.

Eközben a hazai fenntartású webshopokban a vásárlások darabszáma 46,1 millióról csak 53,9 millióra növekedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent. Éves összevetésben a hazai online kereskedőknél végzett bankkártyás tranzakciók növekedése mindössze 6 százalékos volt, szemben a külföldi online kereskedők bankkártyás forgalmának 21 százalékot meghaladó bővülésével.

Jöhet a trónfosztás!

Gergely Péter szerint ennél látványosabb növekedést láthatunk a bankkártyás költések értékében. Itt mindössze egy év alatt a hazai webshopokban történő költés közel 20 százalékkal 1 039 milliárd forintra emelkedett, ám eközben a külföldi online fizetési helyeken elköltött összeg egyetlen év alatt közel kétharmadával 1 013 milliárd forint fölé emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt az online bankkártyás kereskedelemben a hazai webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, míg az elköltött összeg tekintetében a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése közel 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott.

A Temu hajtja az online vásárlásokat

Gergely Péter szerint elsősorban a Temu hihetetlen áttörésének köszönhetően az idei második negyedévben jó eséllyel megtörtént a trónfosztás is, azaz a külföldi online bankkártyás költések összege meghaladhatta a hazai online kiskereskedelemben történő bankkártyás fizetések összegét.

A PWC évről-évre elkészített online kiskereskedelmi jelentése szerint 2024-ben a magyar e-kereskedelmi piac 330 milliárd forinttal nőtt, ebből a bővülésből egyedül a Temu 36 százalékot, 120 milliárd forintot hasított ki.

A bankkártyás statisztikákban a hazai online kiskereskedelem végnapjait és a Temu abszolút uralmát vizionálók számára ugyanakkor Gergely Péter több fontos magyarázattal is szolgál. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint fontos látni azt, hogy ebben az adatban nem csak a külföldi webshopokban történő online fizetések szerepelnek, hanem azok a tranzakciók is, amelyek során olyan kereskedőknél fizetünk, amelyeket magyarnak hiszünk, a valóságban ugyanakkor külföldi kereskedőről van szó, ahol a bankkártya elfogadás is külföldön történik.

A legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, de még a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – így a náluk történő bankkártyás fizetés is külhoni költésként kerül be a statisztikába.

A másik fontos tételt a BiztosDöntés.hu szakértője szerint azok az összegek jelentik, amelyekkel a bankkártya tulajdonosok a Revolut számláikat töltik fel. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis ezek a tranzakciók online bankkártyás fizetésnek minősülnek, amelyet külföldi elfogadónál – esetünkben a Revolut litván leányvállalatánál – „költenek el” az ügyfelek.

A megoldással a magyar költségvetésen kívül mindenki jól jár: miután bankkártyás vásárlásként történik a keretfeltöltés, az ügyfél számára a tranzakció ingyenes, ráadásul a megmozgatott összegre nem terhelődik tranzakciós illeték sem – leszámítva a kibocsátott kártyák után a Revolut által befizetett évi 500 forintos tranzakciós illeték.

Az átlagos kosárérték is magasabb a külföldi webshopokban

Azt, hogy mennyire torzítja el a hazai bankkártyás online kiskereskedelem adatait a hazánkban egyre előrébb törő Revolut, Gergely Péter szerint csak becsülni lehet. A PWC már említett felmérése szerint a Temu vásárlások átlagos kosárértéke idén tavasszal 13,7 ezer forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankkártya statisztikái szerint ugyanakkor a külföldi online kereskedőknél az egy fizetésre jutó átlagos tranzakciós érték közel 10 ezer forinttal magasabb, 22,4 ezer forint volt. Ez több, mint 36 százalékkal haladja meg a 2024 első negyedévi 16,4 ezer forintos átlagos kosárérték. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az is beszédes, hogy eközben a hazai webshopokban átlagosan továbbra is 20 ezer forint alatt költ a magyar egy-egy vásárlás esetén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!