Gazdaság

Első lakás vásárlása A–Z-ig: hitel, önerő, támogatások, rejtett költségek

Első lakást venni ma Magyarországon egyben életcél és stresszforrás. Az ingatlanárak magasak, a szabályok folyamatosan változnak, közben mindenki mást mond: „most kell venni”, „most tilos venni”, „inkább bérelj”.

A bizonytalanság helyett érdemes számokban, konkrét szabályokban és átlátható lépésekben gondolkodni. Ebben segítünk: végigmegyünk azon, hogyan néz ki egy reális első lakás-projekt 2025-ben – hitellel, önerővel, támogatásokkal és azokkal a költségekkel, amelyekről kevesebbet beszélnek.

Mit jelent valójában az, hogy „első lakás”?

A hétköznapi értelemben „első lakás” az, amikor most vásárolod meg az első saját otthonodat – ezt megteheted egyedül és párként is.

A támogatásoknál és kedvezményes hiteleknél azonban külön fogalom az „első közös otthon” és az „első lakástulajdon”:

CSOK Plusz esetén az „első közös otthon” azt jelenti, hogy a házaspárnak korábban nem volt olyan lakása, amelyben mindkét igénylőnek tulajdoni hányada volt.
Otthon Start programnál az a fő szempont, hogy ez legyen az első saját lakástulajdonod, legfeljebb meghatározott kivételekkel (pl. kis mértékű örökölt résztulajdon).

A gyakorlatban ez annyit jelent: hiába bérelsz évek óta, a támogatott konstrukciók szemében akkor „első lakásos” ügyfél vagy, ha eddig nem volt érdemi lakástulajdonod, és most szeretnél végre saját otthont.

Mennyi önerőre kell készülnöd – papíron és a valóságban?

A nagy kijózanító pont általában itt jön el: a bank nem finanszírozza a teljes vételárat.

A jegybanki adósságfék-szabályok miatt a legtöbb esetben legfeljebb 80%-ig mehet a hitel, azaz minimum 20% önerőt várnak el.
CSOK Plusz és Otthon Start esetén – a jogszabályi könnyítéseknek köszönhetően – akár 10% önerővel is elérhető a támogatott hitel, ha a banki kockázatvállalás ezt lehetővé teszi.

Ez azonban csak a „papíron szükséges” önerő. A valódi önerő akkor derül ki, ha hozzászámolod:

az ügyvédi díjat,
a közjegyzőt, értékbecslést, földhivatali díjakat,
a felújítás és bútorozás költségét,
és legalább 3–6 hónapnyi vésztartalékot, amit nem költesz lakásra.

Egy 60 milliós lakás esetén a 20% önerő 12 millió forint. Ha ehhez hozzácsapsz mondjuk 2–4 milliót felújításra, bútorra, plusz a járulékos költségekre, valójában 14–16 millió forint körüli saját forrásra van szükséged egy biztonságos tranzakcióhoz.

Mit néz a bank, amikor lakáshitelt kérsz?

1. Jövedelem és terhelhetőség

A banknak nem az a kérdés, hogy „akar-e neked hitelt adni”, hanem hogy hosszú távon bírni fogod-e a törlesztést. Ezért részletesen átnézik:

a munkaviszonyodat (határozatlan vs. határozott, próbaidő, vállalkozói múlt),
a jövedelem nagyságát és stabilitását,
a meglévő hiteleidet, hitelkereteidet, hitelkártyáidat,
a háztartás teljes terheltségét (ha ketten igényeltek).

A Magyar Nemzeti Bank szabálya alapján meghatározott a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), ami plafont szab annak, hogy a nettó jövedelmed hány százaléka mehet hiteltörlesztésre. A bank akár ennél szigorúbb belső limitet is használhat, ezért fordul elő, hogy a kalkulációkhoz képest kevesebb hitelt engednek.

2. Ingatlan értéke – nem a hirdetés dönt

Hiába hirdetik a lakást 60 millióért, a bank a saját értékbecslője által megállapított forgalmi értékből indul ki. Ha a szakértő szerint reálisan csak 54 milliót ér, akkor:

a hitel maximuma erre a 54 millióra számolódik,
a különbözetet neked kell kipótolni plusz önerőből.

Ez az a pont, ahol sokan kénytelenek újraírni a költségvetést, vagy olcsóbb lakást keresni.

3. Futamidő és kamat – miért fontos a 3%?

Első lakásnál a legtöbben hosszú futamidőt (20–25 év) választanak, hogy a havi törlesztő beleférjen a fizetésbe. Ez önmagában nem probléma, ha tudatosan kezeled.

A kulcskérdés inkább az, hogy:

piaci lakáshitelt választasz (változó kamatkörnyezettel), vagy
államilag támogatott, fix 3%-os konstrukciót tudsz igénybe venni.

A CSOK Plusz egy legfeljebb 3%-os fix kamatozású, akár 50 millió forintig felvehető lakáshitel gyermekvállaló házaspároknak. A második és harmadik gyermek után tőkeelengedés is jár, gyermekenként akár 10-10 millió forinttal.

Az Otthon Start program pedig egy fix 3%-os kamatozású, maximum 50 millió forintos, legfeljebb 25 éves futamidejű, kifejezetten első lakástulajdon szerzését célzó lakáshitel, amelyhez elég lehet akár 10% önerő is. Jelentős különbség, hogy ezt házasság és gyermekvállalás nélkül, egyedülállóként is igényelheted.

Piaci hitelekhez képest ez a két konstrukció a mostani kamatkörnyezetben több tízezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőt jelenthet ugyanarra a hitelösszegre.

Milyen támogatásokra számíthatsz első lakásnál?

CSOK Plusz – családalapítás mellé 3%-os hitel és tőkeelengedés

A CSOK Plusz lényege:

házaspárok vehetik igénybe,
legalább egy vállalt vagy meglévő gyermek kell,
a hitelösszeg a gyerekszámtól függ:
- 1 gyermek: max. 15 millió forint,
- 2 gyermek: max. 30 millió forint,
- 3 gyermek: max. 50 millió forint,
a kamat legfeljebb 3%, 10–25 éves futamidővel.

A második és minden további újonnan született gyermek után a tőketartozásból 10–10 millió forintot elengedhetnek, így a futamidő végére akár érdemben csökkenhet a visszafizetendő összeg.

Otthon Start – 3%-os fix kamat azoknak is, akik nem CSOK-képesek

Az Otthon Start lakáshitel azok számára jelent nagy lehetőséget, akik:

első saját lakásukat veszik,
nem feltétlenül házasok, nem biztos, hogy vállalnak gyermeket,
de szeretnének a magas piaci kamatok helyett fix, 3% körüli támogatott kamattal hitelt felvenni.

A főbb paraméterek:

fix, legfeljebb 3%-os kamat,
maximum 50 millió forintos hitelösszeg,
legfeljebb 25 éves futamidő,
alacsonyabb minimális önerő (akár 10%),
a 2025. novemberi rendeletmódosítások után a jogosultsági feltételek több ponton enyhültek, például az elvárt önerő és az igénybe vehető adóstársak köre is rugalmasabb lett.

Babaváró hitel – extra segítség az önerőhöz

A Babaváró továbbra is szabad felhasználású, gyermekvállaláshoz kötött, kamattámogatott hitel, amelynek összegét sokan beforgatják önerőként lakásvásárlásba. Ha a bank elfogadja, ez gyakorlatilag:

javítja az önerő arányát,
kombinálható CSOK Plusszal vagy Otthon Starttal is.

Illetékmentesség – láthatatlan, de nagyon nagy tétel

CSOK Plusz esetén a program egyik fontos előnye, hogy az így vásárolt ingatlan után nem kell 4%-os vagyonszerzési illetéket fizetni. Egy 60 milliós lakásnál ez 2,4 millió forint megtakarítást jelent.

Otthon Startnál az illetékmentesség szabályai részben eltérhetnek, ezért mindig friss, banki vagy hivatalos forrásból érdemes tájékozódni a konkrét ügylet előtt.

A rejtett költségek, amik meg tudják borítani a költségvetést

Első lakásnál nagyon sokan kizárólag a vételár + hitel kombinációban gondolkodnak, majd meglepődnek, hogy elfogy a pénz, mire kulcsra kész az otthon.

A leggyakoribb, alábecsült tételek:

Ügyvédi díj

Az adásvételi szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie, hitel esetén a dokumentáció bonyolultabb. A díj jellemzően:

a vételár 0,5–1%-a, vagy
fix, 150–300 ezer forint közötti összeg.

Értékbecslés, közjegyző, földhivatal

Az értékbecslés díja több tízezer forint, a közjegyzői okirat a hitelszerződésnél akár százezres nagyságrend, a földhivatali eljárások is külön tételek – együtt könnyen elérik a félmilliós nagyságrendet.

Felújítás és bútor

Egy 50–60 m²-es lakásnál egy „nem luxus”, de kulturált szintű:

festés,
kisebb műszaki javítások,
konyha- és fürdőszoba-ráncfelvarrás,
alap bútorozás

nagyon könnyen 3–5 millió forintba kerül. Ha ezt nem számolod bele induláskor, szinte biztos, hogy túlnyújtózol a takarón.

Biztosítások

Lakásbiztosítás nélkül nem kapsz jelzáloghitelt. Emellett a bank élet- vagy hitelfedezeti biztosítást is javasolhat. Ezek együtt:

havi 5–20 ezer forint plusz,
ami 20–25 év alatt több százezer–milliós tétellé nő.

Lépésről lépésre: így érdemes felépíteni az első lakás projektet

Számolj, mielőtt beleszeretsz egy lakásba

Első lépésként ne a hirdetési oldalakra menj fel, hanem egy lakáshitel kalkulátor használatával nézd meg:

mekkora hitelösszeg fér bele a jövedelmedbe,
milyen törlesztőre számíthatsz 15, 20 vagy 25 éves futamidő mellett,
mi történik, ha a CSOK Plusz vagy az Otthon Start 3%-os kamata helyett piaci hitelt kellene felvenned.

Ha a számok kijózanítóak, még mindig olcsóbb most módosítani a terveken, mint később eladósodva kapkodni.

Előminősítés – ne a banknál derüljön ki, hogy kevés

Érdemes előzetes hitelbírálatot kérni. Így:

nagyjából látod, mekkora hitelre számíthatsz,
tudni fogod, hogy jogosult lehetsz-e CSOK Pluszra vagy Otthon Startra,
az eladó felé komolyabb vevőként tudsz megjelenni.

Lakáskeresés a valódi kereten belül

Ha a számítások szerint 60 milliós projekt fér bele, ne 65-70 milliós lakásokat nézegess, „majd csak megoldjuk” alapon. Számolj azzal is, hogy az értékbecslő lehet óvatosabb az árral.

Szerződéskötés: ne csak az árra figyelj

A foglaló (tipikusan a vételár 10%-a) mellett az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni:

milyen feltételekkel léphetsz vissza, ha a bank elutasít,
meddig kell beadni a hitelkérelmet,
mik a folyósítás határidői.

Ezek a mondatok sok milliós vitahelyzetet tudnak megelőzni.

Hitel és támogatások igénylése profi háttérrel

CSOK Plusz, Otthon Start, Babaváró, piaci hitel – mindegyik más szabályrendszer, határidő és dokumentumcsomag. Érdemes olyan pénzügyi portált vagy tanácsadót választani, aki:

nem egyetlen bank termékét „tolja”,
hanem több bank lakáshitel-ajánlatát hasonlítja össze,
és segít abban, hogy a támogatott 3%-os konstrukciókból hozd ki a maximumot.

Folyósítás, birtokbaadás, átírás

Ha minden feltétel teljesült, a bank folyósít, az eladó átadja a lakást, a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogodat és a jelzálogjogot. Itt már „csak” az a feladat, hogy:

az órák állását jegyzőkönyvben rögzítsétek,
elindítsd az átírásokat (víz, gáz, villany, távhő, közös költség),
és elkezdődhessen a felújítás-bútorozás.

Miért érdemes független pénzügyi portálon keresztül kalkulálni?

Első lakásnál nem pár ezer forint különbségről beszélünk. Ha rosszul választasz hitelt, konstrukciót vagy futamidőt, az:

havonta akár 20–40 ezer forinttal magasabb törlesztőt,
teljes futamidőre vetítve pedig milliós többletet is jelenthet.

Egy független pénzügyi portál:

lakáshitel kalkulátor segítségével megmutatja, mennyi hitelt kaphatsz,
külön ki tudja számolni a CSOK Plusz és az Otthon Start 3%-os hiteleinek hatását,
segít abban, hogyan kombináld a támogatott hiteleket a piaci megoldásokkal,
és előre jelzi, ha valamilyen feltétel miatt egy-egy banknál biztosan elbuknál.

Az első lakásvásárlás életed egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Nem kell fejből tudnod a jogszabályokat és a banki apróbetűs részt, de érdemes a számokkal tisztában lenni, mielőtt aláírod az adásvételit. Ebben egy jól felépített, naprakész pénzügyi portál és egy okosan használt lakáshitel kalkulátor adhat olyan biztonságot, amire egy ekkora döntésnél valóban szükség van.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban

Don't Miss

Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak

Gazdaság

Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása – összefogott a Schneider Electric és a Kraken

A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében”

– mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk”

– tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke. 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM

A DVM 2026-ban átfogó stratégiai és arculati megújuláson esett át, egyidejűleg a Váci úti irodafolyosó egyik legkiemelkedőbb épületébe, a Promenade Gardensbe költözött. A megújulás célja, hogy a vizuális megjelenés is hűen tükrözze azt az átfogó szakmai tudást és iparágakon átívelő tapasztalatot, amely a vállalatot több mint három évtizede a piac élvonalában tartja.

Hazánk legkomplexebb integrált építészeti és építőipari szolgáltatásait nyújtó cégeként a DVM a projektek teljes életciklusát összehangoltan kezeli, az igények megfogalmazásától a tervezésen át a kulcsrakész átadásig. Működése három kiemelt pillérre épül: Design & Build, tervezés és generálkivitelezés. Legyen szó a W Hotelről, egy háromezer négyzetméteres magánklinikáról, egy húszezer négyzetméteres ipari csarnokról vagy egy 650 lakásos társasházról — a DVM minden esetben azonos, kiemelkedő minőséget nyújt megrendelőinek.

Az új arculat középpontjában a „DVM” cégnév áll, amely már nem viseli a korábbi „group” utótagot. A gesztus üzenete egyértelmű: a márka három betűje mára magabiztosan képviseli a cég letisztult szolgáltatásrendszerét és az általa lefedett iparágakat. A megjelenés elegáns minimalizmusa félreérthetetlen iparági utalásokat hordoz. A betűformák ívei egyszerre idézik meg a mérnöki precizitást és az épített környezet egyedi karakterét. A logó egyúttal az egész arculati rendszer kiindulópontja is: egyes részei önálló grafikai elemekké alakíthatók, így következetes vizuális nyelvet teremtenek.

A megújulás részeként megszülettek a DVM kiemelt szektorait képviselő almárkák is. A nyolc egységből álló albrand-rendszer — DVM Heritage, DVM Hotel, DVM Retail, DVM Healthcare, DVM Logistics, DVM Home, DVM Office és DVM Beyond — azt a széles működési palettát mutatja be, amely a cég munkáját jellemzi: a műemléki rekonstrukcióktól a kereskedelmi, szálloda-, lakó-, ipari, logisztikai és egészségügyi fejlesztéseken át az egyedi, speciális projektekig.

A megújulás azonban messze túlmutat a vizuális megjelenésen. A DVM az elkövetkező évtizedek legnagyobb iparági átalakulásaira készül tudatosan: a fenntarthatósági elvárások, az építési technológiák és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése gyökeresen átformálja a szektort. A vállalat meggyőződése szerint éppen ezért értékelődnek fel még inkább azok az emberi, partneri és alvállalkozói kapcsolatok, amelyeket az elmúlt évtizedekben épített ki. A DVM felelősségként tekint saját szerepére az épített környezet alakításában. Olyan minőséget kíván létrehozni, amely évekig örömöt szerez mindenkinek: annak is, aki csak elsétál az épület előtt, és annak is, aki belép az irodába, szállodába, otthonába vagy orvosi rendelőbe.

„Az új arculat a szakmai önképünk vizuális megfogalmazása. Az új logó letisztultsága és az albrandek rendszere pontosan azt fejezi ki, ami a DVM működésének lényege: integrált, sokoldalú szakmai tudás, mérnöki precizitás és építészeti minőség, emberi léptékben.”

— emelte ki Massányi Tibor, ügyvezető partner.

A DVM megújulása tudatosan felépített következő fejezet kezdete, amelyben a három évtized alatt felhalmozott tudás, a megújult vizuális identitás és az új irodai környezet együtt teremti meg az alapot a következő évtizedek kihívásaihoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot

Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!