Gazdaság
Bár nem ez a fő céljuk, hozamot is termelnek az egészségpénztári megtakarítások
Egyre többen ismerik fel, hogy az egészségpénztár hasznos segítséget jelent az egészségmegőrzés terén, de azt kevesen tudják, hogy a pénztárban tartott pénzük adómentes hozamot termel számukra.
Az egészségpénztár tagság egyik legismertebb előnye az évi legfeljebb 150 000 forint adóvisszatérítés lehetősége. Ezzel évről évre egyre többen élnek, mostanra már több, mint 30 milliárd forintot igényelnek vissza a tagok az államtól.
Az egészségpénztárban nem kell felhalmoznunk. Ha szeretnénk, akár másnap elkölthetjük a befizetett összeget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem éri meg itt huzamosabb ideig megtakarítást tartani – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.
Milyen hozamokat értek el az egészségpénztárak?
A pénztárban tartott összeg után keletkező hozamot a pénztár rendszeresen, általában negyedévente írja jóvá a tag számláján. A hozam adó- és szocho mentes, utána a pénztár költséget nem számít fel, és a számlán azonnal felhasználható.
A hozam mértéke pénztáranként és évenként eltérő. Érdemes tudni, hogy a pénztárak hozamainak év per év alapú összehasonlítása nem hordoz teljes értékű információt, mivel a pénztárak csak az adott időszakban realizált hozammal számolhatnak, és nem vehetik figyelembe a megtermelt, de nem realizált hozamokat. A pénztáraknak ezen felül nem kötelező közzétenni a hozam adataikat.
A Prémium Egészségpénztár 2024-ben bruttó 11 százalék feletti, míg 2023-ban 15 százalék feletti hozamot ért el. A Prémium a hozamot negyedévente írja jóvá a tagok számláján. Az előző év utolsó negyedévében 297 089 tag kapott hozamot, ez a legnagyobb tagi számlán 282 000 forint jóváírást jelentett, míg átlagosan 2 127 forintot kaptak a tagok.
A Prémium Egészségpénztár egyre több aktív tagról számol be, és 2024-ben az egyéni befizetések is 20 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
A Patika Egészségpénztár 2024-ben közel 8 százalék, a Patika csoport másik tagja, az Új Pillér Egészségpénztár pedig kicsivel ez alatti hozamot realizált. A megelőző évben mindkét pénztárnál 13 százalék feletti hozamot lehetett elérni. A tagok számláin még fel nem osztott hozam a Patika esetén 102 millió forint, az Új Pillérnél 20 millió forint.
A Patika a tagok számláján negyedévente átlagosan 2 200 forintot írt jóvá, a takarékoskodó tagok között azonban nem ritka a több százezer forintos összeg sem. A Patikánál az egy év alatt jóváírt legmagasabb hozam 937 967 forint volt, míg az Új Pillérnél 558 250 forint.
A Patika csoport szintén az inaktív tagok csökkenését tapasztalja, bár a számuk továbbra is magas. Az aktív tagok száma 50 százalék felett van.
A Generali Egészségpénztár az elmúlt években átlagosan 4 százalék feletti hozamokat ért el. A taglétszám 2024-ben meghaladta a 33 000 főt, ahol a tagok nagyjából egyharmada inaktív.
A Vasutas Egészségpénztár mind 2023-ban, mind 2024-ben 5 százalék feletti hozamot termelt, 2024 utolsó negyedévében közel 2 százalékot. A Vasutas Egészségpénztár 35 224 tag számláján osztotta szét a realizált hozamot, fejelenként átlagosan 7 070 forintot. A legnagyobb jóváírt hozam 532 000 forint volt.
A pénztár inaktív tagjainak aránya közel 30 százalék, a Vasutas Egészségpénztár ebben csak minimális javulást tapasztalt. A pénztár ugyanakkor a nemfizető tagok számláján is jóváír hozamot.
Az inaktív tagok száma azért fontos, mert azon tagok esetében, akik nem fizetik be a pénztárak elvárt minimum tagdíjat (ez jellemzően havi 5 000 forint körül van), akkor ennek költségét a pénztár a hozam terhére vonja le a pénztártól – emeli ki Gergely Péter. A tag tőkéje azonban ebben az esetben sem csökken.
Mibe fektetnek az egészségpénztárak?
Az egészségpénztárak szigorú szabályok szerint fektethetik be a náluk tartott vagyont, azt az összesen 88,4 milliárd forintot, amelyet a tagok rájuk bíztak. A pénztár elsősorban alacsony kockázatú eszközökbe fektethet.
Vásárolhat állampapírt és kincstárjegyet, illetve olyan értékpapírokat, amelyekért az állam kezességet vállal. Kötvényekbe és részvényekbe szintén fektethet, de egy kibocsátó papírja sem képviselhet 30 százaléknál nagyobb részarányt a portfóliójában.
Ez alól a szabály alól az állam által kibocsátott papírok kivételt képeznek. Ez azért fontos, mert jelenleg egyes állampapírokkal igen magas hozamot lehet elérni, így az egészségpénztári megtakarítás is magasabb hozamot termelhet.
Az egészségpénztár befektetési céllal ingatlant is tarthat, de ennek aránya nem lehet magasabb 20 százaléknál. A bankbetétekben tartott befektetés aránya szintén nem haladhatja meg a 20 százalékot.
Elsősorban az egészségmegőrzés a cél
A tagok szemmel láthatóan adó-optimalizálásra is használják a pénztárakat, ez abból is látszik, hogy van egészségpénztár, ahová a tagdíjak közel 40 százaléka év végén érkezik annak érdekében, hogy a tag még ez után az összeg után is visszaigényelhesse az szja-t.
Az adómentesség és versenyképes hozamok miatt az egészségpénztár befektetésnek sem utolsó, de elsődleges célja mégis csak az egészségmegőrzés. A tapasztalatok szerint az aktív egészségpénztári tagok tudatosabbak, hamarabb mennek orvoshoz, ha panaszuk van, és szűrővizsgálatokra is gyakrabban járnak, részben köszönhetően egyes pénztárak megfizethető árú szűrővizsgálati csomagjainak.
A pénztárválasztásnál nem elsősorban a hozamokat érdemes figyelni, inkább a pénztárak szolgáltatásait és költségeit. A hozam azonban szintén fontos szempont lehet, hiszen a pénztár célja kimondottan a pénzügyi- és egészségtudatosság, lehetőleg egyidejűleg.
Ha a pénztárban tartott megtakarításunkat lekötjük, még további 10 százalék adóvisszatérítést kapunk érte a maximum összeg erejéig. Hosszabb időn át tartó gyűjtés esetén (például egy egynapos sebészeti eljárásra vagy fogászati kezelésre) érdemes ezzel is számolni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja