Gazdaság

Bár nem ez a fő céljuk, hozamot is termelnek az egészségpénztári megtakarítások

Egyre többen ismerik fel, hogy az egészségpénztár hasznos segítséget jelent az egészségmegőrzés terén, de azt kevesen tudják, hogy a pénztárban tartott pénzük adómentes hozamot termel számukra.

Az egészségpénztár tagság egyik legismertebb előnye az évi legfeljebb 150 000 forint adóvisszatérítés lehetősége. Ezzel évről évre egyre többen élnek, mostanra már több, mint 30 milliárd forintot igényelnek vissza a tagok az államtól.

Az egészségpénztárban nem kell felhalmoznunk. Ha szeretnénk, akár másnap elkölthetjük a befizetett összeget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem éri meg itt huzamosabb ideig megtakarítást tartani – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.

Milyen hozamokat értek el az egészségpénztárak?

A pénztárban tartott összeg után keletkező hozamot a pénztár rendszeresen, általában negyedévente írja jóvá a tag számláján. A hozam adó- és szocho mentes, utána a pénztár költséget nem számít fel, és a számlán azonnal felhasználható.

A hozam mértéke pénztáranként és évenként eltérő. Érdemes tudni, hogy a pénztárak hozamainak év per év alapú összehasonlítása nem hordoz teljes értékű információt, mivel a pénztárak csak az adott időszakban realizált hozammal számolhatnak, és nem vehetik figyelembe a megtermelt, de nem realizált hozamokat. A pénztáraknak ezen felül nem kötelező közzétenni a hozam adataikat.

A Prémium Egészségpénztár 2024-ben bruttó 11 százalék feletti, míg 2023-ban 15 százalék feletti hozamot ért el. A Prémium a hozamot negyedévente írja jóvá a tagok számláján. Az előző év utolsó negyedévében 297 089 tag kapott hozamot, ez a legnagyobb tagi számlán 282 000 forint jóváírást jelentett, míg átlagosan 2 127 forintot kaptak a tagok.

A Prémium Egészségpénztár egyre több aktív tagról számol be, és 2024-ben az egyéni befizetések is 20 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

A Patika Egészségpénztár 2024-ben közel 8 százalék, a Patika csoport másik tagja, az Új Pillér Egészségpénztár pedig kicsivel ez alatti hozamot realizált. A megelőző évben mindkét pénztárnál 13 százalék feletti hozamot lehetett elérni. A tagok számláin még fel nem osztott hozam a Patika esetén 102 millió forint, az Új Pillérnél 20 millió forint.

A Patika a tagok számláján negyedévente átlagosan 2 200 forintot írt jóvá, a takarékoskodó tagok között azonban nem ritka a több százezer forintos összeg sem. A Patikánál az egy év alatt jóváírt legmagasabb hozam 937 967 forint volt, míg az Új Pillérnél 558 250 forint.

A Patika csoport szintén az inaktív tagok csökkenését tapasztalja, bár a számuk továbbra is magas. Az aktív tagok száma 50 százalék felett van.

A Generali Egészségpénztár az elmúlt években átlagosan 4 százalék feletti hozamokat ért el. A taglétszám 2024-ben meghaladta a 33 000 főt, ahol a tagok nagyjából egyharmada inaktív.

A Vasutas Egészségpénztár mind 2023-ban, mind 2024-ben 5 százalék feletti hozamot termelt, 2024 utolsó negyedévében közel 2 százalékot. A Vasutas Egészségpénztár 35 224 tag számláján osztotta szét a realizált hozamot, fejelenként átlagosan 7 070 forintot. A legnagyobb jóváírt hozam 532 000 forint volt.

A pénztár inaktív tagjainak aránya közel 30 százalék, a Vasutas Egészségpénztár ebben csak minimális javulást tapasztalt. A pénztár ugyanakkor a nemfizető tagok számláján is jóváír hozamot.

Az inaktív tagok száma azért fontos, mert azon tagok esetében, akik nem fizetik be a pénztárak elvárt minimum tagdíjat (ez jellemzően havi 5 000 forint körül van), akkor ennek költségét a pénztár a hozam terhére vonja le a pénztártól – emeli ki Gergely Péter. A tag tőkéje azonban ebben az esetben sem csökken.

Mibe fektetnek az egészségpénztárak?

Az egészségpénztárak szigorú szabályok szerint fektethetik be a náluk tartott vagyont, azt az összesen 88,4 milliárd forintot, amelyet a tagok rájuk bíztak. A pénztár elsősorban alacsony kockázatú eszközökbe fektethet.

Vásárolhat állampapírt és kincstárjegyet, illetve olyan értékpapírokat, amelyekért az állam kezességet vállal. Kötvényekbe és részvényekbe szintén fektethet, de egy kibocsátó papírja sem képviselhet 30 százaléknál nagyobb részarányt a portfóliójában.

Ez alól a szabály alól az állam által kibocsátott papírok kivételt képeznek. Ez azért fontos, mert jelenleg egyes állampapírokkal igen magas hozamot lehet elérni, így az egészségpénztári megtakarítás is magasabb hozamot termelhet.

Az egészségpénztár befektetési céllal ingatlant is tarthat, de ennek aránya nem lehet magasabb 20 százaléknál. A bankbetétekben tartott befektetés aránya szintén nem haladhatja meg a 20 százalékot.

Elsősorban az egészségmegőrzés a cél

A tagok szemmel láthatóan adó-optimalizálásra is használják a pénztárakat, ez abból is látszik, hogy van egészségpénztár, ahová a tagdíjak közel 40 százaléka év végén érkezik annak érdekében, hogy a tag még ez után az összeg után is visszaigényelhesse az szja-t.

Az adómentesség és versenyképes hozamok miatt az egészségpénztár befektetésnek sem utolsó, de elsődleges célja mégis csak az egészségmegőrzés. A tapasztalatok szerint az aktív egészségpénztári tagok tudatosabbak, hamarabb mennek orvoshoz, ha panaszuk van, és szűrővizsgálatokra is gyakrabban járnak, részben köszönhetően egyes pénztárak megfizethető árú szűrővizsgálati csomagjainak.

A pénztárválasztásnál nem elsősorban a hozamokat érdemes figyelni, inkább a pénztárak szolgáltatásait és költségeit. A hozam azonban szintén fontos szempont lehet, hiszen a pénztár célja kimondottan a pénzügyi- és egészségtudatosság, lehetőleg egyidejűleg.

Ha a pénztárban tartott megtakarításunkat lekötjük, még további 10 százalék adóvisszatérítést kapunk érte a maximum összeg erejéig. Hosszabb időn át tartó gyűjtés esetén (például egy egynapos sebészeti eljárásra vagy fogászati kezelésre) érdemes ezzel is számolni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:biztos döntés egészségpénztári hozam megtakarítás tipp

Up Next

Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor

Don't Miss

A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!