Ipar

A szabadionnal telített közegben működő energiacella fejlesztés eredményeinek bemutatása

A projekt a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében” című és GINOP-2.1.2-8.1.4-16 azonosítószámú pályázati kiírás támogatásával valósult meg.

Összegzés

A Max-Construct Kft fejlesztésének végtermékeként egy olyan energia cella, került kifejlesztésre, ami független egyéb más energia előállító és szállító technológiáktól, a folyamat elindításához és stabil hosszú távú működéséhez nincs szükség egyéb külső energia vagy energiahordozó bevonására, napi 24 órában működik, valós alternatívát nyújt a tengerpartok mellett élőknek napelemes és szélgenerátor technológiák mellett a villamos energia előállítására.

A prototípus feszültségszintje meghaladja a 15V-ot és a cella által leadott áramerősség rövid távon akár 20A-t, hosszú távon pedig min. 6-A-t tud előállítani.

A prototípus az ún. katódelrendezésen alapuló energiacella, mely tartalmaz katódanyag térrészt meghatározó, elektrolit által átjárható katódfalat tartalmazó katódházat, valamint a katódanyag térrészbe első végrészével benyúló, második végrészével a katódanyag térrészen kívülre nyúló, szénből lévő katódelemet és a katódanyag térrészben 2-5 mm átmérőjű, hengeres alakú, szénből extrudált katódszemcséket. Az innovatív eljárás részét képezi még a katódelrendezést tartalmazó energiacella, az energiacellát tartalmazó hidrogéngáz-feldolgozó elrendezés és az energiacella alkalmazása elektrolitként tengervizet használva.

A fejlesztés során speciális elektronikát is fejlesztettünk az energiacellából nyert villamos energia akkumulátorok töltésére alkalmassá tételére.

Az energiacella működési elve a galvánelem hatáson alapul, melynek értelmében két elektród között (anód és katód) elektrolit közegben elektromos áram indukálódik és az elektrolitot maga a sós tengervíz adja.

Berendezésünk működési elvének és működésének megértéséhez néhány kémiai és fizikai alapelv a hétköznapinál valamivel mélyebb ismerete szükséges.

Ion, ionizáció:

A Wikipédia meghatározásai szerint:

„Az ion: Olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik. A negatív töltésű ion, más néven anion olyan atom vagy molekula, melynek egy vagy több elektrontöbblete van, a kation pedig pozitív töltésű ion, amiben egy vagy több elektronhiány van, mint az eredeti részecskében. A folyamat, mely során létrejönnek az ionok, az ionizáció. Az ionizált atomokat vagy atomcsoportokat úgy jelölik, hogy az atom vagy molekula fölött jelölik az elvesztett vagy szerzett elektronok számát (kivéve, ha egy van, akkor nem jelölik), és a töltést (+ vagy −). Példa: H⁺, O²⁻.

Egyszerű atomok esetén a fémek legtöbbször kationokat hoznak létre, a nemfémek anionokat, például a nátrium Na⁺ kationt, míg a klór Cl⁻ (klorid) aniont hoz létre.

Bonyolultabb szerves molekulák ikerionos állapotba is kerülhetnek, ekkor egyszerre anionos és kationos tulajdonságúak.”

Ionizációs energia:

„Az az energiamennyiség, mely ahhoz szükséges, hogy kationt hozzunk létre egy semlegesebb (nem feltétlenül semleges) töltésű atomból, az ionizációs energia. Általánosabban egy atom n-edik ionizációs energiája az az energiamennyiség, mely ahhoz szükséges, hogy az n-edik elektront leszakítsuk az atomról, miután az előző n–1-et már leszakítottuk.”

Minden sikeres elektronleszakítás során a következő ionizációs fázishoz szükséges energia mennyisége növekszik. Rendkívüli a növekedés, amennyiben egy adott atompálya kiürül, és a következőről kell leszakítani az új elektront. Ezen okból az atomok igyekszenek úgy elrendeződni, hogy telített atompályáik maradjanak. Emiatt például a nátriumból létrejövő Na⁺-t gyakran megtaláljuk, de a Na²⁺-t nem, a nagy ionizációs energiaigény miatt. Ugyanígy a magnézium Mg²⁺ formája gyakori, míg Mg³⁺ formája nem, és az alumíniumnak csak az Al³⁺ formája fordul elő a természetben.”

Elektronaffinitás:

„Az az energia, amely egy atom esetében egy elektron befogásához szükséges. Az elektronaffinitás halogénelemek csoportján belül a rendszám növekedésével csökken (kivétel a fluor, amelynek az elektronaffinitása valamivel kisebb, mint a klóré). Két kapcsolódó atom közül az képes erősebben magához szívni a kötő elektronpárt, amelyiknek nagyobb az elektronaffinitása (vagyis anionná alakulásakor nagyobb energia szabadul fel). Ennek a fogalomnak értelmezéséhez abból indulhatunk ki, hogy ha a kapcsolódó A és B atomok elektronaffinitása egyenlő, az A,B- kötés energia az A,A és B,B kapcsolatok energiáinak számtani középértéke.”

Mit értünk szabadionnal telített közegnek:

Míg a fémekben az elektromos töltéssel rendelkező atomokat vagy molekulákat (atomcsoportokat) elektronoknak hívjuk addig ugyan ezeket a molekulákat folyadékban vizsgálva ionoknak nevezzük. Az elektronok áramlásának kialakulása a különböző anyagok elektród potenciálszintjén alapul.

Fejlesztésünk során létrehozott új termék, egy már ismert műszaki-tudományos eredmény felhasználásával készül el. Az IMK Laboratórium Kft. által 2015.11.16-án P15 00545 számon bejegyzett szabadalmának részleges alkalmazásával, egy olyan energiacellát fejlesztünk ki, mely szabad ionokkal telített folyadék közegben az anód/katód pár között elektronok áramlását biztosítja.

Hasonlóan a galvánelemekhez a fém elektróda és az elektrolit között potenciálkülönbség alakul ki. Az anód fémből, elektronok hátra hagyásával pozitív fémionok mennek az oldatba, tehát a fém töltése az oldathoz képest negatív lesz. Az oldatból, elektronok hátra hagyásával pozitív ionok válnak ki a katód felületén, tehát annak töltése az oldathoz képest pozitív lesz.

Galvánelem:

„A galvánelem két elektródból (fél cellából) áll. A legegyszerűbb galvánelem az, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. A sóoldatban a bemerülő fém oxidált, pozitív töltésű kationjai és az ezeket semlegesítő anionok találhatók. Az elektródok a fémet két különböző oxidációs állapotban tartalmazzák. A lejátszódó redoxireakciót a konvenció szerint a redukció irányában írjuk fel.

Bagdadi elemek i.e. 250 és i.sz. 250 között

Vitatott ugyan, de különböző elméletek és megközelítések arra engednek következtetni, hogy már időszámításunk hajnalán létezhetett a technológia alapja. Bagdadi elemekként azokra a mezopotámiai vázákra szoktak utalni, amelyekkel egyes alternatív történészek szerint, elektromos áramot lehetett létrehozni.

A potenciálkülönbség nagysága akkora, hogy megakadályozza a további elektron átadást, így a kialakuló feszültség mértékét az anód-katód közötti elektródpotenciál egyértelműen maximálja.

Csányi féle galvánelem 1903

Egy egyszerű galvánelem az alábbi módon állítható elő: egy higított kénsavval töltött üvegedénybe egy-egy cink- és rézelektródát helyezünk el. A rézelektródából (vegyi hatás következtében) elektronok lépnek ki a kénsavba, ezzel pozitív töltésűvé válik. A cinkelektróda felületén ennek fordítottja játszódik le, az elektronok a kénsavból lépnek át, tehát itt elektrontöbblet keletkezik, azaz a cinkelektróda negatív töltésű lesz. Az elektródok töltései kiegyenlítődni igyekeznek, ezért az elektródok között feszültség mérhető, cca. 1 volt, amely a terhelés folyamán lecsökken.

Vagy még egyszerűbben:

a citromban nem csak vitamin van

A fejlesztés folyamata alatt, többféle anód/katód anyagpárosítást és azok különböző kialakítását és elrendezését vizsgáltuk meg, a lehető legnagyobb mértékű feszültségszint elérése érdekében. A célunk az volt, hogy egy olyan sósvízben (mint elektrolitban) működő energiacellát hozzunk létre, mely feszültségszintje meghaladja a 15 volt feszültséget, ezzel együtt rövid távon, akár 20 ampert, hosszú távon pedig stabilan, minimum 6 amper áramerősséget legyen képes előállítani.

az optimális anyagpárosítás (magnézium/szén) az elektromos kapcsolat kialakítását biztosító aljzatba szerelve

Szabad ionnal telített közegben működő energiacella fejlesztése során három különböző fejlesztési területre koncentráltunk.

1./ Energiacella fejlesztése:

Optimális anód/katód anyagok és azok elrendezésének kikísérletezése. Az anód/katód párosításánál a legmagasabb elektródpotenciálokat a szén/magnézium (anód pozitív/katód negatív) párosítása során voltunk képesek előállítani.

anód/katód anyag méret és elhelyezés: a magnézium rúd és a kék kosárban a szénrúd

2./ Elektronika fejlesztése:

Az energia cella által előállított egyenáram stabilizálása, a gyakorlati életben is használható feszültségszintek és áramerősségek biztosítása céljából. töltésvezérlés. Az elektronika fejlesztésénél kipróbáltunk néhány már a kereskedelemben kapható és kifogástalan működésre képes töltésvezérlő egységet, de a speciális körülményeket és az egység stabil működésének érdekében támasztott saját követelményeinknek egyik sem felelt meg.

Annak érdekében, hogy az extrém körülményeknek, széles felhasználási igényeknek megfelelő töltésvezérlést építhessünk be egységünkbe, saját fejlesztésű vezérlést kellett építeni és a cellákkal együtt folyamatosan tesztelve, tökéletesíteni.

saját fejlesztésű elektronika és vezérlés

A szabad ionnal telített közegben működő energiacella egység, mint energiatermelő blokk, a kísérleti fázisban, összeszerelés közben. A kilenc egységet tartalmazó energiablokk egységei sorba kötve.

energiacella blokk

Tesztek és a kísérleti folyamat: fizikai kísérletek során sikerült kifejleszteni azt a sósvízben (mint elektrolitban) működő energiacellát, mely feszültségszintje meghaladja a 15 voltot, és rövid távon 20 ampert volt képes leadni, mindezt pedig stabilan és a kísérletek ideje alatt hosszú távon is.

sósvizes kísérleten már átesett egységek

3./ 3D modellezés és tervezés:

A végtermék formai megjelenésének tervezése, különböző változatok kialakítása a várható vevői igények/elvárások feltérképezésével összhangban.

üzemanyagcella magnézium és szénrudainak elhelyezési modellezése 3D technológiával

Az energiacellánk felépítése:

A fejlesztés eredményeként létrehozott, gyártásra kész egység:

Energiacellák a tengervíz által átjárható dobozolásban

Egy egység, tartalmaz 9 db energia termelő cellát, maximális kapacitása: 5 V, feszültségen, 1 A áramerősség, 2,5 Watt teljesítménnyel. Az általunk fejlesztett elektronika képes szabványos feszültségszintre emelni a kijövő teljesítményeket, a piacon kapható eszközigényeknek megfelelően például telefontöltéshez 5 V, 1A, vagy egy vitorlás hajó elektromos rendszereinek alap működtetéséhez, 12 V, 2 A, vagy esetleg több egység sorba kötésével elérhető nagyobb teljesítmény is.

A szabad ionnal telített közegben működő energiacella egység alapelvén, a leghatékonyabb anód/katód párosítás ki kísérletezésével, a dimenziók növelésével (energiatermelő felületek). képesek vagyunk háztartási méretű energiacella megépítésére is.

A fejlesztés végeredménye egy olyan áramforrás, ami a tengerek mellett élő népesség számára, függetlenül a fosszilis energiahordozóktól, napsugárzási és szélviszonyoktól, éjjel nappal és a mi a legfontosabb, stabilan működni képes, állandóan alkalmazható energiaforrást biztosít, akár háztartási méretben is

Záró gondolatok

Az elkészült prototípus, és a sorozatgyártás során létrejövő termékek teljes mértékig környezetbarátnak tekinthetők, így hozzájárulnak a fenntartható környezethez. A tengervíz segítségével előállított energia megújulónak minősül, mivel semmilyen fosszilis energiahordozót nem használ a villamos energia előállításához. Nem szennyezik az élővizeket, nincs melléktermék, nincs emisszió.

A fejlesztéssel nem csak adott fogyasztókat lehet stabilan és hosszútávon ellátni villamos árammal, hanem ahol erre a külső körülmények is biztosítottak, nagyobb akkumulátor telepeket, akkumulátor farmokat is lehetne folyamatosan működtetni, ezzel kisebb – nagyobb lakóközösségek energiaellátását biztosítani, természetesen a megfelelő karbantartás mellett.

Az új prototípus révén lehetőség nyílik a tengervizes energiacella további felhasználására különböző termékfejlesztések keretében.

A jövő a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú hasznosíthatósága felé mutat, amiben ez a termék és a későbbi termékfejlesztések is úttörő szerepet tudnak játszani.

Szerző: Tankó Gábor fejlesztő mérnök

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztés innováció kutatás pályázat

Up Next

Az építőipar teljesítménye idén elérheti az 5000 milliárd forintot

Don't Miss

Fejlesztések műszaki kerámiák forgácsolásához

Ipar

Energiahatékonyság, digitalizáció, moduláris fordulat: az építőipar 2026-ban

Az építőipar 2025-ben gyakorlatilag padlóra került Magyarországon: az ÉVOSZ konjunktúrafelmérése szerint az építőipari cégek 60 százaléka árbevétel csökkenéssel számol, 90 százaléka kedvezőtlennek látja a piaci helyzetet.

A megrendeléshiány, a bizonytalan gazdasági környezet és a késedelmes fizetések sok vállalkozást az összeomlás szélére sodort. A Mapei trendelemzése szerint a mélyponton a felújítási boom és a támogatott hitelek jelenthetnek fordulatot az ágazatnak.

2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság, amely egyre inkább iparági normává válik.

„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.

A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el. A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.

Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség

Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.

Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.

„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”

– mutat rá Markovich Béla.

A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.

„Az élénkülő kereslet és a szakemberhiány kínálkozó lehetőség a kontároknak is, akiket mágnesként vonz a könnyű pénz ígérete. A megrendelőknek ezért a szokottnál is körültekintőbben kell kivitelezőt és rendszert választaniuk, ha nem akarnak elesni a támogatástól, mert a munka minősége nem felel meg az előírásoknak”

– figyelmeztet Markovich Béla.

A jövő építőipara digitális és moduláris

Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.

Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.

A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.

„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál”

– mondta Markovich Béla.

2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés

Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei Kft. várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A gyártás új Achilles-sarka: óriási veszteséget kockáztatnak a kiberbiztonságot halogató cégek

A beszállítói láncokon nő a nyomás, miközben sok vállalat még mindig késve reagál a kritikus kockázatokra.

A termelési rendszerek (OT) védelme vált az ipari digitalizáció legkritikusabb pontjává, a legtöbb gyártó nem látja át a saját hálózatát sem.

2025-ben a gyártóvállalatok digitalizációja és automatizációja új, korábban nem látott kiberfenyegetéseket hozott magával. A támadási pontok száma a termelési rendszerek összekapcsoltsága miatt többszörösére nőtt, miközben számos ipari szereplő még mindig alábecsüli a kockázatokat. Az OMIKRON Informatika Kft. friss tapasztalatai szerint nemcsak az IT-rendszerek, hanem az üzemi OT-környezet sérülékenysége is komoly üzletmeneti kockázatot jelent: egyetlen támadás akár teljes gyárleállást is okozhat.

„A legtöbb vállalatnál még mindig az a hozzáállás, miszerint ez »velünk biztosan nem történhet meg «. Ez egészen addig tart, amíg meg nem történik a baj. Sok esetben nincs valódi felkészülés, és csak a probléma bekövetkezésekor kezdődik a pánik”

– fogalmaz Nagy Csaba, az OMIKRON Informatika Kft. ügyvezetője.

„Az OT-rendszerekben jóval nagyobbak a vakfoltok, és ezekben a környezetekben a régi, legacy rendszerek miatt egy támadás azonnali termeléskiesést jelent.”

Az elmúlt években több nemzetközi nagyvállalat is komoly veszteséget szenvedett egy-egy biztonsági incidens miatt. A Jaguar gyár és az Asahi üzem leállása jól mutatja, hogy az ipari kibertámadások következményei nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okoznak, és akár teljes beszállítói láncokra hatással lehetnek.

NIS2: egy EU-s szabályozás, amit sokan még mindig „papírnak” gondolnak

Bár a NIS2 irányelv 2024–2025-ben egyre nagyobb hangsúlyt kapott, sok vállalat továbbra is kivár.

„A NIS2-t még mindig sokan látják egy adminisztratív kötelezettségnek, pedig valós kibervédelmi intézkedéseket ír elő. A beszállítói láncokban pedig egyre nagyobb a nyomás, hiszen a külföldi partnerek már nem fogadják el a minimális szintet”

– hangsúlyozza az ügyvezető igazgató. A megfelelés első lépcsője a valós állapot feltérképezése, itt derül ki, hogy sok ipari szereplő még a saját OT-hálózata elemeinek számát sem ismeri pontosan.

„Ez az átláthatóság hiánya az egyik legnagyobb kockázat. Mi nem auditot adunk, hanem valós, tételes képet arról, hol vannak a sérülékenységek, és ezek javításában is végigvisszük a folyamatot. Adatalapú priorizálást adunk a cégek kezébe”

– teszi hozzá.

IT és OT: két világ, egyre több közös fenyegetés

Az OT-környezeteket korábban szigetként kezelték, de a digitalizáció miatt ma már elkerülhetetlenül összekapcsolódnak az IT-rendszerekkel. Míg az IT-környezetekben a kibervédelmi érettség magasabb, addig az OT-rendszerekben régi protokollok működnek, kevés a valós időben monitorozott elem, a támadás észlelése késik, egy-egy incidens azonnali gyártásleállást okoz. Az OMIKRON Informatika Kft. az IT–OT híd megteremtésére építette új szolgáltatási portfólióját. Az IKARUS Security Software-rel kialakított stratégiai partnerség révén az OMIKRON Magyarországon teszi elérhetővé az IKARUS bevált, NIS2-kompatibilis OT biztonsági megoldásait: a helyi, tanúsított mérnöki csapat biztosítja a bevezetést és a támogatást, a háttérben pedig az IKARUS ipari kiberbiztonsági tapasztalata és minőségbiztosítása áll.

„Sokan azért nem lépnek, mert korábban rossz tapasztalatuk volt, ugyanis az OT-biztonságot vagy túl bonyolultnak, vagy kivitelezhetetlennek hitték. Mi azt mutatjuk meg, hogy ez igenis megoldható, és működik”

– mondja Nagy Csaba.

Nemzetközi szinten is egyre erősebb elvárás az OT-biztonság: skandináv és német piaci tapasztalatok

A kiberbiztonsági követelmények nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi ipari szektorban is egyre gyorsabban szigorodnak. Az OMIKRON Informatika Kft. az elmúlt hónapokban több európai szakmai rendezvényen vett részt, ahol ugyanazokkal a kihívásokkal találkoztak, amelyek a hazai gyártócégeket is érintik: nő a beszállítói láncokra nehezedő nyomás, a partnerek pedig egyre magasabb védelmi szintet várnak el. A Stockholm Tech Show után a vállalat novemberben a skandináv gyártóipar egyik legfontosabb beszállítói fórumán, az ELMIA Subcontractor Konferencián is jelen volt Jönköpingben. A skandináv régió fejlett ipari környezete és magas informatikai elvárásai jól mutatják, hogy a modern gyártásban az IT–OT infrastruktúra megbízhatósága mára alapfeltétel. Ezzel párhuzamosan a vállalat Bajorországban is szakmai egyeztetéseket folytatott. A német piacon a NIS2- és ISO-minősítések már beszállítói oldalon is elvárásnak számítanak, ahogyan a professzionális német nyelvű kommunikáció és a részletes előzetes átvilágítás is. A tapasztalatok szerint sok német vállalat olyan partnereket keres, akik bizonyítottan képesek megfelelni az IT–OT biztonsági követelményeknek.

„Meggyőződésünk, hogy az informatikai infrastruktúra ma már éppolyan létfontosságú a gyártásban, mint az áram vagy a víz. A skandináv régió fejlett ipari környezete ideális terep a komplex IT–OT alapú szolgáltatások számára”

– hangsúlyozza az ügyvezetője.

A kiberbiztonság határokon átívelő jelentőségét mutatja az is, hogy az OMIKRON Informatika Kft. a magyar szakmai közösség számára is kiemelt témaként kezeli az IT–OT integrációt. A vállalat 2025. november 27-én „Két világ, egy biztonsági stratégia: integrált IT–OT védelem a vállalatoknál” címmel tartott előadást a Business Fest Debrecen eseményén, ahol gyakorlati példákon keresztül mutatták be, hogyan alkalmazható a Zero Trust elv mind az irodai, mind a termelési környezetben.

„Az IT és az OT ma már nem két külön világ. A fenyegetések mindkettőt elérik, ezért a védelemnek is egységesnek kell lennie”

– emeli ki Nagy Csaba.

Átláthatóság és integráció: a modern IT–OT környezet kihívásai

Az OMIKRON Informatika szerint a kiberbiztonság alapja minden esetben az átláthatóság, tehát pontosan látni kell, hogy hogyan működik a teljes vállalati infrastruktúra, legyen szó irodai IT-rendszerekről vagy a termelést irányító OT-elemekről. A vállalat gyakorlatában a felmérés célja nem csupán a sérülékenységek feltárása, hanem az, hogy a cégek valós képet kapjanak arról, hol vannak veszélyek, hol akad meg a hatékonyság, és milyen fejlesztések teremtenek valódi üzleti előnyt.

Az IT-környezetben ez elsősorban a hozzáférések, az üzemeltetés, a biztonsági megoldások és a rendszerérettség vizsgálatát jelenti, vagyis azt, hogy a mindennapi működés mennyire ellenálló egy váratlan hibával vagy támadással szemben. Az OT-nél a fő fókusz a hálózat elemeinek feltérképezése, a rejtett protokollok, legacy rendszerek és valós idejű gyártási környezetből eredő kockázatok azonosítása.

A két világ metszetében az integrált biztonsági modell a cél, egy olyan működés kialakítása, ahol az IT és az OT nem különálló rendszerek, hanem egymást erősítő, átlátható infrastruktúrát alkotnak.

„Szinte minden partnernél találunk olyan területet, ahol van tér a fejlődésre. A lényeg az, hogy ezek a hiányosságok időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, ugyanis így érjük el, hogy a termelés és a napi működés egyaránt védhető legyen”

– fogalmaz Nagy Csaba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egyre több segítséget ad a vállalkozásoknak az egy éve megújult Kamara

Nagy Elek

Kétharmados többséggel került tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére a köztestület megújult vezetése.

Az új elnök Nagy Elek üzletember lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére is felkért a tagság.

Az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. A legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön.

A kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert. Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest.

Idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Ennek eredménye a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.

Ugyanezen a Kormány-Kamara megállapodás részeként

Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az ÁFA köréből.
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe.
Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása.
Bővül a KIVA jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan 10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezve az érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti.

Fontos körülmény, hogy a Kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A közeli jövőben egyes közfeladatok ellátása a Kamarához kerülhet, illetve a turizmus-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban az adminisztráció további csökkentése, egyszerűsítése várható.

Az elmúlt egy évben a Kamara további együttműködési megállapodásokat kötött

a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,
a Magyar Nemzeti Bankkal,
a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
a Magyar Művészeti Akadémiával,
több nagy érdekképviselettel
valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is.

A Kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a „Digitális Ébresztő” szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével. A projekt 10 000 magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába. Kutatások szerint az MI használatával 20-40%-os hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében.

A Kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„ma egy tudásalapú Kamara épül. A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák WIFI-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.”

Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a Kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.

„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!